Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-19 / 117. szám

1983. május 19. IníÉPÜJSAG 5 A közművelődés kérdései Színjátszók randevúja Paksnn Családi életre nevelés - nemi nevelés A zsűri A színjátszással, mint az ama­tőr művészeti mozgalom egyik ágávál, az elmúlt évtizedben több - politikai, kulturális stb. — szakmai fórum foglalkozott. Elemezték helyzetét, társadalmi szerepét, távlati lehetőségeit. Különösen figyelemreméltó a színjátszás helyzete például a képzőművészeti tevékenységgel szemben, mert az utóbbi egyéni kedvtelésnek is tekinthető és az alkotás is egyéni módon, egye­dül végezhető. A színjátszás azonban közösséget, csoportot igénylő tevékenység. így a szá­munkra rendkívül fontos közös­ségi nevelés színtere, eszköze is egyben. * Pakson a munkásműveiődési központban 1980-ban határoz­ták el, hogy a gimnázium diák- színpadát közös fenntartásúvá teszik. Az új művelődési intéz­mény átadásával - gondolták — bővülnék a szakmai, technikai anyagi tehetőségék is. Céljuk volt, hogy legyen egy kialakult szokásrendszere, hagyománya helyileg is a színjátszó mozga­lomnak, amely véleményük sze­rint periférián lévő művészeti ág. A munkásszínjátszás hagyomá­nyos, üzemi formái megszűntek, a falun működő csoportok te­vékenysége is visszafejlődött. A diák színjátszás helyzete sem megnyugtató. Ezért minden év májusában, illetve tavaszán megrendezik a megyei színját­szó-találkozót. Idén a negyedik dlkdlommal került erre sor, má­jus 8-án. A csoportok életében a szám­adás, bemutatkozás, megmére­tés, ha az szakemberek előtt történik, mindig meghatározza a következő lépést is. A május 8-i találkozón országos minősí­tésre is lehetőség volt. Mégis úgy kell fogalmaznunk, hogy a megyei rendezvényen szerény volt a színjátszók megjelenése. Ezúttal a csoportok szám sze­rinti megjelenésére gondolunk. A gyöníki gimnázium, a dunb- földvári Játékszín, no és a házi­gazda paksi színjátszók talál­koztak egymással. A korábbi je­lentkezők nem érkeztek meg, vagy visszavonták nevezési szán­dékukat. A háromtagú zsűri — Gálos Tibor és Török Virág, a Népművelési Intézet munkatár­sai, valamint Méry Éva, a Tolna megyei Tanács népművelési cso­portvezetője — minősítette a csoportok produkcióit Döntéseik alapján a gyünki gimnázium diákjai bronz minő­sítést kaptak. Az alig egy tan­éve működő, együtt dolgozó csoporttól két előadást láthat­tunk. Egyik címe: Félúton felfelé a lépcsőn, a másiké: Amikor az emlékek megelevenednek. Az Ács György rendezésében be­mutatott darabok, az otthoni, gyön'ki közönség előtt nagy si­kert arattak. A szakemberek más, kritikusabb szemmel nézték a produkciót. Ezért éppen a já­ték hiányát rótták föl negatí­vumként. Dicséretes viszont a nagy létszámú csoport pedagó­giai összefogása, színpadhoz szoktatása. A dunaiföldvári Játékszín a fő­próbájának szánta a paksi be­mutatót, Hajnóczy Péter: A fű­tő című darabjának előadását, így nem kaptak minősítő okle­velet. A munkájukat ettől füg­getlenül eredményesnek érté­kelte a zsűri. A beszédhibákra hívta fel figyelmüket és ötle­tesnek, jó megoldásúnak tekin­tette díszleteiket. Smuk Imre rendezte a darabot, amelyet a szövetkezeti országos találkozón mutattak be először egy héttel a paksi találkozó után. Gál ősi János rendező két „klasszikus" darabot tanított be diákjainak, a paksi diákszínpad tagjainak. Arany János: Ágnes asszony című költeményét és Petőfi Sándortól A helység ka­lapácsát. A ballada valóban mozgékony verses műfaj, de a sűrített drámaiság elveszett a produkcióban — vélekedett a zsűri az Ágnes asszony előadá­sáról. A helység kalapácsának szereposztását viszont kitűnőnek ítélte, csakúgy mint a verékedési jelenet mérsékelt voltát. Viszont felhívta a rendező figyelmét a színpadképek jelzéssel, vagy realista módon történő megjele­nítésének eldöntésére. Ezüst minősítést kaptak. A zsűri a csoportok előtt mon­dott véleményt, lehetőséget ad­va szakmai vitára is. * Bevezetőben említettük, hogy csupán három csoport jelent meg a találkozón, ami elgon­dolkodtató. Viszont sóikkal ör- vendetesebb, hogy nem önma­guk, nem egymás között játszot­tak, hanem közönség előtt. A tapsokból ítélve a közönség jól szórakozott. A városban, Pak­son kezd kialakulni színházlá­togató, értő közönség. A komoly színházaik tájelőodásai mellett fokozottabb figyelmet fordíta­nak az amatőr színjátszók tevé­kenységére is. A vállalatok, in­tézmények vezetői is támogatá­sukról biztosítják a diákszínját- szök lelkes csoportját. Csak a jókedvű adakozók és o példa­adó munka teremtheti meg azt a hagyományt, amelyet a mun­kásművelődési központ vezetői elképzeltek. DECSI KISS JÁNOS A szemérmetes Ernők A fűtő Pályakezdő ápolók, asszisztensek Gyarapodik a betegápol ák száma az egészségügyi intéz­ményekben: ebben a tanévben csaknem 4500 fiatal szerez ál­talános ápolói és asszisztensi képesítést az egészségügyi szakközép- és szakiskolák nap­pali tagozataim. A páiyakezdök - Imiiként az 'Egészségügyi Mi­nisztériumban elmondták — több szakterületen helyezked­hetnek el: aiz egészségügyi szakközépiskolák végzősei 23­féíe mUnlkakörben dolgozhat­nak majd és szerezhetnek spe­ciális szakképesítésit, például gyermeké palái, körzeti, üzemi ápolói, EKG- Vagy haematoló- giaasszfeztemsi szakokon. Mindegyik Végzősre számíta­nak; mert Ibáir évről évre egyre több fiatal válaszltja azt o pá­lyát, még mindig IkeVós az ápoló. Az országban a szak­dolgozói állásók 3,1 százaléka betöltetlen. Tavaly az egész­ségügyi szakis kó lákban végzet­tek 98,6 százaléka kezdte meg pályáját, 77,1 százaléka' három műszakban teljesít szolgálatot. Az egészségügyi szakközépisko­lákban végzett tanulók 83,8 százaléka1 gyakorolja' hivatását, 70,8 százaléka a beteg ék ágya mellett. A pályakezdőik közül számosán abba az linté'zm'ény- be ikérték felvételüket, ahol a kötelező évközi és o nyári gya- kodataílkait Végezték, A szexualitás téma, A gye­rekek hamarabb serdülnek, minit ionnak idején anyáink. A lányok ímenairché-lildőszialka már 12 éves korban beköszönt. A viliág nagy részén átsepert a szexuális forradalom, csak mi hajtogatjuk gépiesen, hogy „nem Itartérit semmi, csak a fiatalság lett erkölcstelen és züllött”. Ismerős és Ostoba ez a* köz­hely! A fiatalság nem erkölcs­telen, legfeljebb fürekmietlen, tudatlan és kíváncsi. Nagyszü­leieket kötötte az a vallási dogma, .hogy a szexuális lélet pusztán akkor erkölcsös, ha az utódok nemzesére korlátozódik. Ma o tabletták és egyéb vé- d1 kezőeszközök korában ez a kánon egyszerűen értélmetlen- nlék tűnik. Sokán sopánkodnak, sírnák a, régi „szép id3k"-re emlékezve. Akkor valóban több volt ta gyerek, mert a születés- szabályozás ‘ismeretlen volt, és Valóban kevesebb volt a vá­lás, Imerlt ha egy .nőt otthagy­tak, az erkölcsileg és anyagi­lag megsemmisült. A háziassá­gokat nem ritkán az érdek tartottá össze. ©ellátom,, nagyon nehéz hig­gadtan és bölcsen tudomásul venni, hogy a: mai tinédzserek fittyet hánynak elődeink eré­nyeire. iDe gondolt-© már a vádaskodásra kész szülő arra, hogy ő is felelős óiért, ha- az ifjabb generációvá! 'így „elszá- laídlt a ló"? Nem, nem gondolt. Egyik olvasónk írta a mi­nap: ,,'Sohai ennyi jól öltözött és rosszul heveit gyerek nem sza­ladgált az Utcáin, imiint most". Igaz ez? Sajnos, 'igen- s'ok ben­ne az igazság! De kinek, mi­nek a tükre o gyerek, az ifjú ember? A gyéreik alapveítően 'kíván­csi. Miinld.enre, aimi őt körül­veszi. Ismerni akarja .saját tes­tét, érdekli O' mama, a papa, meg az .is fontos kérdéssé vá­lik számára, cseperedvén, hogy 'hogyan, született ő? A bajok 'rendszerint innen datálódnak. Miivel a szülőknek sem a 'felkészültsége, sem a szókészlete nem megfelelő. Kezdődnek tehát a íeíhíéSek. az elhallgatások. .De, ha még tudnának ils imlilt .mondani, mun­kál bennük az áJszemérem, a. prűdé rio: „Jaj, ezek csúnya dolgok, erről írvem illik beszél­ni. Ejnye, mindjárt kezedre ütök, hová nyúltál1?" .Pistiiké élőbb duzzog, majd gyűjtögetni kezdi a megvála­szol aMán kérdéseit és izgatni kezdi az a „csúnya dolog”, amiről nem Iliik beszélni! Part­nereket, forrásokat kere*'. Ba­rátokat, haverokat, idősebb fér­fiakéit. Aztán majd csinálni is fog Uaíalmlit, lés azért még a bűnitUdbt is gyötörni fogja; hi­szen megmondták: ,;Ez egy csúnya; illetlen dolog”. A lá­nyok ha lehet, még rosszabb helyzetben vannak, mert nékik kiskorúktól kezdve szinte .sem­mit sem szaba.d: „iNe hagyd! Ne engedd! Nem szabod! Nem lehet!” Amikor .már sza­bad lenne, meg lehetne, ak­kor rendszerint 'elkésettnek bi­zonyul a „felszabadítás”. Joggal vethetik az eddig el­mondottak ellen érvként, hogy azért van az iskola’ és az ok­tatás, högy ott ezeket a tudni­valókat a családi életre neve­lés című tantárgy .keretében ismerjék meg, sajátítsák él a tanulók. Vallóban, született 1973-lban egy határozat, .amelyik ‘kimond­ja, .hagy a fiatalokat elő kell készíteni a családi életre, ezen belül megi Ikell 'áldani .szexuális nevelésűket. Igen ám, de ki tegye ezt? A pedagógus, aki ebben a, témában maga is tu­datlan, lés úgy „szabotálja eT' ezeket az órákat, 'ahogy lehet, s !ha ő is prűd? Es átezemér- m'es? Akikor könnyen taíólíhall­gatólagos 'szövetséget o szű­rőikkel, és mindenki toVá.bb kö­dösít a dologiröll. Közben nem felvilágosítani kell a gyerekeket, egyszeri vagy kétszeri alkalommal. 'Fo­lyamatosan inevélni kell őket. A szexuális nevelés kétségte­lenül n’em tartozik a. leglköny- nyebb feladatok közé. Közvet­len hatása sem mérhető. .Hiá­nya azonban' mérhetetlen nagy károkat okoz. 'Olyanokat, imínlt a nem kívánt terhesség, ai pro- mliiszkuiltás, frigiditás, pszichés ImipC'tendia, örömtel éhség; ag­resszivitás, hogy osaik néhány „látványos” következményt em­lítsék. 'Ha egyszer amúgy iga­zából megvizsgálnák a inlövek- vő számú válások valódi okát, minden .második hátterében ott találhatnánk a szexuális élet ikiisebb-magyobb zah/a ralit. Azokat a. 'szülőket, akik most ballagnak a harmincas évelik felé, in.em világosította fel sen­ki. Az ő szüleik ugyanis onszóg- építéssei voltak elfoglalva. Jgy aztán ők 'szenvedik tudtUkon kívül a legjobban a szexuális kultúra hiányát. iPedig. nekik kellene jól nevelni a. mást fel­növő generációt. De italán nem késő. Vámnak egészen kiváló .könyveik, jó előadások, okos tanácsadások. iMár a legkiseb­beknek is adhatunk a Ikezébe irodalmat. i(.Góllya hozza? A se- hányéves kisleány, így működik a tested.) ‘Ha. n'em is tudunk .mindig illő dolgot mondani a1 gyerek - .ntek, legalább a szándék Je­gyen meg bennünk. Ne féljünk a ^mindent-tudás"-ltol. .Ha min­dé nt tud, nem hajítja .többé a kíváncsiság. 'Fel tudja 'mérni egy felelőtlen nemi kapcsolat minden hátrányát. És kivárja a megfelelő időt. A nemiséget misztikum é.-. bűntudat lengi körül. A misztikum' hamis, a bűntudat pedig veszélyes. Osz­tassuk el sürgősen, és meg­látjuk, hogy megnyerjük gyer­mekeink biz állmát. ■Sitt engedjenek meg néhány jó tanácsot: A serdülő lányokat legalább egyszer Vigyék él gyermek­nőgyógyászhoz. A nővédelmi tanácsadókat éppen e célból hozták létre. .Beszéljünk nyu­godtam a fogamzásgátlásról, magyarázzuk e'l, hogy a .ser­dülő szervezetre a hormonok igen kedvezőtlenül ihatnak. A fiúgyermekeknek pedig idejé­ben szóljanak arról o draszti­kusan egyszerű tényről, hogy bármelyük nem! aktusból szár­mázhat gyér ék. •Ha úgy érzik, hogy Ötz~ny- talanok, olvassanak, tájékozód­janak. Ez soh'a .nem késő. Ajánlott .irodalom: Andry A. C.-S. Sohepp: (Ho­gyan születik a. kisbaba? Aszó­di Imre dr.-Brecsáin János: A házasélet ABC-je, Bágyoni At­tila: Szex, szeretem, család, Bágyoni Attila—Varjasi Edit: Okos szóval, türelemmel, Ben- der £. F.: iHelga, 'Bormbmin Rol.f: Ifjúság és szerelem, Bu- do Béla—Szilágyi Vilmos: Pár­választás, IHoífmamm, 'H. J.—IP. G. IKIIemlm: Őszinte szó a szü­retemről, Kaihn iFritz: A szere­lem iskolája; Seelma.nn, K.: Gólyo hozza?. Seregélyes György: Fogamzásgátlás., Spock B.: Tinédzserék könyve, Sfinme- nová, J.: A gólya hozott? Szi­la gy(i Vilmos: (Nemi nevelés a családban, dr. Veress Pál: Be­szeljünk róla.-a Jogról — mindenkinek A végrendeletről Az ember még életében sze­retné eldönteni, hogy munkája gyümölcsét ki élvezze tovább halála után. Akin ék gyermekei vannak, rendszerint (persze ki­vétel is akad) őket részesíti előnyben. Ebben az esetben nem kell külön formaságokhoz kötött végakaratot kinyilváníta­ni, azaz végrendeletet készíteni, mert a törvényes öröklési rend szerint is az első rendű örökö­sök a gyerekek. Az örökhagyó halála esetére bármilyen vagyonáról, bárkinek a javára rendelkezhet. A törvé­nyes öröklésnek akkor von he­lye, amikor nincs érvényes vég­rendelet.’ A Polgári Törvénykönyv a végrendeletnek több fajtáját Is­meri. A közvégrendeletet, az írásbeli magámvégrendieletet és a szóbeli végrendeletet. Ez utób- bíndk (a szóbelinek) csak a jog­szabály által külön meghatáro­zott esetekben van helye. Nem lehet viszont közös vég­rendeletet készíteni. Ha a há- ZOStársak mindketten végrendel­kezni akarnak, külön-külön kell elkészíteni a végakartukról szóló írást. Az általános szóbeli vég­rendeletet sem ismeri el a pol­gári jogi gyakorlat. !Nem feltétlenül kell közjegy­ző előtt készíteni a végrende­letet ahhoz, hogy érvényes te­gyen. Az otthoni fiókban őrzött és házilag készített is elfogad­ható, ha a minimális tartalmi és alaki féltételeknek megfelel. Mindenekelőtt ki kell tűnnie an­nak az okiratból, hagy a vég­rendelkezés az örökhagyótól származik. Megbízott útján vég­rendelkezni nem lehet. A teljesen cselekvőképtelen személy semmilyen végrendele­tet nem készíthet, sem közvég­rendeletet, sem írásbeli magán­végrendeletet. Aki korlátozottan cselekvőképes, csak közvégren­deletet tehet, ennél viszont nincs szükség sem törvényes képvise­lő hozzájárulásához, sem a gyámhatóság jóváhagyásához. (Közvégrendelet készítésére a közjegyzőiket és a bíróságokat hatalmazza fel a jogszabály.) A vbk, írástudatlan személyek, és azok, akik olvasó sra* illetve ne­vük aláírására képtelen állapot­ban vannak, csók közvégrende­letet vagy írásbeli végrendeletet készíthetnek. Nézzük a leggyakoribbat, az írásbeli magánvégrendeletet. Ez lehet sajáfkezűleg írt, vagy ide­gen kézzel, illetve írógéppel ké­szített. (Ha a közjegyzőnél lete­szik, de nem vele készíttetik, az magánvégrendelet.) A legkeve­sebb vita a saját kezűleg írt vég­rendeletből adódik. (A végren­delkező személyének megállapí­tására nemcsak az aláírás, ha­nem az egész kézírás is rendel­kezésre áll.) Fontos, hagy az okiratból ki­tűnjék, hagy annak írója halál esetére kívánt rendelkezni. El­maradhatatlan „kellék" a vég­rendelet keletkezésének helye és ideje is. Bár a bírói gyakor­lat elfogadja, ha az okiraton bárhol megtalálható a végren­delkező aláírása, a most készí­tendő végrendeleteken célszerű a szöveg végén aláírni. Vigyázat! A részben vagy egészben más által írt (gépírás is ideértendő) végrendelet csak akikor érvényes, ha a végrende­letet a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében írja alá. (Illetve az okiraton lévő aláírá­sát a két tanú előtt magáénak ismeri el.) A tanúknak nem fel­tétlenül kall ismerniük a vég­rendelet szövegét. Rájuk csak annyi tartozik, hogy például Ko­vács János azt a bizonyos pa­pírt előttük írta alá. Tehát a tanú dolga csak annyi, hogy a végrendelkező személyazonos­ságát kétségtelenül tanúsítani tudja. Nem lehet tanú az, aki ezt a személyazonosságot tanú­sítani nem képes, illetve kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, valamint nyilvánvalóan nem alkalmas itt tanúskodásra az írástudatlan személy. A több külön lapból álló írás­beli magánvégrendelet csak ak­kor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámo­zással, továbbá a végrendelke­ző és mindkét tanú aláírásával. (Már ahol kell a tanúk aláírá­sa: idegen kézzel vagy géppel írott végrendeletnél.) A végrendelkező a végrende­letét bármikor visszavonhatja. DR. KERTÉSZ ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom