Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-07 / 81. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 81. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 7., csütörtök. Mai számunkból A PÁRBESZÉD FOLYTATÓDIK (2. old.) KI, MIRE KAP HITELT? (3. old.) EGY MAMMUTKOLLÉGIUM LEHETŐSÉGEI (5. old.) CIVILEK A PAKSI PÁLYÁN (6. old.) BOLT A HUNYADI TÉREN (3. old.) Sütőverseny Kenyérsütés verseny folyik az atóbbi időben Szöksz ár- don és környékén, olyan ver­seny, amit nem hirdettek meg és hivatalos bíráló bizottság nincs, csak a fogyasztók mé­rik az eredményt. Akkor kezdődött a nemes vetélkedő, amikor behozták Szekszárdira' a decsi kenye­ret. A feltűnően szép, fosz­lós, jól megsült és jóízű ke­nyérre egyre többen fenték és fenik a fogúikat, félóráikig sorban állmaik érte, ha kell. Vettetnének másfajta jó ke­nyeret is, de akik elszegőd­itek a deosi mellé, azok ki is 'tartanak. Elég sok jut belőle a megyeszékhely nagyobb boltjaiba, de a jelek szerint nem annyi, amennyi elfogy- inai, és mivel percnyi pontos­sággal nem tudható egy-egy szállítmány érkezése, házsor­ban állnak a türelmes vevők. Vehetnének más jó kenye­ret is, mondom, például’ gyá­ri „egyszerű” kenyeret. Vitat­hatatlan ul jó a szekszárdi gyári kenyér. Az esetek nagy többségében jól megkelt és jól megsült kenyér. Sőt, cso­dálatos módon még1 össze sem lapítják, mint sok más helyen. Gyanítom, arról van szó, amit egészséges és szüksé­ges konkurrendiának neve­zünk. A kenyérgyár, bár tud­ta, hogy fogyasztható a ke­nyere, még jobban rákap­csolt, még jobban ügyel a minőségre, amióta a decsi kenyér a sláger, mert azt akarják a gyár dolgozói, hogy az ő termékük is fogyjon el. Régebben bizony elég sok volt a panasz a szekszárdi kenyérre, főiként ünnepek ■előtt, nem tudták hiáinytatía- muí és megfelelő .minőségben kielégíteni a város szükség­letét. A decsi mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet nagy­szerűen meglátta az üzleti lehetőséget az ellátás hiá­nyosságaiban, az igények­ben. Én nem állok sorba a de­osi kenyérért, nincs hozzá' tü­relmem, másrészt pedig elé­gedett vagyok a sütőipari termékkel. Sőt, ha kedvem kerekedik, még így is válto­zatosan vásárolhatok, tehát a deosi nélkül is. Tudniillik van simái kenyéren kívül úgyneve­zett csemegekenyér, ami hat- vamdekás cipó és igazán jó­ízű, jól sikerült elemózsia, aztán van Szekszárdon sós­tód, ez formára hasonlít a franciák fura-hosszú kenye­réhez, az íze kitűnő, különle­ges finom termék. Sőt, újob­bam már sajtos kenyér is kí­nálja magát, a kaláosformá- já, fóliába csomagolt, drága kenyér. Nem kóstoltam még, de kérdezősködtem, azt mondta az eladó, hogy na­gyon jó, érződik benne a sajt is. Ráadásul elálló, te­hált végeredményben nem sok érte az a pénz, amit kér­nek. Nos, hát valóban verseny van a kenyéríronton. A vá­sárló mindenképpen jól jár, hiszen kedve, azaz ízlése, ízlelőképessége és pénztárcá­ja szerint válogathat. Na­gyon remélem, hogy sohasem csalódik, akárcsak e sorok írója, akiinek megunhatatlan kedvence a jó kenyér. GEMENCI JÓZSEF Usztyinov a nyugat-európai rakétatelepítés veszélyéről Tanácskazik a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága Április 6-án Prágáiban meg­kezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bi­zottságának ülésé. Az ülés munkájában részt vesz Petr Mladenov, a Bolgár Népköztá rsaság, Bo husla v Ohinoupek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköz- társaság', Púja Frigyes, a. Ma­gyar Népköztársaság, Oscar Fisdber, a- Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság Az 1983. év indításának ta­pasztalatait és a szakszerveze­tek további feladatait vitatta meg szerdai ülésén a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. Jakab Sándor, a SZOT főtit- ,kárhelyettese előadói beszedő­ben rámutatott, hogy a szak- szervezetek egyetértenek a nép­gazdasági terv céljaival, s egy­úttal kötelezettséget is vállal­nak a feladatok támogatásá­ra. Széles körű politikai szer­vező munkájuk legfontosabb tapasztalata, hogy a tagság a célokat megértette, elfogadta. A dolgozók ezzel is kifejezésre juttatták, hogy továbbra is bíz­nak a párt politikájában. A fe­szített gazdasági feladatok, a népgazdaság gondjai fokozták a dolgozók érdeklődését a vál­lalati elképzelések iránt. A ter­veket ezúttal a korábbiaknál is külügyminisztere, Andrej Gro- miiko a Szovjetunió Miniszter- tanácsa' elnökinek első helyet­tese, külügyminiszter. Az ülés résztvevőit BohuJav Ohnoupek csehszlovák külügy­miniszter üdvözölte. Az ülésen áttekáinifik a VSZ Politikái Tanácskozó Testületé­nek prágai ülésén előterjesz­tett javásláitók és kezdeménye­zések megvalósításával össze­függő kérdéseket, amelyek a nukleáris háború elhárításává, az enyhülési folyamat folytatá­tartalmasabb vita kísérte, több konkrét javaslat hangzott el, javult a vezetők készsége a ja­vaslatok hasznosítására. A bi­zalmitestületek egyre inkább társadalmi életünk jelentős té­nyezőjévé lépnek elő. Mindin­kább megfelelnek feladatuk­nak az érdekegyeztetésben, a feladatok tisztázásában, a reá­lis lehetőségek feltárásában is. A bizalmiak munkája most már nem korlátozódik a testületi ülésekre, sokféle előkészítő munkában is részt vesznek, hogy a szakszervezetek kellő időben érvényesíthessék állás­pontjukat. A vállalati tervezés nyitottabbá vált, gyakrabban készültek tervvariánsok. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a munkahelyi demok­rácia érzékelhetően javult az idei vállalati tervek kialakítása­sára, a leszerelés megvalósí­tására, az európai és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tására, s az együttműködés fejlesztésére irányulnak. Az ülésen ktfügyminiszter- helyettesék, tanácsadók és szakértők is részt vesznek. * Szerdán Bohuslav Chnoupek, a GSKP KB tagja, csehszlovák 'külügyminiszter kormánya' meg­bízásából ebédet adott a di- zottság ülésén részt vevő kül­ügyminiszterek tiszteletére. kor. Bár a korábbinál szűkebb körben, de még most is elő­fordultak a munkahelyi demok­rácia lényegétől idegen, sablo­nos megoldások. Nem minden szakszervezeti bizottság tudta előzetes állásfoglalásával a bi­zalmiakat orientálni, a terv fe­szültségpontjait bemutatni, az összefüggéseket érzékeltetni. Az ilyen helyeken a bizalmiak is csak általánosságban fog­laltak állást, támogatásukról biztosították a gazdasági veze­tést, de javaslatot, ajánlást alig tettek. Az ilyen jelenségek ar­ra intenek, hogy közös erőfeszí­tésekkel meg kell gyorsítani a munkahelyi demokrácia tovább­fejlesztésére hozott határozat végrehajtását. A szocialista munkaverseny­ről szólva elmondotta, hogy po- (Folytatás a 2. oldalon.) Egy nukleáris konfliktus a teljes megsemmisülés veszélyé­nek tenné ki Nyugat-Európát — figyelmeztette a NATO-orszá- gokot Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere. Szerdán, egy erfurti katonai alakulat meglátogatása alkal­mából elhangzott beszédében a szovjet miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egye­sült Államok és a NATO fokoz­za a fegyverkezési hajszát, s katonai fölényre törekszik a Szovjetunióval és a Varsói Szerződéssel szemben. Különös veszélyt rejt magá­ban az a szándékuk, hogy több száz új amerikai közép-ható­távolságú rakétát telepítsenek Nyugat-Európába. Az Egyesült Államok ezzel nukleáris ellencsapásnak teszi ki a NATO-szövetségeseit. Ez az eHencsta'pás — hangsúlyozta Usztyinov - az utolsó, végső csapást is jelentheti a legtöbb nyugat-európai ország számá­ra, ahol amerikai nukleáris fegyvereket tartanaik. Az amerikai elnöknek az úgynevezett közbülső megol­dásra tett „új” javaslata is a meglévő hozzávetőleges nuk­leáris egyensúly megbontását szolgálja - állapította meg. A nukleáris fegyverek kérdé­se Európában csak az egyenlő­ség és az egyenlő biztonság elve alapján oldható meg — folytatta Usztyinov. Ezt az el­vet fejezii ki a Szovjetunió kész­sége ama, hogy ne legyen Európában több rakétája és repülőgépe, mint amennyi a NATO-nak van. Még inkább ezt a célt szolgálja az a szovjet javaslat, hogy írjanak alá meg­állapodást arról: lemondanak a nukleáris fegyverek vala­mennyi fajtájáról, amelyek eu­rópai célokra irányullnők, így a közé p-hatótávol sá gú rakétákról éppúgy, mint a taktikai atom­fegyverekről. Usztyinov arra is rámutatott, hogy valójában támadó célo­kat szolgál az amerikai elnök­nek az a nemrég elhangzott bejelentése, hogy átfogó és Igen hatékony nakétaelhárító rendszert fejlesztenek ki. Ezzel az Egyesült Államok azt akar­ja a maga számára biztosíta­ni, hogy elsőkébt mérhessen nukleáris csapást. A Szovjetunió felelősségének teljes tudataiban kijelenti, hogy sohasem teszi kockára a saját és szövetségesei biztonságát. A szocialista országokkal együtt, a lenini békepolMkához híven, mindent megtesz a há­ború veszélyének elhárításáért, a béke megolitalmazásáért és megszilárdító sóért — hangsú­lyozta a szovjet honvédelmi mi­niszter. K. Papp József a A Magyar Nemzeti Bank Tolna megyei Igazgatóságánál tegnap pártnapot tartottak, melyen megjelent és a megye gazdasági és politikai helyzeté­megyei MNB-nél női előadást tartott K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően vá­laszolt a feltett kérdéseikre. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Dinamikus fejlődés az állami gazdaságokban A termelési érték 7,8 százalékkal növekedett Mubarak Tokióban Rendhagyó módon értékelték az öt Tolna megyei állami gaz­daság 1982. évi munkáját. A Hőgyészi Állami Gazdaság köz­pontjában tegnap az ÁGK, a megyei pártbizottság és a szak- szervezet, valamint a megyei tanács képviselői előtt o gazda­ságok vezetői külön-külön szá­moltak be a múlt évi munkáról. A munkaértekezlet egész nap tartott, hiszen egy-egy gazdaság értékelése egy-mósfél órát vett igénybe. Dr. Szigeti Ernő, az ÁGK ve­zérigazgató-helyettese köszön­tötte az állami gazdaságok érté­kelő megbeszélésére érkezett párt-, állami és tömegszervezeti vezetőket, köztük dr. Gyugyi Já­nost, az MSZMP megyei bizott­ságának titkárát, Cserép Imrét, a tamási járási pb. első titká­rát, Kovács Józsefet, a MEDOSZ megyei titkárát, valamint Kele­men Istvánt, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét. A vezérigazgató-helyettes el­mondta, hogy a Tolna megyei gazdaságok az elmúlt évben eredményesen dolgoztak, a fej­lődés dinamikus volt, az egyre növekvő gazdálkodási akadá­lyok ellenére. A gazdaságokban a termelési, érték 7,8 százalékkal nőtt, meg­haladta a 3,5 milliárd forintot, a termelőtevékenység eredmé­nye kilencvenmillió forinttal növekedett. A megyei gazdasá­gok 418 millió forint nyereséget értek el, tömegében legtöbbet a Dalmandi Állami Gazdaság­ban: 167 millió forintot. A nye­reség tíz százalékkal volt több, mint a megelőző évben. A költ­ségek növekedése különféle sza­bályozók, hatások miatt összes­ségében — elemi károkat is ebbe számítva - meghaladta az ötvenmillió forintot. Az ered­A tanácskozáson a Hőgyészi Állami Gazdaság vezetői - szemben - kezdték a beszá­molást múlt évi munkájukról ményt és a termelési értéket egy százalékkal kevesebb em­berrel valósították meg, mint a megelőző évben. Lényeges vál­tozás a termelés szerkezetében nem volt, a dolgozók feladatai­kat jól előkészítve kapták, így azokat hatékonyan valósíthatták meg. A munkadíj-színvonal át­lagosan 5,2 százalékkal növeke­dett, az egy főre jutó átlagjö­vedelem pedig 51 967 forint volt tavaly. Az értékelés módszere a kö­vetkező volt: a megyei pártbi­zottság, illetőleg a megyét kép­viselő szervezetek vezetői, az ÁGK vezetői, és más országos szervek képviselői előtt egy- egy gazdaság vezérkara adott számot a munkáról, majd kér­désekre válaszoltak. Minden gazdaság igazgatóját elkísérte a pártalapszervezet titkára, az szb-titkár, a KISZ-titkár, a gaz­dasági és műszaki igazgató­helyettesek. így ez a kis kollek­tíva kielégítő válaszokat adott a kérdésekre, majd egy-egy részkérdésnél mélyebben is vizsgálódtak. A gazdaságok ve­zetőinek hasznos tanácsokat adtak gazdasági és - politikai kérdésekben. A hőgyészi tanácskozáson a helyi gazdaság tevékenységéről dr. Gscheidt Mátyás igazgató számolt be, míg a Szekszárdi Állami Gazdaság munkájáról Bállá Antal igazgató, a Tamási Állami Gazdaságban végzett munkáról Tolnai István igazgató, a dalmandi eredményekről Vas István igazgató, a paksiak mun­kájáról Major László igazgató terjesztette elő szóbeli jelenté­sét, melyet munkatársaik kiegé­szítettek. -Pl-Bj­Szerdán Tokióban megkez­dődtek Hoszni Mubarak egyip­tomi el-nöik és vendéglátója, Nakaszone Jaszubiro, japán miniszterelnök hivatalos tár­gyalásai. A találkozó közép­pontjában a köz el-ke l eti he ly­zet, valamint a kétoldalú kap­csolatók kérdései álltok. Mubarak és Nakaszone vé­leménye szerint jelenleg „jók a lehetőségek” a köze I - ke I éti konfliktus mielőbbi rendezésé­re. A japán miniszterelnök utalt arra, hogy Tokió rendkí­vül fontosnak tartja a térség békéjének és stabilitásának helyreállítását, s annak a1 né­zetének adott hangot, hogy a rendezés érdekében a féri arab osúasérteí ezleten született határozatok, illetőleg a Rea- gan-féle terv „összehangolásá­ra” van szükség. 'Mubarak reményét fejezte ki, hogy Jordánia — a palesztinok képviseletéiben — részt vesz az Izraellel folytatandó béketár- gyalásökon. Az egyiptomi elnök és a ja­pán miniszterelnök egyaránt síkraszállt a megszállt terüle­teken való izraeli települések létesítésének megszüntetése, az izraeli csapatoknak Libanoniból történő kivonása-, valamint az Irán és Irak közötti háború ha­ladéktalan beszüntetése mel­lett. Ami a- kétoldalú kapcsolato­kat illeti: Nalkaszone Ígéretet tett amra, hogy Jaipán további - jétentős - gazdaságii segély­ben, illetve kölicsönökiben ré­szesíti Egyiptomot. Mubarak egyiptomi látogatásra hívta meg vendéglátóját, aki a meg­hívást elfogadta. Az egyiptomi elnököt a nap folyamán fogad­ta Hirahito császár is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom