Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

a Képújság 1983. március 2. Alpok—Pamir—Kuba Premier előtt Hétfőn a szekszárdi csecse- imőotithanhon, rrKa'jd ezt kőve­tően Boinyihádon a 'művelődési központban beszélt népes kö­zönség előtt Rotikenbauer IPál, a Magyar Televízió világija ró 'rendezője. iEz a Világjáró s szó szlerliint értendő, együk hét végi beszélgetésünkben Racken- ba'uer Pál -elimesélte, hogy a föld 45 országában járt már, •továbbá az Antarktiszion. Az idei őszön „Fönn és lenn" háromrészes új sorozatát lát­hat já'k majd a tieilevízli'ó nézői. Ezek bői közülünk a magyar saj­tóban először néhány felvételt. Tavaly Rockenbaiuer részt vett ' az i l yen szakmai körökben vfi- •lág'szerte Ismert dr. Knalflft Wal­ter, dr. 'Kállló Péter és Boasák •Béla oldalán az Olasz-Alpok- •ban egy ..csekély” 1000 méte­res függőleges sziklafal meg­mászásában. Operatőre a sok filmjéből ismert Stensziky Gyu­fa voillt. •Ezt követte az a „ juta lom- játék” (salját kifejezése) me­lyet /Nagy Richard, az MTV el­nöké 'együk legmégiilbb munka­társának engedélyezett. Ennek során a Pamírban 6400 'magas­ságiig jutott fel, ami persze még mlíndlig messze az itt él- érlhétő legmagasabb — 7495 — méteres csúcs alatt van, de azért egy ötvenéves magyar te­levíziósnak „megteszi”. •Folytatásként a kubai meg­hívás 'következett, ezúttal nem a „fönn”, hanem a „lenn” je­gyében. Az MTV SE Természet- ibarát Szakosztályának tagja­ként a Stevenson „/Kincses szi­get” című regényéből Ismert környezetbe, a mai Ifjúság-szi­gete környékén forgatott fil­met 3—30 méter mélységben a szavai szerint „megejtőem ked­ves” kubai Iköíllégák társasá- gáblam a kora/llok és dajkacá- pák bi'rodallmóban. Képeink az ősszel esedékes sorozat előzeteseként szolgál­nak, premier előtt. (ordas) „Voltam a magasban és jár­tam a mélyben... Azaz pon­tosabban: úsztam.” Dunántúlt napló A Dunántúli Napló munka­társa azt vizsgálta: milyen ha­tással vannak a 'benzinárak és az utazási költségek a piaci árakra. A pécsi piacra járóik IköZüI korábban többen gon­doltak arra., hogy beépítik az üzemanyag és az utazási költ­ségeket az árakba, de hama­rosan/ alulmaradtak a piaci versenyben a pécsi termelők­kel szemben. Végül is a taka­rékos termesztői megoldásokat választották. A pécsi piacot figyelve ész­revehető, hogy a Vidéki eladók kicserélik autójukat kisebb fo­gyasztásúra. Divatba jött a kaláka-autózás is. Többen tár­sulnak egy autóiba és így hoz­zák fel az árut. Divatba jött a kora reggeli árusítás is. Feltű­nően élénkül a vásárcsarnok melletti éjjeli nagybani piac forgalma. Korábban a kispiac volt a vidéki árusaik kedvenc helye, most a központi pálya­udvar közelsége miatt a vá­sárcsarnoki árusítás a népsze­rűbb. Érdekes jelenség az is, hogy a 'bejáró kistermelők hatására a megszökött piadi napok is el­tolódtak. A Pécsett hagyomá­nyos szerda és szombat helyett a péntek kezd lenni az árusí­tás csúcsnapja. Szombaton fel­tűnően mérséklődött a vásárlói kedv is. E piaenap-megválto- záslban jelentős szerepet ját­szik az álikundósult szabad szombat, amely megváltoztatta az eladói és a vásárlói szoká­sokat ts. PETŐFI NÉPE Szolga Itatnak--e a szolgálta­tók? — tette fel a kérdést a Pe­tőfi Népe munkatársa. Az in­gatlankezelő vállalatnál tett lá­togatásakor elmondták: Kecs­keméten nincs Olyan nap, hogy az 5748 tanácsi bérlakás kö­zül valuhannét ne étkezne hír­adás szivárgó falikúiról, lyukas fürdőkádról vagy bojlerről, el­dugult s zennyví rief o I yóró1, rossz WC-tartályról, kilincs nél­küli ajtóról, hibás zárról, ki­tört ablakról ás még felsorolni Is sok lenne mi 'mindenről. •A több tízezer /bérlő érde­kében nemoslalk gyorsszolgála­tot szerveztek, hanem üzenet- rögzítőt is beszerezték. Hétvé­gén megadott telefanszámon hívhatják a városgazdálkodá­si vállalatát. A hívást rögzí­tik és a sürgősségi sorrendnek megfelelően indulnak kijavíta­ni a hibát. Tervezik, hogy az idén megerősítik a rádiókap- esólafot lis az irányítóközpont és az úton lévő szolgálati gép­kocsi között. Az újságíró tapasztalatai sze­rint: a kecskeméti ingatlanke­zelő vállalat dolgozói is átlag­embereik. Előfordul, hogy egy- egy késik közülük, megesik, hogy eigyilküknek-imálSikúknak rassz nia/pjia van. Am akkor is mennek, ha fagyos az út, ' •napköziben pocsolyáiban kell dólgozniu'k, hogy a törött csö­vet megkeressék, helyreállítsák a vízsrólgóltatást. Havi 250— 300 gyorsjavítóit végeznék, a •lakók egyre nagyobb megelé­gedésére. Akadnak persze lakók, akik elégedetlenek, mert egy nap­pal később jönnek. Természe­tesen a gyorsjavítók is elége­detlenék egynémely lakával. 'Előfordul bizony, hogy a cső­dug ulást az ókozza, hogy a töltöttkáposzta-imO'nadékoí nem a szemétbe, hanem a WC-be öntötték. Az eldugulás okai közt találkoztak: csirkecomb- •bal, savanyú uborkával, csont­tal, sZokiadt gyermekruhával... A hét közepén például más­fél /napig kínlódott egy sze- felőpár, a!míg egy háznál ki tudták szedni a szennyvízveze­tékből az üres konzervdobozt. Az egy hét tapasztalatát így összegezte az újságíró: az in­gatlankezelő vállalat dolgozói egyre jobban szolgáltatnak. Arról persze szó sinOs, hogy va­lamennyien angyalok. Termé­szetesen a lakók közül sem mlinöenkii visel angyalszárnya­ikat /Kecskeméten - és hozzáte­hetjük Szekszárdon sem. SOMOG/T^ Ingatlankezelő részleg ala­kult Nagyatádon. Korábban költségvetési üzem vált. A 'költ­ségvetési üzem az állami la­kásokon kívül több üzletet és raktárt is kezelt. Tavaly fel­adatul kaptáik a tízemeletes épületekben a lakások és az üzleteik fűtését is. Mindehhez egy általános ügyintézőt, egy építész'tedhinikust, két kőművest, egy segédmunkást és néhány fűtőszokeímbert alkalmaztak. Ha nagyobb felújításra volt szük­ség, segítségül kellett hívniuk az építőipari részleg dolgozóit. Ugyancsak az építőkhöz kellett fordulniuk, ha valahol nagyobb^ javítást kellett végezni. Ez a módszer nem vált be. Korsze­rűsíteni kellett az ingatlanke­zelő részleget. összevonták a lakóházak és a nagyobb ingatlanok irányí­tását, megszüntették a párhu­zamos vezetést és 'adminisztrá­ciót. Az ingatlankezelő részleg­ben létrehoztak egy ki vitel ez ő- csoportot. Ebben a csoportban /minden alyán szalkliparos meg­található, akire szükség lehet a kisebb-nagyobb hibák javí­tásakor, vagy felújításkor. Mun­kaijukat gépek is segítik. Az in­gatlankezelő részleg vezeti a különböző nyilvántartásokat, náluk lehet befizetni a lakbé­reket is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Tavaly év végén körvonala­zódott a Vörös Október Fér- firuhagyár idei terve. Az el­képzeléseket a vidéki gyárak­kal is időben egyeztették, meg­vitatták a vezetők. Székesfe­hérváron, az itteni gyáregység­iben nem volt titok, hogy a csökkent létszáim mellett jó mi­nőségű és nagyobb mennyisé­gű exportot és csekélyebb ha­zai megrendelést kell az idén kielégíteni. A gyár kollektívája által gyártott zakók minósége tavaly is megfelelt a követelmények­nek, így az idei megrendelé­sek zöme ismét nyugati (nagy­részt francia) export lelsz. Az idén újabb gépekkel gya­rapodott a nagyvállalat. Mint­egy negyvenlmSlIlSó forintot köl­töttek korszerű, minőséget és mennyiséget egyaránt javító technikai berendezésekre. Ezekből a gépekből jutott Szé­kesfehérvárrá i'S. Szükség i's volt rájuk, mert ebben az évben a székesfe­hérvári gyárból 224 ezer za­kót kell szállítani Franciaor­szágiba, nyolcezret szocialista országokba és hatezret hazai megrendelésre. A tervet úgy kell teljesíteniük, hogy 3—4 százalékos létszámcsökkenés várható a tavalyi tapasztalatok alapján. Idén a székesfehérvári és a várpalotái üzem közös igaz­gatással dólgozik. A két üzem eddig is kapcsdllaifban állt egy­mással, hiszen Székesfehérvá­ron a Zakó, Várpalotán pedig az öltönyök másik része, a inad rág készül. Az összevonás­sal nemcsak létszámot taka­ríthatnak meg, de jobban ösz- sze tudják hangáin! a minő­ségi követelményeket, éssze­rűbben gazdálkodhatnak. Kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők (4.) Az utolsó magyar nábob •Nem sokkal a hálbo/rú után ftanelfruhós férfi és amgolkosz- tü.miös hölgy szállt be Budaör­sön - akkor mlég Onnan in­dultaik a légljá rátok - a Prá­gába induló repülőgépbe. Sza­bályos útlevéllel indultak el •Budápeströl. Az egyik . útlevél Steve Szemere San Salvadar-i államipolgór,, a másik az ameri­kai hölgy nevére szólt. Két bő­rönd volt egész poggyászuk; az egyikben női ruháik, a másik­ban három férfiöltöny és fe­hérnemű volt, no meg egy - díszmágyar. •Ez volt minden, amellyel Sze­mere István - de genere Hu­ba - az egykori mérhetetlen Szemere-vaigyan örököse el­hagyta Magyarországot. Tizenhét éves korában telje­sen váratlanul szakadt rá a nagy örökség, amélyet a föld­birtokos Szemere Miklós, a jó­zsefvárosi idők „magános ga­vallérja" és Krúdy szerint a „játék nagytehetségű költője” hagyott rá. Hatalmas birtokok és telkek, bérházak, aranyak és ékszerék jelentették Európa egyik legnagyobb vagyonát. 'Amikor a végrendeletet ki­bontották, Szemere István egy svájci intézetben nevelkedett. Ott tudta meg, hogy a vagyon tetemes részét ő örökölte. Sze­mere István azonnal repülőgé­pet bérelt hitelbe, és Budapest­re jött. Az elhunyt Szemere Miklós jogtanácsosa és vagyo­nának kezelője könnyezve ölel­te keblére a fiataierbbert. Nem is engedte él a házától, amíg az bélé nem szeretett az ügy­véd szép fiatal lányáiba. A fur­fangos jogász mindent elköve­tett, hogy az óriási vagyon ne csússzék ki kezeli közül. Addig mesterkedett; amíg Szemere István feleségül nem vette lá­nyát, pedig mindketten úgy­szólván miég gyerekek voltak. A kierőszakolt házasság azonban nem bizonyult szeren­csésnek, noha a fiatalasszony­nak hamarosan kislánya szüle­tett. A gyermék nem tudta le­kötni a nyugtalan vérű Szeme­te Istvánt, akit - talán mon­dani sem kell — az arisztokrá­cia és az aranyifjúság egysze-' tilben kegyeibe fogadott. Éjsza­káról éjszalká'ra barátaival ti- vornyázott, dobálta a pénzt. /Rengeteget ivott, főleg tömény szeszt, s részegen támadtak azután azok a hóbortjai, ame­lyekről hetekig beszéltek a ipesti úgynevezett jó társasá­gokban. Egy ízben hatátmenti cseh­szlovák község vendéglőjében mulatott bátyjával. Még javá­ban húzta a cigány, amikor két szlovák csendőr lépett be és fligyéllmeztette őket, hogy nyil­vános helyen tilos az ilyenfbj- •ta mulatozás.' — Magánhelyen lehet? — kérdezte Szemere István. — Ahhoz semmi közünk — válaszolták o csendőrök. — Hát akkor megveszem a kocsmát — jelentette ki Sze­mete István, és öt perc múlva •már a valódi őr háromszorosá­ért ügyén, de az övé volt a vendéglő. A vendégéket kites­sékelték, majd folytatták a mu­lató zást reggel'ig. Miéi ott azon­ban eltávoztak, Szemere fel­gyújtotta a kocsmát. Annáik idején az együk is­mert pesti színésznőnek udva­rolt. A délelőtti próbán berúg­tak és pénzük elfogyott. — Nem baj — adta ki a jel­szót akadozó nyelvvel Szemere — megyünik a bankba pénzért, de digiánmyal... iBIókenítétték a hálború előtti évék leghíresebb üigónypriimá- sát és bandáját és elindult a taxi'karaván a bankhoz. A pénztárteremlben Szemere fel­állította a dig anyaikat, és a legnagyobb déli forgalom ide­jén a cigányok rázendítettek. A bank vezérigazgatója és igazgatója kezét tördelve kér­lelte Szemerét, hogy hagyassa abba a zenélést, de az ittas Szemere kitartott ötlete mel­lett, amíg pénzét fel nem vet­te. •Ilyen és hasonló botrányok­kal tette ismertté nevét Sze­mére István, alkimék költekezé­sei lásson minden képzeletet felülmúltak. Úgyszólván ha­vonta törte össze egy-egy ven­déglő vagy tokái berendezését, amelynek árát azután szó nél­kül kifizette. Ködben féleségé­től elköltözött, és még kevés­bé fékezlte léha életét. Uszá­lya sodródókból, az éjszakai élet kalandoraiból, és féléül á- gi nők seregéből áh ott. A háború alatt bevonult lég­védelmi tüZéroék. Az ütegál­lásba, ahol szólglát, naponta kocsiszámxa hozatta az élelmi­szert, hardászálmta a bort. A 'háború alatt ismerkedett meg egy szép elvált pesti aSszany- nyal, hónapokig együtt jártak. Szemere vagyandkat költött a nőre. Végül az asszony rábe­szélte, hogy vagyonának egy részét juttassa külföldre. Vál­lalkozott Is rá, hogy kicsem­pészi az országból. Szemeire gyanútlanul adta át ékszereit, rúdszálm'ra az aranyokat és zaCsikószámna a Napóleon-ér­mékét. A válláilkoZó szellemű ■nő ki is csempészte az ország­ból a több mIBliós értékeket, de aztán többé nem jelentkezett. Hogy mi történt vele és a mil­liókkal, nem sikerült megtud­ni. •Szemere István közvetlen az ostrom előtt isímerked/ett meg egy Amerikáiban született, ma­gyar származású asszonnyal. A csinos és okos nő legfőbb vonzereje az volt, hogy szem­rehányás nélkül tűrte Szemere mulatozásait, sőt együtt ivott vele. Az ostrom után Leány­falun béreltek villát, és úgy él­teik tovább, mi/nitha mii sem tör­tént volna. A Nemzeti Kaszinó 'romépületében ütötte tel ta­nyáját akkoriban a Nemzeti Klilskávézó, Szemere itt találko­zott az elmúlt rezsilm lecsúszott nagyságaival. De pénze ékkor mór nem volt. Aztán egy na külföldről egy San Sallvador-li •útlevélét kapott. Csalk néhezen emlékezett vissza orma, hogy az ostrom alatt egy részeg éjsza­kán valaki felajánlotta néki: alkar-e San Sa‘livaidor-l állam­polgár lenni. Szemere valamit dadogott majd szó nőikül kifi­zette érte az összegét, amit az illető kórt. Aztán öl is feléd- kezett az egészről. •Hogy kivándorolhasson, há­rom szobányi bútorát és több- tucatnyi festményét háromezer forintért elkótyavetyétélte és néhány ezer forintot úgy szer­zett, hogy a Pestlőriincen lévő ötven holdnyi házlhélyeli közül eladta, ami még megmaradt. Cliipperjegyet szerelmiének 'báty­ja küldött Amerikából. így Vég­ződött az utolsó magyar ná- bób hazai regénye. BÁLLÁ ODON — Vége — Az Olasz-Alpok jégmezőin IHP^W A Pamirban Magyarok a víz alatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom