Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 50. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. március 1., kedd. Mai számunkból MUNKASÖR-EMLÉKSZOBA DOMBÓVÁROTT (3. old.) A VERSMONDÓ MŰHELY BEMUTATKOZÁSA (4. old.) NÉGY HELYET ZUHANT A DÓZSA (5. old.) A TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA HATODIK ÉVE (3. old.) — Kirakat Most érkezett! — figyelmeztet ki tudja, hányadszor az áruházi kirakat felirata. Alatta csenevész bőrkabát, színe átmenet a mustár- és a citromsárga között. Érkezéséről kö­rülbelül egy hónapja szereztem tudomást. Azóta kitartóan macerái, összemosván múltat és jelent, már-már rekvizi- tummá válik. Az első napokban önelégült ember módjára, nevetve mentem el mellette, mint aki átlát a szitán. Legszíveseb­ben minden bőrkabát után áhítozó vevővel közöltem volna felfedezésemet, miszerint téved, ha azt hiszi, hogy az a holmi éppen ma köszöntött a boltra: a kabát és az áru­ház régi ismerősök. Később úgy éreztem, hogy a büszke fel­irat alatt lapító áru rám vigyorog: igenis, most ebben a pillanatban érkezett, rajta a por, az út pora, nem pedig az elhanyagolt portálé. Ártatlan trükkről volna csupán szó, amely hozzásegíti az elárvult bőrkabátot hajdani gazdájá­hoz? A vásárló lélektanát ismerő kereskedő jól tudja a fel­irat serkentő hatását: a most egyben azt is jelenti, hogy még ... még van a portékából, most vigye — járom be én is a vevőlogika lépcsőit. Lám, egyszerű eladói fogásról van szó, kár ezen háborogni. Mégis zavart, hogy heteken át ott láttam a szemet szúró feliratot, zavart a kérdés, amely minduntalan társult mellé: vajon a kirakat dolga az, hogy füllentsen? Riporteriskolám keserű emléke egy hajdani üzemlátoga­tás. Az igazgató karon fogott, büszkén mutatta a gyárud­var gondozott pázsitját, amelyet a városközpont parkja is megirigyelt volna, elkalauzolt a nemrégen átadott csar­nokba, ahol szupermodern gépek duruzsoltak, s én — bár láttam a messzebb fekvő ütött-kopott műhelyt — megnyu­godva tértem vissza az irodaszobába. Néhány héttel a ri­port megjelenése után olvastam a közleményt, amely hí­rül adta, hogy a helyileg illetékes szakszervezet munkavé­delmi osztálya az öreg műhelyben leállíttatta a termelést, mivel az elhasználódott épület összedőléssel fenyeget. A vállalat vezetőjé nekem csupán a kirakatot mutatta meg — a díszlet mögötti világot magamnak kellett volna fölfedez­nem. A kirakat dolga a tájékoztatás és serkentés valamire, fő­leg vásárlásra. S ezt lehet szépen, magas színvonalon csi­nálni. Ezért született, bár vannak, akik úgy vélik, hogy elég, ha informálja a bámészkodót — mit kaphat az üzletben. A kirakatrendezők - csuklójukon mesterségük címerével, az elmaradhatatlan tűpárnával — hosszasan fejtegetik szak- I májuk esztétikáját, kikelve az ellen, hogy portált bárki is egvszerűen áruházi pultnak tekintse. Feladata nemcsak a tájékoztatás: érdeklődést kell csiholni az áruk iránt, be kell csalogatni a vevőt a boltba, kedvet ébreszteni a vá­sárlásra. Érvelek én is: a kirakat dolga valóban a dicsek­vés, de ez nem alapulhat olcsó trükkökön, a vevő becsapá­sán mén olyan ártatlan dologban sem, mint a hetekig kint felejtett cédula. Beszélgetőtársaim bólogatnak: a kira­katot igazán az dicséri, ha fedezete van — az ajtón belül. A tévériportokban építkezések sártengere tűnik fel, kosz­páncélt viselő drága gépekkel, elhajigólt szerszámokkal, árván gubbasztó építőanyag-halmokkal. Miért a rendetlen­ség? Amikor a pesti Duna-parton az osztrákok szállodáin­kat építették, nem a magas technikai színvonal, vagy a fe­gyelmezett munka szúrt szemet, hanem a rend. Amely nél­kül hiába működnek sokat tudó masinák. Lehetetlen az előírások precíz megtartása, a pontos kivitelezés. A rend a legjobb rendész. Hiánya pedig csakúgy vezethet pazar­láshoz, mint ennek-annak eltűnéséhez — utólagos nyomot egyik sem hagy. Vegyünk egy más példát. A rang nemcsak tiszteletet - rendet is követel, fgy, amikor magas beosztású vendég ér­kezik, mindig tisztaságot talál. De sok helyen többnyire csak ilyenkor. Már napokkal előbb abbamarad a tulajdon­képpeni munka, előkerülnek a seprők, a lapátok, takarító­brigádok alakulnak, „kiglancolják" még a környéket is. A látogatást követő napokban azonban már ismét minden a régi. Úgy tetszik, hogy ilyen helyen hiányzik a tisztelet a saját közösségük és az őket közvetlenül körülvevő tárgyak, a közösség értékei iránt. Sokan azt hiszik, hogy a munka eleve rendetlenséggel jár — a tisztaság a befejezettség je­le. Pedig a hanyagság nemcsak egy-egy termék minősé­gében testesül meg, hanem a munkahelyi környezet ké­I pében is. Kellenek a kirakatok. Csak szerepüket nem szabad túl­értékelni, még kevésbé általánossá dagasztani. A vásárokon, a divatbemutatókon sem találni, eladhatat­lan portékáikkal büszkélkednek a gyárak, fennhéjázva hir­detvén, hogy milyen kitartóan ragaszkodnak korszerűtlen, ódivatú termékeikhez. A fényes fesztiválok, ünnepségsoro­zatok sem arra valók, hogy a színhelyül szolgáló városok fölfedjék, elibénk tárják árnyékos oldalukat. A kirakatok csak akkor kezdenek veszélyesekké válni, amikor átlépik voltaképpeni céljuk mezsgyéjét és a magas színvonalú tá­jékoztatás helyett a megtévesztő mutogatás eszközévé silá­I nyúlnak. X gyár büszke lesz díjat nyert termékére, amely­ből csak kis szériát gyárt — elégedettségében viszont megfeledkezik rossz minőségű, ósdi kacatjairól, vagy ép­pen hiánycikkeiről. A túl sok kirakat hajlamossá tehet az önelégültségre, a hibák elkendőzésére, a valóság meghamisítására, a sze­repjátszásra. A jó kirakat mindig másoknak szól — sohasem önmagunknak. Ezért nem téveszthető össze a tükörrel. TAMÁS ERVIN El nem kötelezettek Ma kezdődnek a csúcs előkészítő megbeszélései Az el nem kötelezett orszá­gok kormányképviselőinek két. napos előkésztíő megbeszélésé­vel kezdődik meg ma Üj-Delhi- ben a mozgalom VII. csúcskon­ferenciájának eseménysorozata. Csütörtökön és pénteken a kül. ügyminisrterek tanácskoznak: meghatározzák a konferencia menetét, s végső formába öntik a dokumentumokat. Az állam- és kormányfők a hét végén ér­keznek az indiai fővárosba, hogy azután a jövő héten, már­cius 7—14. között ülésezzenek a Vigyam Bhavanban, az Új­Delhi központjában álló mo­dern kongresszusi palotában. Korántsem túlzás, ha a világ­sajtó — amelyet egyébként vagy másfél ezer tudósító kép. visel a színhelyen — már jóelő- re az év egyik legfontosabb nemzetközi politikai eseményé­nek minősíti a csúcstalálkozót. Az el nem kötelezettek moz­galma ugyanis, fennállásának alig több mint két évtizede alatt a világpolitika rendkívül jelentős tényezője lett. Tagjai alkotják az Egyesült Nemzetek Szervezetében a többséqet, gyakorlatilag egyesítik az úgy­nevezett harmadik világ orszá­gait, közösen megfogalmazott állásfoglalásuk rendkívül jelen­tős számos világméretű problé­ma megoldásában. S mivel a mozgalom különböző itársadal. mi és politikai rendszerű orszá­gokból tevődik össze, amelyek ugyanakkor elfogadnak egy kö­zös programot, igen nagy sze­repe van és lehet a békés egy­más mellett élés elveinek világ, méretű megvalósításában épp­úgy, mint a nemzetközi gazda­sági kérdések rendezésében, az egész világra kiterjedő problé­mák megoldásában. Várkonyi Péter Szófiában Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára vasárnap Szófiába érke­zett. Az MSZMP KB titkárát a szófiai repülőtéren Dimitr Szta- nisev, a BKP KB titkára fogad­ta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete. Várkonyi Péter megérkezése után virágot helyezett ©I Georgi Dimitrov szófiai mauzóleumá­nál, és lerótta kegyeletét a bolgár és a nemzetközi kom. munista és munkásmozgalom kiemelkedő alakjának szarko­fágjánál. Hazánkba érkezett a román külügyminiszter Szovjet-kínai politikai konzultációk Púja Frigyes külügyminiszter meg hívására héfőm hivata los, baráti .látogatásra hazánkba érkezett Stefan Andrei román külügyminiszter. A vendéget a Feriehgyi repü­lőtéren Púja Frigyes fogadtai Jeten volt Barity Miklósi, hazánk bukaresti és Victor Bolóján, a Romár» Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A meg­érkezést követően, ai külügymi- niszténiumban. megkezdődtek a hivatalos magyar—román kül­ügyminiszteri tárgyalások. A megbeszélésen részt vett Barity Miklós és Victor Bolojan. Este Púja Frigyes díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendéghá- zábani (MTI.) A Moszkvában ma folytatódó, tavaly Pekingben megkezdett szovjet—kínai politikai konzul­tációkra vasárnap a szovjet fő. városba érkezett Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes, a Kí­nai Népköztársaság kormányá­nak különmegbízottja. Útjára szakértők és tanácsadók cso­portja kísérte el. Mint ismeretes, a jelenlegi konzultációsorozat a múlt év októberében kezdődött, amikor Leonyid lljicsov szovjet külügy­miniszter-helyettes három héten keresztül tárgyalt Pekingben a KNK képviselőivel. (A szovjet—kínai politikai konzultációkról szól hétfő esti kommentárunk lapunk 2. olda­lán.) Textiltisztító Vállalat a szolgáltatások színvonala A múlt nyáron sok jogos bí­rálat érte a Tolna megyei Tex­tiltisztító Vállalatot. Időközben „magától” is javult a helyzet. Télen kicsit lélegzethez jutnak, mert lényegesen kevesebb a munkájuk, mint a főszezonban, legalábbis ami a lakossági mo­sást és vegytisztítást illeti. Amíg nyáron havonta 1700 mázsa a mosnivaló ágy- és asztalnemű, ilyenkor csak 7— 800, éppen ezért most már tar­tani tudják a két hét vállalási időt. A vegytisztító szalonok kapacitástól és az igényektől függően ennél rövidebb határ­időket is alkalmaznak. Április első feléig szeretnék stabilizálni a létszámot, különö­sen fontos ez a kalendereknél (a gőzvasalóknál). Hogy ez si­kerüljön is, több intézkedést vezettek be, közülük a bérforma megváltoztatásához fűznek nagy reményeket. Eddig kilóra és teljesítménybérben dolgoztak a vasalók, holott a teljesítmény nem igazán mérhető, hiszen a kisméretű konyharuhák és a lepedők vasalása nem vethető össze. Most az órabérezést egy lé­nyegesen szigorúbb minőségi ellenőrzés egészíti ki, tehát az kereshet jobban, aki jobb mun. kát végez. Differenciált bér- fejlesztéssel is segíteni kíván­ják mind a létszám stabilizá­lását, mind pedig a minőségi munkát. Sokan kifogásolták a bérágy­neműk állapotát, a fogyasztók megyei tanácsa is foglalkozott e kérdéssel. Ezek után meg­kezdték az ágyneműk átválo­gatását, a már nem megfelelő­ket kivonják a forgalomból. Nem népszerűek az egyszínű Krisztina agyagból készült ágyneműk sem, különösen nem a hamar fakuló rózsaszínűek, érdekes, hogy még a damaszt ágyneműket sem keresték, sőt, el sem fogadták a szerződő fe­lek. Ezek kivonása is megkez­dődött a forgalomból, három, ezer darab színes, mintás, úgy­nevezett rózsás ágyneműgarni­túrát rendeltek. Tapasztalataik szerint 100—110 mosást visej el egy-egy garnitúra. Leltár szerint tizenhétezer-négyszáz ágyneműjük van. de a volóság. bán ezek nem mind használha­tók, mert van közöttük hiányos és elhasználódott. A bérlők száma közel tízezer a megyé­ben, a Patyolatnál úgy tudják, hogy jelenleg minden igényt ki tudnak elégíteni. Kevésbé nép­szerű a törülközőbérlet, egy- eqy garnitúrában három darab van, a szolgáltatást 726-an ve­szik igénybe. A lakosság igen fegyelmezetten betartja a ha­táridőt Sok gondot okoztak a lesza­kadt gombok, illetve a duplán gomblyukazott ágyneműk. A vállalat gombkészítő gépet szerzett be, minden bérlő ka­pott egy garnitúra gombot, amit vásárlással pótolni is lehet. Köztudomású, hogy a tisztító- szalonok jelenleg veszteséggel dolgoznak, azelőtt ezt a tevé­kenységet támogatta az állam, most a vállalatnak kell kigaz­dálkodni a hiányzó összeget. Új tevékenységi formával is pró­bálkozik a megyei vállalat. A kiskereskedelmi tevékenység várhatóan áprilisban indul be a szekszárdi IV-es szalonban. Hiánycikknek számító női és fér­fi fehérnemű forgalmazásával próbálkoznak, főként valami okból leértékelt, olcsó terméke­ket igyekeznek beszerezni. A MAY Budapestről érkezett ágyneműit mossák, vasalják A közkedvelt rózsás bérágyneműk csomagolásra várnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom