Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-03 / 52. szám

1983. március 3. fníÉPÜJSÁG 5 Ötnapos tanítási hét. intézmény áttért az ötnapos tanítási hétre. Bő fél évvel az 5 2 beve­zetése után különböző iskolatípusokat, azok diákjait, pedagógusait kerestük fel, s szülőktől is érdeklődtünk az immár átrendeződött tanu­lási és szabadidő előnyeiről, az esetleges gondokról, lényegében az ötnapos tanítási hét tapasztalatairól, fogadtatásáról. Öten az ötnaposról Zentai András igazgató, Farkas Beáta, Gillich Cecília, Nőtáros Éva, Szemes László tanulók A négy diáik és a tanár az udvar napsütötte sarkában a tavaíszt váró bokrok elé igazít­ja magát, míg siklattam,a fény­képezőgép. Az igazgatói iroda érintetlen nyugalma azonban jobb lehetőséget kínál beszél­getésre.- Neihéz volt - kezdi a diá­kok közül a rangidős Szemes László a negyedük béből. — A Hatnapos munkahét könnyebb­nek tűnt. A megnőtt tananya­got változatlan óraszámban tanuljuk. A fé'év nem sikerült nagyon jól - mondja Laci. Tö­mör mondatai mögött egy dön­tőnek számító félév eredménye és egy közösség véleménye áll. O maga az orvosi pályára készül. Tekintete is tükrözi szán­dékát. Farkas Beáta három cés ta­nuló az osztályukat két cso­portja osztja. Egyikbe sorolja a fáirad'ta'kat, a másikba a kitar­tóbbakat, teberbíróbiblakdt. Ügy ítéli meg, hogy a kli hét közben is tanul, az a hétvéget is job­ban be tudja osztani. Az öt­napos munkahét azoknak ne­hezebb, akik elhagyják magu­kat. A másodikos óvónői osztály­ból jött Glllidh Cecília. — Cili — pontosít az igazga­tó, míg a nevét betűzzük. így ismeri mindenki. , Talán azért népszerű, mert az irodalmi színpad sikereiben is része van. Ez pedig közismert. Cili Bony­hádié! jár be. Néha a buszon is kell tanulnia. Ő egyértelmű­en tiltakozna az ötndpos mun­kahét ellen, de úgy érzi, Ias- sa n belejön.’- Vannak, akik a hétvégén már három nappal előre tanul­nak. Vaklbuzgók — teszi „záró- jelibe" Cilii. Én még nem tud­tam rászánni mbgam, — düny- nyög cstak úgy magának. 'A legfijabb Nőtáros Évía, az első „A”-bál. Szálmára nem ho­zott különös változást a rövi­dített munkahét, hiszen már az általános iskoláiban is rövid és ihásszá hetes munkarendben dolgoztak. Az első félév a gim­náziumiban szinte valamennyi- üknél öttiizedes esést jelentett a tanulmányi eredmíényben. — Most már nagyon jó, mert a tanórákkal együtt belerázód­tunk a tanulási módszerekbe - nevet Éva' és elköszömés előtt azt számolja, hogy amikor megjelenik ez a beszélgetés, ő aznap ünnepli születésnapját. — Több problémára számí­tottunk — összegez Zentai And­rás, a szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola igazig altájia, - A 'tanáraik véleménye sem egyön­tetű - folytatja. - Az alap­vető gondot az akozita, hagy a k.ö£épifökú tanügyi reform be­vezetése egyíbésett az ötnapos munkahétre történő átállással. ■Ez természetesen o negyedike­sek számára jelenített nagy pró­bát. Magunk is túlzottnak érez­zük a terhelést, és bizony né­hány tankönyvet revízió alá kel­lene venni, hogy könnyíthet- inénk a diákokon. Nagydorog Nincs „nulladik” óra Kísérleti jelleggel már az előző tanévben bevezették a inagydorogii általános iskolá­ban az ötnapos tanítási hetet, s az 1981—82-es tanéviben itt tapasztaltakat jelenleg me­gyénk más hasonló oktatási in­tézményeiben is hasznosítják.- A meghosszabbodott hét­végének örültek a szülőik is, a gyerekek iis, a pedagógusok is - tájékoztatott Kántor György 'igazgató, ám még mindig van­nak kisebb-inagyolbb gondjaink, amelyek természetesen meg­szüntethetek s. arányukban sem jelentősek. Az egyik ilyen a feszitettébb munkatempó:, s egy a másilk a helyes tamenét- Ikiaillalkiítás. Ezenkívül akadnak például olyan tantárgyak, ame­lyek régebben kétórásak vol­tak, s most egyórásra csökken­tek. Ilyen a rajz is, pedig csu­pán a rajzódra való felkészü­lés már maga sok időt elvesz, örvendetes viszont, hogy reg­gel hétkor kezdődő, úgyneve­zett nulladik óra nincs isko­lánkban. Huszonegy taniulóosoporifban ötszázhatvan általános iskolás tanul a nagydorog! körzete sí- tétit iskolában, s integrált lé­tesítményiről lévén szó, szomba­tonként a művelődési házban szervezetten foglalkoztatják szabad idejükben azokat a gyerekeket, akiknek a szüleik .igénylik ezt, esetleges elfog­laltságuk miatt. Szombatokra szerveznek osztó lykiiránduláso- Ikalt is, és - mint megtudtuk - gyakran járnak ináén Paksra, az Ottani művelődési központ kiállításaira, rendezvényeire. Az oldalt készítették: Decsi Kiss János és Vitaszek Zoltán. ■ M B . --.r. + .—....... I skolán kívüli iskolák Szekiszándon, az állaim! zene­iskolában és tagiskölá i'ban - Tolnán és Bátaszéken - hét- százhütvanlháram diáik tanul. Őket harmináháiram zenetanár oktatja. Az iskola célja, hogy zeneértő, zeneszerető errtbere- ket neveljen,, akiknek a zene hallgatása öröm, kikapcsoló­dás, szórakozás, hogy a hétköz­napok gondjainak megoldását könnyítse. A zenetomulás állandó trénin­get, rendszerességet feltételez és követel. Hogy miiként érintette ezt az Intézményt az ötnapos munka­hét bevezetése, erről beszélget­tünk az iskola igazgatójával, Tbész Lászlóval.- Mértéktelenül rrtagas azok­nak a dolgoknak a száma, amelyekkel a gyerekeket fog­lalkoztatjuk. Elsősorban a szü­lőknek kellene lobban átgon­dolniuk, hoqy mit követeljenek gyermeküktől. A gyerekeknek nincs idejük gyermeknek lenni — kezdi Thész László.- Az iskolai követelmények mellett nem vagy csőik nehezen fér meg az idegen nyélv- és a renetaautós, hogy csupán ket­tőt említsek. Mi pesszimistábbak voltunk a rövidített héttel'kap­csolatban. A mi tanóráink nagyrészt a délutáni, esti órák­ra korlátozódnak. Ez a gond­jaink egyike. A kicsi gyerekek esetében, különösen a téli idő­szakban fokozott problémaként jelentkezik, amit tetőznek a-zok az ostoba bűncselekmények, amelyek itt játszódtak a város- központban,, közvetlenül előt­tünk. Érthető a szülök ilyenirá­nyú aggodollma... - magyarázza Thész László. Szekszárdi», a zeneiskolába, a közelii községekből, Deosről, ŐcSénytböl, Kölesdröl is járnak be tanulók. Az ő óráikat a köz­lekedés menetrendjéhez is iga­zítani kell. Egyéni oktatásról lévén szó, azt is figyelembe kell venni a bejáróknál, hogy a fő­tárgyi órák léhetőleg azonos napon1 legyenek a csoportos fog la l'k o zá sóikévá I. — Nálunk az oktatás mindig egy fárasztó, egy „erős" dél­előtt után következük — folytat­ja a zeneiskola igazgatója. - A gyerekeknek kevés idejük marad a felszalbadult mozgás­ra, amit természetük megköve­tel. Ez a hiány később biztosan jelentkezni fog. Az általános 'iskolai tanítás esetében a meg­oldandó problémák egyike, hogy 'megszűnjön az egyszer délelőt­ti, egyszer délutáni oktatás. 'Nekünk jó volt, ha akadt né­hány növendékünk, akik a dél­előtti - számunkra szabadnak tekinthető időt — fel tudták használni zénetanutósra. — Nem panaszként említem ezeket, csak jobban oda kelle­ne figyelni valamennyiünknek, 'hogy az általunk, pedagógusok ■által olyan nagy gonddal, tu­dományosan összeállított prog­ramjainkban, terveinkben el ne vesszen a gyerek, a maga ter­mészetes hétközn apisá gá va I. Thész László és tanítványa Előnyök, hátrányok, feladatok Az ötnapos tanítási hét bevezetése nem kis eredmény, s a zökkenőmentes átállás jelentőségét növeli az a lény, mi­szerint megyénk lakosságának nem kevesebb, mint 15 szá­zaléka általános és középiskolába járó liatal. Az 5+2 elő­nyei közismertek, de a vele összefüggő gondok is, ám nagy hiba lenne az utóbbiakra helyezni a hangsúlyt. _ Mert igaz, hogy például az általános iskola alsó tagoza­tán minden évfolyamon négy-öt óra, a felsőtagozaton pedig napi hat óra a kötelező tanítási idő; mindez kiegészül a nemzetiségi nyelvet oktató, valamint a tagozatos osztályok­ban a többszöri ,,nulladik" illetve hetedik órával is; s a középiskolákban napi hat-hét óra az általános tanítási idő, sőt szakmunkásképzőkben, szakközépiskolákban esetenként ez nyolc órára is növekedhet, de a megnövekedett hét végi szabad idő mindezekért nemcsak kárpótol, hanem annál többet is jelent. A hétköznapi nagyobb megterhelést lénye­gesen ellensúlyozza az immár minden héten meglévő két szabadnap, még akkor is, ha hétfőtől péntekig zsúfolt munkarendben, sok esetben napi kilenc órát is meghaladó intenzív munkát végeznek a tanulók. S gondoljunk csak a délutáni kisdobos-, úttörő- vagy KISZ-toglalkozásokra, az iskolai szakköri tevékenységre, a közösségi rendezvényekre is, nem feledkezve meg arról sem, hogy ezek mellett még az otthoni tanulásra is kell jutnia a diákok idejéből. Pedagógusok a megmondhatói: a tanulók hétfőnként olykor szétszórtak, pénteken pedig a fáradtság jelei fedezhetők fel rajtuk. Éppen ezért nagyon fontos gondoskodni - többek között - az iskolán kívüli, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő szombat-vasárnapi szabad idő hasznos és célszerű eltöltéséről, a pihenésről, szórakozásról, kikapcsolódásról, s ez mind a család, mind az iskola, mind a művelődési és sportintézmények közös és folyamatos feladata. Változtatni kell a tanulás „ritmusán” A simontornyai szakmunkás- képző intézetben - ahol a he­lyi nagyüzemek szakmunkás­utánpótlása tanul —, korábban a 6 oktatási napból 3 elméleti és 3 gyakorlati volt. Ez úgy mó­dosult, hogy a fiatalok az egyik héten az iskolában töltenek öt napot, a másik héten ugyan­ennyit valamelyik üzemben.- Változást hozott mindez a tanulmányi eredményekben is? - kérdeztük Udvardi Györgyné igazgatótól. — A félévi bizonyítványok egy-két tizeddel gyengébbek a korábbinál, amiből azt a kö­vetkeztetést lehet levonni, hogy bizonyos idő szükséges diákja­ink „átállására", s változtat­niuk kell tanulásuk „ritmusán". Jelenleg tanulóink azon a hé­ten, amikor üzemi gyakorlaton vannak, alig foglalkoznak oz elméleti anyaggal, tehát csak minden második héten vesznek a kezükbe tankönyvet. Eközben persze sokat felejtenek. Termé­szetesen igyekszünk meggyőzni őket a folyamatos tanulás szük­ségességéről, helyességéről, ar­ról, hogy úgy könnyebben sajá­títhatják el a tananyagot. — Milyen szakmákat és há­nyon tanulnak itt?- Bőrruhakészítő, tímár és szűcs szakmunkástanulókat ok­tatunk, jelenleg 92-t. Közülük 50-en lakói a szakmunkástanu­ló-otthonnak, s a többiek — kevés kivétellel — bejárók.- Hogyan töltik el szabad idejüket?- A délutáni foglalkozások nem változtak — gondolok itt a szakkörökre, a KlSZ-rendezvé- nyekre, a korrepetálásokra —, viszont mind a bejárók, mind az otthonban lakók szombat helyett már pénteken hazautaz­hatnak. A megnövekedett hét végi szabad idejükre tervez­tünk szervezett programokat, de érthetően inkább a hazauta­zás mellett döntöttek. Ez nem is lenne baj, ha otthon jobban igénybe vennék a hasznos mű­velődési, szórakozási, kikapcso­lódási lehetőségeket, több len­ne a szülőkkel való közös prog­ramjuk, s ha emellett — úgy­mond — tankönyvet is többen vinnének haza. Ugyanis ami még a tanítási és a szabad idő átcsoportosításából adódó fel­adat, az az, hogy a diákok jobban belássák: hétfőre is ugyanúgy készülniök kell, mint a hét többi napjára.-- összességében nem oko­zott tehát nagyobb gondot az átrendeződött oktatási idő?- Nem, de sok minden múlik a tanulókon. Azon, hogy idő­beosztásuk a jelenleginél jobb legyen. Mit mondanak a szülők? Az elmúlt napokban a megyét járvai, összegyűjtöttünk számos szülői véleményt az ötnapos ta­nításról. Név .néfikül1 'közlünk ezekből néha nyalt, hiszen a> leg­jellegzetesebbeket válogattuk ki. amélyeik akár általánosítha­tók Is, a 'nyilatkozó személyek­től függetlenül. íme a vélemé­nyeik : Szakmunkástanuló fiú édesap­ja.: — Ügy igazságos, hogyha a szülőik hetente öt napot dol­goznak, akkor gyerekük se jár­jon 'Szombaton iskolába. Telje­sen' érthető számomra az is, hogy ezáltal1 „meghosszabbod­tak” a 'hétköznapok, mert lé­nyegében ugyanannyit kell ta­nulni a' fiamnak, mint koráb­ban, de én sem dolgozom ke­vesebbet az ötnapos munkahét bevezetése ótai, mint azelőtt. Általános iskolás fiú édes­anyja: — Persze, hogy mind­nyájan örülünk a szabad szom­batoknak. De kérdezem: hétfő­re mikor tanuljon a gyetek? Mert ha' szombat-vasárnapra elutazunk, akkor szegény kény­télen a tananyaggal foglalkozni az ötödik tanítási nap estéjén is. Hozzáteszem: ilyen gondunk azelőtt egyáltalán nem volt, hi­szen el sem utazhattunk együtt két teljes napra... Gimnazistái fiú édesapja: — Tavaly vettünk eigy hobbikertet, s eddig az összes ottani mun­ka elvégzése az én feladatom volt. Most már legalább a gye­rek is jobban besegíthet... Szakmunkástanuló fiú édes­apja': — Jó dolog a rövidebb tanítási hét, hiszen szombqton és vasárnap többet lehelt együtt a család. Általános iskolás lány édes­apja : — Akik „kitalálták" az egészet, nyilván jobban látják az összefüggéseket, mint én, s megtalálják a módját a végső soron igen kedvező döntéssel járó problémák megszüntetésé­nek is. A lényeg az, hogy ne csökkenjen az iskolai oktató- névelő munka1 színvonala.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom