Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. február 5. NÉPÚJSÁG Télálló KGST-mérleg Vietnam Gumiipar A kaucsukfa termesztésének évszáza'dos hagyom á nyaii uránná k Vietnamban. Az ültetvények fel­virágoztatására, a gumiipar fej­lesztésére és az intenzív tudo­mányos kutatásra azonban csak a legutóbbi években kerülhetett Isor. A gumiipari kutatálsök céljaira — francia kezdeményezésre - a negyvenes években tudományos intézetet alapították Hanoiiban. A iháboirú folyamán az intéz­mény azonban csaknem teljes egészében 'megsemmisült. Az újjáépítés során a 'régi ‘helyén új technológiai intézetet léte­sítettek, amely modern felsze­relésével elláthatja a meg nö­vekedett [kutatási feladatokat. A '.kutatóintézet munkatársai ■jelenleg a gyorsan növő, dús termést adó kan csukták kineme- sítésévél, fejlett technológiák ki- O'laikításóval és a növényvédő szerek, a műtrágyák helyes és ésszerű adagolásának kikísérle­tezésével foglalkoznak. A földművesek régóta ál'mo- dóznak olyan gabonafajtákról, amelyek nem dőlnek meg. Ez a probléma izgatta a has­ik íriai Szaibarzjan Kunokba jev növénynemesítőt is. Már a har­mincas években, a Moszkvai Tyíimrjazev Mezőgazdasági Akadémia elvégzése után új mezőgazdasági növényfajták ki- nemesítésével foglalkozott. A tu­dós egy sor .magas terméshoza- mú, tél álló őszi búzafajtát, haj­dinát és más gabonafajtákat nemesített ki. Kanakbajev fő figyelme azon­ban az őszi rozs szelekciójára összpontosult. Több évtizedet szentelt ennék a munkának. A kísérletek eredményeképpen új, rövid szárú, intenzív típusú rozs- fajtát sikerült előállítania, amelyet-Csuipannak nevezett.- A Csulpam - mondja Nazif Balhíylizln, a Baskír Mezőgazda­ságii Tudományos Kutatóintézet igazgatója — a világon pánat­Csehszlovákia Geológiai együttműködés Szlovákra gazdag termá'lvíz- íkészl'étek'kel [rendelkezik. Ezek egy részét gyógyfürdőkben hasz­nosítják, a többségük azonban még ima is kiaknázatlan. A csehszlovák geológusok a hetvenes évek elején kezdtek foglalkozni a termálvíz kiakná- zásáinialk kérdésével. A geoter- mállis energia [következetesebb felhasználásának érdekében ki­jelölték a vizsgáiliatra kerülő te­rületeket, s a kutatás állami fel­adattá vált. A vizsgállattal a po­zsonyi Dionyz Stúr Geológiai [In­tézet szakértői közösségét bíz­ták meg. A szakértők Ihász termálvíz- lelőhelyet térképeztek fel. A ku­tatások sarán megvizsgálták a források kiterjedését, vízmeny- nyíséglét, elemezték a víz vegyi összetételiét lés más tulajdonsá­gait. MegiákliapStották, hogy a feltérképezett források némelyi­ke 1,5—3 ezer méteres mélység­ben húzódik, s a hozamuk 'má­sodpercenként 10-50 liternyi 40—100 Celsius-fokú víz. A gondos és sokoldalú kuta­tómunka után kezdtek hozzá a víz felszínire hozáséihoz. Mivel a csehszlovák otojlfúró vállalótok nem rendelkeztek a munkához szükséges [mennyiségű kapaci­tással, o geológusok magyar szakembereket kérték fel az együttműködésre. A Strojexport [Külkereskedelmi Vállalat képviselői több mint egy évtizeddel ezelőtt írták alá az első egyezményt a magyar fél­lel, a Vízkutató és Fúró Vál­lalattal (VíKUV), ‘amelynek mun­katársai nagy gyakorlattal ren­delkeztek már az Ilyen jellegű munkákban. M a g yar orsz á g o n például több mint 600 próbafú­rást végeztek, die dolgoztak kül­földön ‘is. Az egyezmény megkö­tése után munkáihoz láttak Szlo­vákiában, s azóta több tucat kutat fúrtak. Egyik berendezé­süket [például állandó jelleggel Szlovákiában működtetik, 32 munkás segítségévéi. Az 'együttműködés eredménye­ként ma Szlovákiában már több kuitbt hasznosítanak, mégpedig igen intenzíven. A csallóközi források például elsősorban fürdők, gyógyüdülők részére ad­nak vizet, így - többek között - a komonnói, a dunasze'rdahelyi, a patnicei, a Ghorvátsky Gro'b-i és a knalovai gyógyüdülőknek. Más források viizlét a mezőgaz­daság! termel őszövetkezetekben üvegházak fűtésére hasznosít­ják. Akadnak o'lyain források is, amelyeknek a vizével lakások és középületek fűtését tervezik. A következő években újabb feladatok várnak a két félre: Záhoirie vidékén, a hegyes Lip- tóban végeznek majd fúrásokat. fanul álló fajta. Nagy termés­hozamával, tséláillóságával, szá- carságtűrésével tűnik ki. A fajta jói alkalmazkodik a különböző termelési körülményekhez, az intenzív földművelés valamennyi követelményének megfelel. A baskír rozs terméshozama a kí­sérleti parcellákon eléri a 80 mázsát hektáronként, a közter­mesztésben - az 55 mázsát. A Csulpak rozSía'jitát jelenleg a KGST-tagországokban — így Magyarországon iis - kipróbál­ják. A lipcsei Agro-81 kiállítá­son díszoklevéllel tüntették ki. A 80 éves tudós, Szabirzjan Kunakbajev, tovább folytatja nemesítő munkáját. Nemrég új, ■rövid szártú rozsfajtát adott át állalmi fajtamíinősítésre, a Csul- pan-3 fajtát, amely még job­bam ellenáll a megdőlésnek, s fokozottabb mértékben télálló. ALEKSZANDR JEVREINOV Bulgária Automatika az üvegházban Szófiában, a Komplex Auto­matizálási Tudományos Kutató- intézetben olyan berendezés- csoportot készítettek, amely automatikusan szabályozza a növényházaknak az adott nö­vényék termesztéstechnológiá­jában előírt klímáját. Az üvegházakon belül a1 lég- hőmérsékletet és o levegő pá­ratartalmát másutt is műszaki berendezések tartják adott ha­tárok között. A bolgár beren­dezésben viszont már az adat- feldolgozás is automatikus. A megvilágítás erősségét példá­ul napintegrátor és luxmérő al­kalmazásával mérik, s e mű­szerek kimenő jelei bekerülnek az irányítp egységbe, amely más, kapbtt adatok - például a meteorológiai állomás által folyamatosan közölt időjárási tényezők (hőmérséklet, szél­irány, szélsebesség stb.) - fi- gyél'sm bevételévé! vezényli a hőszabályozó rendszert és az öntözőberendezéseket. Az irá­nyító egység a külső tényezők sokoldalú értékelése mellett ar­ra is képes, hogy olyan progra­mot válasszon, amely az adott körülmények között a legkisebb energiafelhasználást igényli. Természetesen nemcsak a hő- és a páratartalom szabályozá­sát oldja meg önműködően, ha­nem a talaj és az öntözővíz hő­mérsékletét, a tápoldatok kon­centrációjának fokát és mennyi­ségét is automatikusan szabá­lyozza. A Szovijtetuiraó területénél .nagy részién a tél 9-10 hóna­pig tart. Az (ászaik egyik jegna- gyolbb 'ki-kötövároía Marmon-szk. A Kola-félsziget városa arról nevezetes, hogy liitt a tenger so­hasem fagy be. A-sárid éjszaka 45 napig fart. A város tálkái ez alatt az idő a'látt flem látják a Napot fel­ikelni. Helyette a mozik, színhá­zak réklámjali világi-tanaik és a -sarki fény gyönyörködtet. A szervezetnek hozzá k-ell szoknia (ehhez az életritmushoz. Hiszen itt délben is a 'Hold világít az égbolton. A város ennék ellené­ire él, dolgozik, tanul Vagy szó- inakozik. A kikötőben egy pill a - maiira sem áll meg az étet A inonitszikli ércdúsítóból' érkeznek az áruval megrakott hajók. A 'Lenin és a Szibéria atamjég- törők egész évben lehetővé te­szik az 'Északi Jeges-tengeren a 'hajóik zavartalan közlékedését. iMurmonszk állandóan fejlő­dik, új lakótelepek, iskolák, óvodák épülnék. A hosszan tar­tó sarki éjszakában egészség­ügyi dolgozók hadd vigyáz a imurma nszkiiak erőnlétére. A gyárakban, [iskolákban, óvodák­ban rendszeres ikvuncólással biztosítják a szervezet számára a nélkülözhetetlen Ibolyántúli sugaraikat. Uszodákban, sport­pályákon, sísáncókan nyerik vissza frisseségüket az északi város Htokéi. Hosszú a sarki éj­szaka, de egyszer ez is véget ér. A imurmanszkiak türelmetle­nül vágják a napkeltét. A közös tervezés, a hosszú tá­vú energetikai, szómitóstechni- kai és közlekedési együttműkö­dés kérdései szerepeltek a KGST V‘B legutóbbi, [moszkvai ülésé­nek napirendjén. A tanácskozás kapcsán érdemes mérleget von­ni a szocialista országok gaz­dasági közösségének tevékeny­ségéről. ELŐRELÁTÓ TERVEZÉS Tavaly a budapesti üléssza­kon a tagországok [megállapod­tak az 1986-90-es évekre szóló tervkoordináció feladatairól. En­nek megfelelően megkezdődtek a konzultációk, amelyek előse­gíthetik a tag állaim ok gazdaság­politikájának 'közelítését, a köz­vetlen kapcsolatok bővítését. A szorosabb együttműködés segít a világgazdaság változó köve­telményeivel összhangban álló temvelésiszerkezeti változtatá­soknál íls. E ehszlovákiai harisnyagyár bán a tagországok árucseréjé ben nő a fogyasztó si cikkek részaránya Változatlanul központi kérdés a nyersanyag- és energiaszük­séglet kielégítése, a rendelke­zésre álló erőforrások kihaszná­lása. A tagországok hosszú tá­vú programot valósítanak meg az energiaellátás 'biztosítására, az egyik legfontosabb fejleszté­si iránynak tartva az atomener­gia fokozott felhasználását. Az atomenergia részarányának to­vábbi növelését segíti az atom- eröművi berendezések gyártásá­nak szakosítására kötött sokol­dalú megállapodás. 'Ennek telje­sítésiét épp a KOST budapesti ülésszakán tekintették át. A IszénSpafban az együttműködés az új 'lelőhelyeik feltárására és a kitermelés korszerűsítésére összpontosít. A kőolaj- és gáz­ipari bizottság javaslatokat dol­gozott ki a tagországok igé­nyeinek fedezésére az 1990-es 'évekig. KÜLKERESKEDELMI „FELFEDEZÉSEK” Az árucsere-forgalomban a kölcsönös szállítások - az egyes népgazdaságok belső gondjai miatt — nem nőttek olvan dina­mikuson, 'mlint a korábbi évek­ben. Előrelépés 'történt azonban azon a téren, 'hogy a szállított termékek imár jobban igazodtak az egyes nép gazdaság ók igé­nyeihez, téherbíróképességéhez. A tervezési, külkereskedelmi és lípari sza'kemlberek folyamatos tanácskozásainak eredménye­ként sikerült számos olyan ter­méket „felfedezni", amelyet ko­rábban tőkés országoktórvásá- rolfíak a tagállamok. Az elmúlt esztendőben újra bebizonyosodott: különösen fon­tosak testvéri kapcsolataink rendkívüli helyzetekben. A KGST-országok például segítet­tek Lengyélországnak a szabad kapacitások kihasználásában a gép-, vegy- és könnyűipar te­rületén. Ugyancsak jelentős az előrelépés a szabványosításban, tavaly mintegy 400 új szabványt fogadtak el. SÜRGETŐ FELADATOK Az 1982-es esztendő termé­szetesen jó néhány megoldást sürgető problémát is felvetett. Az egyik: lassú az előrelépés a gyártáisszakosításban. Sókszor előfordul, 'hogy gazdaságtalan egyli'k vagy másik termék, de még'is folytatják termelését. Sok még a javítanivaló a tudomá­nyos-műszaki együttműködés­ben, a kooperációkban is. Az eddig aláírt megállapodások in­kább kétoldalú szerződések, s még kevés igazán sokoldalú megáil!apodás született. [Ezek a kiragadott példák is mutatják: sok a megoldásra váró 'kérdés, feladat van bő­ven. Lengyelország Magyar művek gyűjteménye A lengyel könyvesboltokban mór jó néhány évvel ezelőtt megjelentek a „Magyar Iro­dalmi Gyűjtemény" közös cím­mel ellátott könyvek. A soro­zat szerkesztői azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy a lengyel olvasókat megismertessék a há­ború utáni időszak legérdeke­sebb, és legjellemzőbb magyar irodaim! alkotásc val. Ennek jeqyében jelentették meg — többek között — Németh László, Cseres Tibor, Déry Tibor, Fejes Endre és Kertész Ákos műveit. A sorozat nemrég megjelent két legújabb ‘kötete az „Ajtó nél­küli ház" című noveílaantológia és egy kortárs drámaantolágia. A jelenkori magyar novella­irodalom mór jól ismert a len­gyel olvasók körében. A leg­utóbbi tízegynéhány év során ugyanis hat novelíagyűjtemény jelent meg, s ebből három — Déry Tiboré, Moldovai Györgyé és Örkény Istváné — szerzői kötet. A most megjelent no- veíltoantológia azonban más jel­legű. E kötetben olyan írások kaptak helyet, amelyek — amint azt a kötet szerkesztője, Elzbíieta Cygiel’ska Guttmun az előszó­ban megjegyzi — kiállták az időik próbáját és amelyeket a magyar kritika is különösen fi­gyelemreméltónak értékelt. Az antológiát a korábbiaktól meg­különböztető másik tény, hogy a közölt novellák többsége a fel­szabadulás utáni időszak ma­gyar irodalmában „aranykor­ként" emlegetett 60-as- évékben született. Magyar drámaantolágia első alkalommal jelent meg Lengyel- országban. Természetesen ez korántsem jelenti azt, hogy a magyar drámairodaam koráb­ban ismeretlen lett volna', hiszen számos magyar színdarab sze­repelt a lengyel színházak mű­során, s közülük több nyomta­tásban is megjelent. Az antoló­gia szerkesztése Andrzej Siero- szewski munkája. A kötet öt magyar (rónáik a legutóbbi húsz esztendőben született drámáit tartalmazza: Illyés Gyula „Ke- gyenc", Németh László „ A két bolyai", Szabó Magda .«Az a szép, fényes nap”, Örkény Ist­ván „Tóték” és Sarkady Imre „Elveszett paradicsom" című al­kataiét. A szerkesztő előszavá­ban ezeket írta: „A kötet olyan kortárs drámákat tartalmaz, amelyek révén betekintést nye­rünk mindabba, amivel korunk­ban a magyar dráma, a ma­gyar színház foglalkozik. S nem jelentéktelen az a tény sem, hogy a kötetben szereplő szer­zők közül senkii sem ismeretlen a lengyel olvasók körében, s közülük többen prózaíróként, vaqy költőiként már jelentős népszerűségnek örvendenek .. Az említett darabok közül ez ideig csupán a „Tóték” sze­repelt lengyel színiház műsorá­ba n: 1968-ban a> varsói Teafr Polski mutatta be: míg Szabó Magda művét a Lengyel Rádió­ban adták elő 1975-ben. A murmanszki kikötő téli nappal ai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom