Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

a Képújság 1983. március 23. Mint oldott kéve Mednyánszky Cézár az emigrációban (Kovács Titusz és Kállai Ferenc) az enrvÜékfírtatt volt nyílva nvja'ló­ISá'Hközli Gyöngy történelmi re­gényének televíziós változatát hét résziben, hét egymást kö­vető héten Hathatják a tévéné­zők.' Az író tollán (legnagyobb vál­lalkozása ez a gnlain'diiózus alko­tói', amelyben megélted Med- nyánszlky Cézár életregénye, s möglöltte az 1848 előtti időszak magyáir viliága. Sárközi György miindent is­mert és mlilnderrt feldolgozott ébben a regényben, almit Med- nyámszlky Cézár éltetéröl, csodá d - jántalk sorsáról tatetatt. Mílnden bizoninytall ismerte azt a kliis köny- veaslkét is, arnély 1858-lbain je­lent meg Londoniban, a címe: Egy 'kato'lllkiuls pa|p vailllomáslai. A kíiadlválny ugyainiiis nem tünteti fel a szerző nevét, a szereplő­ket sem saját nevükön nevezi, olykor állnéven, olykor osialk kez­dőbetűivel utall az eredeti sze­mélyekre, feltehetően politikai óvatosságiból!, hogy az akikor még élő forradalmár emigrán­sok kiillétét, személyét homály fedlje. Amikor a magyar válto­zat 1930-1bán megjelent, köz­tudottá várit, hbgy ez a könyv, mint a óimé megfogalmazta: „Báró Medinyánlszlky Gézár, az 1848—49. évii hamvé dlhádsereg főpapijának emlékezései és val- 'tomáslai az emigiráoiából." Ez an Sárközi György regényének is legfőbb forráisa és iWIetője. A könyvet olvasva meg értjük, hogy miért találhatta alllkailmas- nak öt SáHközii György arra, hogy törtténellimiüink egyik legnagyobb és tragikus bukásában fis föl­emelő vállalkozását éppen az ő sorsának megidé zésével álbná- zOl|jta'. (Merít ftainitlaszlttikuis 'regény Medmyómszky Cézár élete. A családi 'háttér is eleve 'izgalmas. Gtt él a Felvidéken egy lengyel eredetű, magyarrá lett bárót család; s a három fiútestvér egymálslt múij:a felül tehetség­ben: Eduárd, László és Cézár. Lászlóból a sZa'bad'ság'hOrc már­tírja» Cézárból pedig az egyház hű papja, majd a forradallom tábori föpáipjá és a emigráció klaillaindos 'hőse lesz. A vele tör­ténteket mintha Jólkdi fantáziája formálta volna. Redlig nem a képzelet szülötte 5, htamem a nagy idők teremtménye. A kor hőse. Minden', ami vele meg­esett, östszefogilallásai, szlimte ki­kristályosodása mimdtanriak. ami a forradalmár szábadisághorco- sokkbll megtörténhetett. Ezé rt hát végletes helyzetekbe és tör­ténetekbe sodródik a szübaid- ságlhíorc idején, különösen az emigrációbán, mígnem eljut a végső nagy önfeláldozásig, a morális megsemmisülésig. A tévé héttrészes sorozatának forgatókönyvét Nemeskürty Ist­ván készítette. Ahogy elmond­ta : nagy szellemi örömeit, iz­galmait jelentett számára ez a vállalkozás. „Sárközi regényét az egyik legjobb, legnagyobb történelmi regénynek tartom, Mta •sem értem, 'miiért kezelte a ko- rdbeHii kritika né mii fenntartó s- slall... Sárközi dőbbenétes írói alfazotta'l dolgozott, egyszerűen rajtolkáiplhlatlaltlán bármiféle hi- teltel'eniségen." A flillm készítésiét Régész György vállalta. Nagy ambícióval vlégezlte a mun'kát... A tóvollii világokat Is úgy sike­rült képben ’megijeenítenli, hogy érezzük, London,, Párizs, Colmar, Ausztrália hángulfatának at­moszférikus és történélmli jelen­létiét. Azt hiszem, hogy ennyi színész mozgatá'Sa, hilszen több mint száz nteves színész kaipatt feládlatot a filmben, az egyik legnagyobb fegyverténye Ré­vész Györgynek. Kováas Titusz, a főszerepllő kiválasztása is jó tailá Italt volt, 'személyiségében megvan az aszlkézlis Dobogása és a teljes élet szeretettnek, befogadásának igénye egy­aránt. Boldizsár Miklós a filmsorozat drambturgjö: - „Hiánypótló mű készült éf véleményem Sze­rint. A Magyáir Televízió egyik legirtagyobb vállalkozását lát­hatják a nézők. Talán 'sikerült bebizonyítani, högy a magyar 'tévé önerejéből' is tud ilyen mortstre produkciót készíteni." Sárközi György sorsa is ítrági- fcuis, mdgy mOgyair dlráma. Ez a kiváló művész nemcsak nagy személyiség, hanem nagy író is volt. Negyvenhat évesen fiait meg muokdszolgálbtosként Ballfon, végéigyeng ülésben. Ez a tévéprodiukdió tehát egy ki­csit az ő feltámadása Is lehet. ILLÉS ERNŐ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Harminc autóbusz naponta - januártól így fest az Ikarus Karosszéria és Járműgyár szé­kesfehérvári gyárában a prog­ram. Az idén már több mint kilencezer autóbuszt gyártónak Fehérváron, részegységenként kétezer kocsit küldenek a kül­földi összeszerelő üzemekbe. A részegységek gyártása, va­lamint az alkatrészgyártás évek óto visszatérő szervezési gon­dokat okozott a fehérvári Ika­rusban. A régi műhelyekben nem vált lehetőség megfelelő kapacitású gyártósor kialakítá­sára - ezen segít az új, négy­ezer-ötszáz négyzetméternyi alapterületű üzemcsarnok. Az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat gyors munkával, ha­táridőre felépítette az Atudanga szerkezetű, 'korszerű, kéthajós csarnokot. Szerdán a szakembe­rek megkezdték a karosszéria- elemeket gyártó gépek áttele­pítését. Akad olyan - négyszáz tonna súlyú — gép is, amelyiket külső szállítóvállalat berende­zéseivel telepítenek majd át. Az új üzemben ezerfős gár­dával oldják meg o részegysé­gekben szállított úgynevezett KD-buszokhoz az alkatrészgyár­tás csaknem kilencven százalé­kát. A főelemek gyártására technológiai sorokat alakítanak ki; az áttelepített gépek 60 szá­zaléka a jövő hét végére már próbaüzemre alkalmas állapot­ban lesz. Az új autóbusz-főelemeket előregyártó csarnok és alkat­részgyártó üzem május elsejére készül el. Akkorra befejeződ­nek a próbák is és megindul­hat a termelés a mintegy ki- lencvenmillió forintos költség­gel létesített gyártócsarnokban. Dunántúlt napló Nem volt még együtt nagy- közönség előtt Olyan válogatás Csontváry életművéből, mint amilyent az április 12-én meg­nyitó kibővített, korszerűsített Csontváry Múzeum készül be­mutatni Pécsett. A hófehérre festett eklektikus épületbélső emeletén először is annak a Gerlóczy Gedeonnak emléktáb­lája és mellszobra (Rétfalvy Sándor, illetve Jólics Ernő al­kotása) fogadja a látogatót, aki 1919-ben megmentette Csontváry vásznait attól, hogy zsákvászonként elkótyavetyéljék őket vagy festőnövendékek ta­nulják rajtuk a mesterséget. A pécsi Janus Pannonius'Mú­zeum restaurátorai, Petheő Ká­roly, Czdká Ferenc és Torai Teréz ezekben a napokban szinte osodát művelnek a mú­zeumhoz került képekkel. Üj alakokát fedezhet felez ember a Ca'ltelmare dél Stabián, va­lósággal újjászületett a Vihar a nagy Hortobágyon, vagy a Tengerparti sétalovaglás. Az év­tizedek alatt bepiszkolódott ké­peken most élni kezd a sárga,, a kék, a zöld, a vörös megany- nyi árnyalata, s eredeti szép­ségükben gyönyörködhetünk Csontváry csodálatos vásznai­ban. A Csontváry Múzeumban Romváry Ferenc művészettörté­nész programja alapján helye­zik el a műalkotásokat, a be­rendezés Uherkovioh Ágnes és Várnagy Péter tervei alapján mindenütt mesterséges megvi­lágításban élvezhetjük a képe­ket. Erek állagát légkondicio­nálással, állandó 20 C-fokkal és 55 százalékos páratartalommal garantálja a svájci Defensor cég. Gerlóczy Gedeon a birtoká­ban lévő festmények kétharma­dát adta át a pécsi bemutatás­ra, számos magángyűjtő adta ide képeit három hónapra. Számos művet, így többek kö­zött Csontváry önarcképét és a Festőnövendéket adta ide hat hónapra a Magyar Nem­zeti Galéria, és bemutatnak számos olyan alkotást, mely az utóbbi húsz év Csontváry- reneszánsza idején került elő- nemegyszer o szemétből. E minden tekintetben kor­szerű múzeumot a művelődési mihiszter, dr. iKöpeczi Béla nyit­ja meg április 12-én, s ez al­kalomra Weöres Sándor versé­re Szokolai Sándor komponál zenét a nagyszerű múzeummal gazdagodó pécsieknek. PETŐFI NÉPE Város- és megyeszerte dol­goznak a zöldterületek gondo­zói. Elszállítják a téli hulladé­kot. Több helyen munkához lát­nak a városok tisztaságáért, a környezet szépítéséért tenni kész lakosak. A tanácsi pénz­ből vásárolt cserjékkel, facse­metékkel, palántákkal és fű­maggal az idén több tízezer négyzetméterre nő megyénk városainak zöldfelülete. A jövő héttől kezdve Kecske­méten, Ballászögön és Helvé­cián elültetnek ezer fát és 7600 cserjét. Ez folytatása annak — az enyhe időben már hetek óta végzett — közterületi kertészeti munkának, amelynek eredmé­nyei eddig: újabb 42 ezer négyzetméternyi füvesített terü­let és a Széchenyi-várasi Sport- park zöldterületének fejlesz­tése. Mint dr. Hajnal Lajosné vá­rosi ifőkertésztő! hallottuk: a Batthyány utcai közműépítéssel veszélyeztetett, 10-15 éves Cel- tix fák megmentését ez év ta­vaszán folytatják. A tavalyi 30 sikeres átültetés után, a város­tűrő, szép lombozató fákból hetet telepítenek a Petőfi Sán­dor utcai fürészfogas házak mellé. Aztán felújítják az Aranyhomok Szálló és a Nagy­templom közti parkot, a Sza­badság téri békástó környékét; ideiglenesen parkosítják a Széchenyi té'r és a Csónyi utca közötti üres teliket; az Újkolié- gium előtt padokat helyeznek el; az év elején átadott Nyíri úti méntöál'lomásnál pedig (áp­rilisban vagy májusban) fel­frissítik a zöldterületet. Kiskőrösön folytatják a város központjának parkosítását. Meg­kezdik a régi, Petőfi téri park felújítását - ezzel egyidejűleg járdát létesítenek és a közvilá­gítási lámpatesteket korszerűsí­tik. A megrongálódott hulla­dékgyűjtő edényeket kicserélik, azokat átfestik. Ezenkívül a szabadidőparkban, a sportpá­lyák mellé játszóteret építenek. SOMOGYI A meleget zsákban hozó Sán­dornak vagy Józsefnek ezúttal nem kell megkerülnie a Bala­tont, ha kellemes terhével el aikar jutni a déli partról az északira, hiszen 18-án reggel ellndült az első komp a szán- tódi révből. A Széchenyi Ist­vánról elnevezett, szakszerűen 'kaiban tartott csi'íl ogó-vi 11 og ó motoros első utasaival Tihany­ba is a tavasz hangulatát, a Balaton-ipart meg'úju Iá sónak szélp ígéretét vitte. Szábó Sándor, a MAHART Balatoni özemigozgatóságónak vezetője elmondta, hogy órán­ként indul komp Szántódról; az első reggel 7 óraikor, az utolsó 17 órakor. A tihanyi rév­ben reggel 7.30 és 17.30 közölt óránként lehet fölszállni rá. A forgalmat egyelőre a Széohenyi motoros bonyolítja le, bár a siófoki kikötőben, minden eshe­tőségre, készenlétben áll a Kis­faludy Sándorról elnevezett jár­mű is. A téli felújító-karbantartó munkák során a Baross komp új főmatorOkat kapott, a Kis­faludy motorjait pedig felújí­tották. Az első személyhajók április 3-án futnak ki a kikötőből. Kezdetben Siófok, Füred és Ba­dacsony között járnak majd. Tavaly a kompok és személy- hajók rekordforgalmat bonyolí­tottak le. A kompok kétmillió- százezer embert, félmillió gép­kocsit, a személyhajók pedig ké tmil'lió-hára ms z á zha tvon öt­ezer utast szállítottak. Az idei szezonra is kellően fölkészült a MAHART Balatoni Dze miigazgatós á gb. Forgatós közben - Kovács Titusz és Révész György rendező Lakáskultúra A Jelenkor márciusi száma jl __________________ . ; ...... —---------------------—— — I rány a fürdőszoba A 18. évfolyamába lépett a lakberendezési tanácsadásra hivatott lap. Igaz, február he­lyett jócskán, mároius lett, mi­re az idén először megjelent, de végül is itt van. Most a fő té­ma a fürdőszoba. A fürdőszoba, amely a. tisztálkodási igényünk­nek is, sőt környezetformálá igényünknek is mércéje, tükör, képe. Szokásai szerint több jó tippet ad a íap. Van itt barna- bordó, kék; kőből', kerámiából, PVC-bői; olajfestésű, csempé­zeft, de tért hódít — a fényké­pék tanúsága szerint a fa, sőt a szőnyegpadló is. Általában több-kevesebb utánjárássá!, de beszerezhető tükrök, polcok, pohár- és szappantartók, lám­pák adnak lehetőséget az egyé­ni fantázia szabadon engedé­séhez. Tanácsot ad a lap a beépí­tésekhez, rakodófelületek kiala­kításához. És akinek a padlás­télben 'kell ezt a fontos helyi­séget kialakítani, annak is meg. éri meg néz™ a cikket Vidéken talán még nem, de a fővárosban elterjedt, hogy az építkezés idejére — ideiglenes faiházat állít fel a család és oda költözik — olykor néhány évre. Érdemes megnézni, hogy a 25 m2-es, tenyérnyi helyen, hogyan fér el négy ember, míg felépül a házuk. W A Rébsett szerkesztett irodal­mi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában Ber­ták László, Czigány György, Csukás István, Kodolányi Gyu­la, Takács Imre és Weöres Sán­dor verseit, a szépprózák sorá­ban Lukácsy Sándor, Sándor Iván és Tatay Sándor írásait Olvashatjuk. Az irodalmi tanulmányok kö­zül .figyelmet érdemel Kenyeres Zoltán Csöngétől Pécsig c. írá­sának első részlete. A több folytatásban megjelenő tanul­mány Weöres Sándor pályakez­dését elemzi a költő idei 70. születési évfordulója alkalmá­ból. Érdeklődésre tarthat szá­mot a Bókay Antal—Jádi Fe­renc szerzőpáros „Éltem — és ebbe más is belehalt már" c. tanulmánya József Attila önélet­rajzainak irodalmi és lélektani problémáiról. — Tüskés Tibor tanulmánya Takács Imre költé­szetét vizsgálja. A művészeti rovat élén Mar- tyn Ferenc írása Keserű Ilona művészetét jellemzi, a festő­művész pécsi kiállítása alkal­mából. — Új színházi szemle­sorozat indul a számban: Kol- tai Tamás két kaposvári bemu­tatóról közűi beszámolót. Történelmi szemle címmel ugyancsak új sorozat nyitó köz­leménye Honák Péter beszélge­tése Eric Hobsbawm angol marxista történésszel. Emellett Laczkó Miklós történelmi tanul­mánya Olvasható a rovatban. A kritikai rovat élén Szabó B. Istvánnak Aczél György in­terjúkötetéről szóló írása ka­pott helyet. A számot Lantos Ferenc raj­zai illusztrálják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom