Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-05 / 54. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. március 5. Szekszárdi jogásznap *83 (Folytatás az 1. oldalról) A szekszárdi jogásznapot dr. Nagy László, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára nyitotta meg. Megnyitójában a jogászi munka fontosságát és felelős­ségét hangsúlyozta, utalva a megelőzés nagy jelentőségére. Egy mondatot kiragadva meg­nyitójából: „Az egyén és a ha­talom harmonizálása a cél.” Ezután került sor dr. Horváth István belügyminiszter nagy ér­deklődéssel várt és kisért elő­adására a közrend és közbiz­tonság időszerű kérdéseiről. Előadását annak hangsúlyo­zásával kezdte, hogy társadal­munk figyelme az utóbbi idő­ben a közrend helyzete felé for­dult. Nincs kétség afelől, hogy az országban rend, nyugalom, biztonság, törvényesség van, de ne hallgassunk az árnyolda­lakról sem. Nem olyan szép a helyzet, mint amilyennek sze­retnénk és mint amilyennek kellene lennie. Elmondta a belügyminiszter azt is, hogy kedvezőtlenek a ta­pasztalatok a bűnözés alakulá­sában. Elsősorban Budapesten, Pest megyében, Bács-Kiskun megyében feltűnő az emelke­dés, ezeken belül is főleg a városokban. Tapasztalható minőségi vál­tozás a bűnözés alakulásában. Nőtt a vagyon elleni bűncselek­mények aránya. Itt az összeg- szerűség is emelkedett, amely a lakosság életszínvonalának nö­vekedésével is^összefüggésben van. A legelgondolkodtatóbb az, hogy a durvaság vái.x egyre jellemzőbbé és a szervezettség fokozódása is tapasztalható. Kiemelten szólt az előadó a megelőzés fontosságáról, a társadalom szerepéről a meg­előzésben. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy javítani kell a felderítés munkáját és gyorsab­bá kell tenni azt. Ha kell, a nagyobb szigor alkalmazása is szükséges. A belügyminiszter előadását követően dr. Szigeth Ferenc, a Szekszárdi Járásbíróság elnöke, a jogászszövetség megyéi el­nökségének tagja megnyitotta azt a könyvkiállítást, amelyet a Közgazdasági és Jogi Könyvki­adó kiadványaiból rendeztek a helyszínen. Délután szekcióülésekkel folytatódott a jogásznap. Az egyik szekcióban a módosított szövetkezeti jogszabályok vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatokat tárqyalták meg, a má­sik szekcióülés témája a Btk. alkalmazásának gyakorlati problémái volt. A belügyminiszter előadása Vogel, Kohl, Strauss és Genscher Maratoni tévépárbaj a választások előestéjén A vasárnapi nyugatnémet vá­lasztás kampányának záróak­kordjaiként több miiint háro’m- áráis televíziós vitát folytatott Csütörtökön az éjszakáiba nyú­lóan a ODÚ, a GSU, az FDP elnökei, illetve az SPD kancel­lárjelöltje. A zöld baloldali tö- megimbzigölom többszöri tiltako­zás étiemére sem képviseltethet­te mlagátj A vitáiban, amelyet becslé­sek szerint 30-35 millióan te­kintették meg, Bans-Joáben Vogel, az SPD kanoellláirjelölt- je álltam! beruházási program megvalósítását sürgette az NSZIK első számú belDpoMíkaS problémája, a munkanélküli­ség leküzdésére. Helmut Kohl, a ODÚ, Franz Josef Strauiss, a CSU és Hams-Oietiriidh Gen­sdher, a z FOP elnöke a- magá n - tőke tálmoglatását, a tőkének nyújtandó adókedvezményéket szongtalmiazito-. 'Vogel ammak a véleményé­inek adott hangol, hogy a Kohl—Genischer-karmány háta I - mon maradása egyet jelentene a Btáindt-ISchmíidt-kbrsztak re­form jóinak visszavételével. A 'kormánypártok képviselői vi­szont azt áiiíitottálk, hogy az SPD csak a zöldek támogatá­sával kerülhetne újra hatalom­ra, ami az NSZK társadalmi rendszerének gyökeres átalaku­lását, „balra csúszását" vonná miagla után. 'Ezúttal is heves vita zajlott le Srauss és Gensdher között a választások kimenetelét eldön­tő második (nem egy jelöltre, 'hanem valamely pártra) leadott szavazatokról. Sttraulsls óvta a vállblszitákiat az FDP „lopakodó propagandájától”, s arra szá­llította fel őlket, hogy mindkét szavazatukat az uniópártokra adják. Vagel szeriint azok a választók, akik emlékeznek az FDP 1980-as választási ígére­tére. Helmut Schmidt melletti elköteilezéttséaére, ezúttal nem foanak az ía'éretét megszegő •FDíP-re szavazni. Strauss azt a meaayőződését hiaintaozitaltlla, hogy az SPD nem ér el 42 százaléknál jobb ered­ményt, s íav újra Helmut Kohl lesz az NSZK kancellária, vaav abszolút többséaű CDU-CSU konmánv. vaav CDU—CSU—FDP koalíciós kormány é'én. A külpolitikai kérdéseik meg­vitatásánál szinte kizárólagos szerepet iátszőtt az európai közéo-hatátó Válság ú fegyverek témáljla. Az SPD kamoelláirjeiöltie le- szöaezte: a nukleáris fegyver­zetek mai szintjén a két Világ­rendszer biztonsága „nem egy­más ellen", hanem „csakis egy­mással" képzelhető el. Vogel megerősítette, hogy az SPD célja: minden eszközzel „fe­leslegessé tenni" az amerikai rakéták NSZK-'bell telepítését. Frainoiaország és Nagy-Britán- nia közép-lhtatótávalságú raké­tái keletre és nem nyugatra irányú Ilmáik; ez Olyan tény, amit 'kielégítő megállapodás elérése érdekében figyelembe kell ven­ni a genfi tárgyalásokon — mondta Vogel. A szoáiáldemok- rata politikus ezúttal is rámu­tatott: a Szovjetunió már elő­relépett Genfiben, s mást az Egyesült Álllaimbkan a sör, hogy megfelelő éllenjavtasiatot te­gyen. Arra a „véglső esetre”, ha az Egyesült Államok meg­felelő el Iónjává s’liatot tenne és erre a Szovjetunió nem reagál­na keltő formában, Vogel el­képzelhetőnek nevezte, hogy az SPD 1983 őszén hozzájáruljon az amerikai rakétáik telepítésié­hez. Genscher külügyminiszter azt hangoztatta, hogy az NSZK a Nyugathoz tartozik, s ezért nem lehet szó a „Washington és MOszikva közötti egyenlő tá­volságtartásról”. IHelimuí Kohl a Szovjetuniót vádolta a fegyverkezési verseny erőltetésével és a Nyugtat egy­ségéért szállt síkra, mert — úgylmPrtd - csak így biztosít­ható az erőegyensúly afltacso- nylabb szinten. Kohl meglepő érveléssel azt állította:, hogy a fiam dió és brit rakétáik nem fenyegetnek senkit, csupán vé­delmi fegyverek. iFiranz Josef Strauss szerint az amerikai és a nyugatnémet konmány által szorgalmazott „nulla-megoldás” a Szovjet­unió ellenállása miatt nem va- lósí'thbtá meg”. ÍMIind Strauss, mind Gensdher világosán kifejezésre juttatta, hogy a nyugatnémet kormány álltai pártfogóit „közbülső meg­oldói?” — a szovjet rakétáik egy résziének megtartása mellett — az amerikai rakéták, mindenek­előtt a Pershing—2 rakéták te­lepítésének megkezdését jelen­tené. A vita résztvevői helyeselték a kiét német álltaim viszönyáintak javítását. Míg azonlban Vogel megértéssel értékelte Herbert Wehnernek azt a - „nem a máira" — vonatkozó jaiVasltatát, hogy az NSZK ismerje el az NDK-áHlbmipo Igársáq ot, addig Kohl, Strauss és Gensdher a leghatározottabban e'lüfsitották azt. Az ENSZ-lőtitkár Ciszjordániáról Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár csütörtökön nyug­talanságának adott hangot a Ciszjordániában kialakult hely­zet miatt és követelte a körzet­tel kapcsolatos ENSZ-határoza- tok maradéktalan tiszteletben tartását. A palesztin lakosság, vala­mint az izraeli katonák és te­lepesek legutóbbi összecsapá­sairól szólva a főtitkár elmond­ta, nagyon sajnálja, hogy e térségben ismét elszabadult az erőszak és az őshonos palesztin lakosság jogait a megszálló hatóságok újabb intézkedések­kel korlátozzák. Pérez de Cuel­lar emlékeztetett a Ciszjordá- niára vonatkozó korábbi ENSZ- határozatokra, amelyek több ízben sürgették, hogy Izrael a megszállása alá került Ciszjor­dániában szüntesse be a zsidó telepek létrehozását, s felszólí­totta Tel Avivot, hogy vonja ki csapatait a körzetből. PANORAMA BERLIN Egynapos látogatásának be­fejeztével' péntekien elutazott Berlinből Samara Maahel, a Frellimo Párt elnöke, a Mozlam- biíkli Népi Köztársaság állam­fője. Samara Maclhel Erich Ho- nedkennek, aiz N'SZBP KB főtit- kóiránáak, az NDK Államtaná­csa elnökéinek meghívására tett bbrátli muníkalátogatást a •demokratikus német állalmiban. MOSZKVA Megkezdődött a Csillagvá­rosban tartózkodó kiét iinditai ű.r- haj'ásjélölt käzvtetten sZakmiai felkészülése a jövő évre terve­zett közös szovjjet-lindillaii űrre­pülésre. Ráik'es Sanrna és Ravis Malhotna a múlt év őszén ér­kezett a Szovjetunióba. Mind­ketten az indiai légierő bere- pülőpiilátáfi, s ugyanannál az egységnél szolgálták Ban- gaiotebaa. ATHÉN Megbeszélést tartott Athén­ban Andiréasz Papandireiu görög mimíiiszterelmök és Szplrosz Kip- rinnu ciprusi elnök. Megegyez­ték abban, hogy együttműköd­nék egy olyan diiprus!i rendezési terv kidolgozásában, amely a sZigeterszág területi egységét, függetlenségiét, el nem kötele­zettségét és fegyv'etm'smtesisé- gét tartja sztem élőit. A ciprusi kérdést felvetik az él nem kö­telezettek delhii csúcstalálkozó­ján is. HAGA Michael Fagiain angol fiatal­ember követőre talált Hollan­diában. Csütöritok este hívat­lan vendégként megpróbált 'be­hatolni a hoHfcnnd királynő la­kóhelyére, a Hága melletti Hűi ten Bbsdh palotába. Beatrix ki­rálynő éppen vacsorát adott a hágai nemzetközi bíróság tag­jai tiszteltére, almikor az elektro­nikus jelzőberendezés működés­be lépett, és a palotaőrök a lépcsőháziban észrevették a férfit, aki jöveteiének lakát nem tudta megimagyta'ráizni. Fegy­vert nem találták nála. A rend­őrség miagánltakigértésért eljá­rást indított ellene. TOKIÓ Az QkSna.wa szigetén lévő amerikai támaszpont parancs­noksága a közvélemény nyo­mására letartóztatott hat, gyil­kossággal és raMással vádolt amerikai tengerészgyalogost. A helyi sajtó Véleménye szerint alig valószínű, h'ogy az egyen­ruhás gengsztereket kiadják a japán hatóságoknak. A háború befejezte ótá az amerikai ka­tonák több mint 150 ezer bűn­cselekményit követtek él az or­szág területén, de többségük elkerülte a felelősségre vonást. Roska István külügyminiszter-helyettes Szekszárdim Roska István külügyminisz­ter-helyettes tegnap Szekszárd- ra látogatott. A vendéget a megyei pártbizottságom dr. Ki­rály Ernő, a megyei pártbi- zottság titkára fogadta. Roska István ezután az oktatási igaz­gatóságon találkozott a me­gye vezető propagandistáival: válaszolt a küllpollitilkai jellegű kérdíéséilkre. Az oktatási, igaz­gatóságom dr. Király Ernő és Honnyák László igazgató kö­szöntötte a vendégét. Á karibi körút Péntek esti kommentárunk. Egyházi körökben szokás a pápák nevéhez valamely jel­zőt biggyeszteni. Nos, II. János Pál neve után már jó ideje a világutazó jelző járulhat. A katolikus egyházfő a napok­ban Közép-Amerikában tesz nyolc országot érintő körutat. Közép-Amerika lakosságának túlnyomó többsége katolikus. Ebben a tekintetben tehát nincs különbség a fölkeresett or­szágokban. Annál súlyosabb társadalmi és politikai prob­lémákkal találja szemben magát a pápa útjának különbö­ző állomásain. A térség arculatához szorosan hozzátartozik a nyomor éppúgy, mint a felszabadítási harc, a diktatúrák elleni küzdelem, az emberi jogok szabad gyakorlásának kö­vetelése, s ebben már az egyes államok egyházai más-más álláspontra helyezkednek. Nicaraguában például Somoza rendszerének megdönté­sében a papság tekintélyes hányada tevékeny részt vállalt. Ezzel szemben a főpapságról - élén a managuai érsekkel - nem mondható el, hogy az új forradalmi rendszer oda­adó híve lenne. A sandinista vezetés nagy megértéssel és türelemmel viseltetik a püspökök iránt, a kormányban pél­dául egyházi személyiség áll a külügy- és oktatásügyi mi­nisztérium élén. Salvadorban a klérus egyértelműen a véres polgárháború haladéktalan befejezését szorgalmazza, s nem titkolja rokonszenvét a hazafias erők iránt. Különösen San Salvador érsekének barbár meggyilkolása, s a juntá­val együttműködő szélsőjobboldali terrorszervezetek brutá­lis föllépése kapcsán erősödött meg juntaellenes magatar­tásuk. Közép-Amerikában az egyházfő nem kerülhet meg bizo­nyos kényes témákat. Azt például, hogy ne emeljen szót az Egyesült Államok felelősségéről, a szabadságjogok durva megsértéséről — Haiti, Salvador, Guatemala és Honduras példáját elegendő megemlíteni s ne foglaljon állást a diktatúrákkal szemben, az emberi méltóság tiszteletben- tartása mellett. Karibi látogatása így hozzájárulhat a tér- ség feszültségének csökkenéséhez. Útjának ez is egyik lő célja. Csak az a kérdés, vajon mennyire hatnak jámbor ér­vei a világi hatalom csöppet sem érzelgős helytartóira, akikről eddig minden józan intelem lepergett. GYAPAY DÉNES Finnország támogatja a szovjet békefelhívást Mauno Koivisto finn köztár- íasági elnök záróbeszédéveiért véget a finn nemzetgyűlés ülés­szaka — az utolsó a március 20—21-én sorra kerülő parla­menti választások előtt. A finn államfő a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozva kifejezte reményét, hogy eredményesen zárul az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok képviselőinek mad­ridi találkozója. Ezután rámu­tatott: A finn nemzetgyűlés támoga­tásáról biztosította a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának, az SZKP Központi Bizottságá­nak a világ parlamentjeihez, kormányaihoz, politikai pártjai­hoz és népeihez intézett felhí­vását. „Finnország nemzetközi helyzete továbbra is szilárd — .hangsúlyozta Koivisto. - Ez nagymértékben elődeim, Paa^i- kivi és Kekkonen elnökök tevé­kenységének köszönhető. Nem szándékozom kétségbe vonni e hagyatékot, és nem engedem meg, hogy azt bármilyen mó­don megsértsék" — mondotta. Francia kérdőjelek Folytatás vagy „Városiról várasria vissza nyer­ni Franciaországot!” — Chirac párizsi polgármester pártjának, a republikánus RPR-nők pla­kátjai valósággal elárasztják a francia városokat Giscard d’Bstáing volt elnök pedig úgy véli, hogy máiráius 6-án, a he­lyi közigazgatási választások első fordulóján, rnlajd egy hét­tel később, a második fordu­lón az ország valóságos útel- ágtazáslhoz érkezük. iFrantíiaország több, mint 38 ezer városában, falvaiban hat­évenként újraválasztják a he­lyi közigazgatás tisztségviselő­it. E voksolás hagyományosán az ellenzéknek kedvez. A n'agy Marchais, az iFKP főtitkára: Nem a tartózkodás a helyes taktika. kérdés: Vajon ezúttal is érvé­nyesül-e a papírforma? Tény, hogy mára tavalyi járási válasz­tások is a baloldal visszaesé­séről tanúskodtak. 1983 elején pedig a jobboldali óriási hang­erővel jövendölte meg, fiog/- a molstami választásaikon földcsu­szamlásszerű győzelmére lőhet számítani.1 Ohíiirac választási beszédeiből például a francia tömegek arról éntesü Ihlették, hogy a jobbtaldal, amennyiben visíszaszerzi a pólltiikal hatal­mat, meg fogjta semmisíteni mlimdlazokat a társadalmi re­formokat, amelyeket Mitterrand 1981 óta életibe léptetett. lEgyszerűsitenénk a képet, ha miind'ébböl amfa következtetnénk, hogy csupán jó vagy rassz vá­lasztási taktikáiról van szó. A jobbe'l'dtal valódi osaladottság­ra, bizonytalanságira épít, hisz Fnancrlabrszág gazdaságii vál­sággal küzd, valutáját két év alatt kétszer kellett leértékelni. Tavaly a kü'lkereslkedelírni mér­leghiány megközelítette a 100 milliárd franikdt. Az 1983-as évlkezdet adátaí még aggasz­tóbbak: 9 miil'iáind frankos hi­ány egyetlen hónap alatt, csak­nem egyszázalékos inflációs rá­tával - súlyos figyélmez'tetés és ráadásul nem a legjobb vá­lasztási érv a baloldal szalmá­ra. A szocialistáik nyomatékosan Mitterrand köztársasági el­nök: - A icél a reformok foly­tatása. hangoztatják: ha szavazótábó­ráiban vannak is csalódottak, akik könnyebbnek hitték az utat az 1981-es nagy győzelem után, ezek a szava zápo lg árok mégsem tartózkodhatnak, mert ezzel cSak a jöbboldült erősí­tenék. A Francia Kommunista Párt szintén leszögezte, hogy a tartózkodás nem lőhet a bal­oldal választási fegyvere. A baloldal egyébként - szocia­listák, kommunistáik, környezet- védők — néhány kivétellel a legtöbb városiban, községben máir az első fordulóban közös Istát indít. Kétségtelen, hogy a helyi voksolás jelentősége nem ve­„Visszanyerni Franciaorszá­got” - hirdeti Chirac tékszik az ugyanaznap tartan­dó nyugatnémet parttamen-ti vá­lasztásokéval. Sőt, Franciaor­szágban is fléllszemmel Bonnira fiigyelnék. A fraindita választá­sok ezúttal elsősorban belpo­litikai jelentőségűek, de két év­vel a nagy baloUdtali győzélfem után méglils óriási a tét. Az eredményék nem módosíthat­ják a parlamenti vagy a' kor­mánytöbbséget, ám képet ad­nak az ország politikai hangu­latáról. SZÉCSI ÉVA i A hallgatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom