Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-17 / 115. szám
A^fepÜJSÁG 1983. május 17. Moziban Kossuth könyvek Rádió Tisztújítás a 168 óránál Mester Ákos a tévéLAP legelső számában a vele készített interjú egyik kérdésére azt válaszolta', hogy neki .....o rádió h ázasság, s mellette íellüdítő szerető a televízió". Azt hiszem, hogy mindazok a rádiáhtal'l-ga- ták, akiknek nemcsak a reggeli borotválkozás közbeni percekben von szükségük a híradásokra, kommentárokra, elemző kritikai jegyzetekre és a vdláság- féltáró riportokra, azok mindannyian tudják, hogy milyen „férj" Mester Ákos. 'Fültamúi lehettünk, hogy tiszt- újítás volt a rádió politikai -k őzé leti - publicisztikai maga - zinjánál, a 168 óránál. A szerkesztő-műsorvezető titulus helyébe, felelős szerkesztő titulus lépett. A 168 eddigi kiváló gazdáit, Ipper Pált, Csák Elemért, a Magyar Rádió New Yark-ba küldött új tudósítóját Mester Ákos követte a felelős szerkesztői, kétlem, hogy kizárólag páraás székben. Az elmúlt szombati 605. adáson sem érződött, hogy tisztújításnak vagyunk tanúi. Úgy gondoltam, hogy ez mindazonáltal természetes is, mert a 168 óra eddig* tematikai felépítése, szerkezete és kiérlelt koncepciója a fontos. Ugyanolyan lead-szerkezettel indul az adás, műsorét lápként „előredobva” a tartalom, blíckfangos mondatfüzérekben. Ugyanolyan higgadt az éles hangú érvelés, ugyanúgy fontos minden adás előtti — vagy utáni esemény, évforduló. Ugyanúgy retorikai funkciója van a témák végén a hi- vatalosnok tetsző „Itt a 168 óra" bejelentésnek, ugyonúgy fontosak a témáik, mint eddig. És még egy: az új felelős szerkesztő kedves, kaltegális évődése munkatársával, Győrffy Miklóssal nem érthető félre. Mert kettejük párbeszédének is szerepe van. Á kimondott szavaknak, a hangsúlya knak. A legutóbbi adás kilencven perce után is kívántam volna, hogy tovább tartson. Mert mindegyik* téma a készülék előtt marasztalja a hallgatót. Marosán György őszinte és értékes szavai, a gazdaságtalan vállalatok sorsáról készített elemző interjú, a connes-i fillímfesztíivá I legfrissebb beszámolója, vagy Carlos Santana mondatai arról, hogy miért jött Magyarországra koncertét adni. És természetesen a kérdések, a kérdések, a kérdések! 'Végezetül, ha már idéztem, most is idézem a tévéLAPban olvasható interjú eqy mesteri mondatát: „Egyébként sem csak én kérdezek: mindig a néző, a közvélemény képviseletében igyekszem kérdezni.”- szűcs őrségi napok Az őrségi baráti kör az idén is megrendezi - június 25-én és 26-án - az őrségi napokat. A gazdag program kulturális eseményei körött szerepéi a népi táncegyüttesek, pávakörök, cite- razenékarok, népdalénekesek, őrségi filmek bemutatója: a tájegység „fővárosában”, Öri- széntpéteren népművészeti kiállítás, vásár és képzőművészeti tárlat lesz. Bajánsenyén a Magyarszombatifai Kerámia Vállalat termékeit állítják ki. A rendezvényre látogatókat őrségi barangolásokra invitálják, ezeken bemutatják az őriszentpéteri, pankaszi, szolafői népii építészet emlékeit. A részletes programról, szállá sl ehetőségről a Vas megyei Idegenforgalmi Hivatal (Szombathely, Mártírok tere 3., telefon: 12-348) ad felvilágosítást. Új bolgár drámák Sikeres 'szezont zárnak a bolgár színháziak: 'korszerűsödött a színjátszás, s egyre több 'mai modern bolgár dráma’ születik az írók alkotóműhelyeiben. Az 'ellső Ihelyre Jordán Radics- kov ,.Kosaraik" című drámái,'o kívánkozik^ amelyet a. 'Szatíra Színlhláz társulata mutatott be MHaden 'Kiszelovmak, az együttes művészeti vezetőjének rendezésében. Két új darabot írt ko-ljo Georgiljev, a Szófiai Színház igazgatója. „Kékesié hér Zúzmara" című színművét 1981 óta tartják műsoron. A másik: ,A 'Rüdhter-dkáOa negyedik és ötödik foka között" című darab. SztoniszCáv Sztratiev, a „Velúrzakó" -sikeres szerzője ezúttal a gyermekeknek szerzett örömet zenés íjátékával, ame'- lyet ta 'Ludmilla Zsivlkova Ifjúsági Színház tűzött a műsorára. Vialeri Petrov „Szerelmem, a színház" című 'drámája sokakat vonz az oly népszerű szófiai 199. Színháziba. 'A darabban kiét színésznő vall nem kevés iráni óvói az életéről. A vidéki közönség is egyre több ősbemutatót láthat az Utóbbi években. A tegismértőbb drámaíró, Nikolo Ruszev legújabb művét 'például a1 tbur- giaszi Adreno 'Budevszka Színház itiórsúliata játszotta először. Kiállítás Budapesten Újváry Lajos festőművész alkotásaiból rendez kiállítást Budapesten a Csók-galériában a Képcsarnok Vállalat május 19. és június 2.-a között. A művész, aki Tolna megyét vallja otthonának, az év döntő részét Hőgyészen tölti, illetve Csi- csón, ahol műterme a csöndes Kapós völgyére néz. A művész Székelytemető c. alkotása. Strandjelenet a filmből Elveszett illúziók 'Elöljáróban saját illúzióim: mindig azzál a jóleső várakozással ülök ibe a mozibai, hogy most fogom Hátai „0" magyar fűimet. Azután rendszerint megálló.patám, hogy ismét láttam „egy” magyar filmet. Mert illúzió = lalaptdl a n remény a Magyar értelmező kéziszótár 2. számú szómagyarázata szerint. iDe csakugyan' alaptalan? Például Gazdag Gyula esetében’, akii :1969-ben indult és azonnali be is futott gyengéden ironikus SdHfrliW a -pottréj óva i. Első játékfilmjét, a Sípoló mócSkákŰt iis nagyon szerettem. iEgy amolyan 'magyar módira szervezett ifjúsági építőtábor eseményeivel szellemesen Célozgatott az 1968-as párizsi diáklázadásra (és lecsengésére). Gunyoros társadolombirá- ía'ta- jól harmonizált o gazdasági reform céljaival. Most pedig újabb téfital'álat helyett illúzióik. Gazdag Gyula jelen illúziói: 1. A francia- kapcsolat mindig bejön. 2. Az 1968. esztendő jó lkából a. 3. Párizs még mai is a művészeti világi fővárosai, csők meg kell állni a Nötre-Dame lépcsőin és onnan .visszanézni az itthoni tülekedésre, hogy megértsük, milyen kicsiny és kicsinyes ez a mii IhaZali világunk. 4. Rejtettebb képzettársítások indítása érdekében nem árt, ha a főszereplőnek -olyan jóf áll az adys frizura-, -miiét Máté Gábornak. 5. iBaüzac bőrkötésébe bújni biztosion beváló manőver. A vidékről miindenóron feltörni aikató fiatal! tehetség tündöklésének -és Ibulkásánalk ábrázolására felállított kánoni szabályait yjárnai nagyon keveseknek sikerült áttörnie. A többié krtéí a- kritikusok úgyis felfedezik ó szellemi atyát. Jobb őt nyíltan váílalo-i, sőt akár erőszakoltam is eltúlozni -a- párhuzamokat. Lehetséges lenne, hogy mindez igazságtalanság és 'Gazdág -Gyula -pályakezdő éveiről és olvasmányairól őrzött emlékei csakugyan ennyire fedik egymást? hfos, lehet, hogy az 'irodalmi-művészeti világ a- Napoleon utón! Párizsban és aa '1968-os Budapesten egyaránt táborokra -szakiad, véres harcokait folytat egiymás'sal. Gsa'khogy ott konzervatívok és liberálisok, tehát az -arisztokrácia- 'és a polgárság 'között valódi asztályharc dúlt. Itt viszont áttekinthetetlen csatározás folyik olyan csoportok között, amelyeknek tagjait nem közös, csak egyforma- érdek kaposol. össze: saját -érvényesülésük. De éppen ennek feltételéit nem világítja' meg a flillm. Továbbá az új tehetségeket akkor lis, most is, nem feltétlenül -ernyő mással, 'hanem olykor egymással versengő 'felkarolással Sémi ege sitik. A fiatal és szép színésznők útja pedig most és mindenkoron csak megfelelő ágyákon át vezethet a színpad, megfelelő -helyére. 'Hoppá? A közhelyek csatornáján át m-ern -pottyantunk az „illúzió" szó 3. számú értelméhez: „valóságnak tetsző fá-tszat?" — A minden modern filmnyelvi eszközt szigorúan mellőző elbeszélő -szerkezet, meg liifj. -Jancsó Miklós túlságosan színes -és valósághű operatőri munkája szintén ezt az érzésemet fokozza. Ugyanis a -dókumentar-ista tárgyilagosság stúd'iákeretek között éppen o cs'i-nál'tság leleplezéséhez Vezet... A vásznon .obiigát, bár m'eg- leh-etőseni szolid -á-gyjélenet zajlik. 'Most senkit sem -zavar, hó mellettem ülő 'fiatal újságíró 'barátomhoz fordulok, hogy ellenőrizzem köv etk e z-t et ései m-et. Elvégre ő azért jött el, mert -tudta, ho-gy a film kapcsolatban van szeretett hivatásával. Sajnos, -előbb fel1 kell ébresztenem, mélyen alszik. Ez i-s felfogható kritikának. CSONTOS KAROLY Ancsel Éva: Három tanulmány Ancsel Évái filozófus — állami- díjas - három régebbi tanulmánya jelenik -meg a könyvhétre egy kötetben -a. Kossuth Kiadónál. Akinek egyik -régebbi könyv sincs meg, az 'bizony- nyál örömmel fogadja az ismert marxii-sta- ifllbzáfus kötetét, de -légi olvasói aligha -örülnek a három mű közös kiadásának, ha- -egy, -vagy kettő közülük mór o birtokukban van. Nyílva n- vüló, íh-ogy egy kötés és -egy borító olcsóbb — a 'kiadónak —, mint 'három, de az olvasók Idör-ében. gyakran -ingerültséget vál-t Ildi a többi kiadónál is al- kcí-mazott -gyakorlat, hogy régebbi munkákat egy kötetben jelentetnek meg. így végül is a legjobb -olvasók -fizetnek rá, mert 'két régit -is meg -kell1 venniük az egy, számukra új író: kedvéért. Ettől függetlenül jó szívvel ajánlhatjuk -a -tanulmányokat mindenkinek, akiit érdekel az erkölcs, 'az erkölcstan, a történelem lés a- filozófia. Ancsel Éva- már 1972-ben megkísérelte áttekinteni a szooió'izmusban az -egyén -számára -jelentkező válaszú-tokait, a személyi kultusz IkonfiSktusöiit ;a kommunisták szemszögéből nézveA megrendült öntudat mítoszai a modern, polgári társadalom eszmei, erkölcsi válságát elemzi, bemUtatvai, hog.y hogyan 'alakult ki -a 'irrealitásban iha-nmónlót kereső modern misztika. Nem csupán filozófiai szinten, hanem a mindennapi cselekvés zavaraiban -is 'kimutatja a 'polgári .világ kiutat nem találó erkölcsi eszmei válságát. A harmadik esszé, az írás az élethosszról, a- mess'ianiszti- k-us történel'.felfogós bírálatából indul ki, kimutatva róla, hogy ez a legkevésbé sem korszerű, -sokkal inkább -romantikus 'történetfelfogás, hiszen egy cső-pásra véli megoldhatónak az osztálytálrsüdaiímakban felhalmozódó problémákat. TV-NAPLÓ Baranyai barangolás Nagyon szép tájak, városképek s lélórában körülbelül fél évezred irodalomtörténete, amelyet fontos művészettörténeti emlékek is tarkítanak - a többszörös vállalkozás mindenképp zavarba hozza a nézőt, hisz a nevezetes Szathmáry-pasztofóri- umról is lehetne félórás filmet készíteni -, kellene is, tegyük hozzá, mert ritkán nyitják a székesegyházi kápolnát. Farkas Katalin forgatókönyve Így olyan vállalkozás, ami legföljebb arra jó, hogy sebtében fölvillantson néhány képet Pécs és Baranya irodalmi múltjából, ennek összes veszélyével, mert eleve számolni kell bizonyos aránytalanságokkal. Csorba Győző, aki kereken háromezer sort lorditott Janus költeményeiből, joggal mondta, hogy egyik legnagyobb költőnk, de a kép úszik is tovább, ez már Szigetvár, ahol Irinyi mellett ott van Tinódi emléke, sőt Vörösmartyé is, aki Börzsönyből utazott a nevezetes várhoz. A Klimó-könyvtár átvezet a barokkba, s egykét újabb név után már a századelőn vagyunk, amikor a kis Babits Mihály siet haza a téli délutánban, Az események most már szorsabban követik egymást, hisz a Janus Pannonius Társaság alakuló ülésén Babits is ott van, a város szellemi életének két fáradhatatlan szervezőjével, Lovász Pállal és Várkonyi Nándorral, akiket elsősorban Martyn Ferenc hatásos rajzai mutattak be; a művész nevét viszont kár volt elhallgatni. Tárgyi felületesség: a Sziriat oszlopai távolról sem nevezhető regénynek, akkor sem, ha egy regény izgalmával hat, ez viszont átvezet Várkonyi Nándor mindmáig értékének nem megfelelően méltatott életművéhez. Mit jelentett Várkonyi Pécs szellemi életében; és - itt már egyes szám első személyben is szólhatok - valamennyiünk életében, akiknek megadatott, hogy környezetében élhettünk? Nélküle nem lett volna Sorsunk, s még nagyon sok minden de ne lelejtsük el azt sem, hogy ö irta a Magyar Dunántúlt, A modern magyar irodalom című, máig eleven összefoglalót, Petőfi-tanulmányai alapvető fontosságúak, önéletrajza a kor egyik legteljesebb képe, a Sziriat oszlopai pedig - műfajában - a század egyik legnagyobb teljesítménye. A baranyai barangolás mindenről beszámolt, így néhány pillanatra láthattuk Kardos Tibort és Weöres Sándort, Takáts Gyulát és Tatay Sándort is, de Fülep Lajos már nem fért bele a műsorba, akár csak Győry János. Csorba Győző nagyon szép verse, amit maga mondott el, hatásosan foglalta össze mindazt, amit Pécs jelent és jelenthet, s bármily öröm is volt a vele való találkozás, a műsor gyorsan váltó képei, sietős szerkezete inkább a hiányérzetet sugallták. Méltó megemlékezést csak Tüskés Tibor miniatűr esszéje jelentett, amit Kodolányi Jánosról rögtönzött: valóban a lényeget mondta el. Egy kicsit olyan volt ez az összeállítás, mint egy tartalom- jegyzék, s most már jó lenne ezt a gazdag könyvet föllapozni is. CSANYI LÁSZLÓ Közbe (nem) szól a telefon A Magyar Televízió idén rendezte meg a IV. nemzetközi karmesterversenyt, s előre kell bocsátani, hogy a szervezésről, lebonyolításról csak és kizárólag felsőfokon lehet beszélni. Elismerés illeti mindazokat, akiknek munkája „mozgatta" a kitűnő rendezvénysorozatot. Végre elérkezett a várva várt vasárnap este, az ünnepélyes eredményhirdetésnek, a dijak átadásának és a győztesek gálaműsorának ideje. Ábban biztos vagyok, hogy igen sokan vártuk meg a kései kezdést. Az ünnepséget a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből közvetítették a két állandó — Antal Imre és Szegvári Katalin - műsorvezető közreműködésével. Úgy tűnt, mintha az utolsó eseményre mindketten kissé elfáradtak volna. Felesleges fontoskodásnak tűnt az a telefonos játék is, amit beiktattak a műsorba. Attól eltekintve, hogy manapság mintha divattá vált volna telefonbeszélgetéseket közvetíteni. Néha a telefon beiktatásának valóban fontos szerepe lehet. A vasárnapi telefonosdi viszont teljesen érthetetlen volt, még akkor is, ha a közönségszavazatokat ily módon „szerezték be" a műsorközlők. A szavazóvonalak 9 óráig „éltek", s tiz óra is elmúlt, amire a fontoskodó akcióra sor került. Addig bőségesen jutott j/olna idő a számok megbízható begyűjtésére. A dolog nem jött össze, az ünnepi pillanatokban a Zeneakadémián összegyűlt nézősereg kínosan és zavartan nevetgélt — a telefon pedig nem válaszolt a hívásokra. — hm — Idéztük Mezei Máriát Csönd van. Hallgatnak a fák, a virágok, az állatok, a hegyek. Hallgat a természet, amit Mezei Mária szeretett. Egy percre csupán, hallgassuk mi is, hiszen szavai hozzánk, értünk szóltak ... Rá emlékezett rádió, televízió. A kecskeméti születésű leány, első eszmélésétől a színészi pályára készült, amelyről ügyvéd apja csak úgy beszélt, hogy hazugság. Mezei Mária azonban vallotta, hogy álruhában is lehet harcolni az igazságért. Használni akart. Meggyőzni, nevelni. Ezért önmagát népnevelőnek is nevezte. Az igazmondásvágy űzte a cél felé, a nagy, egyetemes - vagy az ö szavaival élve - a kommunális boldogság leié. Céljához meglelte az utat is, a szűk, meredek ösvényt, mely a csúcsra vezet. Ezen az úton rátalált a világmindenségben, a csillagokban, az emberben lakó szeretetre. Ez világított neki a sötét időkben, ez vigasztalta őt, ez volt számára a naponta megújuló erő. A hitványságokat kínáló világban - Ady Endrét idézve - zavart lelke „mindent bevalott". Az oxigénhiánytól fulladozó, meszesedö gerincű, halálra vált, erőtlen testű színésznő tudott hinni. Hitt a kegyes, nem irigykedő, nem kérkedő, maga hasznát nem kereső, hamisságnak nem örülő, mindent elfedő, remélő szeretet- ben, amelynek jelenlevő csodáit minden percben tapasztalta. Rettenetes szerepében is meg tudott maradni sorsot nem káromló, önmagát boldognak nevező embernek. Az utolsó percig hitt abban az erőben, amely létrehozza majd a „szeretet színházat", ahol az egymásért élő, egymást szerető emberek, az igaz boldogsághoz vezető útról hallhatnak verseket, dalokat, muzsikát, saját vérrel színezett színészetet, amely maga a harmónia. Mezei Mária meghalt. Egészségi állapota miatt évtizedek óta nem léphetett föl színházban. Tanitó, nevelő prófétáló szavai mégis eljutottak az emberekhez. Élete történetét bemutató hanglemeze, vagy Vallomástöredékek című könyve siker, amely vastapsot szült a néma mozdulatlanságra kényszerített művésznek. A függöny, amely azért ment föl, hogy ott valami lényegeset, fontosat mondjon el, most végleg legördült... DECSI KISS JÁNOS
