Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

1983. április 13. Exportkilátások a gépiparban A Külkereskedelmi és az Ipa­ri Minisztérium összehangolt erőfeszítésekkel ösztönzi a ter­melő- és a külkereskedelmi vállalatokat a konvertibilis ex­portlehetőségek kihasználásá­ra. Ezt az ágazat első negyed­évi exporteredményeinek érté­kelése nyomán határozták el. Ugyanis mindkét tárca reális lehetőségeket lót elsősorban a vasúti járművek, a vízgépek, a különféle erősáramú berende­zések, az orvostechnikai eszkö­zök, és egy sor más egyedi ter­mék kivitelének fokozására. Az idei konvertibilis elszámo­lású exportterv feszített. Bár az év első negyedében a korábbi évekhez képest több üzletet kö­töttek a vállalatok — kihasznál­va a gépipar termelőkapacitá­sát, s az esetenként élénkeb­bé vált piacot —, egész évre szólóan mégis összességében a vártnál kisebb kivitellel számol­nak. A Transelektro az év első há­rom hónapjában csaknem 50 százalékkal növelte konvertibi­lis kivitelét, ami annak köszön­hető, hogy korábban hosszú távra szólóan több és nagyobb exporttételre szerződtek; főleg erőművek szállítására. Ezek a nagyvállalkozások jelenleg kon­vertibilis kivitelük felét adják. Hasonlóan sikeresen kezdte az évet a Chemokomplex is. Csak­nem 200 millió forintnyi kivite­lük a múlt év hasonló idősza­kához képest 80 százalékkal na­gyobb. Az időben megkötött szerződéseknek köszönhetik, hogy az elmúlt hónapokban egyenletesebb ütemezéssel in­díthatták útnak szállítmányai­kat. Mindez azonban egyik vál­lalat esetében sem jelenti azt, hogy az export látványos felfu­tása tovább tart majd, a Che­mokomplex például 1983-ra összességében 10 százalékos konvertibilis exportnövelést ter­vezett. Ám mindkét vállalat igyekszik felnőni a követelmé­nyekhez; programot dolgoztak ki az export további növelésére. Partnerül hívják a kisebb szö­vetkezeteket, vállalkozásokat. Kiállítanak olyan országokban, ahol termékeik még ismeretle­nek, és a piac ígéretes. S ha korábban még elzárkóztak a kisvolumenű, néhány tízezer dolláros üzletektől, most igye­keznek kiaknázni az ilyen lehe­tőségeket is. A Transelektro piacot kere­sett és részben már talált is hobbi hegesztőgépeknek, szere­lési anyagoknak, vasalóknak, kávéfőzőknek és hajsütőknek. A Chemokomplex exportcikk lis­táját benzinkutaknál használa­tos olajlefölözőkkel, víztisztító­berendezésekkel, galvanizáló- és csiszolókészülékekkel, vala­mint az állami gazdaságok és a szövetkezetek termékeivel, így növényvédő szerekkel bővíti. Új exportlehetőségük: megállapod­tak olyan tőkés partnereikkel, akiktől korábban a magyar vegyipari beruházásokhoz esz­közöket vásároltak, hogy most a magyar ipar vesz részt üzle­teikben, más országok piacain mint alvállalkozó. A komplett géprendszerek, állattartótelepek és farmok, vágóhidak, konzervgyárak és malmok mellett egyre több me­zőgazdasági gépet, egyedi be­rendezést is kínál vevőinek a Komplex. Erőfeszítésük ered­ménye, hogy a korábbinál jó­val több kukoricaszecskázót, szőlőprést vagy konténerépüle­tet szállítanak az idén Nyugat- Európába. Legnagyobb idei ex­portfeladatuk Algériában négy takarmánykeverő üzem és két baromfivágóhíd kulcsrakész ki­vitelezése. Az építési munkák megkezdődtek. Az Elektroimpex 13 százalé­kos konvertibilis exportnöveke­déssel számol az idén, pedig legfontosabb és legnagyobb ér­tékű exportcikkeik, az akusztikai rendszerek és eredményhirdetők iránt kisebb a kereslet. Az új létesítményeknél ugyanis éppen ezeknek a termékeknek az el­hagyásával lehet költségeket megtakarítani. Ugyanakkor fo­gyasztási cikkekből, optikai ter­mékekből, valamint hőpalack- betétekből a korábbinál jóval nagyobb tételeket sikerült el­adniuk. Ezek a vállalati törekvések, kezdeményezések találkoznak a népgazdasági célokkal, de csak úgv valósíthatók meg, ha a avártók és a külkereskedők valóban közösen keresik az új megoldásokat; együtt tárják fel a piacot és már az ajánlatté­telnél rugalmasan alkalmaz­kodnak a vásárlók igényeihez. (MTI) A korszerűbb munkaerő-gazdálkodásért (II.) Egy élet, több szakma, s a munkaerő-szolgálat A munkaerő-képzésnek a népgazdaság szükségletéhez kell alkalmazkodnia. Az iskola ettől nem szakadhat el, mert ez esetben za­varok támadnának a gazdaság működésében. A munkaerő-szükséglet hosszú távú alaku­lására vonatkozó számítások azt mutatják, hogy a szakképzés mennyiségileg kielégíti az ezredlordulóig feltárt igényeket, a hiányossá­gok a minőségben jelentkeznek. A szakképzé­si rendszerben is érvényesíteni kell azokat a követelményeket, amelyeket a termelési, illetve termékszerkezet folytonos átalakítása, megújí­tása igényel. Abból kell kiindulni, hogy mind kevésbé lehet egyetlen munkahelyen, egyet­len szakmában eltölteni a gazdaságilag aktiv életszakaszt. FELNŐTT FEJJEL IS TANULNI KELL Ennek belátására, elfogadására, az ehhez való alkalmazkodásra már a nappali oktatás során fel kell készíteni a fiatal nemzedékeket. Nyíltan elmondva, hangsúlyozva, hogy az „Egy élet, több szakma" igénye azzal jár, hogy időnként felnőtt fejjel is be kell ülni az isko­lapadba. Ehhez persze hatékony át- és to­vábbképző rendszert kell működtetni. Évente már ma is sok tízezren vesznek részt át- és továbbképző tanfolyamokon, nagyobb részt a vállalatok és a szakmai továbbképző intézetek szervezésében. A mai jogi szabályo­zás még nem teszi lehetővé, hogy elég rugal­mas, hatékony legyen ez a képzési forma. Ezért a félév végéig új művelődési miniszteri rendelet fog megjelenni, amely egyszerűsiti az eljárási-engedélyezési szabályokat, növeli a képzőszervek felelősségét. A hasznos és kívánatos munkaerőmozgás támogatására, a kereslet és kínálat jobb ösz- szehangolására hivatottak a területi (városi) tanácsi munkaerő-szolgálati irodák. Az Állami Tervbizottság még az elmúlt évben határozott a létrehozásukról, s a múlt év decemberéig egy megye kivételével valamennyi megyeszék­helyen és a fővárosban megalakultak az új tí­pusú irodák, fokozatosan megkezdték műkö­désüket. Feladatuk középpontjában a korsze­rűsített munkaerő-közvetités áll: a munkára jelentkezők és a foglalkoztatói igények talál- koztatása. E mellett egy sor egyéb szolgálta­tásra is vállalkoznak: Borsod megyében pél­dául megfelelő díjazás ellenében a szervezett munkaerő-átcsoportosításra, illetve az átme­netileg feleslegessé vált munkaerő szervezett kölcsönadására. NEMCSAK A MEGYEI SZÉKHELYEKEN Mint ismert, korábban kötelező volt a mun- erő-közvetités, s a mai munkaerő-szolgálati irodák elődei még azzal foglalkoztak. Ez a funkció azonban a munkát kereső állampolgá­rok körében mind népszerűtlenebbé vált, ezért a régebbi irodák ügyfélforgalma igen csak megcsappant. Az irodák átalakításával, profil­juk változtatásával a forgalom ismét növeke­dett, 1982. végén havonta országosan mint­egy 15 ezren jelentek meg e helyeken, s eb­ben az esztendőben még nagyobb forgalom­ra számítunk. Az irodákat felkeresők többsége munkaviszonyban állt, de más munkakörben szeretett volna elhelyezkedni. A hagyományos közvetítés mellett az iro­dák profilja rendkívül szerteágazó. A szerve­zett munkaerő-átcsoportositás és kölcsönadás bonyolítása mellett foglalkoznak az át- és továbbképzés előkészítésével, a diákok szün­idei elhelyezésével, alkalmi munkák szervezé­sével, pályakorrekciós munkaügyi tanácsadás­sal. Munkát, munkaalkalmat kínálnak azoknak, akik átmenetileg, idényjelleggel szeretnének elhelyezkedni, s persze a pályakezdő fiatalok­nak. A leqtöbb iroda profiljában humán szol­gáltatások szervetése is szerepel, tehát a gyermekek és idősek, betegek házi ápolásával összefüggő lakossági igények egyéni jelentke­zés alapján történő kielégítése. Számítunk arra, hogy ez évben a munka­erő-szolgálat tovább fejlődik, a tanácsok erő­feszítése nyomán. A kezdeményezésekből Ítél­ve a megyeszékhelyeken működő irodák mel­lett az év folyamán további városi közvetítő irodákat is szerveznek, például Baján, Duna­újvárosban. Reméljük, más megyék és városok is követik példájukat. Várhatóan ez évben fo­kozódni fog a munkuerő-szolqálati irodák szerepe a továbbképzés és átképzés szervezé­sében és koordinálásában is. Az irodák tevé­kenységének hatékonysága nagy mértékben függ attól, hogy milyen módszereket alkalmaz­nak. milyen kapcsolatokat építenek ki a kör­nyékbeli vállalatokkal és intézményekkel, mi­lyen lesz a hirük a közvélemény előtt. bízzunk bennük; Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Mun­kaügyi Információs Központja minden segítsé­get megad a munkájukhoz. Támogatia őket például abban, hoqy a tevékenységükhöz nél­külözhetetlenül szükséaes adatnyilvántartást és -feldolgozást számítógépekkel tudják elvé­gezni. Úgy véljük, nagy szükség van arra, hoqy a tanácsok is többet törődjenek ezek­kel az irodákkal. Gondoskodjanak arról, hogy több képzett szakember dolgozzék ott, növe­kedjék anyagi és erkölcsi megbecsülésük, mindenütt el legyenek látva telefonnal és minden olyan kellékkel, amelyre a folyamatos munkavégzéshez szükség van. A kötelező közvetítés kellemetlen emléke méa sokakat távol tart az új tipusú munkaerő­szolgálattól. Az irodákat felkereső állampol- aárok, s nem utolsósorban az irodákat igény­be vevő vállalatok tapasztalni fogják, hogy segítik a törekvéseiket. Ez várhatóan növeli a bizalmat az új irodák iránt. Mindent egybevetve: a tanácsokon, az ér­dekelt dolgozókon és vállalatokon múlik, hogy sikeres legyen az új szolaáltatás. DR. RÓZSA JÓZSEF az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Képújság 3 Alszik-e az alvófalu? Régi falurész - mai fiatalok Fácán kerti pergőképek Első snitt... (...amelyben Toronyi István, a tolnai Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke beszél a társközség Fácánkertről.)- A településnek jelenleg 904 lakosa van, önállóan gazdál­kodó szerve, üzeme, intézménye viszont nincs. Munkalehetősé­get csupán az iskola, az óvo­da, az áfész-bolt és a vendéglő nyújt, s lényegében ezek bizto­sítják a lakosság úgynevezett alapellátását.- Eszerint ingáznak a Fácán­kertiek?- Szinte mindenki, aki dol­gozik valahol. A legtöbben tol­nai munkahellyel rendelkeznek - például a téeszben, vagy a selyemgyárban -, de sokan utaznak Szekszárdra és más te­lepülésekre is. Ily módon sajá­tos alvófalunak is nevezhetjük Fácánkertet, hiszen napközben szinte kiürül.- De vajon alszik-e az alvó­falu?- Ami azt illeti, a legutóbbi tanácsvólasztásokig jelképesen közel állt ehhez, azonban a mostani tanácstagi csoport és természetesen a pártcsoportok igyekeznek felpezsdíteni a köz­életet.- A Fácánkerthez hasonló községekben fennáll az elnép­telenedés veszélye...- Itt szó sincs erről, nem csökken a lakosság száma, amit egyrészt az is bizonyít, hogy néhány évvel ezelőtt a meglévő óvodai csoport mellé egy újab­bat is ki kellett alakítani. Emel­lett - bár állami telket nem adtunk el 1977 óta — akadnak építkező helybeliek, s a meg­üresedő házakba pedig más településekről jövők költöznek. Érthető ez, hiszen viszonylag közel van Fácánkert Szekszárd- hoz is, Tolnához is.- A közös tanácsban hányán képviselik a fácánkertieket?- A jogszabályok szerint ele­gendő lenne, ha e társközség csak három tanácstagot dele­gálna, ellenben éppen a sajá­tos helyzet miatt öten képvise­lik településüket a testületben. Második snitt... (...amelyben Szommer István gépszerelő szólal meg.) A fácánkerti József Attila ut­ca egyik házának portáján szé­pen gondozott kert drótkeríté­sét cseréli újra Szommer Ist­ván, a Szekszárdi Állami Gaz­daság gépszerelője. A jó idő­ben szabadságot vett ki, meg az állatorvost várja, ugyanis baromfin kívül anyakocát is tart.- Itt született? — kérdezzük tőle.- Nem — hangzik a válasz —, Vajtárói jöttem ide, már 14 éve. Rokonság is lakik itt, s szeretünk Fócánkerten élni. Ami pedig az ingázást illeti, a gaz­daság buszával húsz perc alatt megtesszük az utat.- Új szomszédja lesz? - mu­tatunk a közeli, már-már kész családi házra.- Igen, úgy tudom, hogy egy szekszárdi postás és családja költözik majd ide. Harmadik snitt... (...amelyben Varga Jánosnét szólítjuk meg a Táncsics utcá­ban.) Mosolyogva egyetért abban, hogy ha nem kesztyűben, ha­nem anélkül szedné a csalánt, akkor sem haladna gyorsabban, aztán elmondja, hogy a szek­szárdi bőrdíszműben dolgozik, de most éppen gyesen van, amire vitathatatlan bizonyság mellette álldogáló kislánya.- Csaba pedig már hatéves — büszkélkedik, s megtudjuk még tőle, hogy férje a tolnai téeszben kőműves, és a közeli Lenin utca egyik új házában laknak.- Állatot is tartanak? — uta­lunk a csalánszedésre.- Igen, van egy kocánk is.- S jut idő mindenre?- Igen, mert a férjem már kora délután hazaér a munká­ból; igaz, korán is kezd.- Szeret itt élni?- Igen, bár nagyon hiányzik például egy presszó, hiszen még fagyit sem lehet venni Fá­cánkerten a gyerekeknek, meg süteményt se. Negyedik snitt... (...amelyben Kulcsár István ta­nácstag - foglalkozására néz­ve felvásárló - összegzi a té­nyeket.) A postára indult, hogy a tol­nai tanácshoz telefonáljon, ép­pen közügyben:- Salakot, vagy kőzúzalékot akarok kérni — tolmácsolva a lakók igényét —, hogy az egyik utcai kút környékét körbe fel­tölthessük vele, nehogy bele- follyon az ott összegyűlő esővíz.- Úgy tudjuk, nem a legjobb itt az ivóvízellátás.- Az iskolánál van egy mély- furatú kút, közkifolyóval, de a vízhálózat sajnos eddig még nem épült meg, hiába van szin­te állandóan napirenden a lé­tesítése. Elég sokba kerülne, s különösen az idős emberek — akik meglehetősen nagy szám­ban élnek itt — nehezen tud­nák kifizetni a hozzájárulást. A falugyűlésen is erről esett a legtöbb szó. A presszóról pe­dig annyit: keressük a módját, miként lehetne újra megnyitni. Jó lenne már csak azért is, hogy a fiatalok ne az italbolt­ba, hanem kultúráltabb szó­rakozóhelyre járjanak.­- Mit kap az idén a falu a tanácstól?- Járda már szinte mindenütt van, s évek óta tart az útháló­zat javítása. Egyébként a Hu­nyadi utcában tavaly nagyon szépen összefogtak a lakók, s társadalmi munkában utat és járdát csináltak. Az idén rend­be kell hozni a Táncsics utcát is, és tanácsi pénzből elkezdő­dik a volt tanácsháza épületé­nek felújítása is. Itt most orvo­si rendelők vannak, s ebben szokott lenni az anya- és cse­csemővédelmi tanácsadás. E pergőképek alapján úgy tű­nik, nem alszik az alvófalu, s bizonyára megtalálják majd a módját egy kultúrált szórakozó­hely létrehozásának is. Előbb- utóbb bizonyára vízmű is készül, amelyhez azonban az eddiginél nagyobb egységre, összefogás­ra lenne szükség. V. Z.-Cz. S. Kulcsár István: „Salakot vagy közúzalékot akarok kérni.. Új szomszédja lesz Szommer Istvánnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom