Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

1983. március 17. NÉPÚJSÁG 5 Március 18-tól 27-ig Budapesti tavaszi fesztivál Immár hqimnüdík alkalom­mal rendezik meg az igényes és gazdbg kulturális és ide- genfo rgaími programokkal imáirdius 18. és 27. között a budoipesti tavaszii fesztivált. Erre a tíznapos komplex ren­dezvénysorozatra' egyaránt inlagy az érdeklődés itthon és külföldön. A 129 helyszínen több mint ezer programot je­lentő fesztiválon ai magyar kultúra' mindén ágált — zene, tánc, fotóművészet, irodalom, folklór, képző- és ipörművé- sztet — vomil.ita'tjá'k fél a hazai kulturális élét reprezentánsai, kitűnő aima.tőír együttesek és világhírű külföldi vendégmű­vészek szereplésével..­A feszuivá Iprogram kukta rá- •l«s a járnia tónak egyik súly­pontja a zene. Hangversenyt ad a Franciaországban élő Cziffrai György az Elkel Szín- házbain, és bemutatkozik a Cziiffira-alap íivány a. Peslli Vi­gadóban. Erkel és Liszt, Bar­tók és Kodály zenéje mellett Brahms- és Waigner-estre ke­rüli sor, több helyütt rendeznek orgonalhaingversenyt, a Zene- akadémián mutatják be az 1982. évi zeneszerzői verseny légijoibb alkotásait. A rendezők nem feledkeztek meg a jazz- miuzsilka' rajongóiról sem: ök márdius 18-án és 19-én a Corvin filmszínházban halig olt­hatják meg a Johhny Thomp­son Singers, a Bénító Dixie­land, valamint Pege Aladár és nemzetközi együttesének közös koncertjét. A színházat kedvelők is vá­logathatnak igényeik szerint. A Madách Színház tűzte mű­sorosa Eiiot-Wéber-iUoyd vi­lágsikerű musüceljének konti­nensbemutató já't, Müller Péter Szomorú Vasárnapjának ős- btemutatója lesz a Vidám Színpadom. Újdonságnak szá­mít Budapesten a nemzetközi pantomiimltá'á'.kozá, és érdek­lődésire tarthat számot az esz- peiranltó színiházak nemzetközi találkozója' is. A fesztivált al­kalmából ismét föllép Buda­pesten — két előadással — a győri balett, és az ezt megelő­ző március 24-ii főpróbájuk ugyancsak közönség előtt zaj­lik majd, szintén ai sportcsar­nokban. Úgyszintén a sportcsarnok ad helyet március 27-én a Ha­gyó mányőrző kirakodóvásár­nak és o II. tómchóZtailálko- zónalk — hazai és külföldi táncházak részvétel évek A képzőművészeteket olyan rangos művészek reprezentál­ják ai fesztiválon, mint Szász Endre, (ő tervezte egyébként a fesztivál embCémáiját is), akii­nek alkotásaiból a Vigadó Galériában (áthatunk, és Szer- váfíusz Tibor, akinek szobrai­ból ai Magyar Nemzeti Galé­riában nyílik k'iáúlítás. A fesztivál idejére a BNV területe kiállítási centrummá ólaikul ált. Itt állítják ki a világ legjobbnak ítélt sajtófotóit. Ugyancsak itt rendezik meg az Utazás '83 című idegen- forgalmi MáCIlíaiást, vajam int magyar népművészeti bemuta­tót is tartanaik. Lesz filrrígló- busz, melyem o fesztivál díj­nyertes alkotásait láthatja a néző, kilrakatvefseny, nosztal- gia-vaiosoraest, a főváros sok- sok nagy étterme tájegységi napokait rendez, természete­sen ételkülönllegességekeit kí- inállyo.; sport- és testkultúra'- vetélkedők, nyilvános fogyó- kúraitúra — kardiológus elő­adásához kapcsolódva; szín­házi börze, amelyen árusítás és csere-bere formájában lel­hetnek új gazdákra a1 színházi ereklyék. Március 25-én 17 órától, a népművészeti üninepi riapo k keretében zajlik majd Tolma- Bairainya1 mtegye hagyományőr­ző együtteseinek gálaműsora. Megyénket a bogyiszlói, izmé- niyii, mariocsaí és váraljai ha­gyományőrző együttesek, va- llamlimt ai szekszárdi néptánc- együttes képviseli. És még egy megyénket is érintő progra­mot említünk: magyaros jelle­gű esteket rendeznek a Gres- haim étteremben, és szekszár­di Ínyencségek is kerülnék az asztalira. —hm— A közoktatás kérdései Beszéljünk a gyermekkori versengésről Sok a szabálytalanság 1982-ben sem javult a pénzügyi fegyelem iNeim javult 1982-lben a pénz­ügyi fegyelem — álDaipította meg a Pénzügyminisztérium 'El­lenőrzési Főigazgatósága, amelynek az a felbdlata egye­beik közt, hogy ügyeljen a gaz­dálkodás rendijére. A javulás hiányát igazolja, hogy 1981 -ben az ellenőrzések 82 százaléka1, 1982-lben pedig már 95 száza­léka zárult jegyzőkönyv felvé­telével. Márpedig a szabály- szerűséget vizsgáló ellenőrök csiaik akikor vesznek fél jegyző­könyvet, ha a gazdálkodó szer­vezet megsértette a gazdasági előírásokat, ha elmulasztotta, vagy hibásan teljesítette költ­ségvetési kötelezettségei telje­sítését, ha helytelenül számlá­zott, ha hlbáistaa képezte (és használta1 fel) érdéke Itségi alapjait, A LISTAVEZETŐK: A TSZ-EK A legtöbb szalbólyltaiIOaságot, illetve hibát esztendők óta a szálil'itáS-hííköZlé'sbein,1 valló - mint az építőiparban működő gazdálkodó szervezetek követik el. A vizsgálatok a.z!t is kiderí­tették, hogy magas a Vissza­esők, vagyis az ismétlődő hi­bát vétők aránya. E tekintetben a szövetkezeteik, azon belül is elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek a listavezetők. Az sem ritka, hogy egyes gazdál­kodó szervezeteknlél hiiibát hi­bára halmoznak, s ennek kö­vetkeztében ugyancsak meg­kérdőjelezhető a vezetői tisz­tánlátás, illetve a döntések megalapozottsága. A gyakori hílbavétők mellett akadnak azonban olyan válla­latok is, ahol oz ellenőrök évek óta nem tapasztalnak hiányos­ságokat, pontatlanságokat. Közélük tartozik például az Észak-'magyarországi Rövid- és Kötöttáru 'Nagykereskedelmi Vállalat, a Győr-'Sopron megyei GoibonOforgalimi, a Sárvári Ba­romfifeldolgozó, a Pest megyei Ve nidéglátóipOri Vállalat. Az elltenőrzés feladató, hogy felfedje a szabálytalanságo­kat, felhívja a figyelmet a mu­lasztásokra — és rámutatva az okokra' — segítsen a hibák meg­előzésében. Egy vidéki mező- gazdásági termelőszövetkezet­nek például abban, hogy ne fi­zessen uzsarad'íjat fővárosi bér­leményéért. A szóban forgó tsz ugyOmlis több mint kétmillió fo­rintot volt hajlalndá áldozni egy ingatlanért. A 'kert éves bérleti díja négyszögölenként ezer fo­rint fölött volt. Egy másik — ezúttal ipari — szövetkezet kül­ső szakértők munkáját túlbe­csülve „Szabadult meg” köny- nyedén forintjaitól. Százlnegy- venezer forintot fizetett ki egy zSüirizetlen (és fél sem hasz­nált) tomiulmálny díjazására. A főigazgatóság munkatársai az utóbbi három esztendőiben a megvizsgált vállalatok és szö­vetkezetek kétharmadánál tár­taik fel olyan hibákat és sza- bállytOlOmsáigokat, amelyek jo­gosulatlan szeméiyli jövedelmek és 'külö nböző alaptalan', inda ka- 'latiam előnyök keletkezését tet­ték lehetővé. Egyebek 'közt a másodállásokban és meliék- fogllalllkozásoklbaa, a g épkocsi- használat, az előleggel való moniipu'ládiá, valamint a laza anyaggazdálkodás kapcsán fi­zettek ki ilyen pénzeket. A vizs­gálatok azt is megállapították, hagy a szóban forgó jelenségek kialakulásában és rendszerré válásában szerepe van az el­lenőrzést elmulasztó, elnéző vezetői magatartásnak is. JÓ SZABÁLYZATOK - ROSSZ VÉGREHAJTÁS A tapasztalaitok azt mutat­ják, hogy a számvitel! rendben és a pénzügyi fegyelemben fel­tárt hibáik és Hiányosságok ál­talában a jó belső szabályzatok pontatlan* * végrehajtó sóból származtak, s csupán negyedük vezethető Vissza a szabályozás helytelenségére. Egyébként a hiibök okozóiként tartják szá­mon a gyakori és jelentős jog- szafeáiy-lmődosiitásokat is. A gyorsan1 változó körülmények kétségtelenül a szO'bályozák sű­rű módosítására kényszérítilk az irányító szervezeteket. MOLNÁR PATRICIA Általában már otthon, a csa­ládban megkezdődik. Testvé­rek között szinte elkerülhetetlen a versengés a szülők szerete- téért. Lehet nyílt vagy rejtett, esetleg megjelenhet áttételesen, a féltékenységre hajlamos gyer­mek játékaiban, például babá­ján éli ki agresszív indulatait, ceruzájával bökdösi, szurkálja, élnáspágolja. A szülőknek gyakran fogal­muk sincs azokról a vad érzel­mi huílámzásökrál, amelyek gyermekeikben zajlanak. A ri­valizálást maguk a szülök is el­mélyíthetik helytelen nevelési módszereikkel, ha esetleg nyíl­tan kivételeznek egyik gyere­kükkel, látványosan csodálják őt, vagy előnyökben részesítik. Sokan a „mindenből egyfor­mát" elvet vallják, hogy elejét vegyék a testvérféltékenység­nek, ezzel azonban ritkán ér­nek célt, hiszen a gyermekek rivalizálásának valódi oka nem az egyenlőtlen elosztás, hanem a szülői szeretet, illetve annak hiánya, amelynek csak tárgyia­sult formája a cipő, a ruha, a játék. Már az óvodáskorban kiala­kul a versengés a presztízsért, a teljesítményért. Később a gyermekek összehasonlítgatásai mind tudatosabbá válnak, ösz- szehasonlítják elért eredményei­ket, képességeiket, tudásukat, ügyességüket. Az iskoláskorban aztán a ver­sengés tere kiszélesedik és a ri­valizálás még erőteljesebbé vá­lik. Ebben a korban kettős ten­dencia érvényesül, mert egy­részt a csoport tagjai között nö­vekszik az együttműködés, a csoportok között erőteljesebbé, ha több ízben alulmarad, rá­hajthat a tanár kegyeiért foly­tatott versenyben, vagy fordít­va. Ezzel öntudatlanul is elejét veszi annak, hogy a túl sok ku­darc teljesen aláássa önbizal­mát, s mivel több területen is próbáira teheti önmagát, elő­segíti saját erényeinek és gyen­geségeinek pontosabb felméré­sét. Mi történik, ha egy gyer­mek képtelen váltani, s meg­rögzötten csakis az eleve ku­darcra ítélt területen akar ki­váló eredményeket elérni? Ha­maroson neurotizálódik, önbi­zalma, személyisége sérül, más feladathelyzetekben is erősen szorong, végül mindenben ha­nyatlón! kezd, s mivel más esz­köze nemigen marad, durvává, agresszívvá válik, esetleg ma­gára ölti az osztály bohócának a szerepét. Sok szakember és kutató az agresszió különleges formájá­nak tartotta a rivaíizációt, míg­nem kísértetekkel bizonyították, hogy az egymástól egészen el­térő viselkedésminta az agresz- szió és a vetélkedés. Persze elő­fordul, főleg az alacsonyabb ranghelyen álló gyermekeknél, hogy a győzelem és a kitűnés vágya annyira erős bennük, hogy nem riadnak vissza sem­miféle agresszív eszköztől, ha úgy érzik, általa kicsikarhatják maguknak a fölényt. Ilyen eset­ben a rivalizáció az agresszió köntösében jelenik meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azonosíthatók, hiszen a rivali- záciának olyan módjai is van­nak, amelyek teljes mértékben mentesek mindenféle agresz- sziótól és ártó szándéktól. So­kan éppen azáltal biztosítják fölényüket, hogy másokat párt­fogásukba vesznek, gondoskod­nak róluk, irányítják őket. Vad harc indul meg a gye­rekek között a képességek te­rületén is: melyikük tanul job­ban, melyikük tanul meg hama­rabb egy verset, ki a jobb tor­nász, vagy ki ügyesebb bizo­nyos politechnikai feladatok el­végzésében? Elszántan verseng­hetnek egy-egy tanár, gyakran az osztályban vezető szerepet betöltő társak kegyeiért is. A fizikai erő összemérése úgyszintén tág teret nyújt a versengésre, ezért kezdemé­nyeznek a gyerekek oly sokszor minden látható ok nélkül vere­kedést, ezért fenyegetik egy­mást és fitogtatják minden le­hetséges módon testi erejüket. Az értelmesebb gyerekek ha­mar felmérik, hogy melyik az a terület, ahol tanácsos összemér­ni magukat társaikkal, miben érhetik el a legtöbb sikert. Aki gyenge fizikumú, az nyilván nem a testi erejével igyekszik babérokat szerezni, hanem megpróbál a tanulásban kitűn­ni, hogy a tanárok vagy a cso­dált osztálytársak rokonszenvét, kegyeit megnyerje. A gyengébb értelmi képességű gyermekek természetesen testi erejükkel lépnek fel szívesebben. De bár­milyen területen is áll „ringbe” a gyermek, győzelmi vágyát, erőbedobását elsősorban a sa­ját magával szemben felállított igénye határozza meg. A nagy teljesítményékre törő gyerek, jusson bármilyen jó helyezés­hez is, nem biztos, hogy meg­elégszik vele, újabb és újabb próbára teszi ügyességét, eszét, erejét. Ha a versengések so­rán valamilyen területen a gyer­meket [túlságoson sok kudarc éri, elveszíti magabiztosságát, és máshol keres kárpótlást. Semmiképpen sem tekinthető tehát jelentőség nélkülinek a gyerekek versengése és ha nem vigyázunk eléggé, a versengők áhított fölényhelyzete az elnyo­mott felekben nem marad nyomtalanul. Akkor sem marad, ha a fölényhelyzet anyáskodó, apás'kodó színezetű és mentes a nyílt harc ismérveitől. Ilyen­kor a szülőknek és a pedagó­gusoknak igen nagy tapintot­tál kell értelmezniük a gyerme­kek viselkedése mögött meglévő valódi indítékokat, éis sikerek­hez kell juttatni a gyenge, gyá­moltalan szerepébe kényszerí- itett felét, megelőzve önértéke­lési zavarainak kialakulását, feloldva az indokolatlan, tudat­ból fakadó szorongásait. Jl „Felvételi vizsga itt*' Művészeti szakközépiskola, Pécs Az István téri bejárat szűk kiskapuján egy feliirat: „Felvé­tet! vizsga itt’1. Ez a kiskapu, mint kiderül, valában ilyen szűk lehetőséget is jelent, hi­szen a felvételire jelentkező 120 tanulóból csak huszonötnek adatik meg, Hagy a művészeti szakközépiskola első éves ta­nulója legyen. A zenei tago­zatra Tolna megyéből öt gyerek jelentkezett. — Oda kell figyelni erre a szám'ra — mondja Sdh. Woniits Hlllda, a szekszárdi zeneiskola tanára, akii együk tanítványát kísérte Pécsre. A korábbi évek­hez viszonyítva emelkedett ez a szóim, az esélyek viszont csök­kentek — így a tanárnő, s köz­ben feszülten figyelt oz aljtón túliról hallható zongorajátékra. — Ő az - bök oz ajtóin álló névsoron JOoli Gabriella szek­szárdi ta n ülő nevére. * Amíg a Vizsga tart, a művé­szeti szakközépiskola igazgató­jával, Gerencsér Gézával ‘be­szélgettünk az intézmény életé­ről, gondja!ró!, terveiről. Negyedszázada indult há­rom tagozaton a középfokú mű­vészeti oktatás, a Meosek-O'lji vároSbain. Zene, tánc, képző- és iparművészeti ágakban sze­reznek ismereteket az érdeklő­dő és a felvételt nyert tanulók. Területi beiskolázású az intéz­mény. Tolna', Somogy, Zalb és Baranya megye a körzet, de a határ táncművészeti szempont- bői kiterjed az egész Dunántúl­ra. Az az iSkola, amely a nap minden árájálban lelket neme­sítő,' ünnepi percekre készít! fel diákijait, egészen 'hétközna­pi gondokkal küzd. — Széttagolt az 'iskolánk. He- lyfaéggondjaliink vannak, öt he­lyen tanítunk a városban. El­Gerencsér Géza igazgató avult a műhely, a zeneszóba, kollégium« ellátásunkat leányok részére a Kodály, fiúknak pe­dig az Asztalos János kollégi­umiban tudjuk megoldani. Je­lenleg nálunk még szombaton is tanítás van, a. tantervi anya­got még nem Sikerült oly mér­tékben csökkenteni, hogy az öt- munkanapos hétbe egészséges módon sűríthettük volna. A'kép­zőművészeti tagozaton a taní­tási1 órák száma a gyakorlati munkáikkal együtt föfmegy a 43-44-ire. — sorolja Gerencsér Gézé' igazgbtó. — Gondjaink orvoslására ter­mészetesen megvannak a ter­veink. Ebben az ötéves tervben * új iskola építésének első üte­mét kezdjük meg. Az új épü­letben helye lesz hiangverseny- és tornateremnek egyaránt, de könyvtárnak, egészségügyi, gya­korlati oktatási egységeknek is. Az elméleti tantermek továbbra is jelenlegi helyükön maróidnak. Tanár és tanítvány A művészeti szakközépiskolá­iban érettség! bizonyítványt szer­zett tanulók szakágúiknak meg­felelően jelentkezhetnek főis­koláikra, egyetemekre. Aki nem tanul tovább, az zenekarokban, színházi tántíkairokbain, vagy olyan vállalatnál helyezkedhet el, ahol képző- és iparművé­szeti ismereteit kamatoztathat­ja. A végzett növendékekről az iskola csak azok esetében tud', alkiik művészi pályákon Sikerrel szerepelnek. * Jani Gabriella szekszárdi ta­nuló az alkalmassági vizsga után izgalommal és remények­kel készült felvételi vizsgájára. — Kicsi a kezem és így szol- íézsszalkra jelentkezhettem. — mondja Gabi tűi a felvételi vizs­gáin. A gyakorlatin Badh prelú­diumát, Mendelssohn egy gye- rekda.rabját és Bartóktól 'kellett játszanom. Sokikdl komolyabb felkészülést, munkát jelentett a vizsga, mint korábban gondol­tam. Tudomásul kellene venni a tehetséget, és föHlmentenii bizo­nyos dolgok alól a tanulókat, mert a zene tanul ás egész em­bert igényel - mondja a tanár­nő. A sparttagozatos gyerekek a mi számunkra szinte „elvesz­nek”. Edzés utón teljesen feszü­lő izmokkal jönnek, így viszont nem lehet hangszerhez nyúlni. — 'Mindén tanár elkísér! ta- nílíwáinyát a felvételire? - Én igen! — Bár segíteni nem tudok, de a gyerek az izgalomiban legalább érzi, hogy áll mögöt­te valaki. Most már csak özei­ért eredményért kell izgulni. DECSI KISS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom