Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-13 / 61. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII, évfolyam 61. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. március 13., vasárnap Mai számunkból MILYEN LAKÁSOKAT ÉRTÉKESÍTENEK? (3. old.) ON KÉRDEZ, Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) NEGYVENNYOLCAS HONVÉDEINK CSÁKÓJA (4. old.) ORVOS A FŰSZEREKRŐL (5. old.) ÉVADNYITÓ KÖZGYŰLÉS A VITORLÁZÓREPÜLŐKNÉL (6. old.) Kihasználatlan teherautók Egy miskolci gyárnak sürgősen kellett három apró alkatrész, amit nálunk csak Győrött gyártanak. Ha hagyományos úton akar hozzájuk jutni — megrendeli, iktat, postáz stb. — már arra elmegy két napja. Amennyiben a győri gyár azonnal tud szállítani, akkor a legjobb esetben is további két-három napot kell várni. Ez már öt nap, gyakorlatilag egy munkahét. A határidő viszont nagyon szorított, azért kocsiba „vágta” magát az anyagbeszerző — éppen egy kis kéttonnás furgon volt szabad - és a gépkocsivezetővel meg sem állt Győrig. így már másnap délben be lehetett szerelni a három alkatrészt. Hogy mibe került ez a „kiruccanás”, azt hozzávetőleges pontossággal mindenki ki tudja számítani, összesen hatszáz kilométert tett meg a furgon, ehhez járult még a két dolgozó szállodaköltsége, napidíja stb. Együttesen bizony meglehetősen sok pénz három kicsi alkatrészért (150 forintba kerülnek darabonként), s nem vigasztalhat bennünket az a tudat, hogy a három kis „semmiség” miatt leállt volna a termelés. Az ember ugyanis önkéntelenül azt kérdezi ilyenkor: nem lehet okosabban megszervezni a beszerzést? Ez a kissé szélsőséges —, de korántsem egyedülálló — eset azért jut eszünkbe, mert sok szó esik manapság arról, hogy mennyire használjuk ki a teherutó-állományt. Különösen a közületieket, vagyis azokat, amelyeket a különböző vállalatok, intézmények birtokolják. Ugyanis az elmúlt évtizedben majdnem megkétszereződött ez a tehergépkocsipark, miközben a fuvarozóvállalatók (Volán stb.) kezében lévő úgynevezett közhasználatú teherkocsik száma alig nőtt. Ezért 1981-ben már 130 ezer közületi és csak 25 ezer köz- használatú szállítójármű futott a magyar utakon. Ha azt nézzük, ki mennyit szállított, aránylag még elfogadható adatokhoz jutunk, hiszen a Volán meg más fuvarozók összesen 260 ezer tonna árut továbbítottak, amíg a közületi kocsik 360 ezer tonnát. (Egyébként már ezek a számok is gondolkodóba ejtők!) De ha a sokat emlegetett árutonna—kilométer" produktumot is megvizsgáljuk (márpedig így lehet igazán mérni a teljesítményt!), már az derül ki, hogy a mindössze 25 ezer Volán stb. teherautó egy- hatodrésszel többet teljesített, mint a 130 ezer közületi jármű! Egyértelmű a következtetés: a közületi teherkocsik kihasználtsága lényegesen rosszabb a hivatásos teherfuvarozókénál. Olyannyira, hogy még az a kérdés is az eszünkbe jut: nem luxus-e a saját vállalati teherautó?... Bármennyire is annak látszik, a külföldi másképp ítél. A tőkés országokban például már csak a teherautó-állomány 8-17 százaléka van a fuvarozók kezében, a szocialista országokban pedig 15-35 százaléka, attól függően, hogy melyik országot nézzük. A tendencia azonban egyértelmű: lassan mindenütt visszaszorultak a fuvarozók. De azért keményen állják a sarat, mert Franciaországban például már csak a teherkocsik 11 százaléka van a fuvarozók birtokában, s mégis az összteljesítmény felét végzik el. Az NSZK- ban is hasonlóak az arányok. Szinte világjelenségnek mondható, hogy a fuvarozó gépkocsijai jóval nagyobb távolságot tesznek meg rakotton, mint a közületi kocsik, így — legalábbis részben — érthető a nagyobb produktum. De korántsem egészen. A leírt számokból ország-világ előtt nyilvánvaló, hogy a magyar teherautók tetemes része vagy nem fut eleget, vagy ha fut is, gyakran semmi sincs a platóján. S bár a KPM adminisztratív módon igyekszik leszorítani az autóközlekedés „selejtjének”, vagyis az üres futásoknak arányát, a minisztérium törekvése azonban addig kevés sikerrel járt. A közületek ugyanis előszeretettel játsszák ki az erre vonatkozó rendeleteket, s ha leleplezik őket, nem okoz számukra nagy megterhelést, hogy ki kell fizetniük a kilométerenként három forint büntetéspénzt. „A vállalatoknak a termelés folyamatosságában meglévő érdekeltsége erősebb a költségek csökkentésére irányuló törekvésnél” — jellemezte a helyzetet Barbucz Sarolta a Figyelő 1982/5. számában. Való igaz: a saját teherautó mindig rendelkezésre áll, bármikor átcsoportosítható és biztonságot ad. Ezért érthetően vonzóbb. Mégis valami hathatósabb intézkedésre volna szükség a mai helyzet megváltoztatására, hiszen — ne szépítsük a dolgot - ez országos méretű pazarlás. S még az sem nyugtathat meg bennünket, hogy kárpótlásul legalább folyamatosabb a vállalatoknál a termelés. Kérdés ugyanis: mibe kerül az ilyen folyamatosság? BERTALANFY JUDIT Megyei KlSZ-kiildöttgyűlés A gazdaságpolitikai munka értékelése Kiss Magdolna első titkár előterjeszti a megyei KlSZ-bizott- ság beszámolóját Két kongresszus között, körülibe lül félidőiben hívta össze a ímegyei Kl'SZ-lbizottság a küldöttgyűlést. Ezúttal! -nem választások útijain ve'tltelk riészt a küldöttek a gyűlésen, hanem a megyei KlSZ-lbizotltsIág a járási és a városi testületek .tagijai, a ímegyei pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai és a járási REB- ek elnökei tana csíkoztak szom- Ibatan Szekszárdim a megyei pártbizottság tanácstermiében, képviselve, a tagságot. A népgazdaság jelen 'helyzetében, az ifjúságii szövetséginek is a legfontosabb feladatai közé taintozilk a gazdasági épPtőmumlka segítése, támogatásai, ezért — miivel nem 'kötelező a komgiresszuis közötti rendkívüli küldöttgyűlésen telijeskö- rűen elemezni a végzett munkát — ezt a témát választotta megvitatásra a beszámoló megyei IKISZ-bizottság. Tegnap délelőtt Szekszárdon 118 küldött tekintette át az elmúlt időszakot, a küldöttgyűlésen részt vett d.r. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára, a tanács, a társadalmi és a tömegszervezetek megyei vezető!. A küldöttgyűlés levezető elnöke Török Mária, a megyei iKISZ-Ibiizottság titkára volt. A megyei KISZ-bizottság beszámolóiját Kiss Magdolna első Itiitkáir terjesztette elő. A küldöttgyűlés feladatai közé tartozott, hogy a legutóbbi választások óta kooptált bizottsági tagokat tisztükben megerősítse és három új taggal kiegészítse a megyei KlSZ-bizott- ságbt. Az előterjesztett beszámoló Ibevezéíőben hangsúlyozza a téimaváiosztás aktualitását és jelentőségét, maijd bizonyítjd, Ihogy a megyei KISZ-bizattság több oldalról több napirendi .pont keretében igyekezett áttekinteni mindazon területeket, ahol a mozgalom a gazdasági építőlmunkát segítheti. (Folytatás a 2. oldalon.) El nem kötelezettek Befejeződött a csúcskonferencia Politikai és gazdásági dokumentumok elfogadásával szombaton délelőtt Új-Delhiben véget ért az el nem kötelezett államnak VII. csúcskonferenciája. A dokumentumok összegezik a mozgalom állásfoglOlláisát csaknem valamennyi fontos nemzetközi politikai kérdésiben, több alkataim ma i is élesen szállnak szemibe az imperialista, újgyür- mataSító törékvésékkel, több nemzetközi feszültséggóc fennállásával 'kapcsolatban elítélik az Egyesült Állaimok politikaiját. Ugyanakkor nagyobb gazdasági lehetőségeket követel nélk a fejlődő országok számára éí sürgetik az új gazdasági világrend létrehozását. A terjedelmes politikai nyi- Itatkozat támogatásáról biztosítja az ENSZ erőfeszítéseit és íjavosolljO, nyilvánítsák 1985-öt az ENSZ évévé. Követeli a nemzetközi politika» és gazdasági döntések demöknatizáilását és határozott követeléseket terjeszt elő a. fejlett országaiknak a gazdasági kérdéseik megoldására. Követelik az el nem kötelezették, hogy haladéktalanul tiltsák ímeg a nukleáris fegyvereik alkalmazását, vagy az ezzel történő fenyegetést, kössenek szerződést mindé nfaijtb atomkísérlet Ibetlltására, haljtsanök végre nukleáris leszerelést, hozzanak létre atomfegyvermentes övezeteket. Közgyűlések megyeszerte Siómenti ÁFÉSZ, Simontornya Hat község A több mint 3500 tagot szám. látó simontoxnyai Siómenti ÁFÉSZ 150 küldötte tanácskozott pénteken Simontornyán, o pártbaznam az 1982-es munkáról! és aiz 1983-as tervekről. A vezetőség beszámolóját Péti Imre, az igazgatóság elnöke terjesztette elő. A 'küldöttközgyűlésen megjelent és annak munkájában .részt vett dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára. A beszámolóban Péti Imre joggal hangoztatta., hogy az elmúlt évben, nehéz körülmények között kellett gazdálkodniuk. Eredményesen zárta az évet a szövetkezet 1982-ben. Sikerült biztosítani a hat község — Si- montornyai, Pincehely, Ozorai, Kisszékely, Nagyszékely és Tol- nonémedii — alapellátását. A szövetkezet vonzáskörzetében, a 'kiskereskedelmi forgalom a vártnál lassabban emelkedett. Az élelmiszerforgalom teljesítménye jó volt. Nagyon sok gondot okozott az ipaircilkkágazat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az önkiszolgáló egységek — Simontornya, Ozorai — tevékenysége megfelelő volt. Ezért a jövőbeni az önkiszolgáló boltok — ahol lehetőség von rá — számát növelni kell. Tavaly aka.- dozott az áru'bészerzés. Többször volt hiány pamut alapanyagú ruházati, ipari szerelvény, szövetkezete hűtőgép és szeg áruféleségekből.! 'Nagyon, jó eredményről adhatott számot a1 vezetés ai vendéglátás terén. A forgalom 11,7 százalékkal nőtt, ez pedig meghaladja a. megyei átlagot. A felvásárlási tevékenység a tervezett szinten volt, fenmpkadás nem keletkezett. Tavaly befejezték a simontor- nyaii bútorraktár építését, o pincehelyi italbolt építését és o tdl- nanémedi presszóhoz göngyö- Jegiila'ktárt építettek a pincehelyi 'kárhözaam b’",<-' hoztak létre és befej'" „ «usszékelyi presszó tatarozását is. A Siómenti ÁFÉSZ 1982-ben 286 millió forintot forgalmazott, ebből a' nyereség 6,7 millió forint. Az 1983-a's tervekről szólva Péti Imre elmondotta, hogy o kiskereskedelmi forgalmait 5,6 százalékkal, a vendéglátást 6,8 százalékkal tervezik növelni. Több, mint 300 millió forintos forgalmat bonyolítanak le és a nyereség pedig 6,8 millió forint lesz. T'ülnanémediiben felvásárlóhelyet, takarmánybölfot és tüzelő lerakó tot alakítanak ki. ön- kiszolgáló egységgé alakítják át a simontoirnyai 6. számú élelmiszerboltot és több helyen tovább folytatják és befejezik az 1982-ben megkezdett épületta- tarozá sokat. sabba.n és gyorsabban tudnák reagálni a piac igényeire.. A 120 tagú szövetkezet vezetőségének beszámolóját Balázsi István elnök ismertette a tagsággal. A közgyűlésen részt vett Cserép Imre, a tamási járási pártbizottság első titkára, Tamás Adóim, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Fodor Tibor, a KISZÖV elnöke. A gyöniki szövetkezet 1982- ben 24,6 millió forintos árbevétel mellett 4,3 millió forintos nyereséget produkált. Jó eredményeiket ért el a faipart üzemük. Annak ellenére, hogy napjainkban csökkenték a beruházások és kisebb lett a kereslet a zsöllyeszékek iránt, melyet a mozik számára készítenek. Az üzem 10 millió forintos forgalmat bonyolítóit le és 1,8 millió forintos eredményt hozott. A faipari szerszámgyártó üzem — annak ellenére, hogy folyamatos munkaellátottság volt — nem teljesítette tervét. Ennék oka1 többnyire az, hogy nem kaptak .megfelélő anyagokat és az üzem gépei elavultak. Legeredlményesebben dolgozott ai székiszerelő részleg. Terven felül teljesítettek és a haszon. is ennék alapján, alakult. Tavaly hoztak létre Gyönkön egy varrodát, amely nem tudott a kívánt mértékben dolgozni, A faiparban megmaradt szövet- huUadékból gyártanak jó minőségű gépkocsi-üléshuzatokat, azonban a piac telített és a szövetkezetnél nem volt megfelelő a. kereskedelmi munka. Ennek ellenére továbbra is fenntartják ezt a vállalkozást Gyönkön, A beszámolóban nagy hangsúlyt kapott a beruházás. Több mint 10 .millió forintot költenek a szerszámüzemre a következő években. A faipari marószerszá- mPk iránt nagy a. kereslet és jelentős impartmegtakarítást érhet el a szövetkezet, ha a beruházás végén, sikerül felfuttatni a termelést. Már az 1983-as tervekben szerepei, hogy 7 millió forintos importmegtakarítá'st kell hoznia ennek az üzemnek. A szövetkezetben továbbra is a rugalmasságra kell törekedni, hangzott el a beszámolóban' és a hozzászólásokban, és továbbra, is törekedni kell arra., hogy a környékben segítsék az építkezéseiket — az építőrészlle- gük jól dolgozott 1982-ben is —, segítsenék a lakossági megrendelések kielégítésében. Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet Túl a százmillión Részközgyűlés Bonyhádon Spirál Vegyesipari Szövetkezet» Gyönk Eredményes tevékenység Gyönkön dolgozik a megye légloisebb ipari szövetkezete. Mint a beszámolóból és ai hozzászólásokból kitűnt, a legkisebb jelző azt jelenti, hogy előnyben vonnák a nagyobb gazdálkodó egységekkel szemben. a gyönkiék, mivel rugalmaA Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet tagságának csaknem fele a bonyhádi üzemben dolgozik, illetve Bonyhád környékén lakó bedolgozó. Ez indokolja, hogy Bonyhádon is és a szövetkezet székhelyén-, Pakson, résziközgyűlést tartsanak. A bonyhádi részközgyűlés munkájában részt vett dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára és Fodor Tibor KISZÖVe'linök. A vezetőség beszámolójából — amit Fräst Antal elnök mondott el — kitűnt, hogy a különböző nehézségek ellenére a múlt évben eredményesen gaz(Folytatás a 3. oldalon.)
