Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

A IvÉPÜJSÁG 1983. február 6. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tévéantenna­rendszer A bonyhádi Bacsó Béla u. 43—47. szám alatti 3x30 laká­sos társashoz lakói nevében írta ai levelet Kreta vics József közös képviselő. A levélírás fő oka: a Tolna megyei Szolgál­tató Ipari Szövetkezet által ki­vitelezett -tv-a-níteanarendszer a beköltözésük óta — 1981. szep­tember 25. — a levélírás nap­jáig kifogástalanul nem műkö­dött. A társashoz tulajdonosai­nak egyöntetű véleménye sze­rint a központi fcv-antennarend­szer feladatának nem felel meg és egyetlen csatonnasávban sem biztosít elfogadható vételi lehe­tőséget. A hibákat számtalan­szor jelentették. Az első idő­szakban többször javították is a szövetkezet szakemberei, de kifogástalan vételt sohasem biztosított. A kérdésük: „Mikor javítják meg végre úgy az an­tennarendszert, hogy az jó is legyen?" Az Ipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöke, Fodor Tibor válaszolt a kérdés­re: — A bejelentést követően le­vélben kerestük meg a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövet­kezet elnökét, és kértük, hogy vizsgáltassa' felül a panasz jo­gosságát. A szövetkezet levél­ben közölte — erről a szövet­kezetben történt látogatásunk­kor is meggyőződhettünk —, hogy a' hibát január 6-án ki­javították. A javítással egy idő­ben felvett emlékeztetőkből ki­tűnik — ezt a felmérési napló­Telefonszámunk: 12-284 julkban rögzítették —, hogy a tv-antennát a beköltözés óta használni lehetett, a vételi le­hetőségek azonban több ízben nem voltaik tökéletesek. Amikor bejelentették a hibát, a szö­vetkezet szakemberei kimentek, és igyekeztek javítani a vételi lehet ősegeken. — A szövetkezet tájékoztatá­sa szerint általános problémáit jelentett Bonyhád térségének tévévételi lehetőségében a' me- cséknádasdi adó évközi belé­pése. A szövetkezet által koráb­ban' kiépített rendszer term-é- szétesen ezzel a befolyásoló té­nyezővel nem számolhatott. A mecséknádasdi adó által oko­zott zavarokat csak újabb köz­ponti erősítő beépítésével' lehet kiszűrni. Ért az erősítőt építették be 1983. január 6-án a szövet­kezet szakemberei a társashoz amte na a rend szerébe. — A hiba végleges megszün­tetését jelentő erősítő beépíté­sére a szövetkezetnek korábban azért nem volt módija-, mert ezt a típust (EB 0—12-es) bár 1982. február 9-én megrendelte a- Győri Villamosi-pari Szövetkezet­től, a gyártó csak a IV. negyed­évre igazolta vissza, és decem­ber 15-én adta ki úgy, hogy a Tolna mégyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet vállalta a haza­szállítást. Ez bizonyos mértékig magyarázatot ad arra hogy a szövetkezet miért nem tudta a meqfelelá minőségű tévévételt biztosítani. Meq kell jegyezni azt is, hogy a vételi hibák miatt a szövetkezetnek jelentős volt a> többletköltsége is. A fentiékben vázolt körülmények figyelembe­vételével bizonyára jobban meg­értik a lakóközösség tagjai a szövetkezet problémáit is. Azonnal intézkedtek — Hallá! Szerkesztőség? Bakos Ádámné vagyok Szek­szárdiról. Azért keresem önöket, mert igencsak meg lépőd tem azon, amit a szekszárdi Bottyán utca 30-ais számú ház előtt észleltem. Egy kb. öt méter mély gödörbe gép engedte be a folyékony cementet, majd az esti órákban, amikor abba­hagyták a- munkát, nagyon vé­kony deszkákkal! fedték le azt. Olyan faanyagot fektettek o mélyedésre, mely mindent „csi­nál”, csak éppen nem védi meg a járókelőket attól, hogy bele ne pottyanjanak a cementtel teli qödörbe. Nagyon sok isko­lás is jár ezen ai környéken, igen veszélyes a helyzet. A szekszárdi Városi Tanács műszaki osztályáról Leposai Gyu­lát kerestük meg ez ügyben: — Ezen a. részen régi pincé­ket töítélünk fel cementtél. A munkák kivitelezője a Bányá­szati A'knamélyítő Vállalat, melynek nagyon szigorú bizton, sági előírásai vonnak. Már régóta dolgoztatunk ezzel a vállalattal, eddig még nem ér­kezett panőisz a munkaijukra-, bizonyára egyéni felélőt! enség- ről van szó. Azonnal intézke­dem, hogy biztonságosan le­fedjék a munkaterületet, s leg­közelebb ilyen eset ne fordul­hasson elő. Jegyelővétel A bonyhádi Városi Tanács KISZ-albpszervezetének tagjai tették fél ai kérdést: „Miért nem lehet Bonyhódon elővételben jegyet váltani a mozi előadá­saira?" Levelükben azt is meg­írták: KISZ-alapszervezetük kö­zös -mozilátogatást szervezett, illetve csak szervezett volna. Próbálkozásuk ugyanis kudarcba fulladt, mert a pénztárban kö­zölték velük: elővételi jegy nincs. Ezt azzal indokolták, hogy nincs dátumozott jegyük, így csak az előadás előtt egy órával lehet jegyet váltani. „Nem értjük, miért nem lehet beszerezni egy dátu-mbélyegzőt, így egyszerűbben és nyugodtabb körülmények között lehetne megszervezni a jegyárusítást." Az ügyet a Tolna megyei Mo­zi-üzemi Vállalat igazgatója, Hármat József kivizsgáltatta', és a következőket közölte szer­kesztőségiünkkel: — A bonyhádi Városi Tanács KlSZ-altapszervezetének pana­szát megvizsgáltuk, és azonnal, a helyszínen intézkedtünk. A mozi-üzem vezetőjének és pénz­tárosának felhívtuk a figyelmét, hogy készüljenek fel a jegy­elővételre, legalább három nappal a műsoron lévő elő­adások előtt kiötelesék elővételt biztosítani. Nagy sikerű filmek esetében megkapták a lehető­ségét kisegítő pénztár beállítá­sára, hogy a közönséget ezáltal1 kellőképpen ki tudják szolgálni Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról—röviden IvViV-tV-:-.;-: Az ipari takarmányok I-v előállításáról és for- galamba hozataláról szóló korábbi jogsza- bályt módosítja a Mi- —i-.y-.'.v-l nisztertanács 1/1983. (I. 19.) -számú rendelete, amely szerint Ipari takarmányt előál­lítani, forgalomba hozni és fel­használni, takarmányvizsgálato­kat végezni a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott feltételek szerint szabad. Ipari takarmány előál­lítására csak takarmányozásra alkalmas, az állat vagy közvet­ve az ember egészségét nem veszélyeztető anyagot szabad felhasználni. A Minisztertanács 2/1983. (I. 19.) számú rendelete a növény­éi állatfajták minősítéséről szó­ló korábbi jogszabályt módo­sítja, amikor kimondja, hogy állami minősítés céljából a nö­vényfajtajelöltét a Növényter­mesztési és Minősítő Intézetnek, az álJatfajtaje'löltet pedig az Állattenyésztési és Takarmányo­zási Minősítő Intézetnek kell be­jelenteni. Az állami minősítés­hez szükséges kísérleti vizsgá­latokról — díj fizetése ellenében - az intézetek gondoskodnak. A fenti két jogszabály a Ma­gyar Közlöny 1983. évi 2. szá­mában jelent meg, és kihirde­tése napján — 1983. január 19- én — hatályba lépett. A SZÖVOSZ Tájékoztató 1983. évi 1. számában közle­mény jelent meg a takarékszö­vetkezetek felhatalmazásáról új kiegészítő tevékenységek vég­zésére s a közleményben írtak alapján a takarékszövetkeze­tek az áfészekkel, termelőszö­vetkezetekkel, Volán vállalatok­kal, a Magyar Autóklubbal kö­tött meg ál lápod ás alapján az alábbi kiegészítő tevékenysége­ket végezhetik: — a termelőszövetkezetek ál­tal o háztáji és kisegítő gazda­ságok részére végzett szolgál­tatások díjainak beszedése;- termelőszövetkezetek által a lakosság részére történő só­der, tőzeg stb. szállításra ren­delés felvétele és a befizeté­sék elfogadása;- étkezési jegyek, autóbusz­bérletek és menetjegyek érté­kesítése ;- a Magyar Autóklub meg­bízásából tagszervezés végzése, valamint a tagdíjak beszedése. A közlemény melléklete tar­talmazza a megállapodás felté­teleit és a lebonyolítás módját. Ugyanitt felhívás jelent meg energiamegtakarítási eredmé­nyező beruházások megvalósí­tására. A felhívás rögzíti, hogy az energiamegifakarítást ered­ményező beruházások megvaló­sítása esetén a válla látok és intézményék milyen általános kedvezményékben részesülnek, majd részletezi a támogatás módját és 'mértékét külön a vál­lalati formában gazdálkodó szervezetek és külön a költség- vetésből gazdálkodó szervek és intézmények tekintetében. Az Egészségügyi Köz'öny idei 1. számában tájékoztató jelent meg egyes kisiparként gyako­rolható tevékenységek egész­ségügyi előírásairól, s jó tudni, hogy — a tájékoztatóban írtak szerint is — a füllyu'kasztó kis­ipari tevékenység engedélyezé­séhez előzetesen be kell sze­rezni az állami közegészség­ügyi-járványügyi felügyelőség hozzájárulását, szolárium pedig fodrászat és kozmetikus ipari tevékenység körében üzemel­tethető, illetve olyan körülmé­nyek között, ahol maradéktala­nul betarthatók a fodrász és kozmetikus tevékenység köz­egészségügyi szabályairól szóló 6/1969. (XI. 4.) Eü. M. számú rendelet követélményei. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Századunk nagy orvosi felfedezései A szulfamidok felfedezése U .< '■ "i. I V'' ■> ^-v-; ... v: ■ m ■<• ... - ■** - ■— Hatszáz éves horvát nyelvemlék Talán nem túlzás annak meg­állapítása, hogy Gerhard Do- imaglk életműve nélkül szegé­nyebb lett volna a gyógyítás tudománya, hiszen munkásságá­vá! nagyobb változást vitt vég­be a gyógyszeres terápiában, mlint előtte bá-rlkii. Jelentőségét a penicillin felfedezője, Fle­ming értékelte a legjobban: „ííruKomi-dóik nélkül nem -len­ne penicillin”. Az 1895. október 30-án szü­letett Geiihand Domagk orvosi tanulmányait a kiéli egyetemen kezdte el, bár ezt az élső vi­lágiháború alatt katonai szolgá­lata miatt kénytelen volt meg­szakítani, és így csaik 1922-lben szerzett oklevélét. Érdékilődése mindinkább a fertőző betegsé­gek féllé fordult, és ezt csak mélyítette gneiisswáldi és müns- terii kutatóintézet! gyakorlata. Elsősorban a griippe és a gyer­mekágyi láz hatásos ellensze­rét kívánta megoldani, s olyan vegyületét keresett, amely álta­lában minden bakteriális fer­tőzés ellen hatásos. Túlzás ten­ne még azt állítani, hogy ez a törekvés a -kemoterápiában elért h-atailm-as felfedezéseit feltéte­lezte, mert elképzeléseit akkor még a testazanos vádekező- erőlk fokozósá-ra, a fehérjék és a koflllaidok hatására alapozta. 1929-ben Domagk átvette az ellberfeldii kísérleti kórtan i és báktetiioll-ógi-ali intézet vezetését, és megkezdte a bakteri-álli-s fer­tőzésékkel szembeni kemoterá­piás kutatás irányítását, amely­nél alapjait Wiíhélm Roeh-I, in­tézeti elődje rakta le. Ehrlich 'nyomdokain járva sorira vette a legkülönfélébb vegyületéket, hogy megtalálja azt a gyógy- sz®rt. amely képes lesz a bak­teriális fertőzések legyőzésére. Első ilyen szabadalma a Ze- phlroi vált, aimély azonban a kitűzött célt nem tudta meg­valósítani, de még ma is hasz­nálatos. 1935-ben nyilvánosság elé lé­pett új felfedezésével, a pron- tozillíai, amély a legkülönfélébb ikokkuszok (gömb alakú bakté- tiumok) ellen gyágyható-ssal volt. Rövidesen kiderült azon­ban, hogy a gyógybatás az amorf p-amin oben zölszulfona- midnük köszönhető (FABS mo- lékula), s ez kiindulópontja tett a legkülönfélébb szullfon-aimid vegyültetek élőálMtásánOk. Az újabb készítményék kutatása azóta is folyik, aimült az antibi­otikumok forgaloméba kerülése távoliról sem zárt le. A prontoZil „csaddhatósát" csak fokozta, hogy 1933-ban Domagk négyéves kislánya vér- imérgezéses fertőzést szenvedett, és már kórja amputálását akar­ták vég-rehbljtainli. Ekkor az apa a kísérleti Stádiumban levő prantozilt dlfcalimazto a saját gyermekén, és az meggyógyult tőle. A gyógyszer óriási hatást -és sikert aratott, s nem vélet­len, hogy Damagkot 1939-lben Nobel-díjra terjesztették fel. A hiiltlieirizmuSsal nem rokam-szen - vező Damoglkot francia és ame­rikai javaslatra akarták kitün­tetni, amit Berlin nem tudott el­viselni : Do mag-kot letartóztat­ták, és egy heti „védőrizet” utóin a Nabel-diljról való l-emon- dá-sra kényszerítették. így csak 1947-ben tudta átvenni a No- bél- díjat Stodkhollm'ba-n. Valójában a második világ­háború évei alatt mellőzötten alig tudott tudományos munkás­ságot folytatni, erre lehetősége cSak 1945 után nyílt. Ekkor ku­tatásának fő területe a tbc ke­moterápiája volt, amely alap­vetően a szulfonamid-kutatás ismeretanyagára épült. Mór 1940-ben — egy bécsi előadás alkalmával — rámutatott, hogy a szulfatiazolnak szignifikáns ha­tása van a tbc-baktériumakra. Ez a közlése akkor alig talált érdeklődésre. Ennek ellenére kidolgozta a megfelelő állat- kísérleti módszereket, előállítot­ta munkatársaival az új mo­lekulastruktúrákat. A tioszemi- karbozon nevű készítményének kikísérletezésénél elsősorban a májmű-ködést zavaró mellékha­tását kellett kiküszöbölni. Klini­kai felhasználásának első je­lentős eredményei a tüdőn kí­vüli tbc-s folyamatoknál mutat­koztak: a bőrtuberkulózisnál, a gégetuberkulózisnál, a bél- és húgyutalk tbc-s fertőzésénél. Gsak kétéves előkészítés után kerülhetett sor arra, hogy a tü- dőtébéoénél az első meggyőző eredmények a véglegesen ki­alakult adagolással nyilvános­ságra kerülhessenek (1948). 1949-iben sikerült az első ered­ményt elérni a vízben Oldódó SOlvoteben segítségével. Ez ed­dig csak a sztreptomicinnel si­került, ami igen drága és ne­hezen elérhető gyógyszer volt. A szer továbbfejlesztését jelen­tette a Neoteben nevű készít­mény, amely minden tekintet­ben megfelelt a klinikusoknak. Néhány nap múlva kiderült, hogy ez a készítmény hatása azonos az amerikai gyógyszer­gyárakban előállított INH-val, de ez semmivel sem csökken­tette e gyógyszer jelentőségét. 1952-ben pedig az egész vilá­gon kialakult az új terápia a tbc minden fajtájánál. Hamaro­san felismerték, hogy a -tbc- bacilusok rezisztenciája az INH egyedüli alkalmazásánál mint­egy 12 hét alatt fejlődik ki, ezért áttértek a kombinált — az INH és a Neoteben — terá­piára, amely jelentősen csök­kenti, illetve kitolja az ellen­állás kifejlődését. A tbc kemoterápiájának meg­oldása után Domagk minden fi­gyelmével a rákkutatás felé fordult, amely területen figye­lemre méltó megfigyeléseket tett, de ilyen irányú kísérletei még eltörpültek az anti-tuber- kulofikumók mellett. 1964. ápri­lis 24-én halt meg Burgbergben. Halálával nemcsak olyan kuta­tó távozott örök-re, aki a gyóqy- szerkutatásban új korszakot nyitott, hanem egy mélyen hu­manista ember i-s, akinek szel­leme irányt mutat követőinek. Kapronczay Károly dr. Páratlan dokumentumot — hatszáz éves harvát nyelvemlé­ket — fedeztek fel egy XVI. századból származó ferences rendi kódexben a kutatók. A könyvet nemrégiben magánsze­mélytől vásárolta a Széchényi Könyvtár. A szerzemény tudo­mányos feltíogozá-sa közben az utolsó oldalon egy szláv nyelvű szövegre bukkantak. Sokáig azonosítani sem tudták: ponto­san milyen nyelven íródott. Vé­gül Hadrovics László akadémi­kus közreműködését kérték, s o szlavisztika kutatója megállapí­totta, 'hogy a szöveget horvát nyélven írták. Nem maradt is­meretlen a -másoló sem, aki a Paulus de Sála vonla- nevet vi­selte a rendtá-rsai között. A szöveg másolójának más munkája is Ismeretes. A szó­bon forgó kódexszel egyidős példányokat őriznek Sibenlkben. Az egyikben egy horvá-t nyelvű Mária-Imádság olvasható, amelynek lejegyzője nyilván­valóan azonos Paulus szerze­tessel. Ezt filalógíöí bizanyité- kök. igazolják. Csakhogy a si- benik-i irat prózai- mű, a. most felfedezett emlék viszont verses szerzemény, így az eddig ismert legkorábbi — 1385-ből szár­mazó — harvát nyelvű versnek tekinthető. A felfedezett lapon 132 nyolc szótagos, páros rímű verssor olvasható. Már a- fordítása is elkészült: egy passióének kere­tében a nagypénteki és a nagyszombati eseményekről ver­selt o szerző. A nem mindennapos tudomá­nyos felfedezésről- első ízben o Magyar Tudományos Akadé­mián az -MTA nyelv- és iroda­lomtudományi osztály, valamint a Nyelvtudományi Társaság ren­dezvényén, február 14-én ad részletes tájékoztatást Hadro- vics Lá-szló akadémikus. Az ese­ményre jugoszláviai szaktudó­sokat is meghívtak. Játékok Győrből Többféle újdonsággal bővíti a játékok választékát az idén a Lemezárugyá-r győri gyáregy­sége. A gyerékek fantáziáját gazdagító, kombinatívkész-ségét fejlesztő játékok előállításához a nemrégiben befejeződött fej­lesztéssel teremtették meg a feltételeket. Egyebek között au­tomata vezérlésű nyomdai be­rendezéseket állítottak munkába a fémlemez színezésére és min­tázására!. Az új technológia al­kalmazásával a korább iobná'l sokkal- szebb kivitelű játékokat készíthetnék. Ilyen a fémborítá­sú földgömb, amelynek elemei a Rub'lk -koOkóéhoz hasonlóan forgathatók, mindaddig, míg a földrészek, a tengerek hélyükre kerülnek. A számlag-ika nevű kirökósjá-ték segítségével a- kis­iskolások könnyén elsajátíthat­ják az alapvető matematikai művél eteket. Orgonahangverseny az üzemben Házi hangversenyen, a Fővárosi Művészeti Kézműves Vállalat orgonakészitő üzemében avatta fel Lehotka Gábor orgonaművész azt a kétmanuálos, ötregiszteres, 260 sipos barokk jellegű orgonát, amelyet a frankfurti nemzetközi hangszerkiállításra gyártottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom