Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 55. iszám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. március A., vasárnap EZT HOZTA A iHÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) A BALATON VÉDELMÉÉRT (3. old.) AZ AUTOMOBILIZMUS FEJLŐDÉSE HAZÁNKBAN (4. old.) A CSALÁDI {BÉKE FALVÉDŐ-IGAZSÁGAI (5. old.) MIÉRT LESZNEK POSTÁSOK? (3. old.) l Nyugalomra vár az iskola Sajátos világ az iskoláé. A társadalom többi intézményé­től egyebeken kívül az is megkülönbözteti, hogy minden­nemű társadalmi-politikai, tudományos vagy műszaki válto­zás jóval később csapódik le az oktatási intézményekben, mint másutt. Mondják is ezért némelyek, hogy az iskola eredendően konzervatív intézmény. Amikor a 800. esztendő karácsonyán császárrá koronázott frank uralkodó, Nagy Károly — így nevezték el később a történetírók — a kiépülő feudális rend szerves részeként létrehozta a területi megoszlás elvén alapuló iskolaháló­zatot, tulajdonképpen a ma is létező iskolarendszerek alap­jait vetette meg. Nincsen Európának olyan országa, amely­ben az iskoláztatás gyökeresen eltérne az 1200 éves funda­mentumtól: az egymásra épülő iskolafokozatok, a rendsze­rezett tananyag, a módszerek, a tankönyvek, a főhivatású nevelők foglalkoztatása stb. — lényegét tekintve mind-mind ide nyúlik vissza. Az intézményes iskola tehát ősi eredetű, századokat túl­élő hagyományokkal, amiket nem lehet és nem is kell egyik napról a másikra felszámolni. Minden iskolának égetően nagy szüksége van nyugalomra, külső és belső állandóság­ra, mai divatos kifejezéssel: stabilitásra. Mióta csak iskola létezik, a stabilitás nélkülözhetetlen feltétele az eredményes tanításnak. Érvényessége kiterjed a tananyagra, az iskola szervezeti rendjére, az oktatás irá­nyításának rendszerére egyaránt. A gyors, ugrásszerű vál­tozások legtöbbször súlyos zavart okoznak az iskolában, kapkodóvá teszik, elbizonytalanítják a pedagógusokat, végeredményben az oktató-nevelő munka színvonala csök­ken ezáltal. Mostanában nálunk is, más országokban is sokan túlzó következtetésekre jutnak a szaporodó tudományos ismeretek láttán, azt sürgetik, hogy az új kutatási eredmények minél előbb épüljenek be az iskolai tananyagba. Ha a művelő­désirányítás helyt adna az ilyen igényeknek, akkor legalább öt-hat évenként ki kellene cserélni az iskolai tanterveket, tankönyveket, ez pedig képtelenség. Persze, azt se higgyük, hogy hosszú évtizedekig nincsen szükség o tananyag hozzáigazítására a kor követelményei­hez. Igaz, hajdanán akár ötven-száz évig is vagy még to­vább ugyanaz a tananyag szerepelt az iskolákban. Ami­kor például a 16. században a jezsuiták Európa-szerte lét­rehozták híres középiskoláikat, a mai gimnáziumok ősét, központi tantervet is kidolgoztak Rómában; a kísérleti ki­próbálás után ez volt érvényben 1599-től 1773-ig, ennek alapján folyt a tanítás a jezsuiták iskoláiban mindenütt. Hivatkozhatnánk Mária Terézia nevezetes Ratio Educationi- sára is, amely egyetlen korrekcióval csaknem kilencven éven át volt érvényben. Hasonló igénnyel porondra lépni ma esztelenség volna, viszont évtizedenként sem szabad megváltoztatni a tan­anyagot. Ne feledjük, amilyen gyors mértékben születnek az új tudományos ismeretek, oly mértékben el is avulnak, ezért semmi esetre sem az iskolában kell lecsapódniuk a tudományos változásoknak! Az iskola akkor áll feladata magaslatán, ha nem évenként elavuló ismereteket közve­tít, hanem szilárd alapműveltséget nyújt minden nemzedék­nek, természetesen felkészítve őket a változáshoz való hoz- záidomulásra. Mindig a tananyag reformja szokta kiváltani a legerősebb földlökéseket a pedagógusok körében. A stabilitás megin­gása azonban egyéb tényezőkkel is összefügghet, nem­egyszer a magasabb szintű oktatási irányítás hibáival. Az 1972-es oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának ta­pasztalatait értékelve a Központi Bizottság tavaly április­ban leszögezte, hogy „a változások mennyisége és egy ré­szüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befo­lyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók ismeretszintjének kívánatos mértékű emelkedését, elbizonytalanította a pedagóguso­kat, s bírálatot váltott ki a közvéleményben”. Vannak olyan elemei is a stabilitásnak, amelyek munka­helyenként eltérőek, ilyen például az iskola légköre, a ta­nács iskolafenntartó tevékenységének színvonala, az isko­lai demokrácia állapota stb. Néha az is bizonytalanságot szül, ha a művelődéspolitika céljai túl általánosak, amiből aztán sokféle értelmezés származhat, és a pedagógusnak nem alakul ki saját meggyőződése. Káros az is, ha az is­kolákat irányító, ellenőrző tanácsok nem a tanárok érdemi munkáját helyezik előtérbe, tehát hogy színvonalasan ta­nít-e, hanem a tanítással nem összefüggő, külső feladatok teljesítését. Nyugalom és folyamatos fejlesztés, erre van szükség most az iskolákban; a két fogalom egyébként nem zárja ki egy­mást. Eötvös József 1868-ban, a népoktatási törvény el­fogadásakor óva intette közvetlen munkatársait és a pe­dagógusokat az elsietett lépésektől: a pedagógiai siker szerinte nem a pillanatnyi hevülettől függ, hanem a. tevé­kenység folytonosságától és a következetességtől. Nemzetközi pedagógiai összevetések szerint mostani tan­terveink tartalma korszerű, ezért bátran ki lehet állni az újítások mellett. Az iskolák nyugalmát a következő évek­ben nem éri támadás erről az oldalról. Mindenfajta stabi­litásnak persze csak akkor van értelme, ha az egy korsze­rű és kiegyensúlyozott helyzet fönntartására irányul. Isko­láinkban ilyen helyzet van most kialakulóban, ennek meg­őrzéséhez várják a pedagógusok a társadalom segítségét. P. KOVÁCS IMRE Mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben Dombóvár, „DOMBCALOR” A legeredményesebb év Joó Sándor, a javítóműhely vezetője, televíziót javít A dombóvá ri „DOM8CA- LOR" Ipari Szövetkezet köz­gyűlését nagy érdeklődés előz­te meg. Érthetően, hiszen az eddiginél lényegesen nehezebb népgazddságli körülmények kö­zött, tavaly zártáik legeredlm'é- nyeselbb évűiket Ezt elismerte a város'i pártbizottság iis, amelyet a közgyűlésen Gyurifcza István első titkár képviselt. A szövetkezet nyeresége 38 százalékos volt az 1981. évhez képest. Természetesen nőtt az árbevétel is, 19 százalékkal. IDe mindez nem csupán, sőt elsősorban nem, az ármozgás­nak köszönhető, hanem minde­nek előtt a hatékonyság javu­lásának. A tavalyi anyagmen­tes termelésű érték, tíz fővel csökkent létszám mellett, 41 százalékkal meghaladta az 1981; évit. Az eszközarányos nyereség 22 százalékkal növe­kedett. Vagyíüs 23,8 millió fo­rintról 30,4 millió forintra emel­kedett. Végül- is a szövetkezet tiszta jövedelme 68 százalékkal Tamási A tamási TA-'LUX Ipari Szö­vetkezetben az élimúlt évben a - legtöbb gondot a gazdaságos termelésre fordították. Meg­duplázták a nyereséget. A munka szervezés terén minden egyes gyártmányt felülvizsgál­tak, külön elemezték a rezsi­anyagok felhasználását, az év köZben-i árváltozások ellenére két százalékkal Csökkentették a rezsiköltségeket. A kézimunka- igényes termékeiknél fejlesztést végeztek és Sajóit készítésű szer­számokkal korszerűsítették a gyártást. Gondot fordítottak az import anyagokra is. A legje­lentősebb: a gyújtóttanszifor­mátorok gyártását megoldot­ták, azért nem kell valutával emelkedett a bázisidőszakhoz képest. A februáriban létrehozott szakcsoport jól egészítette ki a szövetkezet tevékenységét, pó­tolta egyes munkaterületek ka­pacitáshiányát, rugó! ma ssó g á - Val át tudták hidalni a külső kooperáció merevségeit, hibá­it külső helyszíni szereléseikkel csökkenteni lehetett az átfutá­si időket, csökkent az árszint és ezzel javult a piadképesiég. A piaci munka hatékonysá­gának növelése érdekében szé­lesítették a partneri kapcsolat- kört, új partnereket vontak be a helyszíni szerelésekbe. Sikerült előrelépni a termék­korszerűsítésben is. Hogy csak egyet emllliitsünk, új termékként gyártották az YSAKO—66. jélű, szolgáltató típusú épületet. A Reték Ferenc elnök által előterjesztett vezetőségi beszá­moló joggal értékelte nagyfa a szövetkezet üzletpolitikáját, piaci kapcsolatait, a munkamo­rált, az energiatakarékosság javulását és a hatékonyság nö­vekedését. fizetni. Mindezek összetevőiből alakult, hogy az 1981-es 11,2 miillilliá forintos nyereséget meg­duplázták és 1982-ben 22,3 -millió forintot könyveltek el. A közgyűlésen Kalmár Ist­ván elnök ismertette az 1983-as feladatokat iis. Erre a-z évre to­vábbra is jellemző lesz a gaz­daságos termélés. Az egyik fő célkitűzésük, hogy közelebb kerüljenek a laikussághoz, a ve­vőkhöz. Erinek érdekében ta­valy ősszel autósboltot nyitot­tak. Átszervezték a szervizrend­szert. A szerelők átalánydíjas szerződésiben dolgoznak. Ennek hatása 1983-lbam fog kam-atoz­(Folytatás a 2. oldalon.) Jobb kapcsolatokat a vásárlókkal Kilencvenéves és ma is aktív pártmunkás König István köszöntése Szajki László átadja az ajándékot m unkánélküli-ek e lih e Iyezk-edés é- ben, részűkre külföldi munkole­ö-nnepségre gyűlt össze Bá- taszéke-n a két községi párt- alopszervezet tagsága a kis­vendéglő kaiszinötermében. Az ünnepelt: König Istváln, aki ki­lencven éve, 1893. március 5-én született és Kereken 75 éve, 1908 óta vesz részt a munkás­mozgalomban. Akkor lépett be — fiatal kőművesisegédként - a MÉMOSZ-ibb. A község párttagságának az utóbbi éveikben egyre erőseb­ben nyilvánult meg az az igé­nye, hogy ne csak taggyűlése­ken találkozzanak, hanem „fe­hér asztal melllett" is beszél­gethessenek, elevenítsék fel a régi e mié kéket, beszéljenek a jelenről, jövőről'. Most König elvtárs születésnapja adta az alkálimat. A nyárra kirándulást terveznék. A községi pártbizottság titká­ra, Végh Józsefné köszöntötte a veteránt, szólt életút jóiról. - A naptár szerint ma kilencven­éves. Mindannyian tudjuk, hogy jelenleg iis aktív közéleti em­ber, pártmunkás, szinte hihetet­len, hogy kilencvenéves korá­ban még ennyi feladatot lát el - mondta. A MÉMOSZ helyi csoportnak 1921-tői 1948-lig volt elnöke, ugyancsak elnöke volt 1929-től a szociáldemokrata pártszerve­zetnek. A múltban segített a hetőségek megkeresésében es kiutazásukban, a külföldön dolgozó építők itth-onmO'radt család-tagijait segítette, intézte ügyeiket. Az 1948-as egyesülés után pártveze-tőségi tag lett, 1958- ban ismét vezetőségi tag az MSZMP alapszervezetében és e funkcióját ma is nagy aktivi­tással látja él. A propaganda- munka és a politikai irodalom terjesztése a pártmegibízatá sa. Kiemelkedő munkát végez a Kossuth -kiadván yok tér je szté ­sével, nem ritkán fordul elő, hogy egy-fcét könyvért soCankí- vül iis beutazik Szekszáiidra. Ta­valy 23 650 forint értékű kiad­ványt juttatott él a párttagok­hoz, pártonkívüliiekhez. A falujárás időszakaiban jár­ta a megyét, előadásokat tar­tott, agitádiós munkával segí­tette a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését. Részt vett a téesz-szerveZésben Bótdszéken, Bátán és Öcsényben. 1962-től 1970-ig amikor is korára való tekintettel kérte felmentését — Púja Frigyes Belgiumba utazik IPujta Frigyes külügyminiszter Leo Tindemons belga külügy­miniszter meghívására március 7-én hivatalos látogatásra Bel­giumiba útaZiik. (MTI) El nem kötelezettek Tanácskozások Kambodzsáról Még szombaton délután is tanácskozniuk kellett az el nem kötelezett mozgalomban részt vevő országok külügyminiszte­reinek, hogy befejezzék a hét­főn kezdődő csúcstalálkozó elő­készítését. A késés egyetlen oka, hogy az álltamok egy cso­portja megnehezíti a megfelelő megállapodás megfogalmazá­sát Kambodzsa kérdésében, holott a résztvevők nyilvánvaló többsége úgy óhajtja; hogy Kambodzsa helye változatlanul maradi jón üresen. A péntek késő esti ülés után a miniszteri konferencián elnök­lő indiai külügyminiszter, Na-ra- szimlha Rao közölte: „Türelem­re és kitartásra va-n szükség a megfelelő megoldás elérésére". Mli-nt ismeretes, a havannai csúcskon.fe r encián megálló po - dá-s született arta vonatkozóan, hogy nem ismerik el a Pol Pot- rezsim tagságát. Ugyanakkora tagállamok egy része a törvé­nyes kambodzsai kormány tag­ságának jogosságát is vitatta, így végül egyetértés született arról, hogy további döntésig a helyet üresen tartják. Hasonló megállapodást javasoltak most Új-Delhiben, ennek elofgadá- sót azonban elsősorban a moz­galomban részt vevő ASEAN-or- szágok akadályozták. Szombaton folytatta munká­ját a konferencia politikai és gazdaságii bizottsága is, amely a találkozó elé kerülő doku- mentumdktat készíti elő. tagija volt a nagyközségi párt- bizottságnak. Itt is a politikai irodalom terjesztése, illetve a községben működő terjesztők segítése volt a feladata. Mint pórtbizottságli tag, igen aktív pártmunkát végzett. Hozzászó­lásaival, észrevételeivel, javas­lataival mündig segítette a he­lyes döntések előkészítését és a határoztatok végrehajtását. Munkájáért több elismerés­ben részesült. 1956-ban a Munka Érdemrenddel tüntették ki, a felszabadulás 20. év­fordulóján errtléklpakettet ka­pott, majd 1975-iben kapta meg a RelsZaibadulási Jubileumi Em­lékérmet. Birtokosa a Hazafias Népfránt Érdemes Társadalmi Munkás kitüntető jelvényének. Már 1946-ban elismerő okleve­let kapott az Iparügyi Minisz­tériumtól harmincévi folyama­tos, a báta széki malomban végzett munkájáért - odú még egy-két éve is, húsz évvel nyu­gatomba vonulása után bejárt dolgozni. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete jubi­leumi emlékplakettel tüntette léi. Szajki László titkát a járási pártibizottság nevében köszön­tötte Kánig Istvánt és átadta a járási és a községi pártbizott­ság ajándékát, azt kívánva, hogy még hosszú ideig végez­ze, segítse a munkát jó erő­ben, egészségben. Utána az ünnepség résztvevői gratulál­tak, majd elevenítették fel a régi emlékeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom