Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-30 / 101. szám
A WÉPÜJSÁG 1983. április 30. Előre a XIIL kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Pincehely és társközségei (2.) A székhely és Nagyszékely „Lassan - eléggé lassan - kezdünk kigyógyulni a frissen urbanizálódó országok szokásos gyermekbetegségéből, amely a városok mennyiségi növekedését a fejlődés min- denekfölött való mércéjének, sőt céljának tekinti. Most már aggódunk falvaink sorsa miatt. Az aggodalom azonban nem sokat segít; elemezni, tervezni, dönteni kéll." {Enye- di György). A pincehelyi Nagyközségi Közös Tanács irodáinak berendezése úgymond közömbös, nem hivalkodó, nem zsúfolt, nem különösebben tágas. Inkább célszerű és munkára alkalmas. Egyetlen dolgon viszont megakad a szemünk. Az elnöki irodának egyik falát tabló díszíti. Pontosan olyan, mint amilyent az iskolák végzős diákjairól készítenek. Csakhogy erre nem diákok arcképeit, hanem négy község tanácstagjainak portréképeit ragasztották 1980- ban. Pály Dezső tanácselnök és Juhász Ottóné vb-titkár készségesen és látszólag szívesen sorolja egy-egy képre mutatva az illető tanácstag érdemeit, szólnak munkahelyükről, felelevenítenek egy-egy vidám sztorit. A feketével keretezett fényképekre nézve mindketten elfo- gódnpk. Témát váltva Pincehely tavalyi gyarapodásáról beszélgetünk: mint mindenütt, itt is építettek járdát (348 ezer forint), felújították a hullaházat és a ravatalozót (210 ezer forint), a vízhálózat bővítésére 230 ezret költöttek, a négy tanácsi lakás felújítása 350 ezerbe került, a vízhálózat bővítése 230 ezret „vitt el", házhely-kisajátításra ötszázezret fordítottak, 85 ezerbe került a nagy teljesítményű ipari hűtőszekrény, amit a húsboltba vásároltak, az utcai szeméttárolás megoldására hat konténert vettek 41 ezerért (a későbbiek folyamán még vásárolnak szeméttartályokat). S külön kell említeni azt a 680 ezer forintot, amely a kultúrház építéséhez 1979-ben felvett kölcsön utolsó törlesztési részletét jelentette. A közös használatú épületet — művelődési ház és tornaterem - 1980-ban adták át. Mint mondják, Pincehelyen viszont lehet társadalmi munkát szervezni. A különböző munkahelyek dolgozói szívesen vesznek részt ezen. De úgy tűnik, hogy az utóbbi időben a falugyűléseken is ... Persze, ez részben az ügyes szervezésnek is betudható. Ugyanis, a Hazafias Népfronttal szervezték idén közösen a falugyűlést, mégpedig a moziban, ahol a beszámoló, illetve javaslatok elhangzása után ingyen vetítettek le egy filmet. — Sőt, az iskolán keresztül is szerveztünk - mondja a vb-titkár. - Ott beírták a falugyűlés időpontját a gyerekek ellenőrzőjébe ... És közismert, ha gyerekre bízzák a felnőttek valaminek a szervezését, vagy legalább is kérik a segítségüket, az már fél siker. Amint beszélgetünk, elegáns, idős asszony érkezik a tanácsra. „Rengeteg megbeszélnivalóm van”, mondja, s ezért várakozik. Végre sikerül rávenni, hogy jöjjön be, s mondja zavartalanul problémáit. Közben - a bemutatkozásnál - kiderül, hogy Lehel Edéné Rozsos Jankának hívják, „de szólítson csak Janka néninek, hiszen itt engem mindenki így nevez." Szóval Janka néni és férje budapestiek. Hét esztendővel ezelőtt vásároltak egy kis házat „a csodálatosan szép faluban", Nagyszékelyben. (Az adatokat a tanácselnök és a vb-titkár sorolja, miközben Janka néni megissza a feketét.) — Ideiglenesen jöttünk, végleg maradtunk — nevet. - Férjem szívesen kertészkedik, azután lepkéket gyűjt, s mindketten megszállott természetimádók vagyunk. Persze, igazi dolgom nekem is van itt. Mint iparművész dolgoztam nyugdíjazásomig, a budapesti porcelán- gyárban. Itt pedig tovább élek hivatásomnak: gyűjtöm és festem a nagyszékelyi népi motívumokat. Eddig 17 mintát sikerült reprodukálni. — Gyerekszakköröket is vezet. — Hogyne. Itt, Pincehelyen is, meg otthon, Nagyszékelyben is. Hogy engedik-e a szülők a gyerekeket? Hát persze! Sőt, tuszkolják őket. Janka néni ezután a nagyszékelyi falugyűlésről beszél, mégpedig elismeréssel:- Nagyon sokan jöttek el, és sokan szólaltak föl. És nem elsősorban a személyes problémáikat „tálalták" hanem okos javaslatokat tettek. (Tavasszal, a falugyűlésen 92-en vettek részt, ami a lakosság 14 százalékát jelenti. Közülük 11-en kértek szót. — Volt szó arról — folytatta Janka néni —, hogy az üzletben ne csak az árakat, 'hanem a minőséget is ellenőrizzék. Valit aki sokak kérését tolmácsolta: igazítsák az autóbuszok indulását és érkezését a pincehelyi kórház látogatási időpontjához, valamint hangolják ösr- sze a pécsi személyvonat indulásával. 'Mint megtudtuk, a- tanács kérésére a Volán Válfajait gyorsan intézkedett, « azóta nem kell iváralkozniok i'tlt-ott a nagy- szék el ylieknek. Ugyanosak elintéződött azóta az úgynevezett „kézi gyógyszertár" ügye. Gyógyszertár A pincehelyi művelődési ház és tornaterem nem lévén a faluban, néhány •hónapja a körzeti orvosnál' tehet megvásárolni a leggyakrabban szükséges orvosságokat. — Persze — .mutat szatyrára Janika néni —, ez is gyógyszerrel van tele. - Amikor bejövök Pincehelyre, végig kérdezem az embereket, kinek mire van szüksége. Nagyobb dolgok ci- peléséit nem tudom vállalni, de az apróságokat szívesen elintézem. s viszem, haza. Mint minden falugyűlésnek, a n'agyszékelyineik iis témája volt a kenyérellátás. Történetesen az, hogy korábban oda szombaton már nem 'szállítottak pékárut. A pénteki sütésből' .voltak kénytelenek vásárolni a hét Végére. — Azóta itt senki nem eszik száraz kenyeret - mondta Gáspár József, az egyik nagyszékelyi tanácstag, aki 1958 óta látja e1 e társadalmi megbízatásit. Véle tanyájában — amely jövőre lesz száz esztendős — .sikerült találkoznunk. Az,t mondják, hogy a faluban levő ösz- szes gyaloghíd elkészülte az ő érdeme, azaz - némi segítséggel — mindet ő építette. Az országos településfejlesztési koncepció több, mint kétezer úgynevezett szerepkör nélküli települést tart nyilván. Ezek közé tartoznak Pincehely társközségei is. Jellemző, hogy e falvak iíélékiszáma csökken, s ninosenek olyan szerepkörű intézményeik, amelyek más településeket is kiszolgálnának. — A felszabadulás óta Nagy- székelyben mindössze két ház épült, s egy-kettőt alakítottak át — összegzi kesernyésen Gáspár József. Viszont a festői szépségű domboldal' tanyái szinte mind gondozottak, frissen vakoltak, s boltíves tornácaikkal kellemes látványt nyújtanak a lenti, kanyargós, erdőkkel övezett úton utazóknak. — Tavaly negyvenezer forint értékű járda épült a községben, a buszváró ötvenezerbe került, a vízrendezésre pedig 320 ezer forintot költött a nagyközségi közös tanács - sorolja a számokat Juhász Ottómé, vb-titkár, aki 31 esztendeje .dolgozik az államigazgatásiban. 'Korábban .Nagysizékely- ben lakott, és a, tanácson volt .előadó, majd 1971-ben kinevezték ívb-'tlitkárnak. Érdemes néhány mondattal azt ecsetelni, hogy a sok idős ember hogyan ól ebben a faluban. 'Negyvenöt tagja van a m yugd íja sklubnak. A tagok a téli hónapokban hetente kétszer, áprilistól pedig vasárnap délutánonként jönnek össze. Kitűnően sikerült a közös szilveszteri mulatságuk, a, farsangi összejövetel, s mindig hasonló lelkesedés fogadja az 'egészségügyi előadásokat, amelyeken a hallgatóság létszáma még a hetvenet is meghaladja. De klubot rendeznek be maguknak a nagyszékelyi KISZ- tagok is. 'Rémet, papírt gyűjtöttek, s a kapott összeg körülbelül1 futja a berendezésre. — 'Az az 'igazság, hogy a klubokat anyagilag támogatja a tolnanémed'i 'Kossuth Tsz és a Sió menti Áfész — mondja Janka néni. — De h'iába lenne a támogatás, ha az emberek nem tartanának így össze... Mert .minél kisebb egy település, az 'emberek annál jobban egymásra vannak utalva. „'Fa'lvaink sorsa 5 millió magyar sorsa, közvetve egész település-hálózatunkat, egész népességünket érinti.” V. HORVÁTH MÁRIA DECSI KISS JÁNOS HÉTRŐL hírről Április 23., szombat: Képriport arról, hogy megyeszerte jó ütemben folyik a kukoricavetés. Április 24., vasárnap: Megkezdődtek a kiváló vállalati, szövetkezeti ünnepségek. Április 26., kedd: Karl-Marx-Stadtból tanácsi küldöttség érkezett megyénkbe. Április 27., szerda: Mgekezdődtek az előkészületek május elseje méltó megünneplésére. Április 28., csütörtök: ülést tartott a megyei pártbizottság. A falugyűlések politikai tapasztalatairól, a környezetvédelmi program megvalósulásáról tárgyalt a Hazafias Népfront megyei elnöksége. y ... csak pontosan, szépen ... A munka, a munkásosztály ünnepére való készülődés jegyében telik, illetve telt ez a hét. Nem véletlen, sőt nagyon is tudatos, hogy ebben az időszakban adják át a kitüntetéseket azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek az elmúlt évben a legjobb teljesítményt nyújtották. Ma egy kicsit mást értünk jó, sőt legjobb teljesítményen, mint akár pár évvel ezelőtt. Nem elég a mennyiségi növelés, sőt, uram bo- csá’ adott esetben még hiba is lehet. A minőség került előtérbe - nagyon helyesen. És még egy szempont: mindinkább azt vizsgáljuk, milyen a hatékonyság, milyen ráfordítással tudunk előállítani egységnyi értéket. De most nem is szándékom valami közgazdasági eszmefuttatásba kezdeni, a munkát dicsérem, azt a tevékenységet, amely egykoron emberré tette ősünket, mostanság pedig nemesebbé formál mindenkit, aki nemcsak kezével, eszével, hanem szívével is csinálja, amit tennie kell. Számos írást közöltünk az elmúlt héten, amely a munkát, elsősorban a munkát végző embert dicsérte. Azt hiszem, jól tettük, nemcsak a közelgő május elseje okából, hanem azért is, mert a teremtő ember nélkül nincs teremtés. Megyénkben több mint húsz vállalat, ipari, mezőgazdasági szövetkezet kapta meg ezen a Hétért a „Kiváló vállalat”, illetve „Élüzem” cí-< met. Bizonyságául annok, hogy a megnehezült körülmények ellenére is optimisták lehetünk a jövőt illetően. Volt erőnk helytállni, lesz erőnk megbirkózni. Hitünk töretlen és akarásunk is adott. Meggyőződésem, hogy ezt leírni nem „hurrá”-, hanem valóságos optimizmus. A munka ünnepére való készülődés kapcsán felhasználjuk az alkalmat, hogy elmondjuk: május elsejére készülődve számos kiváló szakszervezeti aktivistát tüntettek ki. A „Szakszervezeti munkáért” kitüntetést kapták: Csordás Józsefné (Dalmand), Füzek Árpád (Szekszárd), Karsai László (Szekszárd), Nagy Albertné (Szekszárd), Szalai János (Szekszárd) és Szűcs Lajos (Szekszárd). Ugyanennek a kitüntetésnek ezüstfokozatát tizenheten, oklevelét hatvankilencen kapták meg. Fontos munkát végeznek a szolgáltató üzemek is, sokszor semmivel sem könnyebbet, mint ahol új értékeket állítanak elő. Nekik is tisztelet a munka ünnepén. Képünk a Patyolatnál készült. Testvérmegyék, testvérvárosok Tambovval, az NDK-beli Karl-Marx-Stadttal, és a francia Bezons-nal ápolunk testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatot. Rendszeresen látogatnak tőlük hozzánk hivatalos és tőlünk hozzájuk hivatalos küldöttségek, és ami ennél is fontosabb, oda-vissza nem hivatalos delegációk, csoportok, felnőttek és ifjúságiak egyaránt. A látogatások hasznosságát nem kell hangsúlyozni, hiszen egyértelműen jó mindőnknek, HÉTRE HÍRRE ha megismerjük egymást, ha tudomást szerzünk örömeinkről, gondjainkról és ho osztozhatunk is azokban. Korunkban ugyancsak összeszűkült a világ, hát még tágabb hazánk Európa és azon belül is elsősorban a szocialista országok alkotta nagy család. Egymásra vagyunk utalva, egymás nélkül nehezebb lenne boldogulnunk. De az összefogás legfontosabb előfeltétele egymás megismerése. És ezt nagyon jól szolgálják a különböző és mindenfajta szintű látogatások. Ma már úgy jönnek hozzánk a testvérmegyei, testvérvárosi küldöttségek és mi úgy megyünk hozzájuk, mintha ' hazajönnének-haza- mennénk. A Karl-Marx-Stadt megyei küldöttség látogatóban K. Papp Józsefnél Ismerd meg megyédet Ilyen mozgalom nincs, de talán nem ártana kitalálni. Ismerek olyan embert, aki megjárta már Moszkvát, Krakkót, Rómát, sőt elvetődött a dalmát tengerpartra is, de Decsen még nem volt, azt meg hogy Váralja egyáltalán létezik, csak az újságból tudja. Nem szándékom versenyeztetni megyénk tájait a világvárosok látnivalóival, de vallom, hogy megismerni ezeket is hasznos, sőt szükséges. Kétnaposra tágult a szobád hétvége. Időnként használjuk fel arra is, hogy megyénk nevezetességeivel, szép tájaival, látnivalóival ismerkedjünk. Ízelítőül annak, aki még nem járt ezen a tájon: egy kies részlet a Szekszárd melletti Sötét- . völgyből. Szépek a vetések öröm tölti el a határt járó ember szívét. A múlt héten többször is hírt adtunk arról, hogy jó ütemben folyik megyeszerte a kukorica vetése. Arról is értesültünk, hogy néhány nagy- gazdaságban május elsején is vetik ezt a nagyon fontos növényt. Arról már kevesebb szó esett, hogy a jó őszi talajelőkészítés, a fejtett agrotechnika alkalmazása meghozta eredményét: jól teleltek és szépen fejlődnek az őszi kalászosok. Minden jel arra mutat, az idei évben is biztosított lesz az ország kenyere. S ha a lágy kenyérhez még jó bor is kerül az asztalra, derűsen nézhetünk jövőnk elé. LETENYEI GYÖRGY