Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

a Képújság 1983. február 27. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hogy ne zavarja a nyugalmat Sümegi Jánösné deasli olva­sónk melllett még niégyen írták alá az alábbi leveleit: „Lakásunk közelében van a Sárközi kisvendéglő, melyben diszkózene szórakoztatja a vendégeket Ikéső délutántól es­te 10-11 óráig. Azt szeretnénk tudni, hogy kell-e tűrni nekünk ezt a hangerősséget a minden­napi munka után. Gyermekeink nyugalmát is zavarja, nem be­szélve a szomszédokról, ahol több beteg ember is van. Most zárt ajtó, ablak mellett sem le­het pihenni, csak záróra után. Mi lesz velünk hyáron?" A tevéiét a decsi Nagyköz­ségi Közös Tanácshoz továbbí­tottuk, alhonnfan K óvá cs Sándor elnök válaSzollt: „JA pantaszbéjeienltéssel ktaip- iCsolbtban vizsgáliatbt tartot­tunk. A kisvendéglőt a Szeik- szárd-Sárköz és V'icféke Áfész üzemelteti. A kisvendéglőben 1983. február 7-ién vezetőváltás történt. Az egység új vezetőjét laz áfész hálózati ellenőre je­lenlétében jegyzőkönyvileg meghal Igiaittulk, s ígéretet tett arra, hogy az egységet az el­következő időben úgy üzemel­te®, hogy a fakók nyugalmát iné zavainjia. A további problé­máik elkerülése végett szemé­lyesen felikeresi a vendéglő Szomszédságában lakókat, hogy imliind az álfész, mind a lakos- ság érdékeit szem előtt tartva ltudja tovább üzemeltetni a vendéglőit.’' Szabad szombaton túlmunka Gáspár Antaltól Szekszárdról kaptuk a levelet: „Munkakörömben norma sze­rinti teljesítménybérezésben dolgozom. Előfordul, hogy vál­lalati érdekből szabad szomba­ton is dolgozunk, ugyanúgy kétműszakos termelésben, mint Telefonszámunk: 12-284 a hét bármely napján, s volt, amikor vasárnap is bementünk dolgozni. Kérdésem, hogy ré­szemre a szabad szombatra a túlórát milyen formában lehet megváltani?” A Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyészétől, dr. Deák Konrádtól kértünk vá­laszt: — Szabad szombaton vég-, zeit túlmunkával, annak díjazá­sával kapcsolatban szerkesztő­ségünkhöz írt tanácskérő leve­lére az alábbiakról tájékoztat­juk: „A Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) iMT számú rendelet sze­rint: „Túlmunka a dolgozó napi munkaidejét meghaladó mun­kát Ha pedig a napi munkaidő előzetesen munkanapokra: be- oszítva nincsen, a heti, havi vagy évi munkaidőkereten, belül vég­zett munka minősül túlmunká­nak." A 17.1979. (XII. 1.) MüM szá­mú rendelet pedig ebben a körben- így rendelkezik: 28. paragrafus: „A kollektív szerződésben kell meghatároz­ni, hogy a dolgozó a végzett túlmunka ellenértékéként mi­lyen esetekben: kap díjazást, il­letőleg szabad időt. A fizikai foglalkozásúak esetében csak a dolgozó kérésére lelhet a vég­zett túlmunka ellenértékeként szabad időt adni.” 29. parag­rafusának efső bekezdése alap­ján a túlbiunka idejére a> dol­gozót rendes munkabére és ezen felül — a következő be­kezdés szerint — pótlék illeti meg. A dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka el­ső -két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó időtartamra -.pedig százszázalékos pótlék il­leti meg. A fentiek a rendes munka­napokon végzett túlmunkára és annak díjazására vonatkoznak. A már említett MüM számú rendelet 38. paragrafusa pedig így széf: „1. Ha a dolgozót heti pi­henőnapján muinlkárai igénybe vették, helyette elsősorban má­sik pihenőnapot kell biztosíta­ni. Ha- a iko'l lekíív szerződés mást -nem ír elő, a másik pihe­nőnapot a munkavégzést köve­tő hónap végéig, idényjetleg# munkáltatóiknál és munkakörök­ben pedig a holt idény végéig kell kiadni. 2. -Ha a dolgozóinak a mun­káltató másik pihenőnapot nem tud biztosítani, -illetőleg a -má­sik pihenőnapot a határ eltel­téig nem adta -ki, vagy a dol­gozó munkaviszonya annak .ki­adása előtt megszűnt, továbbá ha- a dolgozó -sorkatonai szol­gálatra vonult be, a- -heti piihe- nő-naipon végzett munka- idejére járó murkabéren fel'ül százszá­zalékos pótlék jár." A Munka Törvénykönyve sze­rint: „A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. A pihenő­napnak — ha a kollektív szer­ződés másként nem rendelke­zik — vasárnapra kell esnie.” A szabad szombat -nem té­vesztendő össze a heti egy pi­henőnappal, -s a szabad szom­baton végzett munkával kap­csolatban az előzőekben írtak szerint -jár a díjazás, -tehát a-z első kiét árára 20, a további két órára- 50, az ezt meghűlödó időtartamra pedig 100 százalé­kos pótlék -illeti meg a dolgo­zót, de itt is előbb a- kollektív szerződésben írtakat kell meg­ismerni, ugyanis ez határozza meq, hogy mikor jár díjazás és mely esetekben szabad idő. Ha ön esetenként vasárnap is „termelt", tehát a- heti pihe­nőnapján rendelték be muin-kát végezni, -százszázalékos pótlék illeti meg abban az esetben, ha rendes pihenőnapja: helyett másik pihenőnapot munkáltató­ja nem biztosított. A fentiekben adott tájékozta­tásunk mellett is fél-hívj-uk fi­gyelmét a -munkáltatójánál ér­vényben -levő kollektív szerző­désben írtak áttanulmányozá­sára:, hiszen — mint erre utal­tunk — a- Munkai Törvényköny­ve és végrehajtási rendeietei számos kérdés szabályozását a kollektív szerződéseikre bízzák-, a kollektiv szerződés pedig a mu n'kál ta tón ál található." Miért néma a hangos híradó? Józsa József koppányszántói lakos a: következő panaszával ford-u 11 szerkesztőség ünkih-öz: „Községünkben a hangos híradó már évek óta nem mű­ködik, s így például nem tud­juk, hogy mikor jön a DÉDÁSZ pénzbeszedője, vagy eboltás mikor lesz, illetve mikor tarta­nak közgyűléseket. Érdekes módon Nagykónyiban és Ér- tényben minden közérdekű in­formációt bemondanak és még zenét is sugároznak. Nálunk miért nem lehet ezt megcsi­nálni?" Olvasónk kérésére a nagykó- nyi Községi Tanács elnöke, Pe­te Tóth Vilmos válaszolt: „A panaszos által1 felvetett probléma: ismeretes a tanács vezetői előtt, de megjegyzem, hogy a meglevő hangos híradó olyan régi és elavult, hogy meg­javítását -nem -tervezzük, A la­kosság tájékoztatását jelentős feladatnak tartjuk, -melyet egyéb formáiban. — meghívók kikül­désével, plakátok kifüggeszté­sével — oldunk -meg. Vaifai- -meniny-i- tanácsi szerv is hason­ló mádon értesíti a lakosságot. A hangos híradót egyébként n-em nótaműsorok sugárzása miatt szerelték fel, arra a- rá­dió hasznos tömegkommuniká­ciós eszköz. Jelenleg sem Ér- tényben, sem -Nagykónyibam nincs n-átaiműsör-iközvetítés. A DÉDÁSZ gyakorlata szerint meghatározott napokon- fairt pénzbeszedést, -melytől1 nem tér el, s erről a ItakoSSág is tájé­kozódott.” Helyesbítés A laipu-nk február 20-1 szá­mában sajnálü-to-s hibá folytán a „Szögért — p-réfnliuiméívonáis” című anyag egyik mondatából kimaradt egy nem szócska. A mondót helyesien így hangzik: „A lisztet rendszierésen szitál­juk, szitálás nélküli liszt ter­mékbe kerülése a technológia miatt szinte lehetetlen, követ­kezésképpen a FUSZÉRT-től ka­pott só nem tedhnb'l ágiid sze­rinti Oldásta, ülepítése léhet-ett az oka.” Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról—röviden ' ■ - | A dolgozók bőrvédő S-V/ készítménnyel történő ellátásáról szól az egészségügyi minisz­ter 2/1983. (II. 14.) . - ; ... . il Eü. M. számú rende­leté, amely szerint a munkál­tató védőkenőccsel, illetőleg védőbevonattal, ipari kéztisztí­tó szerrel és bőrápoló készít­ménnyel köteles ellátni a dol­gozót, ha munkakörében, ille­tőleg munkahelyén a dolgozó bőrkárosító hatásnak van kité­ve. A bőrvédő készítmény térí­tésmentesen biztosítandó és he­lyette a munkáltató pénzbeni megváltást nem adhat, a dol­gozó pedig a bőrvédő készít­ményt a munkahelyéről nem vi­heti el. A munkavédelmi sza­bályzatban, ennek hiányában a működési vagy más belső sza­bályzatban kell meghatározni a) azokat a munkaköröket és munkahelyeket, ahol bőrvédő készítmény biztosítósa szüksé­ges és b) azokat a bőrvédő ké­szítményeket, amelyeket az a) pontban írt munkahelyeken és munkakörökben biztosítani kell. A jogszabály melléklete tartal­mazza a bőrvédő készítmény­ként használható termékeket. A rendelet, amely a Magyar Közlöny 1983. évi 5. számában jelent meg, 1983. évi április hó 1. napján lép hatályba. A Magyar Közlönynek ugyaneb­ben a számában jelent meg a Minisztertanácsnak a magán- személyek által mások részére folytatható számviteli és ügy­vitelszervezési tevékenység szak­képesítési feltételeiről szóló 4/1983. (II. 14.) számú rendele­té, amely szerint magánszemé­lyek mások részére számviteli és ügyvitelszervezési tevékeny­séget munkaviszony vagy mun­kavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony ke­retein kívül csak külön szak- képesítés alapján végezhetnek. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszternek ugyanitt megjelent, a mezőgazdasági nagyüzemek szakember-ellátó­nak támogatásáról szóló koráb­bi jogszabály kiegészítésére ki­adott 5/1983. (II. 14.) MÉM számú rendeletéből itt csupán arra utalunk, hogy a mezőgaz- dasáqi nagyüzem gazdasági- pénzügyi egyensúlyának tartós megszilárdítására, illetve jöve­delmezőségének javítására er­re alkalmas, meqfelelő gazda­sági eredményekkel rendelke­ző qazdálkodó szervezettel megállapodást köthet, s hogy a mezőgazdasági nagyüzem ké­relmére a támogatást megálla­pító szerv a vállalat kötelezett­ségeket eredményesen teljesítő gazdálkodó szervezet szakem­bereinek jutalmazására — az állami támogatásból - szemé­lyenként legfeljebb 30 000 fo­rintig terjedő jutalmat irányoz­hat elő. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az OKISZ Értesítő f. évi 2. számában megjelent, a szövetkezetekről és az ipari szö­vetkezetekről szóló jogszabá­lyok egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott irány­elvre, amelyből az alábbia­kat idézzük: „A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének, a tagok közügyek iránti érdeklő­désének fontos feltétele, hogy a tagok megismerjék és ren­deltetésszerűen gyakorolják jo­gaikat és tudatosan teljesítsék kötelezettségeiket. A jogok és kötelezettségek meghatározásá­nak és megismerésének fontos forrása az alapszabály, a szer­vezeti és működési, valamint a munkaügyi szabályzat." Az irányelv rámutat e szabályza­tokkal szembeni követelmé­nyekre, arra, hogy ezek legye­nek áttekinthetőek, közérthe- tőek és a belső viszonyokat a szövetkezet adottságainak és igényeinek megfelelően, egyedi tartalommal szabályozzák. Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert a tapasztalat szerint szö­vetkezeti tagok gyakran fordul­nak a jogszolgáltató szervek­hez felvilágosításért olyan kér­désekben, melyekre saját szö­vetkezetük belső szabályzata kell hogy választ adjon. Az irányelvből idézzük még: „A vezetőség kötelessége, hogy a tagság egészét vagy na­gyobb csoportját érintő, a tag­sági viszonnyal, a munkavég­zéssel, a munkadíjazással, a szociális juttatásokkal, az élet- és munkakörülményekkel össze­függő kérdésekben a szövetke­zeti bizottság, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet helyi szervének véleményét kikérje, az ilyen kérdéseket tárgyaló testületi üléseire e szerveket meghívja és a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel se­gítse, támogassa a rendszeres együttműködést." Mindezek ugyancsak feltételei a szövet­kezeti demokrácia érvényesülé- sénék. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Hívószámunk: 05 Óvjuk gyermekeinket a tűíztől! A füstöt, lángot, pusztítást soká t látott, a tragédiák látva - nyálhoz szokott tűzoltónak iis el­szorul a szíve, hd megégett gyermeket lát. Pedig, sajnos, évente jó néhány ilyen eset for- d'ull élő. A tüzek 20—25 száza­lékát gyermékék idézik elő, vagy kerülnék veszélybe a ki­tört tűznél. Miivel szliinlte kivétel nélküli kiíimutatlhbtó a felnőtték gondatlansága, megtörtént pél­dáikat adunk közre, hagy okul­junk bél ölte. IMáir az egészen kicsiny gyer­mekitek is veszélybe kerülhet­nék! Az egyik édesdnya a vb- sa'lót ottfelejtette az asztalon. A boltiba szalbdt le, miig a fél­éves kiilsgyermék a kiságyban taludt. A tüzes vasalótól égni kezdett a rulha és az aisztal. A kisgyermek a füsttőll megihtalt. IMáisutt az egyszerű viillllany- égőre újságpapírlból készítetitek ernyőt, hogy a fény ne világít­son a gyermek szemébe. Mire la háziasszony a szomszédból visszaérkezett, töménltélen füst volt a lakásban. A viilanyégö- Itől meggyulllddt papír a sző­nyegre h'ulllbft és az 5 hónapos kisleány áldozatul esett. A kiságyat a tégláiból rakott tűzlhély mellé tették. Meggyul­ladt a tűzhely fölé szegezett ipaipírfalvédő és vitte a tüzet a gyermékágyna, ahol a másfél éves kisleány aludt. Mire az édeöainya a másiilk gyerekkel az óvodáiból megérkezett, az ott­hon hagyott gyermek derékig megégett és a sérüléseibe bele­halt A legtöbb bajt a nagyob- íbacskb gyermekeik játéka okoz­za. A tűzzél akkor kezdenek 'barátkozni, amikor a nagyapa, vagy apa cigarettára gyújtás­ikor odatartja a gyufát a 3-5 éves gyermeknek, hogy fújja el a lángot. Aztán megdicsérik, hogy milyen ügyes. Később a gyermek magta próbálkozik az asztalon, polcon talált gyufá­val. Egyik allkalbm!mall három gyermek máZadt a Idlká'slbiain. Az asztalkákban talált gyufát a reikaimién gyújtog'attáik. Meg- gyúllladt a káirpit és erős füst­tel égni kezdett. A gyermekek az ágy alá menekültek, de a füstben megfulladtak. A padláson a szénáiban pró- ibált cigarettára gyújtani két gyermék. Égni kezdett a széna. Az egyik gyermek le menekült, a másik aZanlbain a tűzben lél­te halálát. A gyenmtekék gesztenyéből pipát készítették, s szénaboglya tövében pöfékeltek. Az így ke­letkezett tűzről az erős szél­iben mégy párta égett le. iGyienmekék az egyik üres ser- tésóllbon tojást sütöttek. Két téglát éléne állító,ttak, közé szalmát tetteik és a téglára he­lyezték a lábast, amibe héjas- tál tétték a tojást. Az égő szal­mától az ól is égni kezdett. Szerencsiére a gyermekek kime­nekülitek. A tűzhelyből kotorták ki a parazsat a lakásba zárt gyer­mekek. Papírt téttek a parázsra, tetszett nekik a lángolás. A tűz azonban tóvá fabterjedt és a három gyermek tűzlhtallált szen­vedett. Az emeletes házaikban újabb játékot találtak kii a nagyobb gyermekek. A papírból készített repülő farlkát meggyújtják és az erkélyről kidobói jók ... Az aía- csanyaibb szinteken kint lévő 'éghető anyagát meggyújtja a Hántoló „gépmadár”. iM.it tanácsolunk, hogy ne le­gyenek tragédiák? A példáikból adódik a teen­dő. Ne hagyjuk felügyelet nél­kül a kisebb gyermekeiket. Zár­ijuk el a gyújt óészlközt. Oktas­suk a gyermékéket a gyufa ve­szélyére. Ilyen szempontból az óvodáik, is segíthetnek. A tíz 'éven felüli gyermekeket oktat­ni kell a gyufa helyes hasznó- Hbfáirta, a tűzhely kezelésére, a tűzrakás helyes módijára. Jó fenne, ha az iskolákban is gon­dolnának erre. Végezetül; legyünk m.i félnőt­ték goadösla'bbak. Fiigyélmeseb- Iben végezzük a Vasalást, fő­zést, ruha,tisztítást, a csillag- Szóró meggyújtását. Egyszóval tartsuk meg a szabályaikat a tűzveszélyes cselekményeknél, s lakikor kevesebb tragédiát kell átélnünk,! Tolna megyei Tűzoltóparancsnokság Tóth János kovács, bognár, ko csikészítő 45 éve dolgozik a fővárosi Reitter Ferenc utcai mű­helyében. Az idős mester egy híres kovácsdinasztia „utolsó mohikánja”, a család csaknem három évszázada űzi a nagy szaktudást, fizikai erőt megkövetelő ipart. |A képen: hintó fel­újítás alatt. ________________________________________________________________________- ____________________1 K ovács, bognár...

Next

/
Oldalképek
Tartalom