Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

©i^ÉPÜJSÁG 1983. február 1. A ma játékvezetői csak nosz­talgiával gondolnak azokra az időkre, amikor a labdarúgás „óriásai" között helyet foglal­tak játékvezetők i:s. Csak tallóz­va utalnak olyan nevekre mint Harangozó, Pósa, Aranyosi, Zsollit. Közös jedemzőjük volt, hogy sportszerűségeit, építő ér­teimet adtok a játéknak, és mert vallóiban értették hozzá, az utóikor a labdarúgás szakértőjé­nek ismerte el őkét, bár kor­társi elismerésben nemiigen bő­velkedtek. A játékvezetői hivatás vonzá­sa csőikként. Ami niaisztólliag hat, az a magas követelmény (mind pszichikai, mind fizikai értelem­ben), aiz anyagi megbecsülés hiánya (kivételt az NB I. és NB II. képez), s az időigényesség nemcsak a mérkőzésveretés, de a felkészülés is sok időt igé­nyéi, az erkölcsi elismerés hiá­nya (közönség, játékosok, egye­sületeik). És riaszt a pályaív is. Itt az élszürküllés reális veszé­lyére gondolánk. Tizenöt játék- vezetésben eltöltött év után a pálya két pöliusám gyakran ta­lálkozunk azzal, hogy a kezdő, pár éves gyakorlattal rendelke­ző játékvezető az NB l-ben ve­A játékvezetői hivatás presztízse zet (tegyük hozzá jogosan), a ,,nyugdíj" -kodhaltáir küszöbén álló, aki előzőleg szintén a leg­magasabb osztályban működött, a megyéjében vezet mérkőzést. Ilyen pályaívet karriernek sem­miképpen sem nevezhetünk. A vonzás csökkenése vallás, még­is megfelelő létszám áll a JB. rendelkezésére. Irt alapkérdés­ként merül fel, hogy akkor mi vonzotta őket és mii kötötte le. E kettő nem mindig esik egy­be, mert akad példa arra is, hogy a pálya szenvedélyes hi­vatástudattal indult és a vége elszüirküllés lett, de arra is, hogy kényszermegoldásból jutott el valaki a játékvezetés magas fo­kú műveléséig. Elitemtmondáso- san aJbkoltak ki a játékvezetés­ben is a sajátos stáíusjellem- zak. iMagas fokú lojalitás. A játék­vezetői gyakorlat azt mutatja, hogy nyilatkozataiban többnyire minden játékvezető lojális a szabályokkal és előírásokkal szemben, de minden lehetséges alkalommal - ha téheti - meg­szegi azokat. Sokszor halljuk: a vezetők jönnek, mennék, de a játékvezető marad. Ugyanaz nyilatkozik meg abban is, ha például a központi elvet min­denkor elfogadják, ha nem is értenek vele egyet. „Abból sen­kinek sem lett baja, ha hallga­tott..." Veszélyes álláspont ez. A múlt egyiilk béidiegzett csöke- vényö. Szükséges a vélemény­nyilvánítás, mert csak a véle­mények ütközésével juthatunk előre. Agyon! irányítottság. Élő prob­léma ez, mert a játékvezető mű­ködésébe mindenki beleszól. Az természetes, hogy véleményt al­kot — néző, játékos, újságíró, egyesületi vezető, az ellenőr és a JB. -, de a leghatározottab­ban képviselt vélemény sem szakszerű azáltal, hogy határo­zottan mondják. Például az el­lenőr nem azt elemzi, amit lá­tott, hanem amit látni szeretett volna.' Ide tartozik a játékvezető ön­állósága is. Keltenék a közpon­ti módszertani tanácsök, de megválasztásában, alkalmazá­sában döntő tényező a játék­vezető, aki alkalmazza (meg­győződésből vagy kényszerből) és a játékosok, akiken alkal­mazza (nagyon differenciálton). Központi élőírások nyújtanak biztos védelmet mindenféle ön­kényes beavatkozás ellen, de megvalósítóit félimienti az ön­álló magatartás és gondolko­dás alól, végső soron csak to­vábbadok, jáváhiogyók lesznek, nem pedig hivatásuk nagy egyéniségei. A játékvezető presztízsének legizgalmasabb kérdése, hogy miiilyen helyet foglal el a sport- közvélemény előtt. Említsünk meg néhány sajátos formát. A dilkltatórikusok. „Fentiről le­felé” fegyelmeznek, ítélnék, önmagukat csallhaiba illannak tartják, abszolút „tisztéletet” követelnék, véleményt nem tűr­nek él. Nyilatkozataik, amit ál­talában a mérkőzés után mon­danak el, megfellebbezhetetle­nek. Ezért is van az, hogy a JB. a mérkőzés után tiltja a konkrét nyilatkozatot. Léhétnek közöttük jó játékvezetők, de ne- vélőszerepet nem töltenek be. Az önámítók, akik irreálison túlértékelik saját jelentőségü­ket. Véleményük szerint rajtuk áll vagy bukik a JB. és a játék­vezetők jó hírneve. Az egyesü­letek és a játékosok rajonga­nak értük, bár ennek semmi nyoma sincsen... A mérkőzésszi- tuádiólk valódi jelentésének helytelen értelmezése ellen irtagy szerepet tölthet be a helyes csapartmi'rtta, ahol élvvé és gya­korlattá válik a sportszerűség, a szakszerűség és a közösségi ér­dek védelme és elsődlegessége. A sportág igazi közvetítői, akik áldozatok árán is szenve­délyesen tanúinak, hogy hétről- hétre jobbon végezhessék fel­adataikat. Ügy tűnik, hogy az elmélet jóval a gyakorlat elé szaladt — pedig a játékveze­tőknek ma is vannak szép szám­mal átlagon felüli, kiemelkedő, gyakorlati képviselői — de a jó, időt álló elmélet mindig maga méllíé tudja zárkóztatni a gya­korlatot is. (Főleg ami a sza­bályok egységes gyakorlati ér­telmezését illeti.) Az MLSZ-szöl karöltve a JB. elnöksége célkitűzéséiben to­vábbi javulást, pozitív változást akar elérni. Éhhez javulnia kell a játékvezetés színvonalánOk is. A színvonal emelkedésével nö- véksziik a testület és a játékve­zetők tekintélye is. Presztízsünk arra az alapelvre épüljön, hogy mielőbb fel tudjuk szálmöllnli a visszahúzó, a régihez görcsösen ragaszkodó elvéket, a mind ma­gasabb szintű, gyors kibontako­zás érdekében. GABI GÉZA játékvezető-ellenőr Akik minősítést szereztek 1982-ben A megyei s portálva tal elké­szítette az 1982. évben minősí­tést elért Tólna megyei spor­tolóik névjegyzékét. A felsorolás természetesen elég hosszú, 34 oldalnyi. Mi a sportáganlkénti legjobbak nevét közöljük. Asztalitenisz: Kiváló ifjúsági sportoló: Bátorfi Csilla1, Bolvárli Katalin (mindkettő Tolnai VL). I. osztályú: Balogh Ilona, Bátor­fi Csilla, Bolvári Ildikó, Bolvári Katalin, Bízó Mária, Kiss Anikó (valamennyien Tolnai VL). Aranyjelvényes: Balics Katalin (Szekszárdi Szöv. SE), Bódis Anikó, Kaiser Ágnes, Pata Teréz, Rencz Rita (valamennyien Tol­nai VL), Atlétika: Nemzetközi sportoló: Kovács Attila (Szekszárdi Dózso SE). I, osztályú: Balogh Gyula, Kovács Miklós (mindkettő Szek­szárdi Dózsa SE). Aranyjelvé­nyes: Turnodker Géza, Lalmmuth Jakab, Sárközi Gyufa, Erdősi Gábor, Propszt József, Péti Gá­bor, VáncsO Dénes, Györkő Ildikó, Benizs Sándor, Ulbert Erzíébet, Gallusz Tibor, Bíró Péter, Mozolai Annamária, Pá­linkás Gábor, Endrődi Mária (valamennyien Szekszárdi Dózsa SE), Nagy Csaba, Egyed Krisz­tina, Tiborc László (mindhárom Dombóvári VMSE), Zerényi Jenő, Bánói Róbert, Kőműves Anita (mindhárom Dombóvári Városi Sl), Szita Károly (Tamási Szöv. SE), Kovács László (Tolnai VL). Kajak-kenu: Aranyjelvényes: Adorján István, Eger Tibor, El- lermann Péter, Gu.ld László, Nagyváradi Pál, Rohr Antal (va­lamennyien Szekszárdi Szöv. Spartacus SE), Szabó Tamás, Balezer Gábor (mindkettő Paksi Atom SE). Kerékpár: I. osztályú: Halász László, Halász Zoltán, Sajó Pé­ter, Reibling Péter (valdimeny- nyien Szekszárdi Szöv. Sparta­cus SE). Aranyjelvényes: Hettich János, Auh László, Patton Csa­ba, Jávor Péter, Méth Ferenc, Szabó József, Sajó Péter, Kírsch- ner Zoltán, Reibling Péter (va­lamennyi Szekszárdi Szöv. Spar­tacus SE). Lovaglás: I. osztályú: Fehér István (Dombóvári Tsz SE), Berka János (Bogyiszlói Tsz SE). Modellezés: Aranyjelvényes: Kolbert Gyula (Bátaszéki Mód. Klub). Ökölvívás: I. osztályú: Árvái Rudolf, Erős Lajos, Nyíiiri László (mindhárom Paksi SE). Arany­jelvényes: Erős Lajos (Paksi SE), Srékeres József, Eigenbrót Péter, Háti László (valamennyi Dom­bóvári Szöv. SE). Rádióamatőr: I. osztályú: Wéisz János (Szekszárd, MHSZ Rádióamatőr Klub). Aranyjelvé­nyes: Ferenc József (Szekszárd, MHSZ Rádióamatőr Klub). Sakk: Mesterjelölt: Gosztola István (Paks, Atomerőmű SE), ifj. Rittmaan László (Szedres, Tsz SE), dr. Zsoldos Jenő (Paks, Atomerőmű SE).. Súlyemelés: I. osztályú: Mát­rai Gyula, Dallos Péter, Orsós István, Imre Gyula1, Kerekes Ist­ván (valamennyi Szekszárdi Dó­zsa1 SE). Aranyjelvényes: Balogh Zsolt (Bonyhádi MSE), Dallos Péter, Imre Gyula, Bertus Gábor, Farkas István, Boksa Tamás, Király László, Palkó János, Or­sós József, Szarka Sándor, Nyer­ges Imre, Ti 11 Csaba, Babai György, Keresztes Zoltán (va­lamennyi Szekszárdi Dózsa1 SE). Teke: I. osztályú: Mándli János, Illés László, Tarsoly Pé­ter, Kollár Mihály (valamennyi Dombóvári Szöv. SE). Aranyjel­vényes: Horváth Zoltán (Dom­bóvári Szöv. SE). Vitorlázórepülés: I. osztályú: Ta'labos Gábor, Lőrincz Gyula, Kenderes László, Körmendi László, Dliófási Gábor (vala­mennyi Szekszárdi Vit. Rep. Klub). Aranyjelvényes: DSófásli Gábor, Körmendi László (vala­mennyi Székszárdi Vit. Rep. Klub). Motorsport: Aranyjelvényes: Wolf László (Szekszárd, Vízügyi SE). HÁROM HÉTIG TATÁN Hétfőn újabb — jelentős - szakasz kezdődött az év n'agy feladataira készülő férfitornász- válogatott fölkészülésében: há­romhetes tata! edzőtáborozás. Bordán Dezső szövetségi kapi­tány 17 versenyzőt (hat klub képviselőit) hívott meg a tatai felkészülési központba, kísére­tükben pedig hét egyesületi szakemibent. A következő fölso­rolásban szereplő férfiválogatot­tak egyben a jövő évi Los An­geles-! olimpiára készülődök kö­rét is alkotják, azt a keretet, amely a jövőben mór csak szű­külhet. A tatai felkészülési tábor résztvevői: Ú. Dózsa: Danáth, Kaku'k, Farkas. IBp. Honvéd: Guczogihy, Kele­men, Boda, Kovács L. V. Izzó: Hegedűs, Vágány. FTC: Altorjai, Mókus, Vámos, Németh L. Dunaújváros: Berényi, Ko­vács P., Paprika. Ráiba ETO: Borka-i. KPVDSZ - MÉSZÖV sportnap Szökszárdon, a spartszékház- ban közösen rendezte meg a KPVDSZ Tolna megyei Bizott­sága és o MÉSZÖV a hagyomá­nyos téli sportnapot, asztalite­nisz és saikksportágakban. A verseny kitűnő előkészítés után jő szervezéssel, sportszerű kere­tek között zajlott le. A rekord­számú résztvevő élményekben gazdag délelőtt után a követ­kező sorrendet alakította ki. A színvonalas rendezést nagyban segítette a Szekszárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ dölgozóinaik, mint házigazdának lelkes se­gítsége. EREDMÉNYEK: Asztalitenisz (48 induló): Nők: 1. Tamrver Anna (Áfész Paks), 2. Csapó Szilvia (T. m.-li Népbolt Vállalat), 3. Bogáncs Józsefné (Áfész Paks). Férfiak: 1. Krórner József (T. m.-í ZÖLDÉRT Vál­lalat), 2. Ludas Géza (Áfész Szekszárd), 3. Klein Márton (Mecsék Élelmiszer és Vegyi áru Kér. Váll.) Sakk (32 induló). Nők: 1. Ka­rácsony Györgyéé (Áfész Paks), 2. Delimé Horváth Mariann (T. m.-i ZÖLDÉRT Vállalat), 3. Kapin Tibarné (Áfész Paks). Fér­fiak: 1. Berta Tibor (Áfész Paks), 2. Srijjártó István (Áfész Szek­szárd), 3. Lőrincz Tibor (Áfész Paks). Az asztaliteniszezők - szám szerint 48-an - a sportszékházban vívták csatájukat Igazi tömegsportverseny alakult ki a sakkozóknál Ma már sporttörténelem Miről írtunk harminc éve? Átnéztük a Tálnai Naplót, kíváncsiak voltunk arra, hogy míiőrl írt 1953 februárjában. Meglepő írásokat találtunk, olyan nevekikel, eseményekkel találkoztunk, melyek már töb- bé-kevésbé feledésbe merültek. Hiába, a harminc év nagy idő, ennek ellenére Vannlak ai cikkekben olylan megállapító- sok, észrevététék, melyek még ma is aktuálisak. Ezek után nézzük meg a 30 éve megjelent írásokat. A KÖRZETI LABDARÚGÓ-BAJNOKSAGOK TAPASZTALATAI KELETI CSOPORT: 1. Szekszárdi VM. 22-19 1 2 103-33 39 2. Tolnai VL II. 22 15 2 5 82-34 32 3. ‘Nagydorog-22 15 I1 6 49-24 31 4. Sióagárd 22 12 2 8 53-32 26 5. Róoegres 22 11 2 9 47-72 24 6. Székszárdi Dózsa II. 22 1lT T 10 47-44 23 7. Fadd 22 8 4 10 41 -43 20 8. iRalláiník 22 9 2 11 48-55 20 9. Gerjen 22 6 5 11 36-53 17 10. Szekszárdi Ép. II. 22 7 2 13 32-73 16 11. Bogyiszló 22 5 3 14 42-79 13 12. Paksi Á. G. II. 22 1 1 20 7-35 3 Az 1952. évi körzeti bajinökság eredményeivel és hiányosságai­val szándékozunk foglalkozni ebben a cikksorozatunkban. Először a keleti csoportot vesszük bonckés alá. Látszólag ebben a cso­portban sikerült legjobban a bajnokság, mert mindössze a Tol­naszigeti Á. G. cSaipata lépett vissza a bajnokság küzdelmeitől és a helyére beosztott Gerjenii Á. G. kisébb-niagyóbb zölkkenőiktől eltekintve szintén megállta a helyiét. Ha azonban tüzetesebb vizs­gálatnak vetjük alá ennek a csoportnak a bajnokságát, hama­rosan kibújnak a komoly hiányosságok. Először is a paksi tartallékcsapat az őszi fordulóban szintén visszalépett és emiatt egyedül a palksiak visszalépése miatt 11 mérkőzés maradt él. De a Dózsa és az Építők tartóié ke Sa.pata, valamint Paláink, Gerjen és Sióagárd sem mutatott valami jó példát, hiszen a dázsásóknak 8, a többi felsorolt együttesnek pedig 6 mérkőzése maradt téjátszlatfltan. A keleti csoport 132 mér­kőzése közül összevetve 32 mérkőzés lejátszottba mairtadt, illető­leg ezdknek a> mérkőzéseknek az eredménye nelm a zöld gyepen, hanem a zöld asztal mellett dőlt öl. Ez o szám pedig majdnem 25 százalék. Ez azarány rendkívül lerontja ennek a csoportnak a kétségkívül megmutatkozott eredményeit. Ezek az eredmények elsősorban a bajnokságért vívott érdekes küzdelemben mutat­koztak meg. A Szekszárdi Vörös Meteor bajnoksága csak az idény végén vált ilyen fölényessé és mögötte nagy harc folyt a helyezésekért, az élcsoportba kerülésért, illetve az otttmaradásért. Tolna II. csak az őszi Idény végén esett ennyire Vissza, s ez a visszaesés majdnem a második helyébe került. Nagydorog és Sióagárd is ádáz küzdőimet vívott egymással. Tavasszal a sió- agárdiak szerepéitek jóbban, ősszel azanlbam a nagy dorogiak mutattak lényegesen jobb formát. A le nem játszott mérkőzések bajnoki pontjait a szakszövetség általában a páíyOválbszita csa­patók javára írta1, az öllmbradt 32 mérkőzés következtében a baj­noki sorrendnék osOlk megközelíthető realitásálról beszélhetünk. Föltűnően gyengén szerepeltek a bdjnokság bain a tartalékosa- patak. Ez áfái a megállapítás diói csók a tolnai aslapat a kivétel, mely az idény nagy részében versenyben volt az első helyért. A két szekszárdi és a paksi tartolékcsapat nagyon gyenigién vizsgá­zott. Különösen a Dózsa1 szempontjaiból szomorú ez a megálla­pítás, mert a Dózsa rendelkezett ólyain játékosgárdával, hogy egészen az elsők között végezhetett vollnd. Ezzel szereiben öröm­mel kell konstatálnunk o falusi labdarúgás bizbriyos mértékű fej­lődését. Nem egy egészen jóképességű falusi sportkör működött az el­múlt évi körzeti bajnokság keleti csoportjában. Különösen áll ez o megállapítás a 3. helyen végzett nagydörogíakira, akiket az MTSB méltányosságiból osztott be a körzeti bajnokságba anélkül, hogy élőbb a járási bajnokság küzdelmeiben részt vettek volna. A sióagáirdlialk kezdeti jó szereplése már nem ils Vált meglepetés azok utálni, hogy az elmúlt évi osztályozó mérkőzéseken a 3. he­lyen végezték a Szekszáirdii Dózsa és o Hőqyészi Á. G. mögött. Nagy meglepetésnek szálmít a Rácegresi Ä. G. előkelő helye­zése is. Legfeljebb az van le valamit elért helyezésük értékéből, hogy 4 győzelmüket a zöld asztali mellett szerezték. Ezzel szem­ben viszont győzni tudtak Sióagárd élten és mindkét alkatom­mal legyőzték a nagydorog toka t. Kellemetlen meglepetésnek szá­mít az 1951. évi megyei bajnokságból kiesett falddiialknak a kö­zepes szereplése. A Palánk jórészt diákj-átékasokra épített,' akik nem minidig áll­hatták a sportkör rendelkezésére. De nem egy mérkőzésen be­bizonyították, hogy ezek nélkül a gátló körülmények nélkül még jobb eredmény elérésére is képesek (ették volna. A gerjedtek már lényegesen gyengébb teljesítményt nyújtottak. Az ő teljesítményü­ket nagyon lerontja a Meteor ellen tanúsított sportszerűtlen ma­gatartásuk. Bogyiszlö üs mélyen a váralkozáis diáét szerepéit. MEGINDULT A DOMBÓVÁRI LABDARÚGÓÉLET Bár még messze távéiban van március 15-e, a megyeli lab­darúgó-bajnokság megkezdésének az időpontja. Do'mlbóvá rótt is éledezik a fabdiairúgóSport, a csapatok közül a Lokomotív és a Spartakusz. Galambos edző irányításával január közepén meg­kezdte a tornatermi edzéseket. Sőt az elmúlt vasárnap már a Lo- komativ-ipályáin közös edzőmérkőzést iis játszottak. A Ldkomaliv teljesen fiatat! gárdával játszott, csupán 1—2 „öreg": Gál, Ge­lencsér, Pályák játszott a osdpaéban. Uj szerzemény Kárpáti, a pécsi Haladás volt jeles kapuvédője, A jól sikerült edZőmérkő- zésen o Matatok igen jól illeszkedtek be a csapatba. A Sparta­kusz most szervezett labdarúgócsapata is jó játékerőt képvisel. A mutatott játék alapján méltányosnfak látszik az a kérésük, hogy a minőségi járási bdjmokságlba nyerjenek beosztást. A Postás Csizmadia edző vezetésével szintén kiadás torna­termi edzésekkel készül a bajmdki rajtra. A Postás együtteséből néhány játékos éltávozott (Bánihelyi, Takács), de a s'portkönben óbban reménykednek, hogy a bajnoki idény kezdetére sikerül a távozottalkat majd pótolni. Elsősorban a salját nevelésű fidta- Idkra szóim ít GSiZmedia edző. A Fáklya Vicze edző vezetésével e héten kezdi el a torna­termi edzéséket. Az őszi fordulóban a 4. hélyen végzett az együt­tes a járási bajnokságiban. A szép szereplés a fiatal vezetőség jó munkájának és a játékosokkal való igazi gondoskodásnak, a csapat lelkesedésének volt az eredménye. A Fáklya sportközpont méltányolva a sportkör eddigi telkes munkáját, a jövőben ko­molyabb támogatásban kívánja részesíteni a dombóvári nevelő- sportolókat. A Fateliitőről iis úgy tudjuk, hogy a minősített járási bajnokságba nyer majd beosztást (úgy Játszik nagyon optimisták Doimbóvároltt) és Kuti edző irányításával készül a bajnoki idényre. Ugyancsak megkezdte előkészületeit; a Honvéd és a Vörös Lobogó együttese is. Mindezek a bírók azt bizonyítják, hogy elő­reláthatólag nem lesz baj a dombóvári sportkörök labdarúgói­nak felkészülésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom