Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 68. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. kedd Mai számunkból Lapunk mai száma hirdetési melléklettel 16 oldal „RÉGI SZÉP MAGYAR FALU" (3. old.) IDEGEN SZORITÓBAN - HAZAI FORMA (6. old.) TENGERHAJÓZÁSUNK MÚLTJA (8. old.) •»-ji ! S! fc A SZEGEDI PAPRIKA (7. old.) I I Csomagolás és versenyképesség Sóka'k élőit ismert, hogy 1970-től évi átlagban kétszer, két és félszer olyan gyorsan nőtt nálunk a mezőgazdasági termelés, miint a felszabadulást megelőző vagy az azt kö­vető évtizedek során. Ennek köszönhető, hoigy javuló belső ellátás mellett élelmiszergazdaságunk exportjának értéke - folyó áron számolva - a legutóbbi évtizedben csaknem háromszorosára növekedett. Í A mennyiség mellett mindinkább előtérbe kerül a minő­ség. Ez a1 követelmény különösen fontos az élelmiszerek­Í nél. Ugyanis a minőség fogalmába mindenkor beletartozik az áru mikrobiológiai tisztasága, az elfogadott fogyasztói szokásoknak megfelelő megjelenése. És nemcsak a termék íze, hanem a csomagolása is meg kell hogy feleljen a vevő igényeinek. I Javíthatja és ronthatja is tehát versenyképességünket a I világpiacon a csomagolás. Nekünk pedig nagyon is fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a nehéz munkával, költ­ségesen előállított élelmiszereket milyen áron tudjuk érté­kesíteni. A csomagolás minősége, színvonala ugyanis meg­határozó tényezője a piacon maradásnak, élelmiszerexpor­tunk fejlődésének. Szerencsére most mór egyre inkább terjed az a felisme­rés, hogy a csomagolás adja el a jó árut is. A csomagolás, amelynek ugyanis a legfontosabb feladata a termék védel­me, minőségének megóvása a^ termeléstől a felhasználóig, de most már az eredeti funkciók mellett más, lényeges fel­adatot is el kell látnia. Például tájékoztatnia kell a vásárlót a csomagolás révén az élelmiszer minőségiéről, súlyáról, áráról, tartósságáról, márkájáról, stb. Ehhez pedig már nemcsak a külföldi vásárlók, hanem a { hazai kereskedelem is ragaszkodik. Mindez érthető, hiszen l a vásáriló csak így képes ellenőrizni az áru minőségét, sza­vatossági idejét, árát, ez kényszeríti a kereskedelmet is L arra, hogy a lejárt szavatosságú élelmiszert kivonja a fór- í galamból. A csomagolás révén valósulhatott meg hazánk- I bán az önkiszolgáló módszer a kereskedelemben, így csők- - kenhetett az élelmiszer-áruházakban a nehéz fizikai műn- il ka, így javulhattak meg a1 vásárlási körülmények. Elvitatha- - tóban tehát a csomagolás előnye. Még akkor is, ha tudjuk, , milyen sok a jogos kifogás a csomagolás minőségével kap- { csőfalt bon. Keresni, kutatni kell a módját továbbra is, hogy miképpen lehet hazai csomagolóanyagokkal minél jobb minőségben csomagolni az árut, legyen szó akár o tejről j és tejtermékekről, akár az étolajról, a lisztről, cukorról, I esetleg zödségről, gyümölcsről. ■Mert azért nem szabad elfelednünk, a csomagolás pénz­be, sok pénzbe kerül. A legutóbbi évtizedben hazáinkban a csomagólóaoyag-felhasrnálás műanyagból két és félszeres- t re, papírból háromszososra, fémből pedig kétszeresre emel­kedett. Ez jórészt annak köszönhető, hogy számottevően fejlődött az országban a műanyagipar és bővültek a nyomda-, a papír- az alufólia-kapacitásök. Mindezek el­lenére a csomagolóanyagok egy részét, a csomagológépek­nek pedig a nagy hányadát külföldiről keli beszerezni. Márpedig ahhoz, hogy a jövőben a követelményeknek megfelelően fejlődjön az éleimíszercsomagolás, el kell dön­teni: miit érdemes itthon továbbfejleszteni a csomagoló­anyag-gyártásban csakúgy, mint a csomagológép-gyártás- S bán. Ahhoz nincs elég anyagi erőforrásunk, hogy mindent mi magunk állítsunk élő, de azt fel kell tudnunk mérni, hogy mit is lehet itthon élőá'llitaoi. Emlékezhetünk rá ugyanis, hogy évekig milyen sok gondot jelentett még a tojástálcák beszerzése is külföldről. Azért kellett dollárért ezeket a tojástólcákát megvásárolni, mert a hazai papír­ipar nem vállalkozott a gyártásukra. Tojást exportálni pedig egyszerűen lehetetlen tálca nélkül. Azóta szerencsére már van magyar tojástálca, mégpedig egy mezőgazdasági nagy­üzem jóvoltából. Az egyik legnagyobb tojástáloa-felhasz- náló, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kezdte meg az előállítását, s ezzel évente nem kevesebb, mint 7 millió dollár kiadósától mentesítette a népgazdaságot. A tálca gyártásához alapanyagként a MÉH által begyűjtött újság­papírt és a nyomdákban keletkező papírhulladékot hasz­nál fel a kombinát tálcagyártó új üzeme. Importmegtakarításokat tesz lehetővé az a kezdeménye­zés is, melyet a magyar hús- és a vegyipar együttműködése jelez. A két ágazat összefogó sóval lehet megoldani a húsipari termékek hazai csomagolását. Ilyen kooperáció névén vált lehetővé például a hütöipa'rban is a gyors- fagyasztott csemegekukorica és a majonézmártás csoma­golása hazai csomagolóanyaggal. Sokat segíthet az is, hogy a MÉM nemrégiben összeállí­totta az élélmiszercsomagölás távlati feljesztésének tervét, melynek megvalósításához kéri a magyar háttéripar közre­működését. Rövid idő alatt sok mindent kellene a csomago­lásban ugyanis megoldanunk. Azt például mindenképpen el kellene érni, hogy legalább a konzenvgyártáshoz és a bonpol a okozáshoz szükséges üveget itthon állítsuk elő. Mert bizony ma még az öbl'ösüvegék egy részét is külföld­ről vagyunk kénytelenek importálni. Arról nem is szólva, hogy a hazai üvegek alig-alig versenyképesek a külföldi piacokon. Az üveggyártó kapacitás fejlesztése már meg­kezdődött hazánkban is. Remélhető, nem kell hozzá hasz- j szú idő, Hogy ez a gond is megoldódjon, A vásárlók igényei szerinti üvegekben, ha kell, akár formatervezett üvegeikben is palackozhatjuk a magyar borokat, a konzerveket. Versenyképességünk javítása tehát attól is függ, miiként képes az élelmiszeripar háttéripara alkalmazkodni a na­gyobb követelményekhez. Ma a világpiacon a külföldi vevők elismerik: a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek általában jók. El kell tehát érnünk, hogy a cso­magolásban Is felzárkózzunk a legjobbakhoz. Cs. F. Megemlékezések, koszerizések március 21. tiszteletére Mátyás István, a városi és Lukács István, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára elhelyezi a koszorút a tanácsköztár­sasági emlékműnél A dicsőséges Magyar Tanáts- iköztátsaság kikiáltásának 64. évfordulója alkalmából hétfőn koszorúzás! ünnepséget tartot­tak Budapesten, a Dózsa György úti tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hang­jai után Moravecz Levente színművész elszavalta Váoi Mi­hály: Ezt! Itt! Most! című ver­sét. A tisztelet és a megemlékezés koszorúját a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi és Bu­dapesti Bizottsága nevében Tömpe István, a KB tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizott­ság elnöke és Békési László, a budapesti pártbizottság titkára helyezte el. A Magyar Népköz, társaság Minisztertanácsa ne­vében Juhár Zoltán belkereske­delmi és dr. Mátkája Imre igaz. ságiügy-miniszíter koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegy­veres erői részéről Oláh István vezérezredes, Ladvánszky Ká­roly altábornagy és Nagy György, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának első he­lyettese; a Szakszervezeteik Or­szágos Tanácsa képviseletében Földvári Aladár elnök és Ligeti László alelnöki a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága részéről’ Juhász And­rás, a KISZ KB titkára, és Lip- pai Piroska, a KISZ KB tagija; Budapest főváros Tanácsa kép­viseletében' Stadíoger István el­nökhelyettes és Varga Sándor, a Fővárosi Tanács pártbizottsá­gának titkára koszorúztak. A szobor talapzatánál elhe­lyezték a hála, a kegyelet és a megemlékezés virágcsokrait Bu­dapest dolgozóinak, fiataljai­nak képviselői is. Az ünnepség az Interna do nőié hangijaival ért véget. A 'hét végén és tegnap me- gyeszerte koszorúzási ünnepsé­geken emlékeztek meg a párt­szervezeték és KISZ-szervezetek a Maigyar Tanácsköztársaság kikiáltásáról, a 64. évforduló alkalmából. Pakson, az imsási erdőbén Takács György emlék­tábláját koszorúzták meg', ko. szorúzási ünnepséget rendezitek M i halSk Géza né és Wiedemann Antal emléktáblájánál, valamint Szabó Erzsébetnek az ifjúsági ház falón elhelyezett emléktáb- (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar-szovjet szakszervezeti tárgyalások A szodiollilsta országok szak­szervezeti központjai vezetőinek imát hiélt végén lezajlott tanács­kozását követően hétfőn hivata­los kétoldalú tárgyalások kez- 1 ■ d'ődtek a Szakszervezeteik Or­szágos Tanácsa és a Szovjet Szakszervezetek Központi Taná­csa 'küldöttsége között. A magyar szakszervezetek küldöttségét Gáspár Sándor főtitkár, a szovjet szakszerveze­tek küildöffltsiégét SztyepOin SallO- jev dllnölk vezeti. A testvéri szov­jet szaíkszervezefek képviselői a meg'beszéléséken túlmenően lá­togatást tesznek ipari és mező- gazdasági létesítményekben, szakszervezeti kulturális és ok­tatási intézményekben. (MTI) Gromiko és Csien Csi-csen megbeszélése Alndmej Gromiko, az SZKP KB PB tagija, a Szovjetunió kül­ügyminisztere hétfőn Moszkvá­ban megbeszélést folytatott Csien Gsl-csennél, a 'Kínai Nép­köztársaság 'kormányának a szovjet—'kínai politikai konzultá­ciókon részt vevő különleges megbízottijával, külügyminisz­ter-helyettessel. 'Rámutattok annak jelentősé­gére, hogy a két ország palliti- 'kali párbeszédet folytat. Nyolcvanéves és ötven éve párttag Gelencsér János kitüntetése ■ — ■ ■■ ■■ J — "■ — - ■, — ■ ' —■ ----- ■ rf--------------------------------—-J A bensőséges ünnepség résztvevői iKedwes é's méglhotó üinlnep- ség színhelye volt tegnap dél­után a megyei pártbizottság épületében K. Rapp József első titkár szobája. A megyei párt­bizottság vezetői — K. Rapp Jó­zsef első titkár, dr. Gyugyi Já­nos, d'r. Király Ernő és dr. Péter Szigfrid, a megyéi pártbizottság titkárral, valamint Gyuriiczü Ist­ván, o dombóvári városi pá'rt- biztottság első titkáré köszöntöt­ték a gyulbiji termelőszövetke­zet nyugalmazott pánttitkárát abból az alkalomból, hogy a naipókibOm tölllti be nyolávanodik életévét és ébben az éviben van kereken fél évszázadai, hogy belépett a komimumlilslta pártba. 'Fölitolullnak az emlékek, a veterán emlékezik. Gyerekkorá­ra, a nlmtesteteaségre, azokra a szép 1919-es tavOszíi-inyári na­pokra, maijd ü megtorlásra. — Akkor láttam már, hogy egy igazságosabb rendért, viliágért kell harcolni — mondja. És har­colt Is. FeHélevenedinek a kana­dai esztendők, a gyár élete, aimélyíkbén hamarosan megta­lálta az utat a munkásmozga­lomhoz, — először asbk a beteg- slegélyző pénztárihoz, munkás- klúlbhoz, maijtí 33-bőm a Kbiná- daii Kommuinlista Párthoz. HOr- m'iindhá'rém'bain, almikor már jó néhány akcióiban vett részt. Az előző esztendőben aláírásokat és pénzt gyűjtött, tiltakozásul Saliliai és Fürst kivégzése elten, segítségül a bebörtönzötteknek. Szervezője és résztvevője a né­met fasizmus eílleni tiltakozó gyűléseknek, 'majd — mint az öttagú kömmiumSIsta pártisejt tit­kára - szervezi a tiltakozást a Franco-fasizmu s ellen, a 'száll- dairitósi mozgóimat a köztársa­sági kormány védelmében, a segítséget azok számára. Okik fegyverrel akarnak feszt Venni a spanyol nép 'szabadsághar­cában. összéküiönibőzSk a gyártulajdonossal!, politikai né­zetei miatt, ám a gazda — lé­vén „John” ifciválo munkás — nem küldi el. Meggyűlik a baja a rendőrséggel lis. Aztán O jelszolbadülárs, la ha­zatérés utáni évek. „Gyuricza elvtárs, ugye emlékszel, öltve n- ben a ta go sító bizottság elnöke voltaim, te meg a szomszéd fa­lúban alOipszervi pá'rttiltká'r, alk- kas ismerkedtünk meg ..Té- esz-'szervezés ..., ötvenhat..., majd a konszolidáció, O szö­vetkezeti mozgatom megerősö­désének esztendei. Mindnek fe­szese az ünnepelt. A inlimtístetem agrá'rpno letár fiatOfemiber '1928-lbOn, 25 éves korában vándorolt kli Kanadá­ba, hamarosan magé után 'hív­ta családját is, majd 1948-ban térték haza. Vissza Gyulajira. Hazatérte rután csak -pár hét te­lük el, almikor megválasztják az M D'P-allapszervezet elnökének, később szervező titkár, majd titkár tesz. Szervezője, alldpütá- tagljia '1950-lbea a termelőszövet­kezetnek, egy év múlva elnök­ké választják, mint Vb-fag vesz részt a tanács munkájában. A sok küzdelemben ímegedződött kommunista nem inog meg at- vtnhbt őszén sem, elsőként kezd a failüban a 'párt újjászervezé­séhez, a téesz talp ráállításá­hoz, ötveníhét tovalszán már a munlká sörök közt tevékenykedik, mllklözlben eilnőkhelyetteSe és párttitkára a termelőszövetke­zetnek. Megválasztották - több aillkOHbmimal - a járási 'pártbi­zottság tagjának is. 1960-tól 64-fig függetlenített pcrttitkára a termelőszövetkezetnek, majd nyugalomba vonulása után is - 1975-lg - alapszerVi titkár. Az alapszervezeti vezetőségnek ezután is tagja egészen a műit évi beszámoló taggyűlésig, ek­kor kéri — korára és egészségi állapotára tekintettel — felmen­tését. Oe ma iis alkt/v tag ja, az atepszerVezetnek, észrevételeit, 'javaslatait szívesen fogadják élvtársai. iBírtokosa egy sor kitüntetés­nek, amelyek ma újabbal gya­rapodtak. K. iPapp József át­adta az Elnöki Tpináos általi ado­mányozott kitüntetést: A Szo­cialista Magyarországért Érdem­rendet, valamint a megyei 'pártibizottság ajándékát. — „Viseld a kitüntetést egész­séggel, jó erőben, hogy még sokszor találkozhassunk. A párt 'mündig számít régi ‘harcosaira, köztük rád is.” — mondta a me­gyei pártbizottság eteő titkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom