Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

2^tPÜJSÄG 1983. április 9. Parlamenti bizottsági ülés (Folytatás az 1. oldalról.) A fekvőbeteg-ellátásból pil­lanatnyilag a szakképzett kö­zépkáderek - nővérek, ápolók, műtősök — csaknem 40 százalé­ka hiányzik különböző okok, például betegség, GYES, to­vábbképzés, szakképzetlenség miatt. A középkáderek helyzetével szorosan összefügg a képzés, továbbképzés jó néhány gond­ja is. Elhangzott az ülésen az a javaslat: hasznos lenne, ha módosítanák azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az egészségügyi szakközépisko­lákból kikerülteknek még tíz hónapig kell dolgozniuk vala­melyik gyógyintézményben, hogy szakképzettséget szerezze­nek. Elképzelhetőnek tartották azt is, hogy a képzési időt nö­velnék, így a képesítést még az Zavargások Brazíliában A brazíliai éhségtüntetések és zavargások csütörtökön át­terjedtek Rio de Janeiróra és több más városra. Rio de Ja- neiróban több tucatnyi ember kifosztott egy - külvárosi élelmi­szer-áruházát, tejet, rizst, húst és más élelmiszert vitt el. ösz- szesen 300 üzlet kifosztásáról számoltak be rendőrségi jelen­tések. A három napja tartó zavar­gások elfojtására Sao Paulában karddal felfegyverzett lovas rendőröket, pajzsokkal és könnygázgránátokkal felszerelt rohamrendőröket vetettek be. Brazíliában a hét eleje óta feszült a helyzet; Sao Paulában és más nagyvárosokban töme­ges méretű tiltakozó akciók robbantak ki a katasztrofális arányú infláció és a munkanél­küliség ellen. Eddig mintegy 700 személyt tartóztattak le. iskolákban szereznék meg a ta­nulók. Kimondva vagy kimondatla­nul, de szinte valamennyi fel­szólaló az egészségügyben dol­gozók bérének rendezését te­kintette kulcskérdésnek annak érdekében, hogy a munkaerő- helyzet javuljon. Jelenleg ugyanis az egészségügyiek át­lagbére alacsonyabb, mint a népgazdaság más ágaiban dol­gozóké. A képviselők felelős­ségteljes megnyilatkozásaikban azonban mindannyian hangsú­lyozták: a bérek növelése ter­mészetesen csak országunk, gazdaságunk teljesítőképessé­gének függvényeként képzelhe­tő el. A jövedelmek kapcsán természetesen nem maradha­tott említés nélkül a „hála­pénz” ügye sem. A lehető leg­erkölcstelenebbnek tartották a Magyar-amerikai tudományos együttműködési megállapodást írtak alá csütörtökön a New Jersey állambeli Princetonban. A megállapodást, amely a Ma­gyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Humán Tudomá­nyok Tanácsa (ACLS) közötti 1983-85. évi együttműködésről szól, Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese, illetve John William Ward, az ACLS elnöke írta alá. A megállapodás széles körű közös munkaprogramot foglal magában, felölelve a nyelv- és irodalomtudományok, a nép­rajz, a történelem és a társa­dalom-lélektan különféle kuta­tási területeit. Az összehasonlító irodalom- tudomány területén például a megállapodás előirányozza az 1945 utáni amerikai irodalom felszólalók azt a helyenként ta- tapasztalható gyakorlatot, hogy az orvos a paraszolvenciát „in­tézményesíti", szinte kikénysze­ríti. De hangsúlyozták: a 210 ezer egészségügyi dolgozónak, ezen belül a 30 ezer orvosnak elenyésző, és semmi esetre sem általánosítható hányada cse­lekszik így. Számosán megfogalmazták: ma hazánkban a fekvőbeteg­ellátás helyzetének javítása az elsődleges, ám erre területi és szakmai aránytalanságok miatt nincs mindenütt biztosíték. Vagyis: lényeges különbségek vannak egyes megyék egész­ségügyi ellátása között, és szá­mos szakmában - például: pa- tológus, szemész, fogorvos - az orvos is kevés. Az ülést dr. Pesta László vi­ta-összefoglalója zárta. magyarországi fogadtatásának vizsgálatát a regény- és a drá­mairodalom vonatkozásában. Már ennek a megállapodás­nak a keretében tartottak ápri­lis 3-5. között tudományos kon­ferenciát Princetonban. A tudományos együttműködés programjának keretében idén ősszel amerikai tudósok foly­tatnak helyszíni kutatásokat magyar falvakban, magyar tu­dósok pedig az Egyesült Álla­mokban tanulmányozzák majd a magyar emigráció különböző nemzedékei közötti kölcsönha­tásokat. Ezeknek a kutatások­nak a tapasztalatairól aztán jövő márciusban tartanak kon­ferenciát az Indiana állambeli Bloomingtonban, amely egyéb­ként a hagyományossá váló magyar-amerikai történészkon­ferenciák színhelye is. PANORÁMA BUDAPEST A SZOT Elnöksége pénteki ülésén megvitatta a szakszer- vezeték és a SZOT 1982. évi gazdálkodásáról szóló előter­jesztést. Az elnökség a továb- biaikbam döntött az 1983. évi SZ QT-díjaik o dőlté léséről. KOPPENHÁGA Az Apró Antalinak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével Dániában tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget fogad­ta Poul Sahílüfer dán miniszter- elnök. A nap folyamán később Stetter ipari miniszter ebédet adtott a miagyar delegáció tisz­teletére. TOKIÓ A magyar és a japán kor­mány képviselői Tokióban meg­állapodást írtaik alá az 1973- ban kötött kulturális egyez­mény meghosszabbításáról. Az egyezmény ösztöndíjasok, kul­turális személyiségek, kiadvá­nyok és rendezvények cseréjét irányozza élő. PEKING „Az Egyesült Államok beve­zette az úgynevezett Tajvan- törvényt, fólytatja fegyverszállí­tásait Tajvannak, bűnrészes ab­ban, hogy tajvani ügynökökkel összejátszva folyik a kínai spor­tolók és diákok csábítgatása és kényszerítése, ráadásul még „politikai menedékjogot" is nyújt. Mindezek a cselekedetek beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe, megsértik Kína szu­verenitását, sértik a kínai nép érzéseit, heg emon iista magatar­tásnak minősülnek” — jelentet­te ki Hu Jao-pana, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára röviddel azután, hogy Kína felmondta az idei évre az Egyesült Álla­mokkal kötött kulturális és sportcsere-programökat. Magyar-amerikai tudományos megállapodás Az amerikai és a szovjet katonai erők mérlege A fegyverkezési verseny ellen tüntettek Volgográdban a má­sodik világháború veteránjai, s tiltakoztak az amerikai raké­ták Európába telepítése ellen. (Telefotó — MTI-KS) Az Egyesült Államok vezető körei nyíltan a háborús légkör szítására, a fegyverkezési haj­sza példátlan méretű fokozá­sára, a háborús veszély növe­lésére törekszenek - írja pén­teki szerkesztőségi cikkében a Pravda. „A szovjet katonai erő" cí­mű Pentagon-brosúra erőt „bemutató” amerikai kiadvány szerzői a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erőinek kizárólag a számukra kedvező mutatóit hasonlítják össze, megkerülve a NATO és a Varsói Szerződés haderői, fegyverzete és létszáma közöt­ti átfogó összehasonlítást. A kiadvány megismétli azo­kat a hamis állításokat, ame­lyek szerint a Szovjetunió vé­delmi kiadásai meghaladják az Egyesült államok katonai cé­lokra fordított összegeit. További hamis amerikai állí­tás, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásai csökkennek. Az elmúlt néhány év amerikai katonai kiadásainak összegé­ből „kiesett” az a több tízmil­lióid dollár, amit a vietnami háborúra költöttek. Ezt azzal in­dokolták, hogy az összeget nem a Szovjetunióval való szembenáUá sro ford ítottá k. Sok szó esik a brosúrában or­ról, milyen veszélyeiket jelent az Egyesült Államok számára a Tájfun típusú szovjet rakéta- hordozó tengeralattjáró. Köz­ben o brosúra azt sugallja, hogy a Tájfunnal azonos Tri­dent—2 amerikai rakétarend­szer csak a kilencvenes évek­ben jelenik meg, s addig Ame­rika szinte fegyvertelen marad. Az Egyesült Államok már most rendelkezik az Ohio típusú kor­szerű ráké taih ord ózó tenger- ailattjá rákkal, amelyeket Tri- dent-1 ballisztikus rakétákkal szereltek fék A Szovjetunió többször javasolta az amerikai Trident tengeri telepítésű raké­tarendszer, és vele azonos mi­nőségű szovjet rendszer létre­hozásának betiltását. A javas­latait az Egyesült Államok nem fogadta el, s ennek következ­tében jelent meg az ő oMtailu- kon az Ohio, a szovjet oldalon a Tájfun. Később a Szovjetunió javasolta', hogy a két fél álla­podjon meg e tengeralattjárók számának korlátozásában, a te ng e ralattjá rákon e Ih e l'ye z ett baÉisztiíkus rakéták tovább­fejlesztésének és új típusok ki­fejlesztésének betiltásában. Az amerikai fél' azonban ezt a ja­vaslatot is elutasította1. Köztudott, hogy az MX- rakéták kifejlesztése az Egye­sült Államokban 1973-ban kez­dődött meg, a B—1-es korszerű amerikai nehézbombázót 1975- ben hozták létre, s az Ohio típusú, rakétákkal felszerelt ten­geralattjárót 1981-ben bocsá­tották vízre. Ezekből az adatok­ból kiderül, hogy az új szovjet stratégiai eszközök kifejleszté­se miég az időrendet tekintve is váltasz volt a stratégiai fö­llény megszerzésére irányuló amerikai kísérletekre. A kiadvány szerzői megemlí­tik, hogy a Szovjetunió nagy hatótávolságú robotrepülő­gépek kifejlesztésével foglalko­zik, s megpróbálják úgy feltün­tetni, mintha ezzel o Szovjet­unió kezdené meg a fegyver­kezési hajsza újabb fordulóját. Az Egyesült Államokban ilyen típusú fegyverrel már felszerel­tek két, B-52-es nehézbombá­zókból álló századot. A Penta­gon tervei több mint 12 ezer — különböző telepítésű — robot- repülőgép gyártását irányozzák elő. Erre az amerikai 'kihívásra a szovjet fél kénytelen válla- szölni: a nagy hatótávolságú amerikai robotrepülőgépekre sa­ját, Ihasonló nagy hatótávolságú szárnyaisraikétáiva'l. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Szov­jetunió az Egyesült Államokkal a stratégiai fegyverzetek kor­látozásáról folytatott tárgyalá­saikon már hosszú évek óta törekszik arra, hogy a nagy hatótávolságú robotrepülőgé- peket - áltáléiban mint fegy- vertípust — tiltsák be. Ezt a javaslatot o S-ovjetunió to­vábbra is fenntartja. Weinberge r m e g n y i Ivó nul á ­sóiból úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok rakétái el­avultak, s „veszélyben az Egye­sült Államok biztonsága”. Va­lójában a Minutemain—3 és a Poseidon—3 stratégiai rendel­tetésű ballisztikus rakétákat a hetvenes években, a Trident— 1 -est a nyolcvanas években ál­lítatták rendszerbe. Továbbá: az egyszerre indítható töltetek tekintetében haderejének mind­három haderőnemét számítás­ba véve fölényben vannak a Szovjetunióval szemben, akár­csak a robbanótöltetek számát illetően. A kiadvány azt állítja, hogy az Egyesült Államok jelenleg 241 B-52-es stratégiái bom­bázóval! rendelkezik, míg az ame riikai elnök által aláírt SA'LT-tl. egyezményben 574 bombázóról esett szó. Azóta nem csökkentették számukat, sőt korszerűsítették azokat. A Szovjetuniónak a kozmikus térség kutatásában és békés felhasználásában elért közis­mert sikereit a kiadvány szer­zői igyekeznek úgy feltüntetni, hogy „az oroszok katonai fö­lényre törekszenek a. kozmosz­ban,”. A világűrben lévő ame­rikai mesterséges holdak szá­ma mintegy másfél-kétszeresé­vel halódjo meg a szovjet mes­terséges holdak számát. Az Egyesült Államok a világűr mi­litari zó Iá sónak széles körű ter­vét valósítja meg. A Szovjetunió javaslatot ter­jesztett az ENSZ elé, hogy tilt­sák be mindenfajta fegyver el­helyezését a világűrben. A ja­vasltat két éve fekszik a* lesze­relési bizottság előtt, s az Egyesült Államok ellenállása miatt még mindig nem kezdő­dött meg az érdemi tárgyalás. Az amerikai kiadvány azzal ijesztgeti a nyugati olvasót, hogy a Szovjetunió 1981-ben két, Kijev osztályú repülőgép­anyahajóval rendelkezett, most nedig már három ilyen haljója van, s megkezdte a negyedik építését is. Az Egyesült Álla­mok már 21 repülőgép-anya- hajóval rendelkezik, s ezeken 520 nukleáris fegyvert hordozó repülőgép állomásozik, melyek képesek csapást mérni szovjet területen lévő célpontokra. Az 1983—87-ire szóló amerikai ter­vek új, Nímiitz típusú nukleáris meghajtású anyahajók építését irányozzák elő. A hagyományos fegyverzetek összevetésénél a dokumentum a NATO-haderőknél a valósá­gosnál alacsonyabb, a Varsói Szerződés haderőinél magasabb taglétszámot állapít meg. A NATO fölényben van a létszá­mot tekintve, hozzávetőlegesen azonos a tüzérségi eszközök és a páncélozott szállítójármű­vek mennyisége. A NATO csu­pán a taktikai rendeltetésű repülőgépek számát tekintve marad el valamelyest, egészé­ben tehát hozzávetőleges egyensúly van a hagyományos fegyverzetek terén. A brosúra többek közt nem veszi számí­tásba' a francia fegyveres erő­ket, általában a NATO-tagál- lamnok nemzeti irányítás alatt álló haderőit — mutat rá a Pravda. A Varsói Szerződés tárgyalásokat ajánl Péntek esti kommentárunk. A továbbra is bonyolult és feszült nemzetközi helyzet orvoslására a kelet-nyugati párbeszéd kiszélesítését és el­mélyítését ajánlják a Varsói Szerződés tagállamai - ez csen­dül ki a külügyminiszteri bizottság prágai üléséről kiadott közleményből. A tanácskozáson azokat a gyakorlati lépéseket határoz­ták meg, amelyek a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének januári ülésén kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Mint a közleményből kitűnik, a legfontosabb gyakorlati lépésnek a leszerelésről és a biztonságról a NATO tagállamaival folytatandó tárgyalásokat tartják a tagállamok. Mint emlékezetes, a VSZ nyilatkozatában javasolta a NATO-tagoknak, hogy az európai kontinensen egymással közvetlenül érintkező két katonai szövetség kezdjen tárgya­lásokat szerződés megkötéséről, amelyben lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyományos katonai erő alkalmazásá­ról és békés kapcsolatokat tartanak fönn. A NATO-tagállamok egyelőre ne'm adtak érdemi választ az indítványra, arra- hivatkozva, hogy azt behatóan tanul­mányozniuk kell. A prágai közleményből azonban kitűnik, hogy a NATO-tagországokkal a javaslatról megbeszélések folynak, s a hét szocialista ország külügyminisztere hasz­nosnak és kívánatosnak tartja azok folytatását. Készek to­vábbfejleszteni a véleménycserét az érdekelt országokkal és megvitatni velük azokat a kérdéseket, amelyeket a ja­vaslat egyes részleteivel kapcsolatban felvetnek. Mivel meg­nemtámadási szerződésről van szó, nagy jelentősége van annak, hogy a Varsói Szerződés tagállamai - mihelyt a feltételek megérettek erre — készek a javasolt szerződés egyes pontjait az érdekelt államokkal nemzetközi konferen­cián is megvitatni. A külügyminiszteri bizottság megerősítette: a Varsói Szer­ződés tagállamai arra törekednek, hogy Európában ne le­gyenek sem közepes hatótávolságú, sem taktikai nukleáris fegyverek. Miután ez egyik napról a másikra nyilvánvalóan nem érhető el, nagy horderejű lépés lenn^.az is, ha radi­kálisan csökkentenék a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök számát Európában, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. A külügyminiszterek józan derűlátással mérlegelték a bécsi tárgyalások menetét és a madridi találkozón eddig végzett munka eredményeit. Úgy értékelték, hogy a közép- európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások vala­mennyi részvevőjének együttműködése esetén rövid időn belül sikert lehet elérni. Ez jórészt annak lenne az eredmé­nye, hogy a szocialista országok legutóbbi javaslataival lehetőség nyílt a bécsi tárgyalásokat évek óta fékező ered­ménytelen létszámvita áthidalására. A madridi találkozóról az értekezlet megerősítette, hogy minden erőfeszítést a tartalmas és kiegyensúlyozott záró- dokumentum végleges elkészítésére kell összpontosítani, jelezték, hogy siker esetén készek kedvezően fogadni a ja­vaslatot, hogy az aláírásra külügyminiszteri szinten kerül­jön sor. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bi­zottsága ülésén rámutattak: a szocialista országok minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy ismét az enyhülés és a kölcsönösen előnyös együttműködés időszaka váltsa fel a feszültséget. SZŰCS GÁBOR Perzsa-öböl Tovább ömlik A Perzsa-öböl országai csü­törtökön néhány órás tanács­kozás után jövő szerdáig elna­polták tárgyalásaikat az öböl­ben úszó hatalmas olajfolt fel­számolásáról. A nyolc öbölmenti ország - Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar, Omán - minisz­terei a tengeri környezetvédel­mi szervezet tagországainak képviseletében ülnek tárgyaló- asztalhoz. Úgy tűnik, hogy nem tudtak közös nevezőre jutni; csütörtö­kön néhány órás megbeszélés után jelentették be az elnapo­lást. Az indoklás szerint újabb konzultációkra van szükség, mi­vel a küldöttségeknek tájékoz­tatniuk kell kormányaikat is. Palesztin Három és fél évtizede kez­dődött a palesztin nép kálvá­riája: 1948. április 9-én gép­pisztolytűz végzett Deir Jászin falu arab férfilakosságával, s az akkori fegyverdörgés palesz­tinok százezreit űzte el szülő­földjéről. Az Afro-ázsiai Szoli­daritási Szervezet 1969-ben áp­rilis 9-ét a palesztin menekültek napjává nyilvánította. Harmincöt 'eve a palesztinai brit mandátum területén ugrás­szerűen csökkenni kezdett az arab népesség aránya. A hu­szadik század egyik legszégyen- teljesebb folyamata indult meg akkor. Az eredeti tervek szerint Izrael testvérállamának szánt Palesztina lakosságát erőszakos eszközökkel zavarták el, helyet csinálva a világ minden részé­ről érkező telepeseknek. Cisz- jordániában és a Gaza-övezet- ben mind a mai napig egymást érik az incidensek. A palesztinok helyzete hábo­rúról háborúra súlyosabbá vált. Egyre távolabb kényszerültek hazájuktól, egyre nyomorúságo­sabb körülmények között ten­gették napjaikat a sátortábo­a nyersolaj Közbén a megsérült iráni olajkutakból tovább ömlik az olaj az öböl vízébe; egyre te­rebélyesedik a már több tízezer négyzetkilométer nagyságúra becsült, 30-40 centiméter vas­tag olajfolt, s veszélyezteti a környék tengervíz-sótalanító üzemeit, az erőműveket, az öbölben bonyolódó közlekedést. Az irániak szerint az olajku­tak az iraki bombázások követ­keztében sérültek meg. Irak ál­lítása szerint azonban ez telje­sen kizárt, az olajfolyam műsza­ki hiba következtében indult el. Bagdad javasolta, hogy a sérült olajkutak lezárása idejére kös­senek tűzszünetet, de Teherán ezt elutasította. kálvária rokban, ideiglenesen összeesz- kábált barakkokban. Mégsem veszítették el a reményt, hogy az igazság győzedelmeskedik és visszatérhetnek apáik, immár ta­lán nagyapáik földjére. Bár a fegyveres harc az egyenlőtlen erőviszonyok miatt aligha hoz­hat belátható időn belül meg­oldást, a palesztin harcosok ál­dozatai nem hiábavalók. Az emberéletek ezrei, Szobra és Satila lemészárolt lakói újra és újra a palesztin nép problémá­jára irányítják a világ figyel­mét. A Palesztinai Felszabadítá- si Szervezet legutóbbi, Algériá­ban megtartott konferenciája reális programot javasolt a ren­dezésre, amely figyelembe veszi a térség összes népének — így az izraelinek is — az érdekeit. Ez persze, nem az első ilyen terv, meglehet nem is az utolsó. De egy bizonyos. Amíg a pa­lesztinok államalapítási jogát minden érintett fél el nem is­meri, nem lesz béke a zsidók, az arabok és keresztények szá­mára egyaránt oly nagy jelen­tőséggel bíró Közel-Keleten. HORVÁTH GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom