Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
1983. április 27. Képújság 5 Beruházások a nép ipari szövetkezeteiben A terrrvéllés további korszerűsítésével az élvonalban aikdr- malk 'maradni ímegyénik ipari szövetkezetei — erre mutat az a törekvésük, hogy különböző, nagyon célszerű beruházásokra Vállbllkozmak, évek óta. Tavaly a ildetsreresét költötték 'beruházásra annak az összegnek, amennyit 1981-iben használtak fel. Ez a tendencia merőben más, im.iinit az országos átlóg mutatóija: az egész szövetkezeti ipar osaik 92 'százalékát fordította beruházásra 1982-ben az 1981-es összegnek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az utóbbi időben már népgazdasági 'szinten is értékes, jelentős az a' tevékenység, amelyet Tolna megye Ipari iszö- vétkezetei végeznek. Hazai szükségletek kielégítése és exporttermelés egyaránt jellemző rájuk, de az exporttermékek aránya még növekszik' is. A beruházás jórészt arra irányul, hogy növekedjék az exporttermelés, másrészt pedig limport- pátló termékeket tudjantak élő- áWítanf. A beruházásokhoz igen értékes, hathatós támogatást nyújt az Ipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége, a KlISZÖV, közösen az OKISZ-szal. A közös fejlesztési alapból például a Tolna megyei Ruh a ipa Hi Szövetkezet 13 millió forint juttatást és 5 millió forint kölcsönt kapott 1980-ban, új üzemhez építéséhez. A bekerülési (költség 42 rrtíMió forint vo!'f, a gépi berendezéssel eavütt, tehát az OKISZ és a 'KISZÖV támogatása a 18 millióval' sókat jelentett a szövetkezet számára-. A Tolna megyei Lakáskarbantartó ipari Szövetkezet ugyancsak 1980-ban létesített üzemlházat. Mivel kijelölték megyei bázis- szövetkezetnek, szükségessé vált a 'nagyarányú fejlesztés. Közösen támogatta ezt a megyei tanács, az OKISZ és a KISZÖV. Beruházások támogatására évente 20—25 millió forint á'lf rendelkezésre a 'KISZÖV-nél, ennek odaítéléséről az elnökség dönt, a szövetkezetek pályázatának elbírálásával. A megye szövetkezetei 1979- től 1983-ig összesen 312 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. Az idei terv 100 millió forint. Mielőtt részletesebben szólnánk -a jelenlegi célkitűzésekről, megemlítünk néhányat az elmúlt -négy esztendő beruházási eredményeiből. A tájékoztatást Fodor Tibor, a'z Ipari Szövetkezeteik Tolna megyei Szövetségének elnöke és Horváth Győző közgazdasági osztályvezető adta. Eszerint a Szakdly testvérek Építőipari Szövetkezet 10 millió forint költséggel valósított meg fejlesztést, főiként gépesítést. A duncföldvári „földvár" Gumiipari Szövetkezét új telepének kiépítése, illetve a gépesítés 42 millfió forintos beruházást jelent. A BONY-KS Tolna megyei Cipőipari Szövetkezet bővítette paksi üzemházát, hatmilliós beruházással. Az exporttermelés fejlesztését, a belkereskedelmi árualap bővítését, a kooperációs termékek gyártásának növelését, továbbá a szolgáltatások színvonalának emelését célozzák a beruházások. Főiként a nem rubelelszámolású export-beruházásokat támogatja a (KISZÖV a körös fejlesztési alapból. Az idén kezdődő ilyen 'beruházások: a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet faiipari szárítót létesít. Vállalja a 'szövetkezet, hogy ennek megvalósításával 1984-ben. 10 millió forint értékű exportnövelést ér él, az 1982-es termelésihez képest. Az exporttermékek között sok minden szerepel : gyermekágy, nyugágy, virágtartó, kártyaasztal, napozósrék, létrái konyhai üllőké. Évek óta kapcsolatban ál a 'szövetkezet a svéd liKEA céggel. Ez a vállalat gyermekbútorok és gyer- mekszoba-berendezések gyártását kéri a tolnai GÉM-tői. Az idén kezdődött beruházás a Bonyhádi Vasipari Szövetkezet gépesítése l's, ugyancsak 1984-,tői növekszik ennek eredményeként az exporttermelés. Kannokiiöntők, a utóta rtó ‘bakok, festéktároló tartályok és más termékek szerepelnek a tervben, továbbá üzemrész-iegysé- geket ‘készít a szövetkezet takarmánykeverőkhöz, kooperációs gyártásiban. A simontornyai Sím ovii Ipari Szövetkezet a'sztalosüzemé- nek (bővítése 2,5 miliő forintba kerül, éhhez 1,3 millió a támogatás. Vámolja a szövetkezet, hogy már az .idén a második félévben hárommillió forinttal növeli a faipari termékek exportját, ennyivel több csigalépcsőt és padlásfeljárót készít. Végül érdemes megemlíteni azt is, (hogy anyag- és energia- megtakarító beruházásokat is terveznek az idei évre több szövetkezetben, továbbá folytatódik a szóig áütatásfej'fesztés. G. J. Húsipari tervek Az előirányzottnál kedvezőbben alakulnak az állatforgalmi és húsipari vdllWatok idei szerződéskötései a termelőkkel; ez azt jelenti, hogy a lakossági ellátás továbbra is kiegyensúlyozott lesz. Az üzletekben a már megszokott színvonalú árukínálatra lehet számítani, és bőségesen jut exportra is. Az Ál- lotforgal,mi és Húsipari Tröszt összesítése szerint a vágóhidak- nitfk 6,7 millió sertés és négyezer híján ötszázezer szarvas- marha átvételére van jelenleg írásos megállapodásuk. A termelői kedvet ösztönző feltételekről és az idei ellátásról1 Fa- l'udi Endre, a tröszt vezérigaz- aatója tájékoztatta Jászonyi Ferencet, az MTI munkatársát. Egyebek között elmondta: az ipar felkészült a megnövekedett vágási és feldolgozási feladatokra. Sokat segít a bevezetett ösztönző rendszer; ütemesebb lett az alapanyag szállítóra, megszűnőben vannak vágósertésnél' a korábbi holtszezonnak számító időszakok, például télen és kora tavasz- szóL Az üzemi hálózatban is kisebb termelési átcsoportosításokra kerül sor, az átlagosnál nagyobb 'Sertés- és morhaszál- lítmányokat fogad majd többek körött a szekszárdi és a komórom megyei vállalat, míg a Budapesti Húsipari Vállalat feleannyi marhát vág 'és dolgoz majd- fel mint tavaly, miközben növeli a sertésvágás és feldolgozás arányát. Juhvágás- ra is berendezkedik a1 Borsod megyei vállalat. A piaci igényekhez való alkalmazkodás jegyében a termelési arányok is átrendeződnek, amennyiben például - a nagyobb export- kilátások nyomán — mintegy 60 százalékká! növekszik a do- bozossonkia-gyártás. A tavalyinál csaknem ötödével több hurkát, kenőmájast, hússajtot és étkezési szalonnát kínál az ipar. A lakossági igényeknek megfelelően alakítják az egyes marhaihúsfélék előállítását. A belföldi fogyasztásra biztosított központi húsmennyiség a tavalyinál valamivel több lesz. Változásnak számit, hogy az igényekkel összhangban'fokozzák az olcsóbb 'áruk arányát és az így kínált készítményekből — a kenős árukból, a hurka- és o sajtfélékből évszámos más o'csóbb termékből' — mintegy 15 százalékkal többet adnak át a kereskedelemnek, 1982-höz képest ötödével több, jó minőségű étkezési szalonnát szállít az (ipar, több zsírs-zadon- na és háj kerül az üzletekbe. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az elmúlt két évben közel 450 mezőgazdasági nagyüzemmel kötöttek szerződést a termelés növelésére és a.minőség javítására. E gazdaságok 1981-ben és 1982-ben 300 ezerrel fokozták az átadott sertések számát a minőség javítása mellett. Hasonló meggondolásból — a teljesítmények növelésére — 18 ezer kocát is átadtak a gazdaságoknak kedvezményes feltételekké!', az állomány értéke meghaladta a százmillió forintot. A húsipar és a mezőgazdaság között létrejött a valós érdekéknek megfelelő együttműködés., mely egyaránt szolgálja a hazai ellátást és az export árualapok bővítését. A kistermelők portáira két év alatt 125 ezer kooasüldőt helyeztek ki — szintén kedvezményes feltétetekkel —, 1983-ban is folytatják ezt az 'akciót. A nagy érdeklődés láttán a tervezettnél több — összesen 62 ezer - kocát adnak át a kistermelőknek, akik az állatok ellenértékének térítésénél több lehetőségből választhatják a számukra' legelőnyösebbet. Az év első négy hónapjában a 'nagyüzemek felárat kaptak a hízott sertésekért, az ipar ezzel is ösztönzi a tél végén és tavasszal mindig lanyhább féldolgozó szezon élénkítését. Az év eleji ütemesebb átvétel érdekében áru- alop-bővítő felárat is kapnak a nagyüzemek. A húsipar nem nézi kívülállóként a termelők minőségjavító törekvéseit sem; anyagi eszközökkel támogatja egyebek között a sertéstenyésztő gazdasági társuló sokait, amelyek különleges minőségű alapanyagot állítanak* elő. A dobozolt sonkát gyártó öt húsipari vállalót például 165 mezőgazdasági üzemmel működik együtt, a sonkagyártésra 'leginkább alkalmas sertésállomány előállítására. Ám más vállalatok is külön partnerkört alakítottak ki egy-egy különleges rendeltetésű termék, például a megfelelő mlim ős ég ű karaj, a comb előállítására. A üzemi árbevételek ilyen esetekben az átlagosnál kedvezőbbek, mivel a többletérték felét a gazdaságoknak o húsipari vállalatok kifizetik. A Szegedi Szalámigyár szintén szakosított termelői kört gyűjt maga köré. ebben helyük van a kistermelőknek is, akik 150 kiló feletti súlyban történő átadás esetén is megfelelő anyagi érdekeltséget találnak. A kistermelőkhöz tavaly 3500 vemhes üszőt helyezett ki oz ipar, igyekezve mérsékelni a sza rvasmarha -óllomá ny csökkenését. A nagyüzemek hústípusú srarvasma rha -álló mán yá - nők növelésére 37 mezőgazda- sági üzemmel közös, társasági fejlesztést valósítanak meg. Most gyümölcsöznek a két évvel ezelőtt 350 gazdasággal kötött export áruda pbővítési szerződések, amelyek myornán 15 ezerrel bővült e gazdaságokban a tehénállomány, és ez az idén 2-3 ezer tonnával gyarapítja. az exportlehetőségeket. Az ipar miéa egész sor kedvezményt kínál az együttműködni szándékozóknak, azoknak, akik a piaci igények változásának nyomon követésére — kihasználva az ösztönző árrendszert — hajlandók messzemenően figyelembe venni a feldolgozóipar igényelt. Mindezek nyomán alakul kedvezően a belföldi hús- áruforgolmazás és az exporteredmények bővítésére is reális lehetőségek kínálkoznak. Bőrvarrás, exportra A madocsai Igazság Termelő- szövetkezet varrodájában több mint egy év óta bőrből varrnak exportterméket. Sertésvelúrt és juhnappát dolgoztak fel szoknyának, férfi- és női dzsekinek, női tavaszi kabátnak. A Diamant Finomkonfekció Ipari Szövetkezet megrendelésére készítik a Nyugat-Európában keresett cikkeket a’ madocsai asz- szonyok. Sertésvelúrszoknyát varrnak jelenleg, NSZK-beli cégnek. Decemberben és januárban 2000 tavaszi kabátot készített a 32 madocsai asz- szony, ugyancsak sertésvelúrból. A szövetkezeti varroda mintegy 80 százalékban nem rubel elszámolású exportra termel. A varrónők, akik korábban a termelőszövetkezet kertészetében és almatárolójában dolgoztai«, kifogástalanul megtanulták az igényes varrást, a Diamant Finomkonfekció Ipari Szövetkezet betanításában. A két szövetkezet együttműködése munkalehetőséget teremtett 32 nődolgozónak, és jól fizető exportterméket produkál. Fotó: Gottvald Sertésvelúrszoknyák, több színben Korszerű gépekkel dolgoznak Növényvédelemről - másképpen... A házi- és hobbikertek számának ugrásszerű növekedésével, nem utolsósorban , az árak alakulásának következményeként megyénkben is növekedett a termelési kedv, ezen keresztül a növényvédelem iránti érdeklődés. A termelés hatékonyságának egyik legfontosabb tényezője a kártevők és kórokozók elleni harc, ezért érthető, hogy miért éppen a növényvédelem került világszerte az érdeklődés előterébe. A másik fontos tényező az elmúlt két évtizedben felfedezett vegyszerek széles körű alkalmazása, mely anyagok olyan fegyvert jelentenek a javakat, előállító ember kezében, melyek korábban el sem képzelhető eredményekhez vezettek a növény- termesztés területén. Az eredmények láttán az emberekben, gyakorta még a szakemberekben is olyan vélemény alakult ki, hogy ezekkel a kémiai fegyverekkel minden probléma megoldható, hogy a növényvédelem nem egyéb, mint a vegyszerek alkalmazása. Hamarosan kiderült, hogy a kérdés mégsem ilyen egyszerű. A növényvédő szerek széles körű alkalmazásával megnövekedett ugyan a termés mennyisége, javult a minőség,' de káros mellékhatások is mutatkoztak. Különböző fórumokon kistermelőkkel találkozva és a növényvédelemről elbeszélgetve bebizonyosodott, hogy kertjeikben is csupán csak a kémiai növény- védelemre támaszkodva próbálkoznak ‘terményeik megmentésére. Talán rohanó, szabad időben szegény életünk az oka annak, hogy elfelejtkeztünk cf régebben alkalmazott mechanikai, fizikai módszerekről és nem érdeklődünk mélyebben a növényvédelem újabb eredrnényei iránt. A házi kertben gyakran csak a szomszédtól ellesett fogásokat használják, sokszor a legelemibb biológiai ismeretek nélkül, pedig a megye szakemberei akár a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson, akár a termelőüzemekben készségesen állnak a termelők rendelkezésre, szaktanácsot adnak. A tájékozatlanságból eredő egyik legnagyobb probléma a növényvédő szerek nem előírásszerű felhasználása, nevezetesen a dózisok oktalan emelése, melynek következménye a szerrel szemben ellenálló, úgynevezett „rezisztens" egyedek kialakulása, melyek a későbbiek során a még nagyobb dózistól sem pusztulnak el. Ellenálló egyedek kifejlődéséhez vezet még a szerek egyoldalú használata, ami azok szakszerű váltakoztatásával elkerülhető lenne. A növényvédő szerek hatástalanságát, vagy kevésbé hatásos voltát a szerben magában keresik a felhasználók, holott ez csak egyik tényezője az eredményes védekezésnek. Nem figyelnek a kártevő biológiájára, az alkalmazás-technológiára, a gépesítés színvonalára. Gyakran találkozni korszerűtlen permetezőgépekkel, rossz szórófejekkel felszerelve, pedig a permetezés minőségét nagyrészt a cseppek mérete és eloszlása határozza meg. A legjobb növényvédő szerek sem produkálják a tőlük elvárható eredményt a rossz technika mellett.- Gyakran kapjuk - mi növényvédelmi szakemberek — azt a kérdést, hogy miért van most ez a sok kártevő és kórokozó a kemikáliák ilyen nagyságrendű felhasználása ellenére. Nos, ennek egyik oka éppen a nagyarányú vegyszerfelhasználás, amikor is a természetes ellenségek elpusztítása következtében az addig időszakosan vagy nagyon ritkán károsítok szaporodnak fel ijesztő mértékben. A kártevők természetes ellenségeinél időzzünk el egy kicsit. Valószínűnek tartom, hogy a legtöbb termelő felfigyelt már a levéltetveket, atkákat és egyéb kártevőket pusztító, azok telepeiben lévő katicabogárra, fátyolkára és lárváira. A felsoroltakon kívül még számos faj munkálkodik a kártevők visszaszorításában, felszaporodik a fertőzött területen, segítve az ember harcát a „konkurrens” szervezetek ellen. Az embernek is feladata tehát úgy ütemezni a kémiai védekezést, hogy segítőtársaiból minél kevesebbet pusztítson el. Elfelejtettünk törődni hasznos madarainkkal. Régen bizonyított tény, hogy a télen etetett madarak nyáron is a kertekben maradva a kártevők tömegeit pusztítják el, ami által a vegyszeres kezelések száma csökkenthető lenne. összefoglalva, tehát egyedül a kémiai védekezése, azaz csak a növényvédő szerre támaszkodni nem lehet. A korszerű növényvédelem magában kell, hogy foglalja az agrotechnikai, (jó talajelőkészítés, időben történő vetés, stb.) a mechanikai, (sérült, beteg részek megsemmisítése, kéregkaparás, hernyófogó övék kirakása stb.), az előrejelzésen alapuló, időben elvégzett kémiai munkákat, valamint a hasznos élő szervezetek védelmét, ami végül is az élelmilánc mentén utolsó láncszem, az ember védelmét jelenti. DR. KOZMA ERZSÉBET, Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás
