Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-14 / 87. szám
a Képújság 1983. április 14. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A szakma kiváló tanulói A legjobb nőiruha-készitö, Kevés Ibolya átveszi a varrógépét dr. Kalmár Józseftől, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet elnökétől. Miint arról 'már az elmúlt héten írtunk, megyénk adott otthont a szakma kiváló tanulója országos versenynek, ahol a ruhakészítők mérték össze fel- készültségüket, 'tudásukat. A vetélkedő házigazdája az 505. számé Ipari Szakmunkásképző Intézet volt. Az ország minden részéből érkeztek a versenyzők, összesen 46-an. Közülük 20-an férfiiruha, 26-an n ői ruha-kész í- tés'ben bizonyultak a megyék legjobbjainak, s jutottak el Szekszárdira. Megyénkből 3-an versenyeztek, egyikük a Bonyhádi Ruhaipari Szövetkezet, másikuk a Szekszárdi Szabó Szövetkezet tanulója, míg a harmadik egy kisiparosnál sajátította el a szakma fogásait. Az elméleti feladatok megoldását követően öt óra hosszára a varrógépek mellé ülték, hogy az előre kiszabott anyagból a hölgyeik blézert, a férfiak pantallót varrjanak. A feladat nem bizonyült könnyűnek, ám mindenki becsülettel teljesítette azt. A versenv két kategóriájában az első hat helyezett már szakmunka s-bizo n yítvámn yiaf fé r- he'tett haza. A nőiruha-készítők versenyében a legjobbnak Kevés Ibolya, a hatvani 213. Szakmunkásképző Intézet tanulója bizonyült, őt követte Miklós 'Borbála, a bonyáld'i 504-es iskolából. A szekszárdi szakmunkásképző diákja, Beák Márta 5. helyezett fett. A férfiruha-készítők versenyében Vékás-Kovács Mária, a jászberényi isikola tanulója lett az élső helyezett. A KIOSZ különd'íjót Bievort Éva az 505. szalkm unkásképző tanu- fójia kapta. Az ország minden részéből idlesereglíett diákoknak szórakoztató programokban is bőven volt részük. Többek között a helybeli szakmunkásképző ruhakészítői áltól varrott kollekció- báli llátbailtaik divatbemutatót, szórakoztató jellegű játékos vetélkedőn Vettek részt. Vékás-Kovács Máriának Frast Antal, a Paksi Ruhaipari Szövetkezet elnöke adja át az első helyezésért járó díjat. A kemény rock meg a szótlanság Srácok a mozi előcsarnokában. Egyébként ők is törzstagok a társalgóban A tér ilyenkor tavasztájt mozgalmas délutánonként. A mozi előtt csapatokban állnak a tinik. A parkban a padokon lányokkal ülnek, üvegeket dobálnak. Jó hecc! Névetnek. Ha rendőr jön: csendben vannak, megszeppennek. Ha elmegy, felbátorodnak. A művelődési ház sarkán öten beszélgetnek. A falat támogatják. Az egyik fiú ledob egy cigarettás dobozt, nagyot rúg bele. A másik a papír után szalad, s már játszanak is, önfeledten, a sétálókat észre sem veszik. A vasút felől csapat csöves érkezik. A tér környékén a többiek, a tinik csöndben várják, mi lesz. A csövesek moziba készülnek. Nagyhangúak. Számukra nem létezik külvilág. Csak magukra figyelnek. Szekszárdon vagyunk. A százhatvan lakásos előtti téren. Vasárnap délután. A fiatalokról manapság sokszor lehet rosszat hallani. (Rólunk is 15—20 éve). Vasárnap is békés családok sétáltak a téren. Látszott, hogy messzire elkerülik a csoportokat. Semmi közösség ezekkel! Bármi előfordulhat. A múltkor is egy fiatal- asszonyt molesztáltak! Vajon igazuk van-e a sétálóknak? Nem mi - felnőttek - taszítjuk ezeket a srácokat a társadalom peremére? Manapság többször figyelem esténként a 10 éveseket, azokat, akik négy öt év múlva lesznek tinik, esetleg csövesek, vagy - azért a legtöbb - békés diák a szakmunkásképzőben, vagy a gimnáziumban. Figyelem őket és fájó szívvel állapítom meg: sok gyerekre este nyolc után sincs szükség otthon! Sokszor kilencig, tízig lent játszanak. Tízévesekről van szó! De, maradjunk a tizenéveseknél. És keressük a jó példát. A megyei művelődési központ ősz óta kinyitotta a mozi melletti helyiséget társalgónak. Bárki beléphet, leülhet, zenét hallgathat, játszhat a tévéfocival, vagy színesben nézheti a televízió programját. Kaphat kártyát, sakkot és más játékot. Ha kedve van, olvashatja a napi-, hetilapokat és a folyóiratokat. A teremben dohányozni, étkezni és szeszes italt fogyasztani tilos. A jó példa ragadós. Csende Sándorral, a művelődési ház tiszteletdíjas technikusával nézzük a naplót — ő majd mindennap ott van a fiatalok között -, és kitűnik, hogy 100-120 fiatal veszi igénybe a művelődési ház szolgáltatását egy-egy délután. Egy kis kitérőt azért kell tenni. Hova mehetnek szombaton és vasárnap a fiatalok? Köny- nyű számba venni. Moziba és ide a művelődési házba. Kevés ifjúsági klub van Szekszárdon. A szórakozóhelyek nem ezeknek a fiataloknak valók. Pénzük sérti lenne rá. Tehát mielőtt elítélnénk az unatkozókat, az utcán csellengőket, meg kell gondolnunk a dolgot. Vajon megteszünk-e mindent, hogy ezek a fiatalok ne legyenek unatkozó üveghajigálók? A közbevetést, amit minden felnőtt megtesz ilyenkor, magam is tudom: Azért nem kell csövesnek lenni, mert kevés a szórakozóhely! Így igaz. A művelődési ház társalgóját kitűnőnek tartom. De, a pudingról csak akkor mondhatjuk meg, hogy jó-e, ha megkóstoljuk. És a fiataloknak tetszik, mert odajárnak. Bánházi Csabáné ügyeletes népművelő a vasárnapi programért felelős. Vele beszélgetünk:- Hat évvel ezelőtt a színház előcsarnokában már volt egy ehhez hasonló társalgó. Valahogy az az érzésem, hogy az akkori tinik érdeklődőbbek voltak. A mostaniak unatkoznak, nem tudnak beszélgetni, nincs szókincsük. Sokszor beszélgetek az ide betérőkkel. Elmondják, hogy a keresetüket nem kell hazaadni, nincs semmi dolguk. Otthon nincs szükség rájuk.- Magányosak ezek a fiatalok?- Magányosak. A szülői ház egyáltalán — tisztelet a kivételnek - nem követel tőlük. A szülők sincsenek otthon. Van mellékállásuk, meg kertjük. Dolgoznak. És elfelejtkeznek a gyerekekről. Megint közbe kell szólni. Számomra is kellemetlen, amikor mindezért a szülőket vonják felelősségre. De, bármennyire is fáj, valami igazság van ebben.- Mit szeretnek?- Egyértelműen a kemény rockot. Próbálunk együtt játszani velük. Rendszeresen szervezünk programokat. Nem mindig sikerül a játék. Ebben azért mi felnőttek is hibásak vagyunk. Kevés az olyan jó előadó, aki tud velük kapcsolatot teremteni. Sok fiatal előadó jár hozzánk. Ök már sikeresebbek. A legutóbb Boda Éva és Fenyvesi Jánosné főiskolások arattak nagy sikert. Többször volt nálunk Cseh Gábor, különösen a legutóbbi vetélkedője, a Krimiben tudós tetszett a gyerekeknek. A teremben vagyunk vagy húszán. Két asztalnál sakkoznak, kettőnél kártyáznak. Egy fiú kéri Csende Sándort, hogy tegye fel a Lokomotív Gt-t. Egyébként 10 férőhelyes a zenepult, ahol négy programot hallgathtnak egyszerre. Ketten nézik a Deltát. Egy kisfiú — 10 év alatti - és' egy tizenéves a tévéjátékot bűvüli. Kellemes a hangulat. Az egyik asztalnál négy szakmunkásképzős fiatal sakkozik. Gerendái Attila, Tilt Csaba, Gulyás János és Gáspár István. Láthatóan jól érzik magukat.- Szeretünk idejárni - mondja Gerendái Attila. — Csak több játék kellene.- Milyen játék?- Biliárd és elektronikus játék.- Nem is férne be ide — mondom, hiszen ha harminc fiatal egyszerre bejön, akkor már zsúfoltság van.- Dehogynem - mondják kórusban.- Mi volt a legjobb program?- A repülésről volt három előadás, az nagyon tetszett — válaszolja Gulyás János.- Azt mondják a felnőttek, hogy a mai fiatalok nem tudnak beszélgetni.- Mi itt beszélünk meg- mindent. A holnapi programot is.- A társalgón kívül milyen elfoglaltságuk van?- Súlyemelők vagyunk a Szekszárdi Dózsában. Till Csaba aranyjelvényes - mondja nem kis büszkeséggel Gerendái Attila, Till Csaba erre elmosolyodik és lép egyet a futóval.- Beszélhetnénk a csöves problémáról?- Beszélhetünk — mondják. Egyébként röviden, érzelem- mentesen válaszolgatnak.- Miért csövesek a csövesek?- Nincs mit csinálniuk.- Ez még nem elég válasz.- Senki sem szeret tanulni.- Ez hogyan jön ide?- Mi sem szeretünk.- Én sem szerettem - vallom be őszintén. - De azért rendesen járnak iskolába..- Rendesen.- Ki a felelős a fiatalokért?- A szülők.- Csak azok?- Meg a baráti kör. És a gyerek egyéniségétől is függ — mondja Gáspár István. Bánházi Csabánéval folytatjuk a beszélgetést:- Sok gyerek még köszönni sem tud! — mondja. - Olyankor én köszönök előre. Másodszor már nem, azért tudják, mi illik! Csende Sándor szól közbe:- Ismerek olyan tizenévest, aki október óta minden foglalkozáson itt van. Ez azért elgondolkodtató! Kint a téren lassan elcsönde- sednek a fiatalok is. Este nyolc óra van. A moziban már megkezdődött az előadás. A délutáni sétálok már otthon az amerikai filmet nézik. A társalgó zár. Ezen a napon is több mint száz fiatal volt... HAZAFI JÓZSEF A közönség is szavazhat Több mint tizenötezren indultak Tolna megyében 12 500 rejtvényújság eladásával indult a Nekem szülőhazám honvédtelmi játék, amelyet a ‘Magyar Honvédéi mi Szövetség és o KISZ szoros együttműködésben szervezett. A játék országszerte 1982. szeptember 29-én 'kezdődött és 1983. szeptember 29-ig, a fegyveres erők napjáig tort. Megyénkben 136 helyszínen rendezték meg a rejtvényt helyesen megfejtőik részére az dl apjá tékákat. Ezeken a vetélkedőkön 2580 felnőtt, 6700 úttörő és 6300 középfokú intézeti tarvu'ó vett részt, összesen több mint tizervötezren indultak a honvédelmi játékban. Ez a nagy létszám a megyei döntő idejére - április 16-án, szombaton lesz a megyei döntő Szekszárdon, o tanítóképző főiskola aulájában reggel kilenc órától - már hetvenkét versenyzőre szűkült, miivel az alapjátékokon, a városi és járási döntőkön csak a legjobb csapatok juto-ttak tovább. Szombaton hat területről jönnek a tizenkét tagú csapatok és dől el: kik jutnak el közü'ük o területi döntőre. A csapatok előzetes feladatként elkészítettek egy-egy 1x1 m-es tablót „Amire büszkék vagyunk" címmel. 'Ezeket a tablókat a vetélkedő színhelyén kiállítják és a közönség is szavaz- ha : melyiket tartja a legjobbnak. Az ÖHV (összetett honvédelmi verseny) 'akadálypályáját is előzetesen küzdik le, szombaton reggel a nagy vetélkedő előtt pá r bajlövészetben mérik össze tudásúkat a csapatok. Ugyancsak előzetes feladatként dolgozatot is írtaik: „A történelem lapjairól" címmel, amelynek témája a felszabadulás utáni évA felvétel a tamási járási döntőn készült, ahol a nagy- szokolyi csapat bizonyult a legjobbnak. tizedek. A versenyzők tehát már a teljesítményüknek megfelelő pontszámokka' vesznek részt az ünnepélyes megnyitón, reggel kilenc órakor a tanítóképző aUláj-ábon. A játékot Cseh Gábor vezeti. A játékba bevonják a közönséget is: lesz szellemi totó és soksok kérdés, ugyanakkor délelőtt filmvetítéssel1, zenével és játékkal szórakoztatják a közönséget -a verseny szüneteiben. Délután a versenyzők -ügyességi feladatokat hajtanak végre a tanítóképző főiskola aulájában és tornatermében. Ugyancs'ak délután lép fel a mad'rigólkórus, a TOTÉV néptáncegyüttese, Beke Ambrus pcl-beat énekes, a Ki mit tud? megyei döntőjének első helyezettje. A versenyre minden előkészület megtörtént, a rendezőség sok nézőre, szurkolóra számít. A huszonkettesek dicsérete A hír szűkszavú: Pakson a 22-es Állami Építőipari Vállalat Generál’s ifjúsági klubját kitüntették. Az újdonsült kiváló klub sokat tett az atomerőmű építkezésen dolgozó és munkásszálláson élő fiatalok kulturális és szabadidős programjainak szervezésében, a klubélet megteremtésében. Örülök a hírnek. Olyan helyre került a kitüntetés, ahol előbb is volt mit ünnepelni. De nem ünnepeltek, mert inkább a munkát helyezték előtérbe, meg az értékelés is hiányzott. Alig egy éve, hogy a 22-es ÁÉV KISZ-szervezetének tagjai keményen a szemembe vágták, hogy vak vagyok. Nem látom azt, amit feltétlenül észre kellene venni. Az ő alapszervezetüket, amely már nyolc éve dolgozik Pakson és nem volt olyan rendezvény, ahol őket nem találták ott. Ez a szemrehányás nemcsak az újságírónak szólt. Másoknak is, azoknak a szerveknek, amelyeknek hivatalból is kötelességük lett volna az alapszervezet munkáját elismerni. És igazuk van a 22-eseknek. A dicséret most megjött, nem későn, időben. Miről van szó? Pakson dolgozott a Lékai János KlSZ-építő- brigád. Rájuk figyelt mindenki, mert ők KISZ-megbízólevéllel érkeztek Paksra. És akire figyelnek, annak a munkáját értékelik is. A Lékai János brigád — 100-200 fiatal - a 22-es kebelében dolgozott. Együtt a vállalat fiataljaival. De amikor a dicséretek, a kitüntetések voltak soron, akkor mint a Lékai KISZ-brigádról beszélt ilninden- ki, az újság róluk írt... Természetes, hogy nehezményezték ezt azok, akik joggal gondolták, hogy az elismerés nekik is járna. Volt külön KISZ- szervezete az építőbrigádnak is, de többnyire az építkezésen ugyanazt a munkát végezték, mint a vállalat dolgozói, sőt sok rendezvényük közös volt. Csak az elismerés sikerült felemásan. A kis hír, ami lapunkban is megjelent, ezért okoz számunkra külön is örömet. A General’s ifjúsági klub révén most a 22-es Állami Építőipari Vállalat KlSZ-szervezeté- nek a munkáját is elismerték. hj. Ifjú Gárda lövészverseny Több éves hagyomány már, hogy a KISZ városi, járási bizottságai és az Ifjú Gárda parancsnokságok szervezett lövészversenyeket rendeznek az ifjúgárdisták részére, ahol tanúbizonyságot tehetnek lőel- méleti felkészültségükről, lehetőséget kapnak lőkészségük fejlesztésére. Az elmúlt hét végén Szekszárdon, a Lisztesvölgyben bonyolították le a megyei IG-lövészversenyt, amelyet többek között a győzelem napja, az MHSZ megalakulásának 35. évfordulója tiszteletére rendezett a KISZ MB és a Tolna megyei IG-parancsnokság. A megyei versenyt alegységi versenyek, majd városi, járási döntők előzték meg. A legjobb puskás rajok nevezhettek a megyei döntőre, ahol a feladat 50 m távolságra, kispuskával 10 értékes lövés leadása volt. A csapatversenyt a lengyel! szakmunkásképző intézet nyerte a dombóvári Gőgös I. Gimnázium és az 505. sz. Szakmunkásképző Intézet csapatai előtt. Női egyéniben Bunevácz Ildikó (81 kör, Dombóvár) ért el I. helyezést, Kiss Gabriella (80 kör, Lengyel) és Gresa Ildikó (70 kör, 505. sz. Szakm.) előtt. Férfi egyéniben Hirt József (85 kör, Lengyel) győzött, Remmert Csabát (80 kör, 505. sz. Szakm.) és Leipold Mátyást (80 kör, Lengyel) megelőzve. Eredményes volt a megyei lövészverseny, hiszen felmérhették milyen szinten van ifjúgárdistáink lőelméleti képzése. És — amit az Ifjú Gárda megyei parancsnoka is megjegyezte a vej-seny zárásakor — még sok tanulni, gyakorolni valójuk van ahhoz, hogy magasabb szintű versenyeken is eredményesen helyt tudjanak állni.
