Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
14. NÉPÚJSÁG 1983. április 9. Sportműsor SZOMBAT Kosárlabda: A Dombóvári VMSE NB ll-es férficsapata a Sabaria SE együttesét fogadja 11,30-kor. Kézilabda: Az NB II idénynyitóján Mözs—Dunavidéki Vendéglátó (16), Szegedi Textil-Szekszárdi Spartacus (15.30), Siófok—Dunaföldvár (14). Megyei bajnokság: Nők: Zomba- Dalmand 16 és 17, Simontor- nya—Tengelic 17. Férfiak: Dombóvári Kesztyű-Honvéd Nógrádi SE 16. Asztalitenisz: Pakson a Vak Bottyán Gimnázium tornatermében 9 órától meghívásos III. osztályú felnőtt női és férfi minősítő verseny. Teke: A Dombóvári Spartacus NB l-es csapata 11 órakor a Szolnoki MÁV MTE együttesét fogadja. Labdarúgás Területi bajnokság: Honvéd Táncsics SE-Kisdorogi MEDOSZ 16.30. Megyei bajnokság: Dombóvári Vasas-Ozora (Szinger) 16.30. Országos serdülő- és ilibaj- nokság: Paks—Bonyhád, Kisdo- rog-Komló 15 és 16.30. Körzeti bajnokság: Szakály— Kisvejke (Verczli) 16.30. VASARNAP Kosárlabda: Az NB ll-ben: Bonyhádi MSC-Soproni VSE 10.30. Atomerőmű SE—Soproni MAFC 12-kor. Kézilabda: Megyei bajnokság, nők: Szedres-Tolna 9, Gyönk-Tamási 11 és 12. Férfiak: Szedres-Fadd 10 és 11, Gyönk-Hőgyész 9 és 10, Duna- földvár-Sárszentlőrinc 10. Sakk: Megyei I. osztályú csapatbajnokság: Dunaföldvár— TÁÉV SK I., Szedres—Bátaszék, Dombóvári VMSE—Atomerőmű SE. Labdarúgás NB II.: Szekszárdi Dózsa- Dorogi AC 16.30-kor. Területi bajnokság: Dombóvári VMSE—Pécsi BTC, Siklós- Paksi SE, Komló—Bonyhádi MSC. Kezdés: 16.30. Megyei bajnokság: Bátaszék -Bonyhádi Pannónia (Ódor), Tamási-Kocsola (Fülöp), Nagy- dorog-Tevel (Rubecz), TÁÉV SK—Simontornya (Horváth), Tengelic—Nagymányok (Kovács), Dunaföldvár-Aparhant (Fritschi), Iregszemcse—Fadd (Somogy megyei hármas). Kezdési idő egységesen 16.30. Körzeti bajnokság: Kurd— Hőgyész (Rozsmán), Nak—Zá- vod (kaposvári hármas), Attala -Szakcs (Varga), Dalmand— Döbrököz (Sándor), Pincehely- Bölcske (Niki), Gyönk-Duna- szentgyörgy (Makai), Madocsa -Németkér (Szegi), Kajdacs- Pálfa (Csepregi), Gerjen—Tol- nanémedi (Deák). Kezdési idő 16.30. Szedres-Cikó (Balázs J.), Báta-lzmény (Taba), Tolna- Bonyhádvarasd (Antlfinger), Alsótengelic—Zomba (Tóth), Alsónána-Kéty (Valkó), Kakasd —Bogyiszló (Balázs M.), Őcsény -Sióagárd (Pál). Kezdési idő 15.30. Hármas szekszárdi siker az országos egyetemi, főiskolai bajnokságon A főli's/kolaii és egyetemi országos bajnokságokat látva- ínyosságíbain és íegyellm érettségiben messze feíüllrrtútó ünnepélyes megnyitó utóin beindult az Osztalitenisz-gépezet a szekszárdi tanítóképző főiskola tonniaitenmében. Nyolc asztalon pattogott a loauesibklbb- dia. A csaipatvenseny igencsak marató mi hosszúságot ígérő 'küzdelmeivel vette kezdetét az 1983. évii főiskolai és egyetemi asztallliten.isz országos bajnokság. A nőknél a tavalyi baljinok tanítóképzős házigazda kettős (Kiss, Bízó) egyelőire csak éber figyelője volt oz eseményeknek, ugyanis kiemeltként várták a leendő ellenfeleit. Miiint az váltható volt, a fináléban régi ismerőseikkdl, Szaibávall és Mábrral találkoztak, akik az BLTE csapatának színeiben álltaik asztalhoz. Az előbbi korábban a legpatinásabb hazai klubiban, a Statisztikában, az utóbbi pediia a Bip. Spartaous- bam ismerkedett meg az asz- talllitenisiszel és ért el eredményekét. iKiss még az első játszmában Szabó ellen kissé rá i jesztett az őlket menedzselő Lin*k Ferencre, de ezt követően máir régi napjaira emlékeztetőén villogott az asztalinál és magabiztosan nyert. Bízó viszont simán vesztett a> sokkal gyorsabb és taktika slalbb Móhrral1 szemben, ráadásul rendre fölkínálta neki a ziccereket. A páros kiegyenlített küzdelmet hozott, de végiül is sikerült a szekszárdiaknak kicsikarni a győzelmet. Bízó következő egyéni mérkőzésién sem tudott felnőhi a feladathoz, így a Kiss-iMáhír találkozó döntötte el az aranyérem sorsát. Óriási tapsivtilhar közepette, látványos lalbdamenetékkel a döntő játszmában 20-20-ról tudott újítani Kiiss, s ez a csapatgyőzelmet jelentette. A nőknél végeredmény (csa'patba.n): 1. Tanítóképző Főiskola (Szekszárd), 2. ELTE, 3. Műszaki Egyetem (Budapest) és Közgazdasági Egyetem. Férfiaknál: 1. Pécsi Tudományegyetem (dr. Szíta, Háber, Diófási), 2. Pécsi Orvostudományi Egyetem, 3. ELTE és Bp. Tanítóképző. Dr. Endrédi Lajos főiskolai docens, a házigazda tanítóképző főiskola tagozatvezetője átadja az érmet a női egyéni győztesének, Bolvári Ildikónak iNői párosban a sors iróniája folytán meg'ismétlődöltt a csapta tdüntő páros mérkőzése, Kiissék ismét jobbnak bizonyultak, ekkor már Bízó játéka’ is alaposan feljavult. A férfi- párosban csak az esti órákban avattak bajnokot: csakúgy, mliint a férfi csapatverseny küzdőiméiben’, itlt is a Pécsi Tudományegyetem sikerének tapsolhattak a nézők, a dr. Szita— Diófási pór bizonyult a. legjobbnak. További sorrend: 2. Meleg-Oavidovics (Pécsi Orvostudományi Egyetem), 3. Gőg'h—iKálno'ki (Bp. Műszaki Egyetem) és o Nagy—Maróti (NME dunaújvárosi kor). A vegyespáros döntőjének is volt Tolna megyei résztvevője, annak ellenére, hogy a szekszárdiak nem jutottak tovább. Ugyanis Bolvári Ildikó, a Tolnai Vörös Lobogó üdvöskéje Molnárral az oldalán mérkőzött, és szereplésüket siker koronázta - az együtt először asztalhoz álló duó országos bajnoki címet nyert. A női egyéni versenyszám kezdetekor azon tanakodtak a szurkolók, hogy vajon a szekszárdi tanítóképző főiskola sikeremberei közül valamelyik versenyző merj tudja-e állítani az első helyen kiemelt Bolvári Ildikót, aki a szegedi József Attila Tudományegyetem képviseletében játszott Az elődöntőbe jutott négy hallgató (Bolvári, Ki'ss, Bízó, Bogyó) kőnménkőzéses rendszerben döntötte el a végső sorrendet. Bolvári a szokásos stílusában éllenállhataif Iáin líl játszott, és gazdag éremgyűjteménye még egy országos bajnoki címmel szaporodott. Végeredlméay: 1. Bolvári Ildikó (Szegedi Tudományegyetem), 2. Kiss Anikó, 3. Bízó Mária (Sz. Tanítóképző) és Bogyó Katalin (Közgazdasági 'Egyetem). A férfi egyesben a legjobb négy csatározásai után Skuí- tefi (Bp. Pénzügyi Számviteli Főiskola) került ki győztesen, az ezüstérmet dr. Jakab (Semmelweis Orvostudományi Egyetem) szerezte meg, míg a harmadik helyen Bruóbner (Budapesti Tanítóképző), valamint Orovicz (Építőipari Műszaki Főiskola, Debrecen) osztozott. A főiskolák és egyetemek között a kétnapos küzdelemsoro- zat alapján az összesített pontversenyben is a szekszárdi tanítóképző főiskola szerezte meg a győzelmet 46 ponttal. 'További sorrend: 2. Pécsi Orvos- tudományi Egyetem (34), 3. Pécsi Tudományegyetem (32).- bégyé — Fotó: Gottvald Ökölvívás Az elmúlt héten Debreceniben lezajlott Bocskai ökőlvívó- emlékverseny külön tétje volt a közelkjő várnai felnőtt ökölvívó Európa -bajnokságra való kijutás. Ezúton is - Árvái révén. - érdekeltek voltak az egyébként •e rangos viadalon, remekül szereplő paksiak. Azonban a Magyar ökölMvó Szövetség vezetői még a verseny előtt közölték az egyesületi edzőkkel, hogy Várnába papímsú'lybam és félnehézsúlyban nem visznek öJklözöt, így a papirsúlyú Árvái sem utazik. Még egy, cseppet sem apróságnak számító hír a Bocskai emlékversenyről: a leglbarcoSafofo ököllvívómak kijáró tiszteltetdijtat a paksiak versenyzője, Magyar István nyerte el. Sípszó előtt Ma délután Kaposvárott a Dráva-csoport 7. és 10. helyezett csapatai mérkőznek a bajnoki pontokért. A vendég kis- dorogiak legutóbb a Komló legyőzésével értékes sikert arattak, a pályaválasztó honvéd- csapat Nagyatádon döntetlent harcolt ki. Ősszel Kisdorogon a MEDOSZ együttese nyert 3-2-re. Honvéd Táncsics SE-Kisdoro- gi MEDOSZ: 16.30. V.: Kövesi. Losonczi István: — Ha a Komlói Bányász ellen nyújtott játékunkat meg tudjuk ismételni, akkor esélyünk van a pontszerzésre a kiesés ellen küzdő, de egyébként jó képességű Honvéd Táncsics SE otthonában is. — Kiss I. — Berning, Fábián, Éppel, Nagy — Horváth, Ódor, Kiss II. - Szajkó, Böhm, Klein. Kispadosok: Stölkler, Nier, Papp, Dobos, Hosnyánszki. A gyakorlat teszi a mestert (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A fiatalember, történetünk szereplője a Högyészi Állami Gazdasag tabódi kerületében lakatos, mellesleg pedig a Kis- dorogi MtUOSz. labaarúgója. Minaxét helyen az igyexvók közé tartozik. Nemrégiben, egy hétfő reggeli munxaelosztas után különös ötlettel állt elő. Megkérte öt munkatársát, köztük fémer István műhelyvezetőt: álljanak már jó szorosan egymás mellé nehány pillanatig. Az öt férfi mosolygott, lehet, hogy csoportkép készül rólunk - gondolták. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor a fiatalember kezében fényképezőgép helyett egy collstokot pillantottak meg. A következő percben hosszúsági és magassági méteteket vett a szorosan egymás mellett állókról, majd körülírta kérését. — A műhely mellett elfekvő hulladékanyagból szeretnék készíteni egy hordozható „sorfalat” — a szabadrúgások gyakorlásához kellene. A főnököt váratlanul érte a kérés, de hozzájárult a barkácsoláshoz. Egy hét alatt, közös összefogással — ebédidőben — el is készült a két hordozható sorfal. Annak bábui természetesen nevet is kaptak. A névadás után azonnal megindult a „zrika”, a műhelyvezető neve sem maradt ki közülük. Ű azonban vette a lapot, s csak eny- nyit mondott: - Majd meglátjuk, amikor javításra kerül a sorfal, hogy kinek a feje hullott a fűre.- Nem a bábukat, hanem mögöttük a kaput célzóm — zárta le az élcelődést a középpályás. Ettől kezdve aztán szorgalmasan gyakorolt játékosunk, mert vallja: a gyakorlat teszi a mestert. Emlékezetében felidé- ződött az a sok történet, amely közszájon forog manapság is az egykori aranycsapat edzéseiről. Arról, hogy szűnni nem akaró gyakorlással ívelgették a szélsők Kocsis fejére a labdát, pedig ő aztán amúgy is jártas volt a fejelésben. Manapság pedig a technikai segédeszközök sok esetben kihasználatlanul hevernek a csapatoknál, ahelyett, hogy a speciális célt szolgálnák a fejelóállványok, rúgófalak, sorfalak. A kisdorogi futballista másképp gondolkodott, és az eredmény közismert. Róla tudni kell, ha a csapata szabadrúgáshoz jut, akkor egyértelműen ő az „ítéletvégrehajtó”. Legutóbb is ez a szerep jutott számára. Az első szabadrúgását még csak hárította a komlói kapus, de a másodikkal szemben már tehetetlen volt. így alakult ki a Kis- dorog-Komló mérkőzés 1-0-ás végeredménye. A kaputól 28 méterre leállított labdát, szinte lehetetlen szögből, az igazi sorfal fölött vágta Szajkó a kapuba. Hiába no, az ő példája is bizonyítja, hogy igaz a mondás: a gyakorlat teszi a mestert. BITTNER MÁTYÁS Birkózó EB Budapesten (I.) Egy sportág ugródeszkát keres Negyedszázados szünet után, április 19—24. között a magyar birkózás ismét világverseny házigazdája lesz. Az 1958-as margitszigeti kötöttfogású VB után most Európa legjobb szabad-, majd kötöttfogású versenyzői lépnek a Budapest Sportcsarnok három szőnyegére. A főváros új ékességének döntő szerepe van abban, hogy a hosz- szú szünetet éppen most tudjuk megtörni, éppen most fogadhatjuk a birkózóvilágot — korábban ugyanis nem volt hol. Más kérdés, hogy igazán jó-e a magyar birkózásnak ez az időpont. Olyan értelemben biztosan nem, hogy a sikerévektől kissé már messzire esik. Ha San Diego, a négy világbajnoki cím után közvetlenül jön egy budapesti Európa-bajnokság, alighanem ezrek törik magukat a jegyekért. A közönség szeret ünnepelni, s ha van esély is az ünneplésre, hát akar is. Ha Moszkva két aranyérme után lehetünk házigazdák, már csak Növényi Norbert kedvéért is megteltek volna a lelátók, nem kis részben ifjú hajadonokkal, akik tán még popkoncertjükről is lemondtak volna az EB napjaira. Szerencsére az Európa-bajnokság rendezési joga nemcsak amúgy önmagában örvendetes dolog. Lélektani pillanatban léphetnek hazai szőnyegre a legjobb magyar birkózók. A sportág számos nagy sikerére felesleges külön emlékeztetni bárkit is. A vívás után a birkózás szerezte a magyar sportnak a legtöbb olimpiai dicsőséget, a századik arany is birkózó, Hegedűs Csaba nevéhez fűződik. Egy Kozma István vagy egy Növényi Norbert olyan népszerűségre tett szert, amely bármely futballistának is dicsőségére válna. Tizenöt olimpiai, tizennyolc világ- és harminc- három Európa-bajnoki aranyérem, valamint a többszörösét kitevő ezüst és bronz olyan tömegű érték, amelynek nagyságát hirtelenjében felmérni sem tudja az egyszerű halandó. Mindez egyszersmind olyan érték is, amelynek birtokában az ember még a valóságtól is elrugaszkodik. Birkózó-világverseny magyar arany nélkül kudarcnak számít, csalódott a közvélemény. Azt, hogy a sportág végül is közszeretetnek örvendjen, újra és újra csak arannyal lehet megerősíteni. A birkózás hosszú évtizedekig, hagyományosan erősítette meg helyzetét. Mígnem 1979- ben új korszak kezdődött, amely bizonyos értelemben túl is nőtt a célon, hiszen valósággal kényeztetni kezdett minket. 1979-ben nemcsak San Diego volt, de Kocsis Ferenc EB-t is nyert. 1980-as nemcsak a két olimpiai arany fémjelezte, hanem két junior Európa-bajnoki cím is. 1981-ben Kocsis Ferenc EB-t, Tóth István VB-t nyert, volt három junior és öt ifjúsági világbajnokunk. A birkózás sikerei betöltötték ezeket az éveket. Az elmúlt esztendőre már csak egy árva Európa-bajnoki cím maradt. De hát mi is történt a magyar birkózásban? 1979. január 1-én új szövetségi kapitány kezdte meg működését: Hegedűs Csaba. Egy kitűnően megalapozott, mindenkori sikerekre jól felkészített válogatott kerettel — csodákra lett képes. Új hangot és új módszereket talált, soha nem volt menedzselési rendszert alakított ki, olyan pszichikai hatást és vonzást gyakorolt a régi csapatra, hogy annak nagy tudású, rutinos tagjai vele együtt lobogtak, s az egészen újszerű, ízig-vérig alkotó légkörben nem mindennapi eredmények születtek. San Diegó- ban, ugyanannyi magyar kötöttfogású világbajnok volt, mint szovjet, és a záróvacsorán A nagy moszkvai pillanat. A győztes döntő után Kocsis Ferencet köszönti Hegedűs Csaba szövetségi kapitány és Növényi Norbert, aki az előző napon nyert olimpiai bajnokságot. Milan Ercegan, a FILA elnöke az év eseményének nevezte a magyar birkózás forradalmát. Világbajnok lett Rácz Lajos, Tóth István, Kocsis Ferenc és a szabadfogású Kovács István. Eredményekben gazdag pályafutásokra került fel a korona ... És nem volt megállás! A birkózók példamutató munkamorálja, fantasztikus meny- nyiségü és iramú edzései a sport határát is túllépve váltak mintegy közéleti mintává. Moszkva is meghozta az eredményt. Aztán viszont a kérdések kezdtek gyülekezni. Eleinte csak olyasfélék, hogy a már nem fiatal klasszisok vállalnak-e még négy évet, Los Angelesig. Aztán az, hogy képes-e a csapat és egy szakvezető hosszú esztendők minden egyes napján ugyanúgy lelkesedni, lobogni. Maga a sportág sem volt kegyes a magyar birkózáshoz. Az olimpia után új szabályokat vezettek be, például 2x3 percre csökkent a mérkőzésidő, holott az állóképességben a világ elé került magyarok korábban éppen a harmadik három percben gyűrték le a legnehezebb ellenfeleket is. Egyszeriben feltűnt, hogy nem megfelelő az utánpótlásunk. Bár a felnőttek lendületével feljött juniorok a maguk korosztályában arattak, a válogatottban még nem tudták átvenni a felelősséget, mögöttük pedig — az új szabályok okozta új helyzetben — a vártnál is nagyobb zavar támadt. Az olimpia óta eltelt két versenyév sikerei és kudarcia közepette mostanra mégiscsak lecsillapodtak a kedélyek. Birkózásunk nyugvópontra jutott, s az idei felkészülési versenyek már azt mutatták, hogy legjobbjaink ismét elindultak felfelé, ebből most ismét lehetnek eredmények .. .* Mondjuk mindjárt a budapesti Európa-bajnokságon. A nagy verseny fontos szerepet kapott, az ugródeszka szerepét a jövő évi olimpia előtt. Egy sikeres Európa-bajnokság helyrehozhatná a versenyzők megtépázott önbizalmát, ismét alkotó közösséggé kovácsolhatná a csapatot. Erőt és értelmet adna egy újabb, példás másfél évre, akárcsak Moszkva előtt. Talán nem is kevesebb eredményért. Mert a lehetőség változatlanul megvan a magyar birkózóválogatottban. (Folytatjuk) SZEKERES ISTVÁN
