Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA (XXIII. évfolyam, 52. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. március 3., csütörtök. Mai számunkból KÉT TERMELŐSZÖVETKEZETI ELNÖK (3. old.) A MAGYAROK JÓ EMBEREK (4. old.) ÖTNAPOS TANÍTÁSI HÉT (5. old.) .4 t ­ATOMERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉS (3. old.) A számadatok is „Nem érünk azzal semmit, ha o termelési tanácskozáson fölolvasnak egy csomó szá­mot — bázisadatokat, tény- száimokait, terwrrvu tatáikat — és elsősorban ebből á'M a> be­számoló. Ezelket a számokat megemészteni úgysem tudjuk. Inkább orrá1! beszéljenek, mit csináltunk jói mit tettünk rosszul, melyök a teendőink a' jövőbeni" — Egy üzemi párttaíggiyűlésen — ahol o 'munikathetyi demokráciáról tár­gyaltak — hallottam ezt a ■mérges Ikifdkadósf. Nem ok nélkül történt. Sok helyütt volt az bevdtt gyakor­it, hogy a munka hely i de­mokrácia különböző fórumain számsorokkal1 „etették" a hall­gatóságot, érdemi vita ezek fölött nem is bontakozhatott ki. De miért? Nyilvánvaló, hogy a számok, százalékok, mennyiségi és mi­nőségi mutatói a tenmelésnek- gazdá'lkodásnalk igen fonto- saik, azokból következtetése­ket lehet tévonni. Ám, nem pillanatok alatt. És ez a lényeg. Ezért ki­fogásolta — mint arról egy héttel ezelőtt topunkban hírt ■adtunk — két szakcsi tsz -tag, hogy a szövetkezet 'híradója késett. Csak a zárszámadó küldöttgyűlésen kapták meg azt a stenciiezett füzetet, amely tele számokkal, kimu­tatásokkal- tájékoztat az el­múlt évi gazdálkodásról, al­kalmát ad a korábbi évekkel való összéhasonlitósrai, az egyes ágazatok tevékenysé­gének megítélésére, stb. Ugyanis megszokták már, hogy o híradót pár nappal a1 küldöttgyűlés élött 'kap jók meg, Sdy módon lehetőségük von az adattok áttanulmá­nyozáséira, esetleg egymás közti megbeszélésére1, fölké­szülten vehetnék részt a küí- döttgyűléseni. Ez egyébként nem szakcsi specialitás. A 'legtöbb terme­lőszövetkezetben ugyanígy tör­ténik, már évék óta. Tudomásul kell venni, hogy a mai tsz-tag, a1 mai munkás más, mint a húsz vagy har­minc évvel ezelőtti. Képzet­tebb, műveltebb. A szövetke­zetben nem ritkaság az érett­ségizett ólldtteny észtő vagy szerelő, az iparban még na­gyobb az érettségizett szak­munkások aránya. De oz ál­talános iskolai végzettség is — nem beszélve a szakmun­kásképzőkről, valamin'taz üze­mekben tartott különböző tan­folyamokról — képessé teszi a munkást orra, hogy a szá­mokban eligazodjék. Csak éppen ezeket o számokat időben kell a tudomására hozni. Talán még. sincs igaza- a be­vezetőben említett munkás­nak? Igazai van. Abban van igaza, hogy ne a tanácskozá­son olvassák fel néki és tár­sainak a több tucatnyi számot. Ám, ha. pár nappali előbb megkapja, akár az üzemben kifüggesztve, akár sokszoro­sítva kezébe adják, azok már nem lesznek „újaik" számúira. Érdemben hozzászólhat. J. J. Kádár János fogadta Stefan Andreit Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán fogadta Stefan Andreit, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, külügyminisztert A megyei tanács vb tárgyalta A kistelepülések kulturális ellátottsága Kádár János, a Magyar Szo- cialSsIta Munkáspárt Központi Bizottságainak élső titkára szerdán a KiB székházéban fo­gadta Stéftaln Andlreit, a Ro­máin Komlmuiniistta Párt Közpon­ti Bizottsága Polltikaii Végre­hajtó Bizottságának póttag­ját, külüögy miniszter, akii hivata- los, bairéti látogatáson tartózko­dott hazánkban. A megbeszélé­sen áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, vala­mint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit. Ugyancsak szerdán Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke a Parlamentben fogadta a romáin diplomácia vezetőjét. A programokon részt vett Pú­ja Frigyes külügyminiszter Je­len vált Ba-rity Miklós, a Ma­gyar Népköztársaság bukaresti és Victor Báláján, a Román Szoűilalllista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Stefan Andiréi a nap folya­méin koszorút helyezett el a romáin hősök rákosligeti teme­tőben lévő síre miiekén. Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 28. és már­cius 2. között hivatalos, bánáti látogatást tett hazánkban Stefan Andrei román külügyminiszter. 'Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György miniszterelnök fogadta Stefan Andireit. Pu'ja; Frigyes hivatalos ■tárgyalásit folytatott román part­nerével. A megbeszéléseken nyílt, Tavaly a legnagyobb feladat az vált a BHG szekszárdi gyá­rában, hogy a szovjet telefon­központokba szükséges villám- védőborda gyártását oldják meg. A feladatot végrehajtot­ták és a néhézségék ellenére az év végiére 7300 darabot ké­szítettek. A feladataik között szerepelt az is, hogy a szekszárdiiák elé­IHíVatalos, baráti láitogtatását befejezve a délutáni órákban elutazott Bu daipestrol Stefan Andrei. 'A Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója Puljá Frigyes búcsúz­tatta. Jelen volt Banity Miklós és Victor Báláján. őszinte légkörben áttekintették a magyar—romáin viszony ala­kulását. Kölcsönösen kifejezésre jutott az a szándék, hogy bő­vítik a két ország kapcsolatait, erősítik együttműködését az élét minden területén. Nagy figyel­met szenteltek az 1977. évi deb­receni—'nagyváradi felső szintű talá I kozó megállapodásai és állásfoglalásai realizálásának előmozdítására'. A megbeszélé­giítsé'k ki a tóirsgyárak igényeit, ami teljesült is. Kaipcsoíógép- 'ből ezenfelül 33 900 dardbot gyártották, amelyből 5300 da­rab Csehszlovákiába került, a többi pedig hazái felhaszná­lásra és szovjet exipcrtra. A BHG termelésének felé szocialista exportra kerül, egy­seken elhangzott: a kapcsoló­tok bővítésére irányuló javasla­tokat diplomáciai csatornáikon tovább vizsgálják és töreksze­nek a kölcsönösen elfogadható megoldások kialakítáisárai. Egyetértés volt abban, 'hogy további találkozóikra' van szük­ség ai Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista! Köztár­saság vezető képviselői között a politikai, a> gazdasági, a1 kul­turális és egyéb kapcsolatok erősítése céljából. A tárgyaló sokon kifejezésre jutott, 'hogy a iMügyarorszálgon élő román nemzetiség és o Ro­mániában élő magyar nemzeti­ség o 'két ország viszonyának tényezője, és a nemzetiségek­nek ösztönző szerepet kelV ját­szani o magyar—román együtt­működés ellméíyitésében. Stefan Andrei romániai láto- gátósra hívta meg magyar kol­légáját. Púja Frigyes a meghí­vást köszönettel elfogadta. (MTI) része hazai felhasználásra, il­letve nem rubel elszámolású exportra. A szekszárdiak 1982-'ben gyártottak még BDD-keretet, amely az AR-lközpont szerves része. RAiM-jelfagábdl 23 600 darabot készítettek és a Szov­jetunió részére 129 ezer 900 te- letonvanüllnyli központot küld­tek. A Tolna megyei Tanács V. B. teginlaip megtartott ülésén te­kintette át a megyei tanács ■művelődési osztálya vezetőjé­nek, Póló Kórölyn,ak az írásos 'beszámolója alapján a kístele- püléseiok kulturális ellátottsá- gálnák helyzetét. Ezt követően pedig Rlilbl'iing Ferenc általános elnökhelyettes tájékoztató je­lentése segített áttekintem az á'Wamli ellenőrzés 1982. évi koordinációján ak végrehajtá­sát, és meghatározni e rend­kívül) fontosságú munka 1983. évi tervét. Közel 65 ezren A lákosság 24,3 százaléka, szóim szerint 64 852 fő lakik me­gyénkben a közigazgatás szak- nyelVén szóivá „alapfokú tele­pülés"-mék nevezett 65 kistele­pülésen és az ezekhez kapcso­lódó külterületem. Az itt élők 46 százaléka aktív kereső, 30 százalékuk az iparban, 44 szá­zalékuk a mezőgazdaságban dolgozik és szellemi foglalko­zású a lakosság 12 százaléka. Az iparban foglalkoztatottak zöme a megye négy városá'ban, vagy az iparosodó nagyközsé­gek valamelyikében talált mun­kahelyet, döntően olyan beta­nított munkáiso-kként, dkilk lakó­helyükön jelentős háztáji gaz­dasággal is rendelkeznek. A kistelepülésé,k lakossági íé- lekszáma idestova 10 év óta csökkenő tendenciájú, önálló tanácsa e települések egyhíar- madá'naik van, önálló általános iskola pedig csupán néhány településen működik. Mint azt a végrehajtó bi­zottság - a beszámoló felett nyitott igen élénk és szenvedé­lyes vitában — egyertértően le­szögezte: rendkívül egyenetlen az érintett terület több mint hatvan településének a közmű­velődési ellátottsága. A tele­pülések felében nögyon lerom­lott o közművelődési célokat szolgáló épületek állaga, mint­egy 30 százaléka ezeknek a lé­tesítményeknek közepes színvo­nalú, és csak 20 százaléka megfelelő. A bútorzat, beren­dezés és íéliszereféslbelii állapot ezzel megegyező. Kevéstől el­tekintve a művelődési otthonok, ■nem keltik az otthonosság ér­zetét. Mintegy 15—20 intéz­ménynek (Belecska, Grá'bóc, Murga, Alsónyék, Csíbrák stb.) alig van berendezése. A tech­nikai félszereltség minimális, a meglévő estközök rosszak, javí­tásuk nehézkes, központilag nem megszervezett. Az átlagos­nál valamivel jobb a könyvtá­rak felszereltsége, bár a letéti helyeken a helyiségek több funkciós szerepe miatt a könyv- állományt zárt szekrényekben őrzik. Mostoha működési feltételek A kistelepülések közül 17 he­lyen működik művelődési ház, 44 helyen klubkönyvtár, 13 he­lyen pedig könyvtárt telephely. "Ezeken kívül - főleg a 80-90 lakost számláló külterületeken - egyetlen szóba sem szolgál (Folytatás a 2. oldalon.) k h apm _n_ M J& ^mm HuA SÉ IHkJIÍ m£MMw&\1 2E4IM d tt8*HuB Az idei éVben gyártoirfidk kell 34 600 kiapasológépet, 1100 da­rab BDD-lkeretet és RAM-jel- fagöból 20 ezer darabot. A si­keres honosítás utón a villáim - védőbanda termelését is növe­lik, 10 ezer daraibot gyártanak. A Szovjetunió részére pedig az ATSZK-IkajpűsPl ógépből 132 ezer tólefoovönlailnyit küldenek. A termelés mellett a legfon­tosabb föladatuk, hogy a ki­szolgáló területek - tmk, szer- száimkészíltő-üzem — fejlesztésé­re fordítsanak nagyobb gondot, teljesítményét növeljék. Külön tervet dólgoztaik ki az import­anyagok kiváltására és a taka­rékos munkavégzésre. H. J.-G. K. Közlemény Stefan Andrei, az RSZK külügyminiszterének magyarországi látogatásáról. A szalagon az első műveleteket kezdik az ATSZK szovjet kap' csológépen A szereidében folyamatos munkával kezdték az évet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom