Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

1983. március 5. Képújság 11 Művészete: szolgálat Szervátiusz Jenő kiállításán A Vigadó Galériában az idén 80. esztendeijébe lépő Szervá­tiusz Jenő műveinek megy rep­rezentatív szobortá-rlata látha­tó, törekvéseinek, eredményei­nek, felfedezéseinek tel jes gaz­da g só gában. Monumentális kő­tömbjei ott állnak Farkaslakán — Tamási Áron világát és sze­mélyiségét idézve —, Pápán pe­dig a fiatal Jólkai ikörül gyüle­keznek kőbe forogva a Jókai- regények alakjai. A kiállítás rájuk is emlékez­tet. Engem pedig arra a csodá­latos kolozsvári műteremott- honra', ahol mintegy harminc éve először találkozhattam ve­le és műveivel. Ott, abban a városra néző, széles látóhatárt kínáló művészi műhelyben egy­szerre meghökkentett és rabul ejtett e szobrász csodavilága. Af'a'lkotások, a remekművek tö­mege, hiszen nemcsak a műte­remben sorjáztak elém a kü­lönböző hanguiátú remekléseik, egy-egy alak a bejárati ajtó­ban bújt meg; a kapuboltoza­tot iiis megforagta, szólásra kényszerítette ai Mester, még a falbóf is szobor tekintett rám. Humainizálódott szinte az egész épület, hangokkal, mosollyá! telítődött a művész otthona, azf éreztem, ez a, kis világ egy­szerre hirdeti a művészet szüle­tését és természetes lélegzését, hiszen- ezek a műtárgyak egy­más közelségétől nemcsak erőt nyernék, hanem egymást értel­mezik, folytatják. S az életmű csendesen, de felmérhetetlenül belépett az életünkbe. Hirdetve, hogy a művészet él, hat, erőt sugároz, ha az alkotóművész nemcsak az alkotás örömét, hanem értel­mét is közkinccsé tudja tenni, ha- nemcsak művészi küzdelme­it, de célját is felismerésünkké teszi Nos, Szervátiusz Jenő miköz­ben a magai harcát megvívta az anyaagai, a kővel, a fával, gyötrélmesen gazdag életével felépített egy csodásán gazdag, lírát és fájdalmat, drámaiságát és gondolatot, életességet és jelképiséget hordozó, belátha­tó, áttekinthető ember léptékű világot. Nagy művészi és em­beri példa az övé, hirdeti: csak így érdemes élni, a műre szege­zett szemmel, őrizve az elköte­lezettség szuverenitását, felidéz­ni a világot, a valóságot, hogy a kor embere ne csak a szép­ség kisemmizett koldusaként tekintsen a művekre, de érezze meg a belőlük áradó erkölcsi sugallatokat is. Ehhez Szervátiusz Jenőnek nagy utat kellett bejárnia. Va­lóságosan és jelképesen is. Bartókhoz hasonlóan ő is évék­re, évtizedekre alámerült a népélet mélységeibe, vállalta népének nemcsak ünnepnapja­jt, hanem keserűségeit, drámá­it, az életért folytatott heroikus küzdelmét is, az eldugott, távo­li falvakban-, erdőmunkásak, bányászok, parasztok közt ta­lálta meg művészi küldetését. Nagy társadalmi mozgások, a valóság döbbenetes erejű ha­tásaiból természetesen el kel­lett jutnia- a balladiisztikus meg- jélenítés sorspillanatokat össze­foglaló kompozíciókig, ezért jelképein is elbeszél, megjele­níti értelmez, felfedezi az em­ber esendőségét és hatalmát. A fából felderengő női testek sugárzása, a bartóki ihletésű nagy remeklések (A fából fara­gott -királyfi, a Contata profa­na) -nemcsak érzelmeinket is­kolázzák, hanem a modem- mű­vészet egyetemességének hirde­tői is, tiszta forrásként buzog fel bennük is a művészet fen­ségessége. Szervátiusz, a latinból ma­gyarrá lett családnév azt jelen­ti, jótevő, szolgálattevő. Igen. az ő művészete szolgálat. Az emberis-éq, a magyarság, a- jö­vő szolgálatai. ILLÉS JENŐ Szervátiusz Jenő műtermében Érné, 1939 (szoborrészlet) A két szobrász Karosszék-támla (részlet) Mátyás király és kora Mátyás egykori, Európa-szer- te csodáit fényűző palotája he­lyén-, a- Budai Várban nyílt meg az utóbbi évtizedek legna- gyabbsza'básO kiállítása a Ma­gyar Nemzeti Galériában. Több tudományág hazai és külföldi kutatóinak együttes munkája nyomá-it mindén eddiginél rész­letesebben! .mutatkozik be O' ma­gyar reneszánsz, történelmű rak utolsó európai rangú -korszaka. A sok száz tárgyat szemlélte­tően, didaktikus rendben felvo­nultató -kiállítás központja- Má­tyás király legendás alakja-, akit a- mai -nemzedék számára sem árt felidézni a történelem sárgult lápjairól, egyénisége annyi tanulsággal szolgál. Az eím-últ évszázadok sem fakítot- tálk meg okosságát, bátorságát, közmondásos -igazságosságát. Hunyadi János fiaként köteles­ségének érezte hazájáért a ha­lállal i-s szembenézni, a csata- mezőn ért tragikus véget. Béké­ben azonban- a" felviráígzást, az egységét adta népénék jó tör­vényekkel, biztonsággá! a- ha- talmaskodók megfékezésével-. Uralkodása nemzeti létünk egyik fénykora volt, emlékeit még a török pusztítás sem tud­ta teljesen megsemmisíteni. A páratlanul' gazdag kiállítás megpróbálja- nyomon követni Mátyás hatalmas életművét, s véle a reneszánszot, az új stí- fu-störékvést, amelynek a király egyik kimagasló képviselője volt. A humanizmus a középkor századai után hazánkban már Mátyás uralkodása előtt jelent­kezett, Má-tyás nevélő-je, Vitéz János és Janus Pannoni u», a karóin elhunyt -európai -hírű köl­tő és pécsi püspök udvarában. Mátyás már humanista szellem­ben- -nevelkedett, hatalmas könyvtára szerint kora egyik legműveltebb koronás fője volt. Trónra lépte után a -reneszánsz humanista élet eszményt valósí­totta meg udvarában. A kiállítás két évszázadot ölel fel az előzményektől a- stí­lus utóéletéig. A legsze-m-lélte- tóbb, a leggazdagabb azonban a Mátyás királyt és udvarát bemutató rész, amely sokrétű­en illusztrálja az uralkodó és környezete ünnepeik és hétköz­napjait. kapcsolatai. Kereskedőik, diplo­maták és főpapok jártak-keltek Buda és az itáliai városok kö­zött. Felesége, Aragóniái Beat­rix méltó társa- volt a- művelt­ségben és a; művészetek, pá-rit- fogásába-n egyaránt. Mátyás maga 'köré gyűjtötte -a kor ne­ves művészeit és íróit, Bonfimiit, Galeottót, Calli-machust, s Eu­rópa együk legnevezetesebb hu­manista központjává tette Bu­dát. Palotáit az új stílusban építették a firenzei építészek és kőfaragók; mint. a budai ásatásból származó faragva- n.yok, a nyéki vadászkastély építészeti töredékei, kedvenc tartózkodási helyének, a buda>- szentlőri-nci pálos kolostornak vörös márvány emlékei, és a nagyszabású, példásain helyre­állított visegrádi nyaraflópalota mutálja-. A budai palota, fényűző be­rendezését az olasz Bonfin.i, a király történetírója örökítette meg számunkra, de képet al­kothatunk róla vagyont érő aranyárokét trónkórpitjá,, a- ki­állított galgóci kárpit szépsége alapján, A király és udvara drága- mívű, arannyal átszőtt selyem és bá-rsonyb-rókát dísz­ruhákat viselt, és ilyeneket ajándékozott a- püspökségek­nek és kedvelt templomainak, például a szegedi ferencese-k- nék. A Mátyás és felesége cí­merével hímzett fojnicai mise­ruhát Firenzében-, Francesco Malocchi műhelyében szőtték. Kincstára pompájáról többször 1473 és 1490 között volt leg­aktívabb az uralkodó, ekkor vi­rulták leginkább olaszországi Herkules-szobor Bertoldo di Giovanni munkája (1490—91) Mátyás király portré. Ismeretlen festő műve a XVI. század ele­jéről, a bécsi „Kunsthistorische s” múzeum tulajdona. Szapolyai István nádor sírem­léke Szepeshelyről (1499) megemlékeznék a kútfők, kincs­tárából valló a reneszánsz öt­vösség máiig felülmúlhatatlan remeke, a- nagyméretű színes, zománcos Mátyás kálvária- is, amely jelenleg az esztergomi főszékesegyházi kincstár tulaj­dona. A -budai palotát gazdag ma- jo'ikopadlózat díszítette, a- ma-- jolikások ott működtek az ud­varban-, a híres könyv-másoló ib ium-i-nátoro-k, könyvkötők és más külföldi művészek és mesterem­berek társaságában. A király legbüszkébb azon­ban messze földön híres könyv­tárrá ra vált. Állandóan és sokat olvasott, humanistáit is gya-- ko-rta a könyvtárteremben fo­gadta. Itáliában, Firenzében a legjobb illusztrátorokat foglal­koztatta, Attava-nitet, Ghe-rardot, stb. Könyvei, a híres, saját íz­lését mutató corvinák közül a kiállításom nemcsak a hazai kötetek, a FhHo-stnatusz Kódex, Banfi-rti Rerum Ungatnicarum Decadese és Cronicája-, hanem a külföldi gyűjtemények féltve őrzött -kincsei Is láthatók, ame­lyeket -londoni, vatikáni, pári­zsi-, bécsi könyvtárak és múzeu­mok kölcsönözték. Mátyás korszerű, jól fe-lfegy- verze'tt hadseregének, a fekete sereg-nék a fegyvereit és felsze­relését is bemulatják. A király és kancélláriájának munká-s hétköznapjait az oktevelek, nyomtatványok, címeres levelek és pecsétek -illusztrálják, né­melyik igen- maga-s művészi színvonalán. Mátyás udvarában a magyar főpapok és főnemesek, de had­vezérei is megbarátkoztak az új stílussal, és a-mlkor az uralkodó élete virágjában tragikus hirte­lenséggé! elhunyt, a reneszánsz már gyökeret eresztett Magyar- országon, bár a- királyi udvar elvesztette stílus-formáló jelen­tőségét. Mátyás halála utón készült el a Bakócz-ká-polna, a mágy-ar reneszánsz -legszebb ópséglben fenmlmara-dt emléke az esztergomi székesegyházban. Báthory Miklós vád, Vetési Al­bert veszprémi, Emu-szt Zs-ig- mond pécsi püspök, Váradi Pé­ter -kalocsai érsek építkezései, Geréb Lász-lö püspöknek, Má­tyás unokatestvérének gyulai vára, hadvezérének, Kinizsi Pálnak nagyvázsonyi, Báthori Istvánnak nyírbátori építkezései az egész országban elterjesz­tették a reneszánsz szellemét. 4 BRESTYÁNSZKY ILONA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom