Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

a népújság 1983. április 24. OH KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Elavult helyett korszerű Erdélyi Jánostól Pálfóról kap­tuk az alábbi sorokat: „A nagydorogi áfész a közel­múltban tagértekezletet tartott, melyen fölmerült az újtelepi bolt megszüntetése is. Falunkban három élelmiszer- bolt van. Ezek kicsik és korsze­rűtlenek. A nagy zsúfoltság kö­zepette egy-egy boltba csak 4-5 személy mehetett be vásá­rolni, a többieknek kint kell vá­rakozniuk. A bolton kívül álló nyugdíjasok is áztak, fáztak a hidegben. A most- felépülő új bolttal kapcsolatban azonban kételye­ink vannak. Ez a korszerűnek Ígért új ABC alapterületre néz­ve nem sokkal nagyobb a ré­ginél. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jövőben sem fog meg­szűnni a zsúfoltság. Mintegy 4-500 újtelepi lakót, köztük számottevő időst és nyugdíjast érint ez. A megszűnőben levő élelmiszerboltot 1957-ben rész­ben az újtelepi lakosság épí­tette . fel, s ezen a taggyűlésen joggal nem értettek egyet a bolt megszüntetésével.” Olvasónk levelét a Nagydo- rog és Vidéke ÁFÉSZ igazgató- sági elnökének, Molnár István­nak továbbítottuk, ahonnan az alábbi válgszt kaptuk: „Pálfa község kétezer-egyszáz lakosának élelmiszer-ellátását jelenleg négy élelmiszerbolt, egy húsbolt oldja meg, melyek közül kettő önkiszolgáló jellegű élelmiszer- és egy hagyományos vegyesbolt az áfész kezelésében van. A húsboltot és az egyik élelmiszerboltot a helyi Egyet­értés termelőszövetkezet üze­melteti. A községi és a termelőszö­vetkezeti pártalapszervezet 1981. április 13-án közösen tárgyalta a lakossógellátási feladatok megoldását, mikor az alapszer­vezet a helyi lakossági igénye­ket magasabb színvonalon ki­elégítő élelmiszer ABC áruház létrehozását javasolta szövet­kezetünknek. Ez két kevésbé korszerű, illetve hagyományos bolt megszüntetése mellett tör­ténne. Az ajánlást a tanácsülés is megerősítette határozatával. Telefonszámunk: 12-284 Ennek alapján szövetkezetünk értékesítette a hagyományos jel­leggel üzemelő egységét, amely­hez még szilárd burkolatú út sem vezetett, így az áruutánpót­lás csak száraz időben volt megoldható, és megkezdte a központi üzlet kialakítását. Az új üzlet alapterülete rak­tárakkal, kiszolgálóhelyiségek­kel együtt 140 négyzetméter. Korszerű technika bevitele mel­lett az egész pálfai lakosság élelmiszerrel való ellátását ké­pes volna alapterületénél fogva megoldani. A megnyitást követően üze­meltetni kívánjuk a 21. számú önkiszolgáló egységet is és a termelőszövetkezet sem tervezi a saját egységei bezárását. Az új telep a község szerves részeként épült fel a központi részhez közel, így a bevásárlás nem okozhat gondot a lakos­ságnak. Az eladott ingatlan a szövetkezet tulajdonát képezte, annak idején saiáterős beruhá­zásként épült fel. Értékesítése a vonatkozó jogszabályok, va­lamint a jogosultsági rend be­tartásával történt. A helyi szer­vek javaslata alapján megkez­dett beruházás a község, a kö­zösség érdekében történt." Mennyi lesz a nyugdíj? Beck Antalné Pálfáról kérde­zi, hogvha nyugdíjba megy, ak­kor eddigi keresetéhez viszo­nyítva mennyi lehet a nyugellá­tás összege? Olvasónk kérdésére a választ a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatósága igazgatójától, Nagy Zoltántól kértük: ,,A nyugellátás összegét két tényező határozza meg. Az egyik a nyugdíjazáskor igazolt szol­gálati idő, a másik a nyugdíj alapját képező átlagkereset összege. Az igazolt szolgálati időtől az alábbiak szerint függ a nyugdíj összege: Tíz és huszonöt év kö­zött évenként 2-2 százalékkal nő a nyugdíj mértéke, tehát 25 év szolgálati idő esetén az át­lagkereset 63 százaléka lesz. Huszonöt és harminckét év kö­zött 1-1 százalékkal, harminc- kettő és negyvenkét év között fél-fél százalékkal nő a mérték, tehát negyvenkét év szolgálati idő esetén az átlagkereset 75 százaléka. Ezt követően toíábbi igazolt szolgálati idő esetén a nyugdíj mértéke nem változik. A fent leírtak szerint tehát a nyugdíj összege függ attól, hogy mennyi lesz a nyugdíj alapját képező átlagkeresete, amely a nyugdíjazás évében és az azt megelőző öt évből a legkedve­zőbb 3 évi keresete alapján ke­rül kiszámításra, és attól, hogy mennyi szolgálati idővel rendel­kezik a nyugdíjazása időpont­jában. Nyugellátásának összegét ki­számítani pontos adatok hiá­nyában nem lehet, arra csak a nyugdíjmegállapító eljárás so­rán kerülhet sor. Tájékoztatásul közöljük, hogy a nyugdíjnál figyelembe vehető szolgálati idő kiszámítását az öregségi korhatárt megelőzően egy évvel kérheti. A kérelmet igazgatóságunk nyugellátási osztályánál kell előterjeszteni, igénybejelentő felhasználásával." A társulat közgyűlése mérsékelhet Gátfalvi Pál, Magyarkeszi, Ady E. út 35. szám alatti olva­sónk több társa nevében írta: Most épül nálunk a törpeviz- mű. A többség akarja. Ök nem a fejlődés ellen vannak, de so­kallják a hozzájárulást. Nyug­díjasok, ráadásul a házuk sem olyan nagy értékű, hogy érde­mes lenne bevezetni a vizet. Van olyan utca, amelyikben csak néhány idős ember lakik. Azt kérdezi, hogy a hozzájáru­lást felsőbb helyen rendelték-e el, vagy a tanács kezdeményez­te. A kérdésre a Tolna megyei Tanács V. B. tamási járási hi­vatala termelés-ellátási el ügyele­ti és műszaki osztályának veze­tője, Pető István válaszolt.- A községben az első vízadó rétegre telepített ásott kutak vi­ze magas nitráttartalmú, amely­nek fogyasztása különösen a csecsemők és a gyermekek szá­mára veszélyes. A Tolna megyei W‘ Víz- és Csatornamű Vállalat je­lenleg időszakonként lajtos ivó- vízellátást biztosít Magyarkeszi- nek.- 1982. augusztus elsején a község lakóinak hatvanhét szá­zaléka belépett a törpevízmű- társulásba. Á vízmű építése el­kezdődött. Az egy építési telek­re eső társulati érdekeltségi hoz­zájárulás mértéke tizennyolcezer forint. Ezt minden érdekelt kö­teles befizetni, függetlenül attól, hogy tagja-e vagy sem a tár­sulatnak. Erről a fizetési köte­lezettségről értesítést kapnak, amely ellen a társulati tagok a közgyűléshez, a nem tagok pe­dig a községi tanács szakigaz­gatási szervéhez adhatnak be — a közlés kézhezvételétől számí­tott tizenöt napon belül - ha­lasztó hatályú kifogást.- Az érdekeltségi hozzájáru­lás megfizetésének időtartama tíz év, azaz havi 150 forint. Az utcákban lefektetett nyomóve­zetékekről közkifolyókon keresz­tül 150 méteren belül lesz víz­nyerési lehetőség az utcákban lakóknak. Külön díjazás fejé­ben természetesen rá is köthe­tik lakóházaikat a vízvezetékre. A hozzájárulás mértékét az ala­kuló közgyűlésen ismertették a jelenlévőkkel és ezt követően alakult meg a társulat. Tehát nem utólag derült ki ennek a mértéke. Emberileg érthető Gát­falvi Pál és idősebb társainak aggálya a viszonylag magas hozzájárulási díj miatt. Az egészséges ivóvizet adó vízmű azonban nem csak egy nemze­déket szolgál majd. Az építés halasztgatása nem csak azt je­lentené, hogy a magyarkesziek később jutnának egészséges, jó ivóvízhez, hanem azt is, hogy még drágábban. Sajnos, a ma­gas költségeket a község dom­borzati viszonyai, kiterjedtsége, szétszórtsága okozza. Mindezek a vezetékek hosszát befolyásol­ják, ezért a költséghányad ma­gasabb egy zártabb utcarend­szerű településhez viszonyítva.- A 25/1965. (XI. 28.) Korm. rend. 14. § értelmében a társu­lat közgyűlésének kizárólagos joga a társulati hozzájárulás mérséklésé*és elengedése — ha arra különösen méltánylást ér­demlő okot Iát. Ml VÁLASZOLUNK tebálpkról ^ Mib Az egyes házkezelöi szolgáltatások ellá- tásáról szóló korábbi jogszabályt módosít­ja >az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter 5/1983. (IV. 6.) ÉVM számú rendelete, amely szerint a kezelő a háztartási szemetet a) a legfeljebb kétszintes épü­letből', b) az olyan többszintes épületből, ahol felvonó, vagy szemétledobó-berendezéo van, valamint ahol a lépcsőházbaa legajább minden második szinten háztartásiszemét-gyűjtő helyiség, edény van, csak a szemétgyűjtőből (helyiségből, edényből) 6) más esetekben pedig a lakásból köteles el­szállítani. Meghatározza a jogszabály a kapu nyitásáért és zárásáért, valamint a személyfelvonó használatáért fizetendő díja­kat is, a rendelet melléklete pedig részletesen felsorolja a házkezelöi szolgáltatások díjá­nak mértékét. A rendelet — amely a Ma­gyar Közlöny idei 13. számá­ban jelent meg - kihirdetése napján (1983. április 6-án) ha­tályba lépett. A Magyar Közlönynek ugyan­ebben a számában jelent meg a pénzügyminiszter 8/1983. (IV. 6.) PM számú rendelete, amely a játék- és pénznyerő automa­ta gépek kereskedelmi adójá­ról szól és amely szerint a ren­delet hatálya alá tartozó üze­meltetők kereskedelmi adót kö­telesek fizetni, az adó alapja pedig a gép működtetése ál­tal elért bevétel, mértéke a játékautomatáknál 10 százalék, a pénznyerő automatáknál 20 százalék. Ugyanitt olvasható a társa­dalombiztosításról szóló jog­szabályok végrehajtása tárgyá­ban megjelent, a korábbit módosító 1/1983. (IV. 6.) szá­mú SZOT-szabályzat, amelyből az alábbiakat idézzük: „Akis- szövetkezet tagijának a táppén­zét a személyes közreműködé­se alapján járó személyi jöve­delem figyelembevételével elő­legként kell megállapítani. A mérleg szerinti elszámolást kö­vetően a táppénzt meg kell állapítani és a különbözetet el kell számolni." A Kereskedelmi Értesítő f. évi 7. szómábán tájékoz­tató jelent meg a vásárlók minőségi kifogásainak a ven­déglátásban történő intézésé­ről. A tájékoztató szükséges­nek tartja, hogy a vendéglátó­ipari szervezetek üzleti munka­rendben szabályozzák a ven­dégek minőségi kifogásainak intézését és 1983. április 30-ig határozzák meg az üzletek dol­gozóinak ezzel kapcsolatos feladatait. Kihangsúlyozza a tájékoztató, hogy a minőségi kifogás intézéséért az üzletve­zető felelős, hogy nem lehet a minőségi kifogást megtagadni azon a címen, hogy a vendég a kifogásolt étel fogyasztását megkezdte, az árut az üzletből kivitte, a lehetőség szerint a kifogásolt árut ki ke!!~cserélai, illetőleg ha a vásárló a- cseré­re nem tart igényt, azt vissza kell venni és a vételárat vissza kell fizetni. v A kórházakban ápolt bete­gek pénzének és értékének kezeléséről szól az egészség- ügyi miniszternek az Egészség­ügyi Közlöny 1983. évi 6. szá­mában megjelent 7/1983. Eü. M. számú utasítása, amely rendelkezik a kórházba került betegek pénzének és ér­tékének átvételéről, a házi pénztárban történő kezelésé­ről, a1 betegeknek a kórházból való távozásakor történő ki­adósáról, és szabályozza a be­teg halála esetén követendő eljárást is. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a kórházak belső szabályzatait és házirendjét az utasítás ha­tályba lépésétől számított 30 napon belül — az utasítás mel­lékletében foglaltaknak meg­felelően - szükség szerint mó­dosítani kell. Az utasításból idézzük: „Ha a beteg eszmé­letlen állapotban kerül kórhá­zi felvételre, és a felvételkor hozzátartozója (kísérője) nincs jelen, a beteg pénzét és érté­kének átvételét az osztályveze­tő főorvos által az osztály e feladatra kijelölt két dolgozója veszi ót. Az átvétel tényét az erre a célra rendszeresített hárompéldányos nyomtatvá­nyon rögzítik és aláírásukkal igazolják." Előzzük meg a kellemetlen­ségeket! DR. DEÁK KONRÁD, osztályvezető ügyész Kongó és pengő A hazai pénzverés történetéből Magyar pénzérmék A Kiskunfélegyházán pár éve feltárt honfoglalás kori sírban lószerszámdísznek használt pá- viai, milánói, toulousi és brioudi dénárokat találtak a kutatók. Nem kalandozó eleink tudat­lansága akasztatta hűséges társaik nyakába az értékeket, hiszen már a vándorló magyar törzsek is ismerték a pénzt, mint csereeszközt. A tetszésü­ket nem nyerhette /meg a szer­zett veret; többre becsülték a nagyobb, a szebb, a megszo­kott arab dirhemeket, bizánci solidusokat. Történelmi-családi okok mi­att az első magyar pénz, István király ezüstdénárja mégis nyugati — bajor - mintára ké­szült. Méghozzá olyan jó sike­rült a magyar ötvös keze mun­kája, hogy_ a szakértők egyér­telmű véleménye szerint nem­csak Európa egyik legjobb, ha­nem egyik legszebb kora kö­zépkori pénze lett. A mester az érme előlapjára a király lán­dzsát tartó kezét és a LANCEA REGIS feliratot, hátlapjára a pénzverő város nevét és a Ka- roling-templom képét véste. A XI. században megőrizte első pénzünk az értékét, azt követően azonban megkezdő­dött a magyar pénzverés színes története. Európa szeles or­szágúján éltünk ugyanis, ahol forgott a fegyver, s a hazai és külföldi pénzérmék sokasága is - s olykor becsúszott egy-egy pénzhamisítás. István dénárjá­val is próbálkoztak illetéktelen kezek. E hamis másolatok ma­radtak fenn, évszázadokig csak ezeket ismerték a kutatók, míg­nem 1968-ban Pécs környékén felszínre bukkantak az első iga­zi LANCEA REGIS-ek . . . A krónikák az első pénzrom­lást a XII. századhoz kötik, amikor is gazdasági gondokkal küzdő királyaink a szó szoros értelmében aprópénzt verettek. Karoly Róbert azután rendet csinált. 1320 körül kihirdette a nemes érc királyi monopóliu­mát, megalapította a később híressé vált körmöcbányai ver­dét és firenzei mintára kibocsá­totta az első magyar arany­pénzt, a florenust, a forintot. Készíttetett a király a „vékony- pénzűek" számára is fizetőesz­közt, .garast. Igaz ezüstből. Utódai ezt még „megtoldot- ták" a parvussal (népies ne­vén a fillérrel) és a kvarting- gal, azaz a fityinggel. A magyar pénz történetének is fontos fejezete Mátyás ural­kodása. Nagymértékben vere­tett- ezüstpénzeket és 1467-és pénzügyi reformjával először határozta meg az érmék egy­máshoz viszonyított értékét. Egy aranyforint 100 dénárt ért. Az Igazságos idejében egy nyúl 2, egy pár cipő 8, egy juh 15, egy tintatartó 75 dénárt „kós­tált”. Egy lóért viszont 10—11 (hátaslóért 20-25), egy pár ökörért 3, huszonöt fácánért 1, egy hordó borért 7 aranyat kér­tek. Egy arany pedig — miként az évszázadok során általában — 3,4 grammot nyomott. A nagy alakú, szép és érté­kes tallérok mellett megjelen­tek a krajcárok is. A csaknem színarany aranyforintok, vagy ahogy a XVII. század második felétől nevezték, a dukátok azonban változalanul vezető szerepet játszottak. Élt az ősi és legbiztosabb „minőségellen­őrzési" mód is: fogukhoz ver­ték a kalmárok ... A Rákóczi szabadságharc rézpénzei, a Pro libertate felirat nyomán el­nevezett libertások a hazai ha­gyományokhoz híven szépek, magas művészi színvonalon ké­szített érmék voltak, csak vajmi keveset értek. Kongók voltak, szemben a pengő nemesfém pénzekkel. Kétszázhuszonhárom rézpolturáért adtak 1 aranyfo­rintot. Az első magyar papírpénzek Kossuth Lajos nevéhez fűződ­nek. 1848. augusztus 6-án je­lentek meg az első Kossuth- bankók 2, majd 1, 5, 10 és 100 forintos címletekben. Véget ért a magyar pénzek latin nyelv korszaka. Az 1848-ban kiadott dukáton ugyan még ott van V. Ferdinánd király neve, de a körirat már magyar nyelvű! Az 1849-ben kibocsátott réz 1, 3 és az ezüst 6 krajcárosok már ma­gyar címerrel és felirattal ke­rültek forgalomba. S rövid idő után nemzeti ereklyévé vál­tak. A XIX. század vége felé Eu­rópa országai sorra áttértek az arany alapú valutára, a Mo­narchia sem tehetett mást. Új pénze a korona nevet kapta; s általános fizetőeszköz lett a papírpénz. Viharos idők jártak azonban az „angyalos” pén­zekre. A Tanácsközársaságnak pénzügyileg is a legnagyobb nehézségekkel kellett szembe­néznie; új érméit a legneve­sebb művészek tervezték, Fe- renczy Béni, Beck ö. Fülöp, ám kivitelezésükre a 133 nap nem volt elegendő. Papírpénzeket bocsátottak ki, úgynevezett fe­hér pénzeket amelyek hátolda­la üresen maradt... A korona megérte az I. vi­lágháborút, és — alig élte túl, nemsokára felváltotta a pengő. A pengő — mint általában minden új pénz — nagy tervek­kel indult. Az 1925. évi XXXV. te. még azt rögzítette: „1 kg színaranyból 3800 pengő érté­kű aranyérme verendő ..." Ezek azonban csak a próbave­résig jutottak. Közbeszólt a vi­lágválság. A II. világháború kitörésekor az ezüst-, a nikkel- és a bronzpénzek is kikerültek a forgalomból; pótlásukra alu­mínium-, cink- és vaspengőket bocsátottak ki. De á hazai pénz történetének ezt a korszakáig már az élő emlékezet is őrzi... A háború után a történelem folyamán példátlan mennyiségű pénzt bocsátottak ki. Az 1946. augusztus 1-én az új forint át­váltási arányai szemléltetik az infláció nagyságát: egy forint 400 ezer quadrillió sima pen­gőt ért... Ami pedig a mai, a mi forin­tunkat illeti, gyakran áll viták kereszttüzében — például csa­ládi költségvetéseknél. Hát - körültekintve a világban — ne panaszkodjunk. Kopogjuk le. És verjük a fogunkhoz. Szakem­berek egyébként azt mondják, hogy mind az érmék, mind a bankjegyek földkerekségünk legszeFb, legigényesebb pén­zei közé tartoznak. DEREGÁN GÁBOR / v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom