Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

Képújság 1983. február 9. Pixilláció és mágia Beszélgetés Varsányi Ferenc filmrendezővel Jelenet a Suli-buli cimű filmből _______________________________________________________________________________- _________________ — A Su'li-lbuíit, legújabb ani­mációs filmjét ezekben a he­tekben játsszák az ország film­színházaiban, s tegyük hozzá, a fiatalabb nemzedék előtt nagy sikert arat. Honnan indult el, hogyan kezdte el a pályá­ját Varsányi Ferenc? — Ered'et'ilíeg arafli'kusnak Iké- szü'ltem, de az érettségi után nem vettette fel- az i pair művé sze­ri főiskolára — mondja a film­rendező. — Némi ta n á cstól an - kodás után grafikával, karika­túráik rajzolásával1 kezdtem fog­lalkozni. így jutottam be ké­sőbb, 1 viszonylag könnyen, a Pannónia Filmstúdióba, ahol eg,y akkor induló aninnőtar- képző _ tanfolyamra jelentkez­tem. Sikeres viizsgamturükám után fázisra jzoláként alkalmaztak. Csak később, évek múltán irat­koztam be mégis az iparmű­vészeti főiskolára, s onnan a színház és filmművészeti főis­kola adásTend'ező'i szakára, amelyet miég ma is látogatok.- A filmgyárba kerülve egyen­letes út várt önre? — Egyáltalán nem. Csak más­fél évig bírtam ezt a munkát, aztán elegem lett belőle, ki­léptem. Új rá k a rikatúrá kát kezdtem rajzolni, de ez anya­gilag keveset hozott. Közben behívtak katonának is, és ami­kor leszereltem, visszatértem a Pannóniába, és sorozatban kezdtem írni a forgatókönyve­ket, gondoltam, egyet csak el­fogadnak egyszer. — És elfogadták? — Igen, így készülhetett el az első artiimációs filmem, a Méz eskalá,esős, amely húsz fesztiválon vett részt és har­minc ország vásárolta meg, ezenkívül bekerült egy érdekes animációs fí'lmaimanaohba is. A 'következő kisfáméin, a hfagy mulatság már korántsem ara­tott ilyen átütő sikert, pedig az ötlet jó volt, egy groteszk hang­vételű esküvő története.. Csak a kritikus ok' fogadták ellisme- réssel. — Hogyan jutott el a pixittá- oióig? Filmjei ezzel a különle­ges, felgyorsuló mozgást ered­ményező technikával készülnek, amit nálunk az Irka-firka be­mutatójáig nem ismertek? — A pixilliációt nem én, ha­nem a kanadai Norman Mc­Laren. fedezte fél, é(s a'ka''máz­ta először, úgy harminc évvel ezelőtt. Én csők láttam itthon az első filmjét, a Szomszédo­kat és 'később, amikor diák- folklórral kezdtem foglalkozni, eszembe jutott ez a technika. De nekem iis mindent, 'élőiről kellett kezdenem, és kikísérle- teznism. — Amikor gyűjtögetni kezdtem a padfizkákat, diák- rajzokat, a gyűjtemény köré egy keretet fontam, de végül ez a keret vált a film, az Irka- firka főrészévé'. Véletlenül1 jöt­tem rá, hogy a pixilláció, a fi'lmkockázás nagyon alkalmas ennek a kamaszos mozgásnak a humoros megjelenítésére.- Hogyan határozná meg ezt a sajátos technikát?- Olyanfajta mozgás, amely a rajzfülmek sajátos, stilizált mozgásához hasonlatos. Köl­tői mozgásnak tekintem, a ko­média kö'ltőisége fogalmazó­dik meg bennem. Technikailag a mozgás felgyorsításával, egyes filmkockák átugrrá sóval teremthető meg. Én kezdetben csak animációs filmet akartam készíteni, a firkák emberi figu­rák nélkül mozogtak volna, de a tárgyi világot — miután em­bereket i's szerepeltettem — csakis hasonulás útján lehet az élővlilágggall vegyíteni. Ehhez kellett a kodkázás, a pixilláció. — A Súli-lbulíi is teljes értékű pixilláciás alkotás?- Ez o film már második va­riáció. Az első a televízió szá­mára készült. A pixillációs tech­nika alkalmazását ebben a.fel­dolgozásban már csak drama- turg'iOilag indokolt esetekben használtam. A jövőben is első­sorban ilyen jellegű filmeket szeretnék készíteni. A tétaakö- röm persze meghatározott te­rületet öltelné fel: burTeszket, mesét, szürrealista történetet stb. — Hová étkezett el mint ren­dező a Sulii -Ibullival1? — Tudom, az első Suli-buli­ban még élesen, durván meg­fogalmazva valósítottam meg elképzeléseimet, de legújabb, a mostani változat, úgy érzem, már jobb 1lett. Ezzel a filmmel valami pluszt tanultam meg. Ezt megelőzően még forgattam eg.y-két kísérleti jelleggel ké­szült Iklisfilmet lis: A kis bur- feszlket és a Háborúra derűt. — Milyen volt a Siilii-buli ed­digi fogadtatása?- Azok, akik nem vették ész­re a két változat közötti kü­lönbséget, azt mondták, minek egy rókáról két bőrt lehúzni. Mások viszont, akik odafigyel­tek a lényegire, helyeselték, hogy a filmvásznon is megje- len t. — Kikhez szól végeredmény­ben ez a film?- Úgy vélem, mindenekelőtt o fiatalabb 'korosztályokhoz. Ök jól bírják a játék gyorsuló tempóját, és mlag.uk is - élet­kori sajátosságúik révén — bak­ugrásokban gondolkodnak és szívesen fogadnak öncélú já­tékokat is. Ebben a filmben el­sősorban róluk van szó! Nevet­hetnek az iskolai rémségeken. Azt is mondhatnám, o Sul'i- bull varázslat! Mág*io! Aki vé­gignézi, úgy érzi magát, mint az ősember, aki lerajzolja a bölényt és átszúrja. A film te­le van csodával, és valóban közel áll a mágiához. A diá­kok, a fiatalok szeretik, élvezik, miint a budapesti Bem mozi­ban kialakított Sulii-buli- centrum is igazolja1. Sikerrel játsszák telt házaik előtt. Sz. B. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Velencei-tó déli partja té­len sem alszik. A termálforrás tájékán nagy­szabású földmunkák kezdődtek, dübörgő gépek szabdalják, ár- koljá'k a földet. A Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat — a termálfürdő majdani üzemelte­tője a- jelenlegi beruházási „gazdája" - hozzákezdett az építkezéshez. Pontosabban az alapozó munka ez. Kevéssé látványos, de na­gyon is 'nélkülözhetetlen. Az ivóvízvezeték és o szennyvíz- csatorna kivitelezése folylilk még, de rövidesen megkezdődik a termő Ivezeté'k építése is. — A rövidesen megkötendő szerződés szerint a mintegy negyvenmilliós beruházás kivi­telezője a FETÉV lesz — mond- jio Agárdon Marjáne'k József, a Velencei-tavi Intéző Bizott­ság főtitkára. - Társadalmi munka lesz a fedezete a to­vábbi hat-nyolc millió farint ér­tékű tennivalónak. Társadalmi összefogással készül majd a terület parkosítása', o sétányok kialakítása., az útburkolat és a gépjárműparkoló, de társadal­mi munkások vesznek részt a közművek kiépítésében és be­kötésében is. A kétszázötven fürdővendég befogadására' alkalmas fedett meleg Vizű fürdőt úgy telepítik, hogy később — az igényeknek és az anyagi lehetőségeknek megfelelően - tovább tehessen bővíteni. A tavasszal megkez­dődő magiasé'.pitési munkálatok nyomán 1984 második félévé­ben várható a létesítmény át­adása. Már folyik az új velencei strand építése az ifjúsági üdü­lőtelep szomszédságában — várhatóan meg is tudják nyit­ni o fürdőidényre. A déli parton két strandot — a gárdonyit és a veíeoce-fürdőit — felújítanak, hogy korszerűb­ben, külturátabban tudjanak majd a nyári vendégek rendel­kezésére állói. S szemben, a osontrét'i kikötő mellett rövide­sen megkezdődik egy újabb strand építése. Ennek az óve- lenceiek és a sukorái hegy­oldal üdülői örülnek majd'. SOMOG/lNÉPUP Somogy bemutatkozik Buda­pesten. A megyei tanács, va­lamint a Pannónia' Szálloda' és Vendéglátó Vállalat általi' ren­dezett kiállítást február 9-én 14 árakor nyitják meg az Át­rium Hyatt Szállóban és feb­ruár 12-én, szombaton este a budapesti Dorottya-bállal feje­zik be. A rendezők úgy állítot­ták össze a programot, Hogy a látogatók megismerjék a me­gye gazdaságát, népművésze­tét, természeti és történelmi ér­tékeit, múltját. Csaknem har­minc könnyű- és él'élmiszer- iparí vállalat, szövetkezet mu- ta.fja be termékeit, a hivatá­sos képzőművészek munkáit pe­dig a kiállítás lideje alatt meg is vásárolhatják a látogatók. Az ünnepélyes megnyitót kö­vetően Somogyröl szőlő filme­ket mutatnak be, s a szálló előcsarnokának teraszán a Tinotoris régizene-együttes kö­szönti műsorával a látogató­kat. Zselici folklórműsorával be­mutatkozik a Somogy tánc- együttes. A kiállítás ideje alatt a balatonszentgyörgyi Kis- Balbfon táncegyüttes, és a ka­posvári Barokk együttes is. A Budapesten élő somogyiak ba­ráti körének szekcióit is meg­hívták a kiállításra és tájékoz­tatót tartanak számukra a me­gye tudományos, kulturális és művészeti életéről, g,azd'aságá- rál. A SiÓtour a kiállítás ideje alatt 'információs irodát működ­tet a helyszínen és pénteken itíegnforgalmii tájékoztatót is tart. Ezen a napon egyébként a somogyi könnyűipar termé­keivel diva.'tbe mutatón ismer­kedhetnek meg az érdeklődők. Dunán tűit napló Kovács Sándor két lovat ho­zott Veszprém megyéből1 a va­sárnapi vásárra, egy kesét, meg egy amolyan seszínűt. Ki­lenc óra felé már bánta na­gyon: - Jó árat úgyse kapok, s ha eladom, ha nem adom, hogy jutok haza? - Erről pa­naszkodott mindenki: elvitte a hó a pécsi haVi váisá'rrt. Az újságíró feltett szándéka: megnézi, mi újság a malacok­nál. A kínálat szép volt. Mint azt Bata Gyula mondta — pel- léridi lakos méjg a havazás előtt, hajnali 4 óra' tájt bepa­koltak, fmduÉaik. Mire ideértek, fehér lett minden. — Mennyiért a dija ? — Ezek itt, mind úgy 20 kiló 'körültek. Adnám én ezerért is darabját, ha vinnék... Majd megil á|tjuk. Mondják sokan, akik .később érkeztek: szinte valamennyi úton ikocslitariádós, összecsú- szás. Épp a legrosszabbkor in­dult a havazás. A vásározók már úton voltak. Visít a. mlafac - zsákban. Kalandorok, aranyifjak és más ingyenélők (I.)* Egy zsaroló tündöklése és bukása Harmincöt éve írtam róluk, 1948 elején. A koalíció évei voltak ezek, amikor az ország népe hozzáfogott, hogy új vi­lágot teremtsen a pusztulás helyén. De még felbukkantak fi­gurák a régi időkből: kalandorok, aranyifjak és más ingyen­élők ... Apja főszolgabíró volt, nagy- - bátyja táibarnolk. Szülei korám elváltaik, Vécsey Mátyást az édesanyja nevelte, illetve ne­velte volna. A fiú azonban csak a harmadik gimnáziumig ju­tott el, akikor kicsapták. Kétes társaságba keveredett, és egy napon kifosztotta édesanyja la­kását. A javítóintézetben kita­nulta a gépliakatosságot, de a műhelyekben, ahol dolgozott, csak két-há'ram hónapig bírta. Tizennyolc éves korában autóbuszkalauz lett, majd el­lenőr. De Vécsey ambícióit nem elégítette ki ez a 'munkakör. A könnyű életre vágyott. A jó megjelenésű, magas fiatalem­ber az éjszakai életbe sodró­dott, és hamarosan a margit­szigeti mulatók Viliágában tűnt fel, mint parkett-táncos. Ez az élet: az éjszakázások, a loká­lók és italozások végigkísérték kalandos pályafutását. Rövid iidő után elhatározta, hogy új­ságíró lesz. Az egyik közgaz­daság i lapnál kezdte ez irányú tevékenységét. Vallójában azon­ban sosem volt újságíró, csu­pán áJhírlllapí.rá. Valóságos ré­me volt a vállfa latoknak. Min­denütt a legeröszakolsabban lé­pett fél és minden eszközt meg­ragadott a zsairölá'slhoz. A mulatókat sem kímélte, alho'l szerkesztő úrként tisztel­ték. Az egyik mulató tulajdo­nosát meg alkarta zsarolni, s emiatt egyévi börtönre ítélték. Másodfokon azonban bizonyí­ték hiányában felmentették. Az ügy után egy ideig kissé csen­desebb 'fett. Akkoriban máir szélsőjobbol­dali! szelek fújdbgáilltak. Vécsey jó iszímaittal megérezte az eb­ben rejlő lehetőségeket. Meg­ismerkedett az egyik nyilas lap szerkesztőjével, és most már a nyílás hetilapban tették közzé förmed vényeit. iMiint szélső jobb­oldali újságíró, egyre erélye­sebb lett; különösen ha vala­melyik — amint akkoriban mondták - nem árja vezetésű vállalat megsarcolásáról volt ISZÓ. Mint szabadesaipatos, 1938- bain a Felvidékre ment. Jó ideig Kisvárdón állomásozott csapatával, rettegésben tartva a városka zsidó lakosságát. Ott-tartózkodását éjszakába nyúló tivornyák és verekedések jellemezték. Vécsey, amikor visszatért a fővárosiba, eldicse­kedett hőstettéivel, annyi azon­ban bizonyos, hogy a szájhős néhány társával csupán rabol­ta és fosztogotta az üzleteket. Amikor pedig - beosztották egy ■Debrecenből induló szabadosa - pátihoz, Véaseynek inába szállt a bátorsága, rosszülkétet szín­lelt, hagy ne ikéllljen harcolnia. Amiiikor rövid idő múlva Bu­dapesten feltűnt, télé vollit pénz­zel. Ujjain brillíánsgyűrűk szik­ráztak, zsebében a'rainy ciga­rettatárca lapuit, csuklóján arany karóra. Ebben az időiben bontott zószilát Imrédy hírhedt Csodaszairvas-imozgallma. Vé- - oseynék a saját .maga által ter­jesztett hősiessége irévén sike­rült a Magyar Étet Mozgalom­ba bejutnia Imrédy személyes testőrség énék parancsnokaiként. Ezentúl mindenütt fekete 'lakk­osizmában, fékete zsinórozott egyenruháiban jelent meg. Köz- 'ben azonban együk volt betitop- szerkesztőjénék özvegye rájött, hogy Vécsey a nyugtáikra fel­vett pénzekből nyolcezer pengőt sikkasztott. Az asszonnyal ki­egyezett. A Magyar Élet Moz­galomban Valló szereplése azaníban hamarosan Véget ért, kiderült ugyanis, hogy Vécsey a testőrség egyenruháinak be­szerzésére átadott 'pénzekből is nagyobb összeget tikkasztott. Később a kereskedelmi élet­iben próbált karriert csinálni. „Árjásítottak” egy fatelepet, ahol Vécsey lett az igazgató. Sikerült is ndki rövid idő alatt tönkretenni az egykor virágzó vállalatot. Lopott, sikkasztott, végül innen is távoznia kellett. Ezután mint ipari szaktekintély tűnt fel. Mint stróman, fűszer­es gyarmata ru-nagykereskedői szakmába társult be, majd im­portőr lett. Belépett a Turáni Vadászokhoz, saját magának egyenruhát kreált, most már ebben a jelmezben, kezében íkutyakorbáeds!al fólytatta éj­szakái szórakozását. 1942-bein behívták katoná­nak. A páncélosokkal került ki a szovjet frontra, ahol később megsebesült. 1943-ban szakál­lasam, meggörnyedve, 'botra tá­maszkodva bukkant fel Buda­pesten, őrmesteri egyenruhá­ban, 'mellén nagy- és kisezüst érmekkel. Csak a kisezüst volt valódi. Ezután a sebesült hős Szerepében tetszeigett, minde­nütt hangoztatta németimáda­tát. Amikor betegségéiből fel­épült, fólytatta, ahol abbahagy­ta: zsOrólt tovább; főként az üldözötteket. Közben „kinevez­te magát” Kápolnasnyék állo­mra spairaniosnókáinOk, de a front­ra többé nem ment kii. A nyilas hatalomátvétel után a Keleti Arovonal Bajtá'rsi Szövetség egyik fő szervezője fett, majd ibefépett a Prónay-különítmény- be, s zászlósnak adta kli magát. * A következő rész a jövő hét szerdáján ugyanitt jelenik meg. Gergőn István Zalából’ jött át hat malacért. Szépeket vett, sikerült alkudni is. A sógora azt mondja', 1150 volt darabja, ő azt, hogy 1200. Majd meg­egyeznek. — Érd'emes idáig jönni ma­lacért? — Zalában drágább. A váratlanul jött tél - igen elszoktunk az idén tőle — sors­társakká tette a vásározókat, vevőket, mlindegyik azonos ci­pőben jár. Havasiban. S végül is márciusban, áprilisban is érdemes hizónaik valót venni, s kevesebb a kockázat benne. Persze — mint azt Vizsi László mondta -, ha most visszaviszi haza a „visító zsákokat”, etet­heti még, egy hónapot őket. S ért már nehéz lesz megfizet­tetni. Tíz óra felé azért megindult a bolt: hogy most olcsóbb, a vevők is tudták. PETŐFI NÉPE A számítások szerint még az ezredfordulón is több mint 200 ezren élnek a lakott területek­től távoli tanyákon az alföldi megyékben. Bizonyíték erre az is, hogy egyre több helyen újít­ják fel a pusztai lakó- és gaz­dasági épületeket, s teremte­nek komfortot o pusztai embe­rek. Bács-Wislkunban, ahol a leg­több tanyát, mintegy 30 ezret tartanak számon-, komplex program készül!: további fenn­maradásukra, a külterületeken élők jogos igényének mago­sabb színtű kielégítésére. Az 1972 óta- tartó tervszerű villa­mosítás keretében edldig több mint hatezer tanyát kapcsoltak be az 'országos villanyhálózat­ba, s a nehezebb aazd'crsági körülmények között is folytat­ják ezt a munikát. További 200 tanya villamosítását vették tervbe, s pályázatot írtak ki a hálózat kiépítésiére. Az erre szánt tanácsi össze­get az a tanyai körzet kapja, ahol legnagyobb a társadalmi összefogás, az anyagi vállalás, így az idén legtöbb külterületi lakóépületet Orgovány, Jalkab- sz állá's és Bugac környékén Idaposolnalk ibe a vil'laimyfhál'őzat- bo. A fény nusztön maradásá­nak egyik feltétele: lehetőség nyílik háztartási é's gazdasági gépek üzemeltetésére, s a tele­vízió útján a kultúra is házihoz miegiy. A komplex terv réSze o be­kötő utak hálózatának fejlesz­tése, s a tanyaközpontokban a-z ivóvízéllátás javítása' is. Az ostrom alatt a Hungária Szállóban ütötte fel főhadiszál­lását, alhöl 'ismét bő alkalma nyílt a zsarolásra, mert a szál­loda tele vált üldözöttekkel és katonaszökevényekkel. Egyszer „előállított” a szállóbeli laká­sára egy ismert pesti művész­nőt, akiit csak másnap - arany karórája nélküli - engedett el. 'Később részegen összeszólal­kozott razziázó nyilasokkal, s ennek az lett az eredménye, hogy Vécseynék be kellett vo­nulnia a Hungarista Légióba. A nyilasokkal szökött át Budá­ra,, majd budai lakásának pin­céjében húzódott meg. Amikor a szovjet csapatok felszabadí­tották Budát, Vécsey hősi el­határozással „klitörf" az óvó­helyről és egy óvatlan pilla- natbam a hadifoglyok közié sur­rant. Azóta nem tudnak róla. Valószínűleg nem jutott el a hadifogolytáborig. Akkoriban az a hír 'járta, hogy a budaiak — alklik régebbről jól ismerték és rettegték tőle — kiemelték a sorból és agyonverték. BÁLLÁ ODON (Következik: A világcsaló képszakértő.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom