Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-08 / 82. szám

1983. április 8. Hatékonyabb módszerek a mezőgazdasági vállalatok belső irányításában Az idén már száz mezőgaz­dasági üzemben, vállalatnál folynak kísérletek a külső irá­nyítás színvonalához igazodó belső mechanizmus korszerűsí­tésére. Az egyéni és a csoport- érdeket is figyelemmel kísérő próbálkozások jelentőségéről és tapasztalatairól nyilatkozott az MTI munkatársának Burján Ambrus, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem dékánja. A kísérletek előzményeiről ki­fejtette: jól érzékelhető, hogy amíg a vállalatok irányításá­ban az új, korszerű elemek ér­vényesítésével jelentősen előre­haladtak, addig belső műkö­dési mechanizmusában a régi, direkt irányításban kialakult el­járások és módszerek tovább élnek. Ez a tervezéstől a belső elszámolási rendszerig számos ellentmondást hordoz. A válla­lat szervezésével és belső mű­ködésével kapcsolatos elméleti és módszertani kutatások szá­mos eredményt hoztak, ám a mezőgazdaságban bebizonyo­sodott, hogy a vállalatok veze­tőinek és dolgozóinak haté­kony közreműködése nélkül ezeket nem lehet sikeresen al­kalmazni. Hiszen a vállalatok természeti és gazdasági adott­ságai és személyi feltételei olyan nagy mértékben differen­ciálódtak, hogy a tudomány ál­tal kialakított elveket és mód­szereket helyben a csak nagyon alapos gazdálkodói-vállalati közreműködéssel lehet alkal­mazni. Nem alakíthatók ki olyan általános elvek, módszerek, re­ceptek sem, amelyeket minden vállalatnál egységesen lehetne alkalmazni és olyan eljárások sem, amelyekkel valamilyen kül­ső szervezet — vagy személyek — a vállalat belső mechaniz­musának fejlesztéséhez opti­mális megoldásokat készíthet­nének. A gazdasági feltételek szigo­rodása nyomán a vállalatok - éppen a belső működésükben rejlő tartalékok feltárására - olyan belső működési mecha­nizmus — tervezési-elszámolási érdekeltségi rendszer - kiala­kítására törekszenek, amely a dolgozók és vezetők alkotó köz­reműködését és kezdeményezé­sét feltételezve, felgyorsítva tárja fel a belső vállalati tar­talékokat. Széles körű kísérletek színhelyei a mezőgazdasági vállalatok, a belső érdekeltség érvényesítésére számos -új el­járást alakítottak ki. A tudo­mány feladata - az elmélet és módszertan továbbfejlesztése mellett - az, hogy a kísérleteket értékelje, általánosítsa, és a széles gyakorlat számára hoz­záférhetővé tegye. A próbálko­zások részben az érdekeltség hatékonyabb érvényesítését szolgálják azzal, hogy a sze­mélyi és a csoportérdeket job­ban összehangolják. Korábban hat kiemelt gazda­ságban került sor kísérletekre, ettől az évtől kezdve mintegy száz gazdaságban folynak to­vább a próbálkozások. Figyelemre méltó vonása ezeknek az eljárásoknak, hogy a vállalati szinten képződött jö­vedelem termelésében az egyes kollektívákat, termelőegysége­ket és személyeket közvetlenül teszik érdekeltté. Az eljárások eredményessé­gét jelzi, hogy bevezetésük óta javult a hatékonyság, kedve­zőbb a vállalati eredmény. Po­zitívak az eddigi tapasztalatok abból a szempontból is, hogy a dolgozók — az eredményben való érdekeltség miatt is — tö­rekszenek az ésszerű takarékos­ságra, s a termelés mennyiségi és minőségi növelésére. De ér­dekeltek abban is, hogy piac­képes terméket adjanak, s hogy a terméket értékesítsék is. A ki­alakulóban levő gyakorlat számtalan formát kínál, a ter­mék jellegétől függően. Az egyetem hosszabb ideje a hatékonyabb vállalati műkö­dést szolgáló szervezési-műkö­dési kutatásokra fordítja a fi­gyelmet. A legjobb üzemi ta­pasztalatokat igyekeznek köz­kinccsé tenni, hozzájárulva ez­zel is a mezőgazdasági válla­latok irányítási rendszerének továbbfejlesztéséhez. Az egye­temen a nappali, de különösen a szakmérnökképzés egyik módszertani sajátossága az is, hogy a hallgatók saját gazda­sági viszonyai közé egy-egy esettanulmány keretében sajá­tos helyi módszert formálnak ki; ezzel oz üzemi alkalmazást is szélesítve. A vállalati irányítási rend­szer fejlesztését szolgáló tevé­kenységekhez kétféle módon kapcsolódik; az egyetem egy­felől széles körű szaktanácsadó tevékenységet végez, másfelől egyes vállalatok vezetőivel együttműködve a vállalat irá­nyításának korszerűsítési mun­káiban közvetlenül és tevéke­nyen vesznek részt. Vevővédő Népi Iparművészeti Tanács Napjainkban csaknem 30 ez­ren élnek népi iparművészeti tárgyak előállításából, s bár zömük ipari szövetkezetekben tevékenykedik, erőteljesen nö­vekszik azok száma is, akiket nem kötnek szervezeti keretek. Az újjászervezett Népi Iparmű­vészeti Tanács egyik fontos fel­adata épp az önállóan dolgozó népművészek szakmai érdekkép­viselete és érdekvédelme. Az újjáalakítás óta eltelt esz­tendő alatt a NIT több sikeres kezdeményezése, terve valósult meg. A jogszabályok módosítá­sával elérték: az egyénileg te­vékenykedő népi iparművészek — a munkaviszonyban nem álló előadóművészekhez hasonlóan társadalombiztosításban része­sülhetnek; nyugdíjat, baleseti és anyasági ellátást, valamint csa­ládi pótlékot kaphatnak. Jelen­tős előrelépés az is, hogy a nép­művészek — az iparművészekhez hasonló feltételek mellett - kedvezményes OTP-kölcsönt ve­hetnek fel műhely-, illetve mű­teremépítés, vagy -korszerűsítés, valamint alapanyagvásárlás cél­jára. Míg korábban a népművészek tárgyainak zöme névtelenül je­lent meg a „piacon", addig ma a népi iparművészetben előtér­be kerülnek az alkotók; A NIT által zsűrizett tárgyak szellemi alkotásnak minősülnek. A Pénz­ügyminisztériummal folytatott konzultációk eredményeként a NIT megoldást talált az önálló­an dolgozd népművészek egysé­ges adózásának kialakítására is. A forgalomba hozott tárgyak­ból származó jövedelem után a szellemi tevékenységet foly­tatókkal azonos módon kalku­lált jövedelemadót kell fizetniük a népművészeknek. A jogsza­bály módosítása előtt — a kis­iparosokhoz hasonlóan — a tel­jes forgalom után kellett adóz­niuk, ma a bruttó forgalomból 60 százalék anyagköltséget le­vonnak. A NIT bírálóbizottsága évente mintegy 10 ezer népi iparmű­vészeti tárgyat értékel, s ezek felére ad forgalmazási enge­délyt. A zsűrizésnek kettős célja van: a szigorú szűrőn csak hi­teles népművészeti tárgyak ke­rülnek át; a bírák értékítélete az alkotók esztétikai fejlődését is befolyásolja. A vásárlók érdekvédelmét szolgálja az a jogszabály, amely szerinf a népművészeti vásáro­kon csak a NIT által nyilván­tartott és elismert népi iparmű­vészek vehetnek részt. Ily mó­don óvják a vevőket a giccset áruló dilettánsoktól. A múlt év elején életbe lépett rendelkezé­sek kibővítették a népi iparmű­vészeti tanácsot: munkájában az érdekelt szerveken túl az al­kotók, a szövetkezetek és a nép­rajzkutatók képviselői is részt vesznek. Jelentős esemény lesz ez év augusztusában a Kapoli Antal fafaragó-pályázat Boglárlellén, majd szeptemberben Szolnokon a kosárfonó-pályázat. Szekszár- don értékelik az országos szőt­tespályázatra beérkezett munká­kat, ősszel az Átrium szállóban az ország legjelesebb szőnyeg­tervezőinek munkáiból rendez­nek kiállítást. Bútorlap - kukoricacsutkából Aprított kukoricacsutka beke­verésével készülő újfajta ken- derpozdorja-bútorlapok gyártá­sát kezdték meg egy új, szaba­dalmazott eljárás alkalmazásá­val a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. A kísérletek szerint az így készülő termék ugyan­olyan szilárd és tartós, mint a tisztán pozdorjából, illetve a faforgács hozzáadásával készült bútorlap, előállítása ugyanak­kor gazdaságosabb. A csutka előnye a faforgáccsal szemben, hogy nedvességtartalma jóval kisebb az utóbbiénál, s így csu­pán a szárításnál legalább egymillió forintos fűtőenergia- költség-megtakarítással szá­molhatnak évente. A kondenzpozdorjához egyéb kiegészítő anyagok - tehát a faforgács, illetve a csutka - hozzáadására elsősorban azért van szükség, mert az utóbbi időben a szintetikus műanyag­szálak térhódításával némileg csökkent a kendertemesztés és a feldolgozás, tehát a pozdor- ja mennyisége is. Négyezer-hétszáz telefonkészülék gazdái A József Távbeszélő Központ műszerészműhelyének feladata a négyezer-hétszáz budapesti utcai telefonkészülék javítása, felújitása, valamint az új készülékek felszerelés előtti ellen­őrzése. Ide kerülnek a szétvert, összeégetett, illetve egyéb módon megrongált telefonkészülékek is. Ezeket a műhely dol­gozói - ha tudják - megjavítják. A szándékos rongálás az elmúlt évben 1,8 millió forint kárt okozott a Postának. A ké­pen: Majláth János kihelyezés előtt ellenőriz egy telefon- készüléket. Képújság Régi üzem - új termékei Ugyanis ezek a gépek kiválóan alkalmasak l különösen nagy méretű rönkok fűrészelésére is, és felújítva, már tíz éve szelik a deszkát, elsősorban a gazda­ság erdejéből származó fából. Gazdaságosabbá vált a mun­ka. Azáltal, hogy az ipari célra nem alkalmas fából szőlőkarót, támoszlopot fűrészelnek. Az idén például nyolcvanezer sző­lőkarót készítenek a gazdaság saját telepítésű szőlőjébe. Lé­nyegesen olcsóbb az így gyár­Valamikor az ötvenes évek elején kezdték a munkát a Hő- gyészi Á. G. asztalosüzemében, akkor még bognárműhelyben. A régi múltra tekintő üzem­ben most jobbára fiatalok dol­goznak, csak egy „öreg" van, nyugdíjas, de szinte nem mehet nélküle a most asztalos- és par­kettaüzemre keresztelt, fát fel­dolgozó kisüzem. Harmincon dolgoznak itt. Tizenhárom éve történt a váltás, az állami gazdaságok­ban mind több helyen alapí­tottak faipari részleget, mert több lett a speciális munkára az igény, s a hőgyésziek sem győzték a rendelést teljesíteni. Először egyedi, különleges ab­lakokat, ajtókat készítettek. A TUZÉP-nél csak tipizáltat lehe­tett kapni, ha valaki új házá­hoz nagyméretű, különleges for­májú ablakot, ajtót akart, akkor a hőgyészi mesterekhez fordult. Kiing József üzemvezető, ma­ga is fiatalember, elmondta, hogy először a TOTÉV-től kap­tak megbízást. Legyártották a „nyílászárókat" — a típustól el­térőt. Ennek híre jutott Dombó­várra is - jöttek az UNIÓ em­berei, s egy év múlva, 1975 tá­ján, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat is hozta a rendelést. Ez pedig megkövetelte, hogy fejlesszék a gépparkot. Gyalu­gépeket vásároltak, egyedi munkára is állítható speciális kisgépeket — de a fő munkát továbbra is a régi, tán nyolc­vanévesnél is öregebb gatte- rokra bízták: nem véletlenül. A tizenkétlapos gatteron éppen egy gazdasági dolgozó osz­lopából vágják ki a deszkákat. Nácsa Ferenc és Finta Lajos szalagfűrészen szabja az ajtók alkatrészeit tott karó, mintha más üzemtől vásá rolnák. A sorozatgyártás tehát elin­dult. A már említett vállalatok, szövetkezetek csak az elsők voltak a rendelők között, de vezető helyüket ma is tartják. Elsősorban a TOTÉV. A szek­szárdi 28 tantermes, baktai is­kola összes ablakát, ajtóit Hő- gyészen gyártották. Az UNIÓ- nak pedig változatlanul készí­tik az öntött házakhoz a külön­leges ajtókat, ablakokat, erkély­ajtókat — teljes felszereltséggel, üveggel, zárral, a helyszínen csak festeni kell! Ez magával hozta azt, hogy nyereségeseb­ben dolgozik az üzem, mint öt éve, annak ellenére, hogy a fe­nyőfűrészáru — amit úgy vásá­rolnak — többször is megdrá­gult az elmúlt években. Az ár u te dm ekés van e lső he­lyen, de még imost is készíte­nék 'itt a HAG-maik, saját válla­latuknak sertéstelepekhez, szarvasmarha-istállókhoz, mű­helyeikhez különleges méretű szerkezeteket, karámokat, ab­lakokat. Ez utóbbi új terméket a gazdaság állattenyésztői és asztalosiporosaii dolgozták ki, s ezekkel — a nyithatóság, szigetelés szempontjából kü­lönleges — ablakokkal meg­szüntetik az új sertéstelepeken a 'mesterséges szellőztető be­rendezéséket. A fentebb említetteken kívül még egy jelentős szolgáltatást is nyújt az aszta'losüzem — fő­leg a gazdaság, dolgozóinak. Az építtetők több alkalommal kérték, hogy ai vásárolt, kert­jükben inőtt, vagy más csator­nán beszerzett rönköt vágják fel épületfámak. Az igazgató méltányolta a> dolgozók kéré­sét, hiszen a környéken sehol filmesen gatterüzem — a rönk­ből vágott léc, gerenda, desz­ka lényegesen olcsóbb az épít­tetőnek, mintha TöZ'ÉP-telepen venné. így gyakorta' hoznak egy-egy tehergépkocsival a gazdaság építkező dolgozói rönköt. Azt is méretre vágják. PÁLKOVACS JENŐ KAPFINGER ANDRÁS Németh Zoltán erkélyajtókat szerel össze

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom