Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
a Képújság Tudósítóink írjak 1983. március 11. Lesz-e tájház Dunaföldváron? Az egyik kihaló mesterség, a szitakötő kisiparos eszközei és termékei is a tájházba kerül nének Évek óta vajúdó kérdés: kell-e, lesz-e tájháza Földvárnak? Legutóbb az ünnepi évzáró tanácsülésen is vitatták: kell-e, lesz-e? Mellette és ellene is volt fölszólaló. A művelődési intézmények igazgatója, Götzinger Károiy mellette érvelt.- Dunaföldvárnak manapság egyre inkább növekszik az idegenforgalma. A duna átkelőhely, a vár, a vármúzeum, várétterem, Duna-parti faházas kemping, a közművelődési rendezvények, a nemzetközi amatőrszínpad nyári műsorának, a Földvár táncegyüttes és az Anamatia dalkórus programjainak hatása ez.- Múzeumuk Tolna megye egyik leglátogatottabb múzeuma, 1982-ben több mint 50 ezer látogatója volt.- Semmi kétség, a látnivalók kiválók. A vártorony kilátójából a panoráma sajátságos. egyedülálló, a vármúzeum a magyarok vidéki életének egyik szép múzeuma. A régészeti gyűjtemény, s az ideiglenes kiállítások termének változó anyaga vonzza a látogatókot. Volt már itt „Kihaló mesterségek" című kiállítás. Afrikát bemutató tárlat, s most az országos hírű Kiss István szobrász- művész munkáit láthatják az érdeklődők. Sajnos, a helyi néprajzi anyag számára nincsen hely, pedig a látogatók ezt is keresik. A tájház ezért kellene...- Erre a célra - mondja Götzinger Károly — szinte minden vonatkozásban megfelelne a várközzel szemben, a várfeljáró előterében lévő ún. Bo- zóky-ház. Helyiségei otthont adhatnának a földvári ősi „fe- kete-kötényes" népviseletnek, a letűnt paraszti gazdálkodás tárgyi emlékeinek, a kihaló „tisztes kisipar”, a kézművesek szerszámainak, s jutna hely a Magyar László emlékét ápoló Af- rika-szobának. Ilyen nemes ügynek is van ellenzője?- Sajnos, igen. Egyik „szemlélet". hogy van mór múzeuma Dunaföldvárnak... A másik talán nem is a tájház ellen van: a hellyel nem ért egyet. Közügynek látszó, jogos igénynek tűnő elképzelés: mivel az általános iskola udvara kicsi, növelni kellene a Bozóky-ház udvarával, oz udvarban lévő épületek lebontásával. Csak éppen önmagában ez sem oldaná meg az iskola gondjait. A múzeumbarátok, s Földvár idegenforgalmát növelni szándékozók népes tábora azért ragaszkodik a Bozóky-házhoz, mert az szinte szerves része lehetne a. „várkomplexumi" látnivalóknak. SZELECZKY JÓZSEF Fotó: Jantner János Gondolatok Közművelődési munka a fiatalokról a fiataloknál Lapjuk január 27-i számában Szembenézni a tényekkel címmel jelent meg egy írás a fiatalokról, pontosabban azok érzelmi életéről, szerelmeiről. Egyik mondatában így fogalmaz a cikkíró: „Elzüllött nemzedéket említenek azok, akik már elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok.” Igen, mi is voltunk fiatalok. „Beleszülettünk” az első világháborúba. Iskoláink falán két kép függött. Az egyik a dolgos szülők tiszta otthonát, pirospozsgás gyermekeit, ősz öregek derűjét, a másik a dolog- talan, részeges szülők sápadt gyermekeit, szomorú öregjeit és a rendetlen környezetet ábrázolta. Minden felirat nélkül életprogramot adtak ezek a képek. A háború borzalmait átélő öregjeink megtanítottak becsülni minden szépet. Feledhetetlen, hogy milyen figyelemmel voltak arra, hogy a gyermekek rosszat ne lássanak, ne halljanak. „Nád van a házon" — figyelmeztették a szabadosabban beszélőt. Mit lát, hall ma a fiatal? Sokszor ennek ellenkezőjét. S a könyvesboltok, művelődési házak, klubok mennyivel több ifjú lányt és fiút várnának... Lehetne folytatni a sort. Az iskolás alapvető feladata, hogy megtanuljon minden szépet, jót, hasznosat, ami alapul szolgál majd az élethez. Az iskola feladata: érett, egészséges nagylányokat, felelősség- teljes férfiakat nevelni. S minden életkorhoz van „tanterv”, 'nrtég az iskolából k'ikerüItek'é- Ihez is. GÉBELT JÁNOS mentős Március elején tartotta első ülését a KISZ bonyhádi városi bizottsága mellett működő köz- művelődési munkabizottság. A közeljövő aktuális feladatainak megtárgyalása után áttekintették azokat a feladatokat, amelyek közvetlenül a KlSZ-bizott- ság akcióprogramjához kapcsolódva a közművelődés terén erősítik annak politikai jellegét. Javaslattevő és koordináló szervként társadalmi aktívákkal dolgoznak. Kiemelt feladatuknak tekintik a KlSZ-szerveze- tek kultúrfelelőseinek képzését és felkészítését, kapcsolatot tartanak a város és környéke kulturális intézményeivel. A munkabizottság folyamatosan egészül ki a különböző rétegek képviselőivel. BAYER BÉLA A Völgységben történt A völgységi termelőszövetkezetek elnökei, párttitkárai, valamint személyzeti vezetői megtartották a ma már hagyományos értekezletüket Bonyhádon, a Pannónia Mgtsz székházában. Domokos Sándor, a bonyhádi városi pártbizottság munkatársa üdvözölte a résztvevőket, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács, a termelőszövetkezetek területi szövetségének, a Bonyhád és városkörnyéke mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek képviselőit. Solymosi József, a bonyhádi termelőszövetkezet elnöke tartott tájékoztatót a káder- és személyzeti munka tapasztalatairól, a feladatokról, amit tapasztalatcsere követett. LOVAK ANDRÁS Pincehelyen, a keverőüzem szociális helyiségében rendezték meg a tamási népművészeti szakkör vándorkiállítását. A kiállításon a látogatók Szekszárdi házhelyigénylők Őcsényben Falugyűlés volt Őcsényben. A nagyszámú megjelentnek Szalma Lászlóné tanácselnök számolt be a község elért eredményeiről és a feladatokról. A beszámolóból kiderült: igen örvendetes jelenség, hogy Öcsény- ben ma már szinte minden utcában van járda. Megszűnt a sártenger, jók az utak, biztonságosabb a közlekedés. A község lakossága sokat tett társadalmi munkában azért, hogy ez így legyen. Jó volt hallani, hogy a nyolcvanas években csökkent az Öcsényből elköltözők száma. Ma már a lélekszám emelkedése várható. Az, hogy ismét lehetőség van házhely-vásárlásra, Őcsényben feltétlenül növelni fogja a falu lélekszámút. A tanácson jelenleg ötven házhelyigénylőt tartanak nyilván. Közöttük húsz szekszárdi is van. VARGA ISTVÁNNÉ gyönyörködhettek a különböző tájegységekre jellemző motívumokkal díszített kézimunkákban, térítőkben, blúzokban. BARDOS LÁSZLÓNÉ Népművészeti vándorkiállítás • • Ünnep A néptelen utcán köd ült. Sötétedett. Csak a vendéglő ajtaján szivárgott ki némi lény, s néhány eltévedt akkord. Künn hűvös van, odabenn mulatnak. Egyfajta disz- szonancia. Hétköznap volt. Csütörtök, még csak nem is fizetésnap. Mire hát a vigalom? Cigarettafüsttel elegy borgőz fogadja a belépőt. Hely volt bőven, tán négy-öt asztalnál ültek mindössze. Egy javakorabeli ember fennhangon dúdolni kezdett. A prímás azonnal bekapcsolódott, a helyiséget csakhamar betöltötte a dallam. Sokan értetlenül bámulták. Az öreg belefeledkezett a dalba, olykor hamiskásan is. Arca kipirult, ajkán tüzelt a szó. Furcsa nap volt a mai, 47 év után ma vonult végképp nyugalomba. Az ünnepség szép volt, de mégis... A vendéglőbe már egyedül érkezett, kezében hatalmas vázát szorongatott. (Az ajándék...) Cimbora menten akadt. Kis idő múltán néhány fiatal érkezett zajosan. Bámulták a nótázó öreget, egyikük vihogott. Amikor a zene elhallgatott a vihogó odaszólt:- Mi van, öreg? Kidobtak a gyárból? Társai röhögtek. Az öreg torkára forr a dal. Felállt. Kinos csönd követte.- De én... Hangja elcsuklott. Fátyolos szemmel meredt a semmibe. BAYER BÉLA Az utóbbi években a mocska- gyökér, a mályvái, több növényféleség, illetve a nutrfca is feliratkozott a megélhetési források közé Németlkéren. Ez utóbbi rágcsálófajtói vajCsaládostul A nutriatelep egy része mi keveset tudtak sokáig a falubeliek. Eleinte vonakodnak az emberek az effajta állatoktól, így volt ezzel a németkén Bach- mann család i<s, mindössze hat évivel ezelőtt kezdtek a tenyésztésibe. Akkor divat volt, jobban jövedelmezett mint napjainkban. A tisztes haszon és az állatszeretet oly közel hozta hozzájuk ezt a nem éppen vonzó külsejű áIllatot, hogy ma már úgy sürögnek-forognak köztük, miint másök a szárnyasok vagy O bízók társaságában. Időköziben a kínálat megnőtt a világpiacon, a hazai tenyésztés is felfutott, így mostanság kevésbé kifizetődő, jövedelmező a . velük való foglalkozás. De mégis megéri. Ilflj. Bachmann József mutatja Ibe á Hátait: — Jelenleg 350 körüli az állomány, közülük 35 az anya. Évente kétszer fialnak, átlagban öt picit hoznak világira. 'Nyolc-tizenegy hónap alatt fejlődnek érté'kesítbetövé. Egyébként szelíd állatok ezek, nem kell félni tőlük. » — Valóságos kis farm van itt. Mennyibe került a kiiafakíításta? — A mii munkáinkon kívül 80— 90 ezer forintba. „Szelíd állat a nutria" — Miért szakította félbe mondatát? — 'Ha kisebb, vagy minőségileg gyengébb a bőr, akikor az értéke is alacsonyabb. — Sok mindent megtudtunk a mutriáról, a tenyésztés módjáról. Valamit megtudhatunk magától a tenyésztőitől is? — Látok itt különböző színűeket. A színűik nem meghatározó az osztályozásnál? — Hogyan történik az értékesítés? — Korábban 7—800 forintot kaptunk dtartabjáért á lenyúzott bőröknek. Az utóbbi szállításkor átlagosan 500 forintot ért egy-egy bőr. Jtthon végezzük az álltatok nyúzását. A 34 centi széles és 70 centi hosszú darabokat első osztályú áron veszik át, ha ... — Az osztályozás értékét a nyersbőr, a biundázat minősége, a szőrszálak Vastagsága, fejlettsége és a nagyság adja. A divat időnként hol ezt, hol azt a színt 'karolja fel. A standard - Sötét szín —, a mogyoró és a világos színek közül akármelyik lehet első osztályú.- A PAV-inál dolgozom radiológusként. Dekádban dolgozom, 8 muokonbpot 6 szabadnap követ. Nem lehetett nem élni ezzel a lehetőséggel. Láttam a tenyésztésiben egy kis rációt. Bárcsak előbb kezdtem volna néhány évvel, most könnyebben építkeznék. Feleségem gyámügyi előadó, elég alácsony fizetéssel. Jól jön a jövedelem- IkiiegésZítés. — Emberi fogyasztásra is alkalmas a nufnióíhús. 'Kóstolta már? — Igen, é-n is készítettem szalámit belőle. Nem vetekedett a disznóéval, kissé száraz, de jó volt. Pörköltként is érződik a „vad” íz rajta. Szokás, ízlés dolga. A honismereti szakkör frissen írott lapjain ma még aligha követel hellyét mdgámak a nut- iniotá'rtas. De ha olyan szeretettel fognák mások is tenyésztésbe, mint Bgdhmaniméknül, 10 —20 óv máivá nem hat szenzá- cióntak. NAGYFALUSI ALBERT
