Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

8 Képújság 1983. március 12. Lengyelország Tudományos­müszaki újdonságok „A metanol — mint üzem­anyag-adaték" címmel tudomá­nyos szemináriumot rendeztek Varsóban, A szeminárium fő szervezője az Iparvegyészeti In­tézet volt amely az e téren fo­lyó tudományos kutatómunkák országos koordinálója. A lengyel szakemberek sza­vaiból kitűnik, hogy a plocki „Petrochemia” üzemben, a Var­sói Személygépkocsigyárban, valamint az Iparvegyészeti Inté­zetben folyó kutatómunkák eredményei kedvezőek. A meta­nolt a benzin adalékanyaga­ként alkalmazva növelhetik az oktánszómot s csökkenthetik a mérgező ólomtetraetil Stibocsá- tott mennyiségét. Mivel a szó­ban forgó benzin—metanol ke­veréknek néhány hátránya is van , (példáu l kis víztartó lomná l felbomlik és az üzemanyag- berendezésben „gázdugók" ke­letkezhetnek, amelyek növelik az üzemanyag-felhasználást), ezért az említett keverékhez étert kevernek. A keverék ará­nya a következő: benzin — 80, metanol — 15, éter — 5 térfo- gatszázaiék. Az Idevonatkozó kutatások kimutatták, hogy az Ilyen arányú üzemanyag-keverék nem idéz elő semmiféle káros hatást a hajtóműben. A keverék a lka Ima zá só nak köszönhetően csupán a plocki „Petrochemia" üzemben folyó benzingyártás során é»1 7—15 millió dollár megtakarítás érhető el. Len­gyelországnak évente 50 ezer tonna métanolfeleslege van, így az adalék tömeges haszno­sításának nincs akadálya. A lomzai Kommunális Beren­dezésék és Készülékek Gyára hamarosan megkezdi a poliure- tán habból készülő ortopédiai rehabilitációs gyakorlóeszköz- együttes gyártását. A kollekció mintegy 40 különböző formájú elemből áll, amelyekből külön­féle állatformák, autók, repülő­gépék, akadályok alakíthatók ki. Az így készíthető játékok segítségével végzett gyakorla­tok révén korrigálják o csont­rendszer hibáit és játékos kere­ték között fejlesztik a gyerme­kek képzelőerejét is. Az ortopédiai gyakorlóesz­köz-együttest a varsói Orvos- technikai Központ szakemberei dolgozták ki. Gyógyít a virágillat A félmillió módik látogatót fo­gadta a híres bakui gyógyinté­zet ahol a világon elsőként al­kalmazták a „virágillatot" gyó­gyításra. Naponta körülbelül ezer bakui keresi fel a város központjában lévő intézetet. Az itt dolgozó szakemberek az azerbajdzsán! tudományos akadémia botanikai intézeté­nek tudósaival közösen végez­ték é'l a kísérleteket. Körülbelül 15 fajta növényt választottak kf, amelyeknek az illata jótéko­nyan hat az emberi szervezetre. Ezzel a módszerrel már 20 éve gyógyítják eredményesen a szív- és érrendszeri betegségek néhány fajtáját, az asztmát, a magas vérnyomást, a neuraszté­niát és aiz ái'mattan ságot. fi gabrouoi skanzen Gabrovótól nem messze, a Szívek folyó mentén kapott helyet az „Etarát" nevű néprajzi parkmúzeum. Az 1963-ban megnyílt múzeum a gabrovói táj gazdag múltját, építészetét és az itt élő emberek életmódját mutatja be. A bemutatott tárgyak többsége eredeti. A késgyártó műhely például ugyanolyan, mint kétszáz évvel ezelőtt. A zsinórkészi- tőben érdekes az ajtóba vésett felirat: „1876. május — hó, fel­kelés ...". Az ismeretlen krónikás emlékezetében a bolgár nép eme emlékezetes napjairól, két esemény hagyott kitörölhetet­len nyomot: a hó és a felkelés. A hó azért, mert májusban valóságos csapásnak számít, az oszmán ieigázók elleni áp­rilisi felkelés pedig □ szabadságot jelképezi. A skanzen egyik nevezetessége az a ház, amely e vidék jel­legzetes múlt századbeli építészeti stílusát és berendezését örökíti meg. A ház földszintjén lévő vendéglőben jellegzetes hegyvidéki ételek fogyaszthatok. A folyó jobb partján tovább­haladva a vízimalmot, a faedényeket megmunkáló faesztergát, az óratornyot, a fűrésztelepet szemlélhetjük meg. A folyó bal partján húzódik a kereskedő utca, a „csarsi", amelyen ma is élénk az élet. A boltokban a tapasztalt meste­rek a látogatók előtt készítik a szép használati tárgyakat: tar­ka korsókat és színes agyagedényeket, ékszereket, réztepsiket, paszományt. Az üzletnegyedben van kávézó is. A péküzletben meg lehet kóstolni az ízletes gabrovói fehér cipót. A kellemes hűs vizet adó kút kőlapján a következő bölcsességet olvashat­juk búcsúzóul: „A szél elsöpri a lépteinket. Először a szenve­délyek, majd az idő nyeli el őket. Ez a kút megépült, mert a kö tartósabb, mint az ember, a víz pedig örök”. VASZILKA NIKOLOVA A látogatók előtt készülnek a színes agyagedények Évente több mint 300 ezer turista keresi fel a múzeumot Az ékszerészmühelyben ezüsttárgyak várják a vásárlókat Képzőművészeti kiállítás A IX. országos képzőművé­szeti (kiállítás aiz idei tél ki­emelkedő kulltaráfc eseménye vo'llt az iNDK-bao. A rangos művészeti seregszemlének Drez­da, az ország egyik legszebb kultú(központja adott otthont és méltó keretet. A tárlatát rendkívüli érdeklő­dés előzte meg, amely a meg­nyitó utáni csak fokozódott. Na­ponta tízezrek keresték fel a kiáWítás két helyszínét, a világ­hírű festmény-, g raf ika- és kis - plasztikait gyűjteményéről neve. zetes Aíbertinuimot és a drez­dai vár ékszertermét, amely res­taurálása után e kiállítás alkal­mából fogadott első ízben láto­gatókat. A neves szaktekintélyekből átló zsűri előző lég hatalmas anyagot értékelt, s 1500 mű­vész több írniat 3000 alkotását tartotta IkiálMításra érdemesnek. A zsűrizett művek gazdag vá­lasztéka és változatos temati­kája híven tükrözte az NDK élénk és minden újra érzékeny képzőművészeti életét. A tárlat anyaga a> képzőművészetek csaknem minden területét fel­ölelte. Festőik, szobrászok, gra­fikusok, belsőépítészek, ipar­és plOkátművészek mutatták be legjobb alkotásaikat az érdek­lődőknek. 'Monumentális történelmi tab­lók, az aoitSmperiail'istai szolida­ritást sugalló, elgondolkodtató képek, a termelőmunkát ábrá­zoló szobrok és festmények, to­vábbá csendéleték, tájképek, aktok voltak láthatók az Alber­tinum termeiben. Különösen szép anyaggal1 lepték meg a közönséget a portréfestők. Az ifjabb művésznemzedék közül' is többen próbálkozták a múlt és ai jóién kapcsolatának formább' öntésével. Ennek az irányzatnak két figyelemre méltó képviselője Bernhard Heisigs és Willi Sittes. Heisigs „Találko­zás a képekkel" és Sittes „A manipulált felejtés veszélye" című műve sokak érdeklődését felkeltette. Mozgássérültek az NDK-ban Tolószékben a vonaton Akik az Űrrepülőket figyelik Kozmikus ügyelet a hajón Nemegyszer leküzdhetetlen akadályokkal találják szembe magúikat a 'testi fogyatékosok, rokkantak: lépcsők, szűk bejá­rati ajtók állják el útjukat. Az NDK vasúttársasága' széles kö­rű felmérést végzett abból a célból, hogy megállapítsa': mit tehetne a sóját területén, a vo­natokon, vasútállomásokon a mozgásukban korlátozottakért? Már eddig Is sokait tettek a to­lószékbe 'kényszerítettek moz­gásának megkönnyítésére, de még mindig legalább ötven­ezer olyan ember él az ország.- ban, akiért az eddiginél többet kell tenniük a vasút és általá­ban a tömegközlekedés dolgo­zóinak. A toló székre szorulók termé­szetesen eddig is utazhattok az NŐK-beli vonatokon. Közle­kedésüknek csupán a vasúti kocsik nem mindig elég széles ajtaja vált oz akadálya. Ilyen esetben az összecsukható toló­szék tétt jó szolgáltatót. Az itte­ni vasútvonalaikon sok olyan va­gon' is gurul, amelynek egyik fele o személy-, a* másik pedig a csomagszállításra alkalmas. A testi fogyatékosak (akik egyébként évente négyszer 75 százalékos kedvezménnyel utaz­hatnak az NDK-beli vasútvona­lakor», kísérőik pedig teljesen ingyen), tehát akár saját jár­műveikben ülve tehetik meg az utat a vasúti postakocsiikban. Minden: vasúti személykocsi 11., 13., 15. és 17. számú ülését a rokkantaiknak és testi fogyaté­kosoknak tartják fenn. Ugyan­így fenntartott helyük van a vá­rosi viHomosőkoni, autóbuszo­kon,, a gyorsvasú tan, illetve a helykód buszokon is. A miinap egy újsághír tudósí­tott arról, hogy o halberstadti vasúti járműjavító dolgozói vál- lallták: a másodosztályú vasúti kocsik középső ajtajának ka­paszkodóit áthelyezik oldalra, ezzel 80 centiméter széles he­lyet ad nak a rokkan tkocsik f öl - és lerakásához. A vagonok ol­dalán messziről jól látható pfk- togiromok jelzik ezeket az aj­tókat. Az NDK vasúitjármű-ipaira nemrég azt a feladatot kapta, hogy ezentúl olyan személyva­gonokot is gyártson, amelyek­ben a tolokocsivail közlékedők- nek külön fülke áll a rendelke­zésükre. Az ilyen vasúti kocsik­ba orvosi kupét is berendez­nek. A vasúti járműfejlesztési intézet mérnökei és technikusai tolókocsiemelőt szerkesztettek, amelyeket most próbátnak- vizsgáztotnctk a lipcsei főpá­lyaudvarom Az NDK újonnan épülő, illetve korszerűsítés alatt álló pályaudvarain már nagy figyelmet fordítanak a rokkant- járművekre szorulók mozgásá­nak megkönnyítésére. A toló­kocsival közlekedők számára lejtős feljárókat építenek az alul járókban, illetve peronokon. Bár nem tartozik szoroson óikkünlk témájához, megemlít­jük: nem csupán a toló-, hanem a gyermekkocsival közlekedők dolgát is megkönnyítik azzol, hogy ai villamosak, autóbuszok és persze a vonatok peronján egymás melllett ingyen két gyer­mekkocsi szállítható. Az itt közlekedő Ikarus autóbuszok és Tátra villamosak felszállást se­gítő fogódzkodói ugyanis nem az ajtó -közepén, hanem jobb­oldalit vannak. KULCSÁR LÁSZLÓ A televízión emberek milliói láthatták az űrrepüléseket, a rakétáik indítását, a leszálló­egységek főidet érését, a tu­dományos orbitális állomás fe­délzetén végzétt munkát. A Szovjetunió egyes távoli körze­teibe tudományos kutatóhajók juttatják el a képet. Ezek egyi­ke Szergej Koroljov akadémi­kus nevét viseli. Az Atlanti-óceán északi ré­szén van Syibíll szigete. Gyö­nyörű, romantikus elnevezés. Ám azok, oltók e szélességi fo­kon dolgoznak, azt mondják, ez a „hajók temetője”. Nem ritkaság a másodpercenként 35 méter sebességű szél, a köd pe­dig akkbra, hogy el lehet té­vedni a fedélzeten. Itt szolgál az „Akagyemik S zerge j Kőről- jav" 300 fönyii legénysége. A kozmikus szolgálatot telje­sítő hajók cmteirvnóljaikról ismer­hetők fel. A „Kaszmomovt Ju- riij Gaganim" 25 méter átmérő­jű antennátülkre vagy a „Kosz­ai onavt Vlagyimir Komarov" hajón látható, a sugárzást át­bocsátó antennavédő berende­zés hófehér gömbje jellemzői ezeknek a viz'i Ijálnművéknek. Az „Akügyemliik Szergej Ko- roljov" hajón 12 méteres ku­poláikat szerelteik fel, amelyek tizedfokokat is „fogni tudnak”. A két hatalmas, kü lön-külön 180 tonnámé I is nehezebb szer­kezet rendkívül mozgékony. A hajó energetikai berende­zéseinek teljesítménye elegen­dő lenne egy 25 000 lakost számláló város á raméi látására. A kozmikus flottáihoz tartozó Ihaják nem egyszer segítenek a szárazföldinek is. Egyszer pél­dául Ogyessza fölött hatalmas ciiklón vonult át. Zavar kelet­kezett egyes körzetek energ ia- ellátásában, leállt 'a termelés. A kikötőiben tartózkodó „Kosz- monavt Jurij Gagar'nn” és az „Akagyemik Szergej Koroljov" hajók kezdték meg az áram­szolgáltatást a város számára. A kozmikus hírközlés lehető­vé teszi azt is, hogy az újságok esti kodását Moszkvában és Kamcsatkáiban egyidejűleg ol­vassák. A tv-progromákat vala­mennyi időzóna számára közve­títi. Az „Akagyemik Szergej Koroljov" tudományos kutatóhajó

Next

/
Oldalképek
Tartalom