Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

1983. február 10. NÉPÚJSÁG 5 A közoktatás kérdései Személyiségfejlesztő kísérlet Liberalizmus a nevelésben Követelek tőled, mert tisztellek Sokan vélekednek úgy, hogy a mostani fia­talok, a tíz-húsz évesek jóval fegyelmez ette ne bbek, mini a jelenlegi középkorú nemzedék volt annak idején, és ezért miindenekélőtt az idkola a fele­lős, nem a család. Manapság mind gyakrabban tapa szia Iha­tó az oktatási intézményeik el­marasztalása az ifjúság visel­kedése, munkához váló viszo­nya miatt is. Azt hiszem, fölös­leges volna felvenni a kesz­tyűt, harsányan és hosszasan bizonygatni, hogy a mai fiata­lok nem rosszabbak, mint apáik voltak ifjúkorukban. Legfel­jebb mások. De ha igaz is az simárasztalás: az ifjúság min­dig olyan, amilyenné őket a mindenkori felnőttek formálják. E kérdésről az újságírónak csaknem annyiszor áHI módjá­ba n beszélgetni, ahányszor munkáj'a során közügyek iránt felelősséggé! érdeklődő embe­rekkel találkozik. Hogy a gye­rekek, fiatalok fegyelmezetlen­sége mégis akkor kerül, „terí­tékre" 'leghamarabb, ha a part­ner pedagógus, szinte magától értetődő. Az él.fogiúltság nyo­mása a hangoskodó közvéle­mény részéről rájuk nehezedik a leghamarabb. Országgyűli esi képviselőink pedagógus tagjai köziül Szászi Gáborral beszél­gettem erről, akkor, aovlkorkép­viselői munkájáról készítettem vele interjút. S azóta számos alkatommal jutót# eszembe a pedagógus képviselő, akkor tett kijelentése, az, hogy saját fel­nőtt felelősségünket is keres­hetnénk [már, amikor ítélke­zünk, s gyakorta úgy, mintha mii imagunk nem lettünk volna gyerekek, bohóságokra kapha­tó ifjak. Mii van ébben idézésre érde­mes új? Meg kell hagyni, sem- mli. De megszívlelendő var.. Még akkor is. Ka az elnyűtt fegyelmi kérdéseknél van sok- kal-sok'kal izgalmasabb. Mi len­ne az? Hogy helyesen nevel- jülk-e gyermekeinket az utóbbi időben, állítunk-e eléjük erő­feszítésekre késztető követel­ményeket? Az sem érdektelen és már visszatérő társadalmi probléma, hogy végül is ki foglalkozzék a nevelésükkel: kizárólag az isikóla? Netán a család? A társadalom? A jogpropagandának, agitá- ciának feladata a törvényesség betartásának, betartatta sónak segítése, a szocialista demok­rácia fejlesztése, az állampolgá­ri jogok és kötelességék össz­hangjának érvényesítése és a dolgozó emberek mind széle­sebb körének bevonása a köz­ügyek intézésébe. A tét tehát óriási, s ez érzé­kelhető annak az érdeklődés­nek a, növekedésében i's, amely a jogi kérdések iránt az állam­polgárok részéről megnyilvánul. Fogalmazhatunk úgy Is, hogy társadalmi igény a jogok és kötelességek mind mélyebb megismerése a lehetőségek ha­tárain belül közérthető jogi is­meretterjesztés útján. Jogpropagandánknak itt a szűkebb hazában, a megyében is kiterjedit intézmény hálózata van, A munkában részt vesznek az állami, szövetkezeti, társa­dalmi és mozgalmi szervek, amelyek tevékenységének koor­dinálása a Tolna megyei Tanács igazgatási bizottságának, illet­ve a megyei tanács szervezési és jogi osztályának állandó fel­adata', kapcsolatát tartva a> jogi felvilágosítást végző szervekkel. A formák — mint azt tapasz­talhatjuk — változatosak, s tu­lajdonképpen. ez a. .kulcsa' an­nak, hogy a jogi ismeretter­jesztés, felvilágosítás az állam­polgárok széles rétegeihez jut el. Vegyük a legismertebbekét, miiint amilyenek a' tanácstagi beszámolók, falugyűlések, q konkrét jogterületekhez kap­csolódó egyedi élőadások, amelyéket elsősorban a~ bűnül­döző és igazságszolgáltató szer­vek végeznek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a tanácsi ügyfélszolgálati irodák, a bírói, ügyészi, rendőri fogadónapok is Nem is egyszerű kérdések ezek, mégis hányán rávágják, szinte gondolkodás nélkül, ta­lán a felelősség áthárításának szándékával: természetesen az iskola neveljen, elvégre az a dolga, hiszen a jelenlegi haj­szolt életvitel mellett a szülő­nek nem 'jut ideje — vagy csőik nagyon kevés — a gyerekével bajlódni munka után. Kényelmes álláspont, mely nem számol a nevelés társa­dalmi jellegével. Mert az is­kola sohasem egyedül és nem elszigetelten végezte - végzi - az ifjúság oktatását-inevelé- sét, hanem sajátos társadalmi munkamegosztásban, Réges- régóta, mióta csak iskola az iskola. Példának okáért az ut- c'a éppúgy hatással van az Is­kolai tanuiákra, mint a csalá­di környezet, a sportegyesiilet, a társadalmi szervezetek, illet­ve később a munkahely. Újab­ban egyre többször érezhetjük saját bőrünkön, hogy lám, mi­re megy az intézményes neve­lés, ha a társadalmi tényezők nem azonosulnak az iskola ne­velési Céljaival, elsősorban a közömbösségből fakadó, ez idő tá.it terjedőben levő liberaliz­mus miatt. Mit jelent a pedagógiai--------- líberfalizmus v alójában? Némelyeknél elv­telen engedékenységet a fia­talság magatartási hibáival és munkafegyelmének lazulásával kapcsolatban, a követelmények meglepően alacsonyra állítá­sát, nemegyszer hangzatos jel­szavak kíséretében. Másoknál a személyiség korlátlan kitelje­sítéséinek követelése — amit „maradi szülők és vaskalapos pedagógusok" minden rendel­kezésükre álló eszközzel1 meg­akadályoznak - csap át libe­ralizmusba. Pedagógusaink véleménye az iskolai nevelés helyzetéről ko­rántsem egységes, ám azt szin- te egyöntetűen kifogásolják, hogy a liberális méretek, s a rájuk épülő magatartásminták nyomán Sok iskolában megla­zultak a rend eresztékei, még­pedig oly mértékben, ahogy a fegyelmezetlenség bizonyos tü­netei a társadalomban i;s meg­figyelhetők, például a munka­helyi lazaságokban, a kultúrá­júi betöltik feladataikat, s oly­módom hogy számos ügyet ol­danak meg hivatalos eljárás né kük megkímélve az állam­polgárokat a felesleges utána­járás időrabló bosszúságaitól. Egyébként az álPami szervek munkalilársai szívesen vett fel­adatként járnak el .tanintézete­inkbe, ahol talán a' legeredmé­nyesebben végezhető a jogi is­meretterjesztés munkája. Saj­nos az ötnapos .tanítási hét be­vezetésévé! szűkültek ezek a le­hetőségek a diákok leterhelé­sének növekedése miatt. Lehet­séges viszont az általános is­kolák felső tagozatán több tárgy keretében az állampolgá­ri jogok és kötelességek meg­ismerése. A középiskolákban a törté­nelem és a világnézetünk alap­jai tantárgyak szolgálnak az álláp vető jogi ismereték elsajá­títására, Kedveitekké váltak azák az osztályfőnöki órák is, melyeken rendőrtisztek tartanak tájékoztatókat. Több középis- ko ánikban a KlSZ-szervezetek a rendezői azoknak a tá'jékozta- tóKnák, melyeknek tárgyai vál­tozó. Szólnák a tájékoztatók a munkajog, a büntető- és pol­gári jog egyes kérdéseiről. A jogpropaganda témái kö­zül a jogszabályismertetések a leggyakoribbak, de nem kevés előadás, tájékoztató hangzik el a társadalmi tulajdonvédelem, bűnügyi,, ifjúságvédelmi, közle­kedésbiztonsági témakörökből sem. Gyakran kiállítások, fóru­mok kapcsán, melyeket munka­helyek és tanintézetek egyaránt kérnek. A tömegszervezetek és moz­galmaik sajátos eszközeikkel kapcsolódnak be a jogpropa­gandába. A Hazafias Népfront ládán utcai viselkedésiben, ál­talában az emberi kapcsolatok minőségének romlásában1. Riadalomra persze azért nin­csen ok, de hiba volna alapta­lan riogatásnak tekinteni az iékofákbál időnként érkező vászjeleket. A neveléssel szem­ben tanúsított közöny következ­ményei mellett soha nem sza­bad szó nélkül elmenni. Elsüllyedtek volna a követel­mények az iskolában, a min­dennapi életben? Ki mer erre határozott igennel vagy nem­mel válaszolni? Az biztos, kör­nyezetünk számos példával il­lusztrálta, hogy rengeteg szülő nem kéMi számon gyermekétől a kötelesség elmulasztását. Ki ezért, ki azért. „A követelés: e.mibertef'enség" — értelmiségi körökben néha még ez a „fa­pados" teória is elhangzik a szülői tehetetlenség mentsége­ként, holott semminemű alap­ra nincsen. Épp az ellenkezőié igOz: a követelés emberi mi- voltunkból következik, mert a munkával függi össze, ami tud­valevőleg emberi lényeg. Köve­telek tőled, mert tisztellek — íny hangzik a nagy pedagógus, Mlákarenkó tanítása. A liberális nevelés! nézetek a mai sok vonatkozásban el- kénve'mesedctt életnek afféle vadhajtásai, melyeket minél előbb le kellene nyesni: talán mtoid azok is ráébrednek en­nek szükségességére, akilk, ma rrlég lelkes hívei a túlzó enge- dékenwSégneik, akik közömbös szemlélői a fiatalok magatar­tási zavarainak. A rend, a fegyelem meg­11 ■" ........... szilárdításának p ártjáé álló pedagógusok jó ügyet képviselnek akkor, almi­kor egy tapodtat sem enged­nek abból, hogy a tanulóifjú­ságot kötelességtudatra, kö­vetkezetes helytállásra nevel­jék. Rend nélkül a szocialista demokrácia csak buborék, rend nérkülí a szabó dsóg is „szélbe írott betű". Annak az értelmes társadalmi együttélés­nek a megvolásításán kell fá­radoznunk, amely a régi világ 'kaszőrnyaiPegyelmét, ahogy Le­nin mondta, a munkások és a parasztok öntudatos fegyelmé­vel helyettesíti.-la­feladatai például a mindennapi állam- pdlgári és az alkotmányjogi is­meretek gyarapítására törek­szik. A szakszervezetek dolga az egyes társadalombiztosítási, munkaügyi kérdésekkel össze­függő, jogmagyarázó fórumok szervezése. A szakszervezetek jogpropaganda tevékenységé­nek fontos 'szervezeti kereteket ad a jogsegélyszolgálat is. A TIT megyei szervezetének jogi szakosztályai több jó kezdemé- nyezéosel igyekezett bővíteni az elmúlt években a jogi ’ismeret- terjeszíés téma'.árát Az értékelés summázata? A párt-Vb megái lapftottai, hogy jogpropaganda tevékenységük­kel az arra hivatott szervek hoz­zájárulnak az állampolgárok jogtudatónak fejlesztéséhez. Mérhető ez több vonatkozás­ban is. A dolgozók munkajogi ismereteinek megalapozottsá­gára vall például áz, hogy mind kisebb számban foglal­koztatják albptalan kérelmekkel a döntőbizottságokat. De ... csökken ai különböző állami szervékhez benyújtott, alapta­lan beadványok, panaszügyek száma' is. A pozitív eredmények mellett a jogpropaganda munkának vannak szervezési és tartalmi hiányosságai. Az állampolgári fegyelem erősítése, a társada- loméllenes magatartások visz- szaszoritósa érdekében közért­hetőbben és szervezettebben kell a jövőben folytatni a jogi ismeretterjesztést, figyelemmel a társadalmunkban meglévő negatív jelenségekre, s koncent­rálva — a XII. pártkongresszus határozataiból eredően — az állami tevékenységire, a törvény- sértések megelőzésére, o jog önkéntes követésére. Jogpropagandánk helyzete, „Legyél az anyukám!” — Ugyancsak jó és korrekt a kapcsolat az intézet és a megyei művelődési osztály kö­zött, amelynek szakemberei irá­nyítják és segítik a csecsemő­otthoni óvoda munkáját. * 'Míg korábban hároméves ko­rúkban kerültek át Székszárd- rál Hőgyészre, a Petőfi Sándor Nevelőotthonba a gyerekek, most hatéves korira tolódik a ,,költözés" ideje. E változással a hőgyészi nevelőotthon óvodai létszáma csökken. A korábbi 'százas létszám helyett most mindössze nelgyvanthat óvodást nevelnek, főként 5—6 éveseket, és azokat a 3-5 éves gyereke­iket, akik időközben kerültek ál­lami gondozásba. — Intézetünkben 156 az isko­lás kanúlák létszáma. Velük tíz iskola! csoportban foglalkozunk — tájékoztat Fonyódi Béláné, 'igazgatóhelyettes. - Az, hogy az óvodások száma mindössze negyvenihat, 'rgen nagy előnyt jelént, mert bz alacsonyabb lét­számú csoportokiban töblb idő és energia jut egy-egy gyerek­re. Viszont arra vonatkozó ta­pasztalatunk még nincsen, hagy mennyire rázza meg majd a gyerekéket, ha' hatesztendős korukban káli megválniok meg­szokott környezetűiktől, szeretett gondozónőiktől — teszi hozzá és elkomoíTul. - Még mi, akik már évek öta állami gondozott gye­rekekkel foglalkozunk, mi sem tudtunk hozzáedződnf a sok szo­morú és megrázó gyermeki gondhoz, könnyhöz. Rettenetes, ahogyan a kicsik vágynak a Ifcaipcsokrtokira. Ahogy idegene­ket szólítanak még és kérik: „Legyél az anyukám!” — Sók gyereknek nincs ta­pasztalata, hagy milyen csa­ládban élni, de vágyik, hogy vdlaiki csak az övé legyen - fálytatja Balázs Istvánná, a ne­velőotthon igazgatónője. - Ná­lunk is van „tartás születésnap­ja" minden gyereknek, szeret­jük őket... de délben, vagy este mindig elválunk tőlük. — Vájon mit jelent majd a gyerékeknek az átállás hatéves korúidban? Akkor, almikor egy­szerre kell megszokniuk az új környezetet, vagyis az új ott­hont, az új pajtásokat, s ezen­kívül az isikdlába járást is? — Erre nincsen tapasztala­tunk. Csák reménykedünk, hogy az átszervezés beválik - válaszál az igazgatónő. — Vi­szont tény, hogy a szóban for­gó átszervezéssel terű létünk és helyiségeink megmaradtak és a korább! 200-as gyermeklét­szám helyett csak 160-ról kell gondoskodnunk. V. HORVATH M. Ovis-torna a cse csemőotthonban Mint ismeretes, a megyéi ta­nács szekszárdi csecsemőottho­na 1972 óta működük. Az intéz­mény - melyről elég sokszor írtunk imái — mind építészeti adottságaiban, mlind pedig sze­mélyi és tóirgyi fetlétéléiben op­timális lehetőséget biztosít a benne elhelyezett állami gon­dozott gyermekek él látó sálhoz. Mivel a 'hetvenes években a megyeszékhelyen komály böl­csődei gondok jelentkeztek, en­nek enyhítésére a csecsemőott­hon egyik pavilonját ideigle­nesen bölcsődéként üzemeltet­ték. Lassan két éve annak, hogy az említett szorító gondok megszűntek. Vagyis a városi bölcsődék miniden apróságot föl tudnak venni, az otthon ki­használtság! százaléka így ala­posan csökkent. Ekkor a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya olyan kéréssel fordult az Egészségügyi Minisztérium anya- és gyermekvédelmi fő­osztályához, hogy az intézmény a továbbiakban óvodai felada­tokat is elláthasson, vagyis ne csak három-, hanem - folya­matosan - hatéves korig ne­velhesse az állami gondozott gyermekekét. A minisztérium hozzájárult, hogy kísérleti jelleggel az in­tézmény egy részét átszervez­zék óvodává, s működtetéséhez megadta a szükséges szakmai ■szempontokat is. — Azonkívül, hogy alacsony kihasználtsággal működött a csecsemőotthon, miért volt szükség az átszervezésre, ami 1981. szeptember elsejével meg is történt? - kérdeztem dr. Fu­tár ROjmundnótóí, a csecsemő- otthon igazgató főorvosától.- Az otthoniban nevelkedő gyermekek és a gondozónők között mély érzelmi kapcsolat alakul kii. Tapasztalatunk, hogy ennek a tartós személyi kap­csolatnak és a megszokott kör­nyezetnek a legkritikusabb — hároméves — korban való el­vesztése az érzelmileg egyéb­ként is sérült állami gondozott gyerékeknek súlyos megrázkód­tatást jélent. Az áthelyezést megsínyli ik a gyerekek, sőt többségüknél ezt követően ér­zelmi, és értelmi visszafejlődés tapasztalható. Azt reméljük, hogy ezzel a megoldással ta­lán sikerül elérnünk, hogy a gyermékek többsége az állan­dó 'környezetben a személyhez kötődés biztonságérzetével mentesüljön hároméves korban a környezetváltozás megrázó és negatív következményeitől. — Jelenleg hány óvodás korú qyermék van a csecsemőotthon­iban? — Negyvenöt. És számuk jö­vőre tovább emelkedik. De csak oly mértékben, amely mellett biztosítani tudjuk minden cse­csemőotthoni gondozásra szo­ruló 3 év alatti kisgyermek fel­vételét és azt, hogy az intézet kihasználtsága ne emelkedjék az optimális 80 százalék fölé. Vagyis feltételeink közé tarto­zik, hogy a gondozás és a ne­velés ne váljék mechanikussá, a szakmai színvonal pedig haj­szálnyit se esisék. — Hogyan bővítették a sze­mélyzet létszámát ö cél érde­kében? — Hét óvónőt és egy szak­képzetlen pedagógust alkal­mazunk. (Az utóbbi szeretné el­végezni a profinak megfelelő főiskolát.) Tehát napi hat árá­ban ők foglalkoznak a gyere­kekkel, at oválbbiakban pedig a - háröm műszakban dolgo­zó - már megszokott gondozó­nőkhöz kerülnek vissza. Köröt­tük nagyon jó a kapcsolat, és egységes nevelési élvék alap­ján dolgoznák. Uzsonnaidő a nevelőotthonban „Kedves” Könyvtáros, író, újságíró szá­mára az olvasó mindig ked­ves. Elméletben, melyre a gya­korlat olykor 'rácáfol. Ez a cá­folat akkor érzékelhető a legjobban, amikor a megyei könyvtárban összecsomagolnak egy-egy terjedelmes köteg ira­tot és valamelyik dolgozó fel- ballüg véle a bíróság irányá­ba'. Az Inatok dokumentumokat tartalmaznak azzal kapcsolat­ban, hogy ki, mikor kölcsönzött könyvet, miikor járt le a köl­csönzési határiidő, hányszor szó­lítottak fel a visszaadásra. Mindennek nemcsak azért van „anyagi vanzata”, mert a könyv önmagában is érték. Ha­nem azért i'S, mert a felszólító olvasók? lápokat, ajánlott küldeménye­ket a posta nem ingyen Joézbe- síti. Egy ügyes számvitel! szak­ember kiszámíthatná, hogy a másak trehányságával bajlódák (könyvtáros, postás, bírósági dolgozók sara) munkabére mi­lyen arányban lehetne ideter- helbető. Pedig nem lehet agresszív könyvtó ro s okról bes z élni. A szedres! B. János 1978. novem­berében kölcsönzött. Az első nyomatékos felszólítás csak 1979. április 9-éln ment el a címére. A bírósági az idén februárban. Ez idő alatt persze a nála. lévő könyvéket más nem olvashatta. Gs. Zsuzsannának (Szekszárdi alighanem birtoká­ban lehetett „A II. világhábo­rú története” első és ötödik kö­tete, mert csak a II., III., IV. és VI. ikötetet kölcsönözte. Az ér­ték 540 forint, ha az ugyan­csak nála lévő Világtörténet­tel is megszaporitjúk, akkor 700. G. Juliánná (Szekszárd) egy értékes Ortutay-mű iránt lobbant.olthatatltun szerelemre: á. 250 forint. Cz. Lászlót (ugyan­csak Székszárd) a 100 forintos Munkásmozgalom történeti le­xikon vonzotta. Az ízlések ismeretes módon különlbözők, ami art a hitet ébreszthetné, hogy az ízléste­lenség is. Ebben a.z esetben nem. Ha ugyan nem túl szelíd „ízléstelenségben" elmarasztal I- ni mindazokat, akik — a na­gyon kevés csakugyan feledé­kenyt leszámítva — egész egy­szerűen csak loptak... O. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom