Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

8 ^PÜJSÁG 1983. április 9. Jugoszlávia Mi készül a filmstúdiókban? Az AMNlOl) napjoii áiímmel dio- klumentümfilllm-faarozat fo'rlgiaítiá'- ,slát kezdik mleg Joíjcén 'a Sra- itojewói és a Béigtrádi T'elevíziió d ró mai osztó lyá nlaik megbízása- Ibáf. Az AMNQJ vagyis a Ju­goszláv Niépli Felszabadító An­tifasiszta Gyűlés a II. világhá­ború íbefeljetese előtti időszak­ban Jugoszlávia leg főbb tör­vényhozó és végrehajtó szerve Malit. Negyven évvel ezelőtt 1943. inoMemiber 29—30-án tartóttá ímeg történelmű jellentőiségű második Ülésszakát. Ezen pz ülésszakon álbkülit meg Joszlip IBroz Tito vezetésével az ide- 'igltenés kOrmáiny fubkdióiit be­töltő Jiugoszllálv Nemzeti Föl­szabadító Bizottság-, amelyet 1943 decemberében hivaltaío- -san elismert a Szovjetunió és a nyugati szöVetislélgéSék is. A ffilllmlelt Sava Mrmalk nende- zii, Tito szerepét Moirko Todoro- Miic ailbkftljoi A tervek szerint május végién fejezik bie a 2500 színészit és sltaítlilsztát felVonül- tiató filllm forgatását. A négyszer egyórás sorozatot novemberben tűzi 'műsorára a jugoszláv tele­vízió. A belgrádi Unton film és a ZyezdOlfiilm továbbá a Bilim Da­mals közöd produkálójába« Ikezldték forgatni Javain JioVamo- vic Tájképek ködben című já­tékfilmjét, aimteily a ká'bítászer- üzlét és -fogyasztás kérdésiéivel foglbilikaziilk. A Hhn felVétetei-t Belgrádiban, Nfilsíben, Siterimska Baján, Isztumbulban, Triesztben és Bécsiben készítik. Az ősbe- imiutoitót az idei pufai fillmfe'sz- Kliválan tolritj'ák meg. « Az újvidéki Neoplanta film­stúdió megvásárolta Aleksoin- dair Tiislmb Erőszak cíimű rmű- vének megfilmesítési jogát. A IWmtet Bona DratíkoMic, az Újvi­déki MűMészeti Akadémia to­lná rb rendezi stalját fongOltáköny- ive nyomó n, A 'bei matat ót szin­tén a pullbli fesztiválén tartják. Árokkotrók, mocsárjárók Oriásgépek a gázvezeték számára Vlagyimir Lejkin gyárigazgató (jobbra) tárgyalás* közben, dol­gozószobájában * A mbgy teSjteKítményű motor dübörgésébe szinte beieremeg. neik a szeréltíe flalbii. Kékes f-ÜstcJsíkOk patálkizlanálk az üveg­tető fellé. Az éllénlkipíiirosira fes­tett hatalmas gép könnyedért Mintázva el-índiul és kigördül a Ikapün,. Lomhán ráfardlül a be- tonlrakodárla, ráküsZik a pöreko- cfsüirá és ilfeá í-f. így Ikezldődött a moszkvai iklí- sériébi gépgyárban készített rrta- iróitánosáis á rolklklotirók sörön kö­vetkező szál'líltlmáeiyánaik bera­kása. A válJIb'lbt igazgatójává!, Vlllalgyiim/iír Lejlkliinirtel együtt men­tünk a szereidébe, hagy meg­figyeljünk, hogyan indítják út­nak o 'kész gépeket. — Termlészétóser» nem Seils művészetre vlain szükség e 43 tomlnds ikótrá irányításához - imraindja az 'igazgató. — Küllönlö- sen bonyolult tez a 'berakodás­nál. Egyetllén 'illyen gép kiét pő­rekocsit fog'ldl ef. Még lenyű- gözőbb látvány közvetlenül a irmunikábdn rrtegifiqyelnii, omlilkbr amúgy ístertigazában belemar a földibe. 'Ereje bőven van hoz­zál Tíz-tizenkét óra1 ailOtt 3 kim 'hosszú árkot kiépes kiásni, 2,5 Imiéter m élységiben és szélesség­ben.! Ezeknek a tökéletesített Ikotróg épeknek:, aimelyek vi lág- víszanyfaltlbtan ö legnagyobb tél- jesítlmiényűék; a gázvezeték InyotovoinbilámOlM légneheze'bb isZalkbSzbíiln 'kell dolgozniuk. Ott, az őrök fbgybaln megiderlmédt toilolj keménysége olyan-, alkóir a gránité. A mi gépeink azbnlb'an minden próbát sikeresen 'kiállí­tok. A Szovjétluiniiá kőolaj- és gáz- ipád min'üsztéHiumünak egyik vezető vá'J'fatátába«,, a moszk­vai kísérleti gépgyárban készült technikát az Urengoj—Pomarí— Uzsgorod exportgázvezeték építésiének nyomvonallá ra szó f- llítjá'k, sőt ez a technika- volta­iképpen mindenüvé eljut, aih'ol kőolaj és gázvezetékeket építe­nek. Villogyúlmliir Lejlkih gyárigazga­tó o Báuimtairt nevét viselő moszkvai műlszfalkli főfiHkolán végizett: Temperamentumos, lelkesedéstől fűtött emlber. A fiatoll vezétőjknék abba a 'ka­tegóriájába tairtto'zik, aikíiik szív- ’ügyüiklnék teWiWilk a náljiuk bízoitt fellaldgítot. — Mádként nem lils lehetne! — jegyzi meg harsányan pz igazgató. — Az exportgázve­zeték méretei vliílágMiszonyTat- ban páirját ritkítják. Bonyolult­ság tekintetében pedig egye- dülláiWló. A hossZo 4451 km, fa1- gylott tollalj, rrtocsár,, folyók, szá'z meg 'száz alkOidálly áilll az útjá­ban.' M'iin'dezek 'leküzdéséhez természetesen! Plinyűhetetten teöbnlilkálra van szlülkség. Arra törekszünk, hogy az építők elé­gedettek tegyenek gépetinkkel. Mót készen áflnpik a kibocsá - tásra azok a szerelőaggregá- tók, almiéi yek flellvállltják az ame- milkali és joipá'n gyáirtmányú ne­héz csőfektető berendezéseket, az 1984. évi terv pedig éllőiirtá- nyozza 'folkozíott telljesítm|ényű — 450—500 lóerős — kotrógépek Iklibocsátá'sit az észiaki körzeteik Számára. ^ Lejkin a doígazószobájában meglmatatj'a a nyoímvonaf sé­máit. térképeit, azon gépek kí­sérleti példányainak fényképe­it1, amelyek a zord északi Viszo­nyaik között esteik át az „luzerni keresztségen". Vainnalk itt árok- húzó, á'noktö'ldetó giépek, O' qs'ö- vek hidleg 'hdlliítására szolgáló egye'dii berendezéseket. Ezeik 'szerkezeti részegységeinek és mleohtanli zimUsalilnOIk tÖkéilétesitlé - isjévet foglllaillkótiik a „GaZsztroj- mpslilna" klülllönteges szerkesztő- i’iiodb. A kísérleti példányokat aztán az üzérében állítják elő,, o próíbbiüzemélltetié'sre pediig a Moszkva 'környéki különleges gyakorlótélépen kerül sor. -Ez­után a bevált szerkezeti -rész­egységek ét rrtec'hbnizimíusbk egy részét 'sorozlatgyiáirtás oél1- ;jóból átadják az üzeméknek, a módiik részlükét 'pediig elküldik o megrendelőknek, — A mii gyárunk, mint elhagy láttái, -nem törtetik az ipád óriásaik 'közié — folytatja Léjkiiín. — Tíz műlhéiyben alig több miiin t ezér emlber dpilkjo-zlilk, főleg ma- gbsbln kjvbllilflik'álllt szakemberek, nbgy termelíédi taipasztolbltoklkal rendielkéző ezermesterek. Éven­te Wb. száz köllönfié'le gépet ál­lítunk össze. Míg ma kotrógé­pek bénalkáisát figyelhette -még, addiib 'halllnbip „iTyulmeny” mo­csárja ró gépék foglltalllhbtják e'l I Nem könnyű feladat az óriásgépek berakodása j a helyűiket. A kbtrákoít és a moasáirjóró gépeket egyalráinta teningirádr ,,K—701” gyáirtimá­n,yú ismert trakltor bázisán ál­lítják e'lőj ...A tebhm'iko töké'letesíltésé- inelk foilyáimata gyalkdrllbtlillag ihaltáirtolbn. A ,.rG(aiz!szltroijlmia's/i - na” különleges szerlkészttőiirodo mérniökei Sók ték-in-tetlben ;ko-r- szérűlsítettlök a motísárjá'tó mo­delljét: a gépet téliszéreiltek da- -ruvall és aslörrliőrvedl. dmélyék lé- ihétlőMé teszik, hogy a möosár- jáiró 36 tónínia Siúllyjhjaibárrrt elérő téhérrél iis rrteglbiirlkázlzlék. Az 'új „Typmeny" imodsá rjtí'rá hbtmpr TOispin mieigijetenliik a gázvezeték építésiének 'be ha,va zott és nmo- osblnas terepén. MIHAIL (KUBEIEV Megváltozottja Jajju élete Agráripari egyesülés Moldáviában Tizennyolc gazidblsógli ágazbw tót, kolhbzok és szoMhozalk szá­zaiig, 'küllönlbőző i'ptairi válllblla- toikat, tudományos kuitaitó- és tervezőintézeteket és egyéb Szervezeteik sokaságát egyesíti 0 miollldáWibíi agiräiriipaki .ibtégirá- cli'ó. A köztóirsaiság egész ter- tnéléSélnétó rrtiintegy ötvemhét százaléka a komplexumból ke­rül Ifi, Az integráció nemcsak O- rrvuin|kfa foirimájában hozott jéléntőls változásotot:, hanem a moldáviai patosztolk életében is. Az AHN tuldpSiíltójb Hlriiszto- Ifor Andirejéwell), a Molldvilnproim ogiráiriipád eg.yieSiüllés vezénigaz- gOtóljáVdl 'beszélőét.- Közel tíz esztendeje mű­ködő egyedüifódün/klhöz - mond­ja a vezérigazgató - 21 szav- hoz és tíz borászati üzem tar­tozik. Az elmúlt évek alpltlt meggyőződlheitltümk oriróL hbgy a gazdálkodásnak ez a forma­ija beváltja a hozzáfűzött remé­nyeket. 'Nyereséget hoz ugyanis bz á'lllbmnak, a gazdblságoknok, és az egyesülés valamennyi imu-nkásá-nbk.' Szőlőültetvények Az egyesülés cukorgyára Egyesülésünk borászati mun- kásO'inalk jövedelme például az utóbbi években átlbglban-meg- kéflszereződötit. A mezőgbzdasáigl üzemek - növekvő anyagi tehetőségeik tevén — mb már többet tudnak áldbziní a nehéz paira-sztii mun­kák Iparosításáról. Egyesületünk gazdálságbibán a szlőlőiműMelés gépesiíté'se eilléri a 70 százalé­kát. Szándékaink szerint ez az arány tovább javul, mliinlthogy egiyeSüléttüinlk IbáibádkOdásávat, imáWálvtoS mlórnökölk terveiben megszlülletett a szőHőszüretelő gép, aimtelly idáirialboinlként mint­egy száz ember 'kétlkezii munká­ját ihei'yettedíte Az ipart és a mezőgazdasá­got egyesítő agráripari komp­lexum megoldja a foiliuisi ’lbíkos- sáő teljes fogilail|koztlartáisá naík gpradjaiit. IMalldáiviábaim alhal a SzoMjetuinliióbain a teglmOgpspbb a népsűrűslég, a lalkbisság két­harmada' a 'hagyományos pa­raszti) munkához kapcsolódó falu-tetepüíléséken él. Az egyko­ri sziőliőművelőik mo szőlő- és Ibioro szblti szakmunkások, a fel­dolgozóüzemek pediig munkát és keresetet 'biztosítanak a fa1- tusS il akoislságnalk a mezőgazda- sáigli hOilltszezlonlbain is. Amíg imunlkaitárSaiiink dOlgoz- nalk, gyermekeik óvodákban, íböltósődéklben Vainlnak. Gyeir- ímekííntézlményetolkben több rrtint ezer férőhely áll a klidsík ren- deillkézléisóre. Bulgária Hírkaleidoszkóp Segélykérő telefonhólózaitltal ilátlták el o Trakijb oiuítópályia Szófiat^lntílmün 'szalkászát. A készülékeket fehér, éjszaka vi- lá*g|í#ó lámpatest fedi. A nyo­mógombos számlap melllett áb­rák jélizliík a hívható segítség fajtáját. Köd esetén a központi ügyelet vilbgtoitjo a fénytorrá- sokia-t. Az informádiós rendszer abban 'különbözik más európai segélykérő telefonba lázatok tól!, hogy az ügyeletes bázis kijelző- pulltjón a kért segítségnek meg- Ifételő izzó gyullad ikíi, függette- nüll a szóbeli 'telefonkaipcsaliat- tóil. Iigy a 'bajiba kérüllt idege­nek is szómiífhbitniaik a szó gól­totó sra. A kijelzőpulton a pá- Hyaszdkász mind az 50 telléfon- jóiniak im'egvton a jelzési 'hélye. Az ügyelet 24 órás, s a közle­kedési 'rendőrség állandó kop- ásollatot tant a szervizekkel, .* iKeresetteik a külföldi piaco- ikan a bafgáir kozmetikai cilk- ikek. Az iparág a boflgáir vegyi- !és gyógysZariibrr 'leglfiatlailOIbb áglazetoi, s ma mór termískei- inek 65 száizbllékát exf>ortátja- Különösen szívesen váisó'tol'ják a Milághlirés nózslaoHaját, amelyből Bulgár'ib állítja elő a 'legtöb­bet a Milá'gon. Az ország két legnagyobb kozmetikai VáiHbÜar- to!, az Aroma és az Aiammalk, 'jelenleg több rrtint 800 kozme­tikumát gyárt. * Több mint 5,5 millió turista látogatott taVally Búiig áriá ba - ez to tény meghatározza az új szezonra történő felkészülés fel­adatát Hs. Az idei szezonban 84 ezeír szállodái ágy váltja a ven­dégeket. A 'kemipiinigekiben 72 ezer, a fizetővendég -'szó,Igáiét tevéin 150 ezer, a hétvégi há­zaikban 9500 utazót fogadhat­nak egy időben. * A bolgár mezőgazdaság je­lenleg több mtolt 430 ezer nőt fagldfkoZtOt, az agrárágazat dolgozóinak osalkinem 51 száza­lékát. A ímezőgta'Zdbság, amely Ikotebbam a nemzeti jövedelem Itúlllnyomó részét adta* régebben főiként féffilalkat Aogllailkoztotoít. A legtöbb nőt - 310 ezer asz- 'szán-yit — a növénytermesztésben 'álltódllmlazzók. * A bdlgár gyógyszertáirakíban megjelént az antiinlilkatiin cigb- írettOi, aímeiybe dohány helyett Ikülönifáte 'növényi anyagokat töltenek. Ha volllalki 5—10 napiig •osák ilyen digárettára gyújt rá — Ilégiyen addig a legiszenvedé- lyesébb dahálnyos — megutálja a irtilktotínt. A digatetta iránt már .nagy a-z érdéklőidés külllföfdiön Sis, így a Szovjetunióban1, GsehsZlb- válkliában-, Bélglluimbain és iFrain- diaoirszáglbain.. Lengyelország Hatvanéves az Orbis íMegálblkullálsánok 60 éves julbiteümát lüirtnepli az idén az Oribís utozásli iirodbi A neves lengyel tuirlilsztl'kali szervezetet küillföldön lils jál iismeriik. Az Orlbliis jétenifeg 10 infor- má'aiás központot tant fenn kül­földön, s mintegy 50 száltodá- Vail ranrdéllkezíik az országiban. Az 'iitodá 17 eZe-r alllkalllmáizot- tat foglllalllkoztalti, s évente mint­egy 19 mliliió ügyfelet szolgál ki, biztoslíltVo számúikra a tehe­tő léglnágyább kényellmét. A dég az Idei nyáirra is ér­dékes progiialmokat ígér hazái és Iküiöildii ügyfeléinek. Gsopoir- tos utazások ga-zdoig válbiszté- Ikát kínálja iipairvállMtatbk bri- igádljaliinalk és tudományos inté­zeteik tíbiljgOzólinalk. Az i-noda kí- válnság'no egyéni progiraimOkat é-s utazálsbktait is szervez. Tovább bővül az Qrlbis szál- lodaihálázaita is. A közéllmúlit- ibárn nyílt meg az utazási szer­vezet új hotelje Szczecinben, s átadás előtt áll a czestohowai szá'ió iis. Még a nyári szezon beköszönte előtt fogadja első vendégéit a miodérn gdyniiáii szállodái, s korszerű ho-telék épülnek BiteDsIkp Biblián és Krak­kóiban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom