Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

Y. rtEPÜJSAG 1983. április 29. Szekszárdon rendezik az I. országos mnnkavédelmi vándorgyűlést A 47/1979. (XI. 30.) MT. sz. rendelet érvénybe lépéséig egy berendezés, gép, vagy létesít­mény üzemibe helyezését a szaíkiszer vezeti munkavédelmi felügyelet végezte, általában úgy, hogy 'az üzembe helyezési eljáráson elmondta, hogy mi az, amit még meg. kiéli csinálni, hal kell javítani stb. és azután kii'aditb laz üzembe helyezési en­gedélyt. Ezt az eljárást ai gaz­dasági vezetők részéről sok kritika érte, azt sérelmezték, hogy miiért nem méz! át a mun­kavédelmi felügyelet a terveket és mond előre véleményt. Bár a kritika jogosnak látszott, ezen a .mádon a helyzet mégsem volt megoldható. Megyénkben 4 .függetlenített munkavédelmi felügyelő dolgozik. Ez a lét­szám képtelen llett volna arra, hogy a húskombinát, ai tejipar — nem iis beszélve a paksi atomerőműről —, valamennyi tervdokumentációját átnézze, és azról! felelősséggel véleményt is mondjon. Ilyen megfontolá­sok alapján a már említett ren­delet úgy 'rendelkezett, hogy az üzembe helyezés a gazdálkodó szervezetek feladata. 'Ez a műn­ké azonban még nem folyik megfelelően, illetve még. min­dig nem sikerült a tervezés, a kivitelezés és üzembe helyezési területen megfelelő előbbrelé- pést elérni. Ezért kerül .sor az I. országos munkavédelmi vándorgyűlés megrendezésére május 24-26. között Szekszárdon. A rendez­vény felsőfokú munkavédelmi továbbképzés is a .résztvevő szakemberek részére. A vándor- gyűlés időszakában .munkavé­delmi kiállítás Is lesz a mozi előcsarnokában. A rendezvé­nyekkel kapcsolatban mim den- kiírnék szívesen adunk felvilágo­sítást. A HVDSZ Vili. kongresszusa óta végzett munkájáról tárgyalt a megyei bizottság A HVDSZ megyei bizottsága a közelmúltban kibővített ülésen tárgyalta meg a HVDSZ Vili. kongresszusa határozatainak időarányos végrehajtását. Megállapította, hogy az eltelt két és fél évben - a gazdasági életben bekövetkezett nehézsé­geket figyelembe véve — lénye­gében eleget tett a kongresz- szus támasztotta követelmé­nyeknek. A szakszervezeti mun­ka felelősségteljesebbé vált és ez érződött a megyei bizottság és az alapszervek munkájában. Az eltelt időben a megyei bizottság 23 szb-ülésen és 21 szb-titkári értekezleten az aláb­bi fő kérdésekkel foglalkozott:- az szb és alapszervei mun­kamódszere, munkastílusa, to­vábbfejlesztése,- a gazdálkodást segítő te­vékenység,- a dolgozók érdekképvisele­te és érdekvédelme,- a dolgozók ideológiai kép­zettségének továbbfejlesztése,- a munkahelyi demokratiz­mus kérdése,- a munkavédelem kérdése,- a rétegpolitikai munka. E fő kérdéseken belül érté­keltük a vállalatok középtávú és éves terveit, a jóléti és kul­turális alapokkal való gazdál­kodást, a termelési mozgalmak helyzetét és bő teret biztosí­tottunk az időközben megjelenő fontosabb MSZMP KB- és álla­mi határozatok, rendeletek is­mertetésének. (Életszínvonal poli­tikai határozatok, lakásgazdál­kodással kapcsolatos rendele­tek, munkahelyi demokratizmus­sal foglalkozó új határozatok stb.) Mindezek eredményeképpen a területünkhöz tartozó vállala­toknál és üzemeknél működő szakszervezeti szervek is hozzá­járultak ahhoz, hogy az elfo­gadott gazdasági terveket — mérsékelt termelésnövekedéssel — teljesíteni tudták, bár néhány vállalatnál év közben tervmódo­sításokat kellett eszközölni. A gazdálkodó szervek bérszínvo­nala az időszak elején dinami­kusabban, végén lassúbb ütem­ben, de kielégítő mértékben fej­lődött. A szociális tervek adta lehetőségekkel a vállalatok jól gazdálkodtak, mindinkább talál­kozunk a környezetvédelemre vonatkozó ráfordításokkal is. Elkészültek a munkahelyi bel­ső munkavédelmi szabályzatok, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a munkavédelem szinten maradt, bár számottevő mérté­kű javulásról nem beszélhetünk. Lassan javul az üzemegészség­ügy helyzete. A kollektív szerző­dések a törvényesség érvénye­sülését segítik elő, most már jobb tartalommal a korábbiak­nál. A vállalatoknál folyó tömeg­politikai oktatás a tagságnak évente mintegy 18-20 százalé­kát érinti, tehát lehetőség van arra, hogy a választási ciklus alatt mindenki részesüljön to­vábbképzésben. A HVDSZ kul­turális és sportnapok keretén belül jelentős létszámot meg­mozgató rendezvényekre kerül jelentős a fejlődés a bizalmi, testületek munkájában, ülései­ket rendszeresen megtartják, egyre javuló tartalommal. Fejlődés tapasztalható a munkahelyi demokratizmus te­rén is, bár esetenként és néhány vállalatnál előfordulnak visz- szásságok. Ilyen esetekben a megyei bizottság kihelyezett üléseken tájékozódik a helyzet­ről és javaslatokat tesz a mun­ka megjavítására. A dolgozók szervezettsége 96,8 százalékos, kielégítő szin­tű. Az mb. megállapította, hogy munkája során jó partneri kap­csolat alakult ki a párt- és ál­lami szervekkel, valamint a Szakszervezetek Megyei Taná­csával. Az eddig végzett munka eredménye biztató lehetőséget ad arra, hogy a HVDSZ a kong­resszusi határozatokat a ciklus végére végrehajtsa. Még lehet jelentkezni... Az kién Indul utoljára aimun- kaVédelmi iszaktechnilk usképzés az eddigi tar mában, Pécsett a Zipernovsziky Károly Gépipari Sztalklközépíslkofá bán*. Jelentkezni május 15-iig lehet az SZMT .munkavédelmi fel­ügyelőségén beszerzett jelent­kezési llp'pon. Ugyanott részle­tes felvilágosítással is szolgál­nak. Hogy unokáink is lássák! Intézményi kezdeményezésre március 10-én a helyi népvise­letet, régi tárgyakat, paraszti építészeti emlékeket ismerő, gyűjtögető emberekből honis­mereti, helytörténeti kör alakult Hőgyészen. Azzal a nemes szándékkal fogja össze az eddig egyedül, szervezett szakirányítás nélkül, önképzés alapján gyűjtögető hobbistákat, hogy házi múzeu­mot hozzanak létre a művelődé­si házon belül. Ágazati gyűjtőmunkát valósí­tanak meg. Ki-ki a neki leg­szimpatikusabb terület feltárá­sához fogott. Több ágon indult egyszerre a helytörténeti, nép­viseleti értékek számbavétele, mentése, a régi lakáskultúrához tartozó hétköznapi és ünnepi használati tárgyak gyűjtése. A kör indítását a megyei mú­zeum szakembereinek bevoná­sával kezdte Stefán György csoportvezető, a múzeum kül­ső munkatársa. Dr. Gémes Ba­lázs előadásán a kör tagjain kí­vül az ajándékozók is részt vet­tek. Ennek eredménye az, hogy máris sok eddig féltett darabot ajánlottak fel a gyűjteménybe. A művelődési ház, szakemberek meghívásával, segíti a kis „tu­dományos" csoportot. Megfelelő szakember» bevo­násával népzenei gyűjtőmun­kát is kívánnak folytatni. MATKÓ IMRÉNÉ A művelődési ház, amely otthont ad a helytörténeti körnek Huszonöt éves a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Több rroiirft 25 éve, 1957. jú­nius 17-én megalakult a Mű­vészeti Szakszervezetek Szövet­sége, miely hivatva van tovább folytatni a két 'Világháború kört működött Országos Magyar Ze- rész-'szövetség, és az 1950. feb­ruári egyesítő kongresszuson megalapított MODOSZ felada­tait, 'műnkéit. £ nagy létszámú szakszerve­zet, mely egységbe tömörítetté a különböző művészeti ágaza­tok — zene, képzőművészet, film és színház, ízenepedbgőgus - és sok imá s egyéb addig kü lön- külön működő 'szervezeteit, jó­val nagyobb 'eredményeket tu­dott elérni 'elődjeinél. A 'szakszervezeti munkát vál­laló és érte dolgozó művésze­ket és művészeti dolgozókat egységbe forrni, eszmei, világ­nézeti, művészeti nevelésével foglalkozni, is nem utolsósor­ban a szakma' miind'en ágaza­tának érdekvédelméről gon­doskodni — ez jellemezte és jel­lemzi az elmúlik 25 évet. E szövetség kötelessége a szocio'llsla állam művelődés­politikájának egységes megva- lósítáisa, a pánttal a szakta­náccsal és 'ar állami szervekkel történő szoros együttműködés. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének 25 éves ünne­pén szeretettel 'kötszöntjük min­den megyénkben dolgozó mű­vészünket, és kívánjuk hogy al­kotó munkájúikkal egyre hotá- sosdbban töltsék be hivatásu­kat. MAURER MIHÁLY szb-titkár Tanácskozott a bizalmiak testületé A Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat 151 fős bizalmi testületé 1983. április 19-én tar­totta tanácskozását. Megtár­gyalta a vállalati szociális terv és kollektív szerződés végrehaj­tásáról szóló éves beszámolót, valamint a jóléti és kulturális alap 1982. évi felhasználását. Az írásos anyagokat Villányi József igazgató szóbeli előter­jesztése egészítette ki. Az élénk és alkotó jellegű vitában leg­jobban a kollektív szerződés módosításai foglalkoztatták a hozzászólókat. Olyan új lehetőségek szere­peltek a javaslatban, amelyek a dolgozók döntő többségét érintették, mint- a különélési pótléknál az eddigi 20 Ft helyett 20-60 Ft-ig van lehetőség,- a vállalat a munkásszállá­son történő elhelyezésért a dol­gozónak térítési díjat nem szá­mít fel,- a kétrészes munkaruha­utalvány értékét 550 Ft-ról 850 Ft-ra emeli fel a vállalat. A vállalat igazgatójának és helyetteseinek termeléssel, gaz­dálkodással kapcsolatos éves tevékenységét Tóth Béla szb- titkár szóbeli előterjesztése alapján véleményezte a testü­let, amely a vezetők további fel­adataira is felhívta a figyelmet. önálló napirendként szere­pelt a vállalati demokrácia fó­rumrendszerének kiegészítése, amely a véleményezési jogkör kibővítését, a munkahelyi de­mokrácia kiszélesítését eredmé­nyezi. A szakszervezetek XXIV. kong­resszusán elfogadott alapsza­bály értelmében a szakszerve­zeti bizottság beszámolt a bi­zalmiak testületének az 1982-es évben végzett munkáról. Meg­állapította, hogy a szakszerve­zeti testületek megfelelnek a velük szemben támasztott köve­telményeknek, a gazdasági ve­zetés méltó partnereként képe­sek voltak a dolgozók érdekei­nek megfelelő döntéseket hoz­ni. A bizalmiak és főbizalmiak ismerete tovább bővült. Egyre növekszik azoknak a bizalmiak­nak a száma, akik véleményt mondanak, vitatkoznak. összességében a szakszerve­zeti bizottság irányító, szervező munkájával a tagság elégedett, azt élőnek, gyakorlatiasnak és folyamatosnak tartja. Megjelent... a Válaszolunk sorozat 1983. évi első füzete, mely két közérdekű kérdést tárgyal. DR. DANI JÓ­ZSEF: A táppénz szabályai cím alatt ismerteti a jogosultak kö­rét, a jogosultság feltételeit, a keresőképtelenség fogalmát, a táppénzre jogosultság időtarta­mát, a táppénzjogosultság utá­ni helyzetet, a korlátozásokat, a keresetként figyelembe vehető juttatásokat. A felsoroltakon kí­vül a szerző sok más kérdéssel is foglalkozik. DR. NAGY JÓZSEF: A nyug­ellátás folyósítása. A szerző is­merteti a nyugellátásokat fo­lyósító szerveket, ezek folyósítá­si és nyugdíj-megállapítasi ha­táskörét, a folyósítás rendjét, az OTP-kifizetés lehetőségeit. A kiadványban megtalálhatók azok a szabályok, amelyek 1983. január 1-től megváltoztak. A Fórum sorozat legújabb fü­zetének címe JAKAB SÁNDOR: Mérföldkő. A szerző a SZOT fő­titkár-helyettese. Idézi a SZOT 1957. január 25-26-án megtar­tott X. teljes ülésének vitáját és határozatait. Közreadja az 1956-os ellenforradalom utáni idők szakszervezeti mozgalmá­nak néhány tanulságát. A ki­advány minden sorában bizo­nyított, hogy a X. plénum való­ban „mérföldkő” volt a szak- szervezeti mozgalom történeté­ben. Ünallo könyvtár önálló könyvtárat működtet­hetnek az 1500 vagy ennél több dolgozót foglalkoztató munka­helyek, ha a működés követel­ményei és feltételei adottak. A Volán 11. sz. Vállalat (2347 dolgozó) központjában 42 négy­zetméter alapterületen, függet­lenített könyvtárossal, több funk­ciójú (szakszervezeti-műszaki) könyvtár tevékenykedik. A pak­si és a dunaföldvári üzemegy­ségben fiókkönyvtár van. Ter­vezik a szekszárdi bontótelepen is ilyen könyvtár létrehozását. A könyvtár állománya közel 6000 kötet, és 29 féle újságot járatnak. Évente 30 000 forintot fordítanak könyvvásárlásra. He­tente három napon, 15 órában van könyvkölcsönzés. Az elmúlt évben a 683 olva­só (a dolgozók 29 százaléka) 7615 könyvet kölcsönzött. Az ol­vasók 47 százaléka fizikai dol­gozó és 61 százaléka szocia­lista brigádtag. A könyvtár alapterülete, az állománygyarapításra fordított összeg kevés. A műszaki könyv­tár beolvasztásával a zsúfoltság még tovább növekedett. A szakszervezeti bizottságnak és a gazdasági vezetésnek meg kell keresnie a könyvtár bőví­tésének lehetőségét, hogy a megnövekedett feladatokat el­végezhesse. A bátaszéki szakmaközi bizottság A bátaszéki szakmaközi bi­zottság éves munkatervének megfelelően áttekintette az idős korúak napközi ellátásának helyzetét, a fejlesztés további lehetőségeit. Megállapították hogy az öregek napközi ottho­nába szívesen járnak az idős emberek, mivel ott napjaikat tartalmasabban tudják eltölteni. Étkeztetésük, orvosi felügyeletük biztosított, rendszeresen kielégít­hetik kulturális igényeiket is. Négy szocialista brigád végez állandó patronáló tevékenysé­get. A nagyközségi tanács ter­vében jelenleg a fűtés korsze­rűsítése, valamint az épület ta­tarozása szerepel. Továbbá meg fogják vizsgálni a társközsé­gekben is az öregek napközi otthona létrehozásának szüksé­gességét, illetve indokoltságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom