Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

1983. április 3. A vártermekben képzőművészeti kiállításokat is bemutatnak Az újjáépített Agyú-bástya A felújítási munkálatok so­rán fokozatoson felépült a XIV. század végéről származó Lajos- palota, amelynek egykori kincs­tárát a régészeti leletek mú­zeumává alakították át. A szakemberek felújították az úgynevezett Ágyú-bástyát, amely ma kiállítási terem. Újjáépítették az egykori lőpor- szárítót és a mellette levő gó­tikus kápolnát is. Igen nehéz munka volt a vár híres kútjá­nak felújítása. Ehhez egy meg­indító legenda fűződik: a szik­lába vésett kutat Omór paso építtette, hogy kiválthassa a vár akkori tulajdonosa. Szapo- lyai István fogságában sínylő­dő, Fatime nevű szerelmét. A kút 79,2 méter mély, vizoszlo- pónak szintje 10-15 méter kö­zött ingadozik. A váregyüttes legerősebb ré­sze az 1430-ból származó Bor­bála-palota. Kőből épült, két­emeletes épület, keleti részén lovagteremmel. A Szapolyai család XVI. századból szárma­zó palotájának újjáépült má­sodik emelete kilátóként szol­gál. Legutoljára a Máté-torony épületét konzerválják. A sziklára épült trencséni vár' Természeti rezervátum vulkáni tájon Évmilliók természeti ereje alakította a tájat Mongólia középső részén. Arhangáj ajmak területén. A harmadkor végén, a negyedkor elején sorozatos vulkánkitörések formálták át a vidék arculatát. Hegyek kelet­keztek, mély völgyek szabdalták szét a terepet, s a folyók med­rükből kilépve új utakat vágtak maguknak. Vizük helyenként ta­vakká duzzadt. Ezen. a- vulkáni eredetű vidé­ken található az ország egyik legszebb rezervátuma, amelynek különleges látványossága' a tengerszinp felett 2060 méteres magasságban elterülő, 61 négy. zetkilométer kiterjedésű Terkin- tó. A tó hossza 16, szélessége 6 kilométer, víztömege pedig 369 millió köbméter. Legna­gyobb mélysége: 20 méter. A tavat 11 folyó táplálja, s csak a gyors folyású Szuman viszi el a vizét messzi tájakra. A- Terkin- tó vize október vége felé rend­szerint befagy és csak május­ban indul meg az olvadás, A tó felületét apró kőszigetek teszik változatossá. Közülük o legnagyobb a Csandman-sziget, amelyet bazaltsziklák sokasága „népesít" be. A hegyi tó kör­nyékén ritka virágok, különle­ges aromájú gyógynövények te­nyésznek. A nyári hónapokban a partvidék víziszámyasok köl­tő- és pihenőhelye. Gyökei lát­vány itt a sirály, a bukóréce, a hattyú, a vadlúd és a vadka. csa. Észaiknyugati partján ma­gasodik a 'kialudt vulkán, a Horgo, amelynek egykori kitö­réseiről ma már csak tekintélyes kürtője tanúskodik. A Kárpátok övezte Trencsén várából csodálatos a kilátás a Vág völgyére. A soha be nem vett középkori erőd két évszá­zada a tűz martaléka lett. Az 1790. évi tűzvész után nem akadt, aki kitatarozta volna. A gyönyörű műemlék az elmúlt évtizedekben született újjá. Trencsén már a római kor­ban a történelem színpadára lépett. A Duna-menti provin­ciában 179 körül, amikor a le­győzött, germán eredetű kvá- dok inkább elköltöztek erről a vidékről, semhogy tűrjék a ró­mai elnyomást, Marcus Auré- lius császár, ezt megakadályo­zandó megparancsolta, hogy a római helyőrségek szánjanak meg minden hegyszorost. Így kerültek a Laugaritium, a mai Trencsén nevű településre a római légiók. Itt-tartózkodósuk tényé' a vársziklában örökítet­ték meg, ami ma is tisztán lát­ható. Az általános felújító munká­latokat, amit sokrétű régészeti kutatás kísér, 1952-ben kezd­ték meg, miután a várat mű­emlékké nyilvánították. Igen sok tárgyi leletre bukkantak, amelyek az épülettel kapcsola­tos, régebben is ismert törté­nelmi tényeket bizonyítják. A fennmaradt részek tanúsága szerint a vár (a nagytorony és a védőfal) az 1260—1270-es években épült. Csák Máté ide­jében átépítették és várpalo­tával, valamint kis kápolnával Trencsén vara újjászületik egészítették ki. Ez az oligarcha, akinek szinte fejedelmi hatal­ma volt, udvari karrierjét 1293- ban kezdte, mint pozsonyi is­pán, s az 1296—1299-es évek­ben a palatinusi tisztet viselte. Akkoriban foglalta el Trencsén és Nyitra megyéket, s több más területet. Az ezt követő évszázadokban a vár gyakran váltogatta gazdáit. Az újjáépült vár termei ki­válóan alkalmasak Trencsén és környéke történelmi dokumen­tumainak elhelyezésére, ezért rendeznek be múzeumot a vár­ban. Hogyan készül a kubai rum? A rum, amely az ötvenes években - a házi, kisüsti pálin­káié lék melletit — csaknem az egyetlen, széles Idődben nép­szerű rövidital fajíte voH* Magyano rszágon, koktélok aiko,tája­ként. sütemények, vagy akár a tea ízles'ítőjeként ma iis kedvelt és keresett. Az mér tálán kevésbé közismert tény, hogy o legjobb minőségű, magyar gyártmányú rumkésziitményeket néhány százaléknyi eredeti — méghozzá közép-ömenilkoi, leginkább Kubából számmezé — nUrmrrtall vegyítik, szalklnyel- vien szóivá: „vágják". A kubai rum mintegy 4 évszázaddal ezelőtt tette meg az első lépéseket a világhír felé. A kerrfb-teng éri országok ag.ro- kuiltúrájóban a dohány mellett már régóta a cukornádé a vezető szerep, a oukonnáld pediig nemcsak a nélkülözhetet­len édesítőszernek, hanem a nulminük iis alapanyaga. A kez­detben még házilag készült szeszes ital élőóliiitáisára már a XVI., dé főként a X'Vilil. századitól kezdve mind több kisüzem létesült, s a múlt százaid közepére már Küba-lszente meg­találhatók Voltak az ijplamszerűén dolgozó,, főleg rumot elő­állító szeszgyárak. Napijainkban a MavOnna Klub - a leg­jelentősebb rumkészítő vállalat - a világ egyik íéglnagyobb rumelőállító'ja: évente több mint 30 millió filter márkás italt hoznak forgalomba a világ minden táján jól ismert palac­kozó sbbinJ Voltaképpen miiből és hogybin készül az utánozhatatlan kubai fehér és vörös rum? Az alapanyag a cukorgyártás mellé kitér nríé keként keletkező oükórnád-melasz1, amelyet tiisrzltlítáls, finomítás után vízzel hígíttlania'k. Az oldathoz spe­ciális fajélesztőiket adagolnak. Érlelés, majd többszöri le­párlás következik, miig elkészüli, o 60—70 fokos rum.-ö'lap- anyag. Ezt persze cukornádból o viliág bármely táján hálson- l'ó mliinlötögben élő lehetne á'ltótáini. A kubai rum az ezután következő technológiai műveleteknek köszönheti speciali­tását. Az úlj'szészt fehér tölgyfa hordákba öntik,, ezekben zajlik le az íz-, aroma- és fUtata nyögök kifejlődéséhez nél­külözhetetlen első érjefésii sZalkász. Legalább három éviiig áll e hordókban az ital', aimély végül már kdilsitálytttozta1, kel­lemes Ízű — de még mindlig nem a Végtermék. Hígítás, a szeszfok pántols beáltíKásO és szűrés után kö­vetkezik a rumkészítés légikényesebb, féltve őrzött titkokat is felhasználó folyamata': a keverés. Hozzáértő, tudásukat rendszerint a család idősebb tagjlaiitóil öröklő mesterek Ve­gyítenek - állandó ízlelés és 'Iblböitotóriulmi ellenőrzés köz­ben - különböző fajtájú, korú, erősségű és érettségű ita­lokat az alapanyaghoz, míg kiOÜalkuf o kívánt, évszázadok óta változódba íz és aroma. Mlajd újabb, legalább kétévi pihentetésre isimét tölgyfa hordóikba kerül az ital, miköz­ben tökéletesen harmonikussá érik. IHO ezután egyszerűen palackozzák, fehér rumiként kénül a vevőhöz, — ha némi szöszben oldott karaimelfel barnás­vörösre színezik', a Magyarországion inkább megszökött szíriben csillog a pohárban. DR. IOSEF DÓSA Ősrégi falak Jugoszlávia Gondoskodás a hallássérültekről JAiMAt Ra a1/ rn fi 1/1 ic li ÓT. u Chu m/Alr na/rin nnmin^ki Viták — nehéz helyzetben A közelmúltban széles körű vita folyt a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bi­zottságában a tömegtájékozta­tás időszerű eszmei-politikai kérdéseiről, a sajtó szerepéről a jelenlegi, nem könnyű hely­zetben., Megállapították, hogy a ju­goszláv tájékoztatási rendszer jelentősen hozzájárult társadal­munk önigazgatási szocialista fejlődéséhez, s egyben rámutat­tak azokra a fogyatékosságok­ra, helytelen, tendenciákra is, amelyek az utóbbi időben az újságírók egy részének, körében t a p a s ztó Ih a,tők. Különösen szembeötlők azok a kísérletek, amelyek a nemzetek és nemze­tiségek közötti összhang meg­bontására irányulnak. A nacio­nalizmussal szemben semmiféle engedékenység ,nem engedhető meg — szögezi le a határozat. A dokumentum a sajtó legfőbb feladatául a párt Ideológiájá­nak és programjainak népszerű­ségét, a forradalmi hagyomá­nyok, a hazafiság, a testvéri­ség és egység, az elért vívmó. nyök és eredmények hirdetését tűzi ki. Ha ezt elmulasztja és kizárólag a nehézségekről, problémákról és kudarcokról beszél, nem várható el, hogy a fiatalok és általaiban a dolgo­zók, ismerjék és elismerjék a társadalom értékeit. Az utóbbi időben Ju\oszlá- viá'ban, megszaporodtak a viták, mindenékelőtt a, gazdasági problémákról. A közellátási ne­hézségek, az étolaj, a hús, a mosópor, a kávé és más közfo­gyasztási cikkek hiánya kétség­telenül rontja a közhangulatot. Az idei évre előirányzott stabi­lizációs intézkedések első ered­ményei csak lassan mutatkoz. nak. Emiatt érthető a1 türelmet­lenség, aimít egyesék még lova­golnak és igyekeznek a nemze­tiségi ellentétek szitására, fel­használni. A jugoszláv szakszervezeti szövetség tanácsának február végi ülése az áremelkedések mértéke feletti aggodalmának adott hangot. Attól tartanak, hogy az előirányzott 20 százalé­kos infláció háromszor nagyobb lesz a1 tervezettnél. A Szocialis­ta Szövetség, (népfront) orszá­gos választmányának elnökségi ülése az idei gazdaságfejlesz­tési határozat végrehajtására mozgósított. Egyben követelte, hogy nyíltan Vitassák meg, miért nem valósultak meg eddig a stabilizációra vonatkozó koráb­bi határozatók. Március elején Petar Sztambolics elnök az ál- lamelnök'ség nevében jelentést terjesztett a képviselőház elé. A jelentés megállapítása szerint a jelenlegi nehézségek olyan korábbi hibákra vezethetők vissza, mlínt plédául az irreális beruházások, a nagyfokú köl­tekezés és a külföldi pénzesz­közök nem megfelelő módon történt felhasználása. Ismeretes, hogy Jugoszlávia ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ mintegy négy és fél milliárd dollár értékű kölcsön, felvételé­ről tárgyal különböző nemzet­közi pénzintézetekkel és kor- monyokkal. A közvélemény egy része aggódik, hogy ezeknek o kölcsönöknek a sorsa sem lesz más, mint o korábbiaknak. A kormány hivatalos indoklása szerint az újabb kölcsönökre a feldolgozó ipar nyersanyag, szükségletének biztosítása érde­kében van feltétlenül szükség. Az így előállott termelesnöve- kedés teszi majd lehetővé a tar­tozások törlesztését és a továb­bi nyersanyagbehozatalt. A viták országszerte tovább folytatódnak a gazdasági, tár. sadalmi és politikai kérdésekről. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége fokozott aktivitással igyekszik mozgósítani tagságát, az ország valamennyi dolgozó­ját a felmerült nehézségek okai­nak feltárása es azok legyőzése érdekéSen,. GÁTI ISTVÁN A Német Demokratikus Köz­társaságban széles körű állami és társadalmi gondoskodás övezi a halláskárosultakat. Az orvosi ellátás már a szü­lészeti klinikákon megkezdődik, ahol alapos vizsgálatnak vetik alá az újszülötteket, hogy ide­jében felismerjék és kezelhes­sék a betegséget. Az orr-fül- gégészeti klinikákon pedig or­vosokból, pszichológusokból és pedagógusokból álló speciális szakcsoportok foglalkoznak a halláskárosultakkal. Ez a szol­gálat jelenleg az egész or­szágra kiterjed, csoportjai min­den megyei kórházban megta­lálhatók. A halláskárosult gyermekek 3 és 6 éves koruk között óvo­dákba, vagy a gyógypedagó­giai iskolák előkészítő intéze­teibe kerülnek. Megfigyelték, hogy jótékonyan hat rájuk, ha egészséges társaikkal tölthetik napjaikat. Az egészséges gyer­mekek környezetében növekszik önállóságuk, könnyebben és gyorsabban tanulnak meg kom­munikálni. Jelenleg az NDK-ban hét iskola működik süket gyerme­kek, nyolc pedig nagyothalló társaik számára. A tanterv meg­egyezik a tízosztályos iskoláké­val, a tanrendet pedig o hal­láskárosult gyermekek lehető­ségei szerint alakítják. Az is­kolákban képzett és felkészült gyógypedagógusok irányítják a gyermekek tanulmányait. Az osz­tálylétszámok alacsonyak, így a tanítás igen eredményes. A tantermek jól felszereltek, az oktatást a legkorszerűbb tech­nikai és szemléltető esziközök segítik. Ezekben a speciális is­kolákban a diákok lépésről lé­pésre sajátítják el mindazt, ami később elősegíti a tár­sadalomba történő beilleszke­désüket. A megyei tanácsadó és szak­munkásközvetítő központokban a hallássérült fiatalok munká­ba állásáról intézkednek. A süketek 16, a nagyothallóik 24 szakma közül választhatnak, A többi között lehetnek gépsze­relők, műszaki rajzolók, labo­ránsok, fogtechnikusok, mecha­nikusok és kertészek. Természe­tesen számukra is nyílik út az egyetemekre és főiskolákra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom