Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-23 / 45. szám

1983. február 23. NÉPÚJSÁG 3 Harmincöt éves a Magyar Honvédelmi Szövetség Három és fél évtized­--------------------------------- dél ez­előtt, 1948. február 29-én ala­kult meg a magyar népi de­mokrácia honvédelmi szerveze­te, a Magyar Szabadságharcos Szövetség, az MHSZ jogelőd szervezete. A kkor még nem telt el egé­szen három év azóta, hogy a magyar nép rabláncai lehullot­tak, hogy Európában a Szov­jetunió Vörös Hadseregének csapásai alatt megsemmisült a német fasizmus, és véget ért a világ eddigi legszörnyűbb há­borúja. A magyar dolgozók a kommunisták pártját követve a haza újjáépítésébe kezdtek. Az 1947-es választásokon tömege­sen tettek hitet a népi demok­rácia mellett, hogy begyógyít­va a háborús sebeket, új or­szágot építsenek, amelyben a nép veszi kézbe a hatalmat, amelynek javai a nép jólétét szolgálják. A Magyar Kommunista Párt, amely a hősöket és a mártíro­kat adta a függetlenségért, és a szabadságért, amely szervez­te és élén haladt a német fa­siszták és magyar csatlósaik elleni harcnak — időben kiállt a haza építése és védelme elv egysége mellett. Ékes bizony­sága ennek a dolgozók töme­geinek mozgósítása az újjáépí­tésre, és egy időben a demok­ratikus hadsereg szervezése. A történelmi felelősség, a mun­kásosztály érdekeinek szolgála­ta fedte föl, hogy szükségessé vált a demokratikus haza meg­védésének érzelmét és gyakor­latát kiszélesíteni a dolgozó nép, legfőképpen az ifjúság körében. Az elv realizálása le­hetséges is volt. A társadalmi szabadságukat megkapott dol­gozó tömegek számos bizony­ságát adták, tudnak és akar­nak élni ezzel. Csak hívó szó kellett és nem húzódoztak a sorba állni. A Magyar Partizánszövetség és a Magyar Partizánbarátok Szövetsége egyesült, hogy új, nagy tömegeket magába fog­laló honvédelmi szervezet szü­lessék. A másik két alapító szervezet a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és a Ma­gyar Rövidhullámú Rádióama­tőrök Egyesülete. A Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZHSZ) nevében és programjában kifejezte a magyar nép több évszázados szabadságküzdelmének dicső hagyományait és az azok esz­méinek megvalósulására, meg- védelmezésére irányuló harcos elszántságot. Az 1848-as forra­dalom és szabadságharc cen­tenáriuma lelkesítő eszmei alap volt, amelyre ráépült az MSZHSZ. A szövetség felhívása Kossuth és Petőfi szellemében, 1848 szellemében fogant: „El­sősorban a magyar ifjúságot hívjuk táborunkba, amelynek elődje száz esztendővel ezelőtt a szabadságharc legfőbb hajtó­ereje volt. Hívjuk azokat, akik munkájukkal a legeredménye­sebben közreműködnek hazánk felvirágoztatásában. Várjuk azokat'a becsületes, demokra­tikus magyar férfiakat és nő­ket, akik nem akarják, hogy né­pünk még egyszer szolganép legyen és akik hajlandók en­nek megakadályozására min­den áldozatot meghozni.” Fő célként fogalmazta meg tagjainak .....szabadságharcos szellemét művelni, testét edze­ni..., hogy alkalmassá váljanak azokra a feladatokra, amelye­ket a népi demokrácia tovább­fejlesztése és védelme tőlünk megkövetel.” A felülről létrehozott szerve­zet céljában megfogalmazott gondolat találkozott a dolgozó tömegekével, azok érdekeit szolgálta. Hetek is alig teltek el, s az MSZHSZ-alapszervezetek szerte az országban alakultak. Soraikba tucatszám léptek olyan tagok, akik nem tartoz­tak az alapító szervezetekhez. Mutatja ez az állampolgárok társadalmi felelősségérzetének szintjét, szabadságszeretetének hőfokát, közösségi érzésének alakulását, fejlődését. Igen nagy büszkeséggel tekintünk azokra a veteránokra soraink­ban, akik 35 esztendővel ez­előtt első aktivistaként vagy ve­zetőként viselték a szabadság­harcos egyenruhát, s tették, amit tenniük kellett. Most, három és fél évtized múltán, a harmincötödik esz­tendő küszöbén jólesik vissza­tekinteni erre az időszakra. Kinek munkamérleg ez, kinek történelemismeret. De minden­képpen tanulságadó segítség az újabb lépésekhez, az előre­haladáshoz. Az elmúlt 35 esztendő alatt szövetségünk és jogelőd szer­vezetei (MSZHSZ, MÖHOSZ, MHS) azon munkálkodtak, hogy a programmal fel'érő fel­hívásban foglalt magasztos fel­adatok mind teljesebben meg­valósuljanak, a közben-közben meghatározott célokat úgy ér­jük el, hogy jó alapot terem­tünk a következőkért folyó munkához. Szövetségünk a megalaku­lástól együtt fejlődött a társa­dalommal. Változott, fejlődött és megszilárdult szervezeti fel­építése, vezetési rendszere, ki­alakult és jól funkcionál hár­mas, de egységes feladatvégre­hajtása. Nem kis büszkeséggel tölti el a közel 300 ezres tagságot, hogy az összmunka elismerése­ként a 30. évfordulón a Nép- köztársaságunk Elnöki Tanácsa Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki a Magyar Honvé­delmi Szövetséget. Eredményeink forrásairól az MHSZ főtitkára 1981-ben a ve­zetők országos tanácskozásán szólt. Az egyik a párt vezető sze­repének szüntelen érvényesülé­se a szövetségi munkában. A másik a tagság többségének tudatos tevékenysége, helytál­lása a feladatok végrehajtása során. A harmadik az aktivis­ták (klubtanácstagok, társadal­mi szakbizottságok tagjainak, oktatóknak, tanácsadó testületi tagoknak stb.) tízezreinek, va­lamint a szövetség kinevezett vezetőinek, dolgozóinak lelki- ismeretes, odaadó munkája. Mindezek — és a többiek fi­gyelmen kívül hagyása — hely­re nem hozható hibákhoz ve­zetnének, ápolásuk, fejleszté­sük, gondozásuk, viszont a fej­lődés kulcskérdését képezi. A szövetség feilőd.ésé­° ben igen jelentős az a másfél évtized, amely 1967 óta telt el. Pártunk Politikai Bizottságának 1967. júniusi határozata új megvilá­gításban fogalmazta meg ak­kor a szövetség jellegét, meg­határozta új típusú szervezeti felépítését - amelyben kiszéle­sedtek és növekedtek a de­mokratikus elemek, miközben a vezetési rendszer az egyszemé­lyi vezetés elvére helyeződött —, valamint a belső és a nem­zetközi viszonyok követelmé­nyeire alapozottan újólag meg­határozta társadalmi feladatait és kapcsolatrendszerét. Nem szerénytelenség, hanem inkább a büszkeség, elégedett­ség és öröm forrása és persze a jobb munkára ösztönző té­nyező, hogy a felső párt- és állami szervek ezt az időszakot tekintik szövetségünk fejlődésé­nek legdinamikusabb időszaká­nak. Ez időszakban épült ki szövetségünk klubrendszere. Persze arra a háromezer alap­szervezetre épülten, amelyet a jogelőd szervezetek alakítottak és működtettek. Az MHSZ- klubok behálózzák hazánk me­gyéit, városait, falvait, gazda­sági intézményeit, vállalatait, valamint az alsó, közép- és felsőfokú oktatás számos bázi­sát. A szakosztályok számának az elmúlt években bekövetkezett növekedése tovább szélesítette a szövetség tevékenységének társadalmi bázisát. Azzal, hogy a klubtitkárok madjnem 60 szá­zaléka tartalékos tiszt vagy tiszthelyettes, növekedett az alsó fokú vezetés színvonala. A tagság összetétele örvendete­sen javult — amely persze nem ok az önelégültségre, sokkal in­kább további fejlesztésre kell, hogy serkentsen bennünket. Növekedett a fiatalok száma, tekintélyesre változott a párt­ós KISZ-tagok, valamint a tar­talékosok aránya, növekedett a nők létszáma. szövetségünk klubjaiban. Érezhető társadal­mi, politikai erő az 1970-es évek közepén bevezetett pár­tolótagság, hiszen időszakos te­vékenységükkel főképpen a po­litikai szervezésre, feladataink magasabb szintű végrehajtását segítik. Létszámuk meghaladja a 30 ezer főt és igen jó ta­pasztalatok vannak aktivitásuk­ról, segítő munkájukról. Az MHSZ a honvédelmi ne­velési feladatokat a társadalmi munkamegosztásban a többi szervekkel, szervezetekkel közö­sen, együttműködésben végzi. Ez egyszersmind példázza, hogy szövetségünk tevékenysége szervesen beilleszkedik a külön­böző állami és társadalmi szer­vezetek, pártunk által irányított honvédelmi nevelő munkájá­nak össztársadalmi feladat- rendszerébe, másrészt pedig, hogy az MHSZ-t sok-sok mun­kakapcsolat-szál köti össze ezekkel a szervekkel. A másik gondolat, amit az MHSZ-munka tartalmáról hang­súlyozni szükséges, a nevelés, a képzés és sportmunka elvá­laszthatatlan egysége, egymás­ra hatása, ennek érvényesíté­se. Nem három fő feladatról van tehát szó, hanem sokkal inkább hármas feladatról. Elért eddigi eredményeink egyik magyarázata, sőt záloga, hogy jórészt sikerült biztosítani ezt az egységet, ezt az egy­másra hatást. A hazafiságra, internaciona­lizmusra nevelés egy néhány je­les példájaként hadd említ­sünk csupán néhányat: Jelentős politikai esemény­ként tartjuk számon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a testvérszervek részvételével szervezett nemzetközi autós­túrát. A magyarországi szaka­szon ezrek számára nyújtott le­hetőséget a Nagy Október je­lentőségének újbóli megisme­résére. A Magyar Tanácsköz­társaság 60. évfordulója tiszte­letére a DOSZAF-fal közösen rendezett „Szamuely Tibor re­pülő és repülőmodellező em­léktúra", amelynek keretében szovjet testvérszervezetünk sok ezer tagja saját hazájában, ná­lunk pedig Nyíregyháza, Deb­recen, Szolnok, Gyöngyös, Gö­döllő és Budapest lakóinak tíz­ezrei emlékeztek történelmi év­fordulónkra, az internacionalista hagyományokra. Kiemelkedő jelentőségű ak­ció volt a hazánk felszabadu­lása 35. évfordulója alkalmá­ból rendezett „35 év szabad hazában" című vetélkedősoro­zat, amely voltaképpen egy ha­zafiságra való nevelési munka­forma volt. Rajta országosan közel félmillióan vettek részt. Bízvást hasonló jelentőségű a napjainkban folyó „Nekem szülőhazám..." elnevezésű hon­védelmi játéksorozat, amelyre több mint félmillió rejtvény­újság került kiadásra. Fontos­nak tartjuk ebben a KISZ-szel és a fegyveres erőkkel való együttműködést. E játékok so­rán a résztvevők megismerik és felelevenítik haladó történelmi hagyományaink, a magyar és nemzetközi munkásmozgalom jelentősebb eseményeivel kap­csolatos ismereteiket. Ez volt hát a visszatekintés szövetségünk fennállásának 35 esztendős munkájára. Nem vé­letlen és nem is fogalomtévesz­tés, amikor a születésnapról megemlékezést, nem pedig ün­neplést használunk. Az ünnep az év, 1983 legyen. Tartalma pedig a munka. Az MHSZ-vezetők IV. orszá­gos tanácskozásán megfogal­mazódott jelszó: „Magasabbra a mércét". Ez az egész ötéves mozgalmi időszak követelmé­nye. A honvédelem ü9Yé:----------------------------------------------nek szolgálata, a magasabb szín­vonalon végzett munka, a ha­tékony tevékenység, mint az évi munka gyümölcse — ez lesz, ez legyen a legszebb ajándék a szövetség évfordulóján. SZABÓ GYULA, az MHSZ Tolna megyei vezetőségének ágit. prop. főelőadója A mód ácsod (IgOzság Terme- tlőisziövieitJkez'et a inődollgozólk téM fogkÉkoztaltása érdedében a varróidéi és a gépii ímettszési muinikailéhetöségék ímeWett ide- dg'lenes Jádagyórat", ad okított Ikli, alhol háromsoros, úgyneve­zett „Szabolcs" gylümiöllcsösilá- dóikat készítenék. Az alapanya­got a közös gazdaság erdőiből termelik ki, majd kellő méretű léceket fűrészéinek bélöle, s ezeket szegezik össze az asszo­nyok. Ily módon egy-egy dolgo­zó inaipi 50—60 ládát Ikészlít. A mostani szezom'ban várhatóan mintegy 30 ezer ládát szállíta­nak maljd Madoasáról. Készülnek a ládák Fűrészelik a kitermelt fát Tanuljuk az együttélést Lakóbizottságok Pakson A .paksi városi és járási inlép- frontbizOttság titkárát kerestem telefonon. Szerencséim volt. Ő vette fel a kagylót. INem tilta­kozott a [beszélgetés ellen, de nem is örült jelentkezésem ne k. A személyes találkozásiig volt imég néhány óra. De mindvé­gig motoszkált mindkettőnkben — imlint kiderült — a gyanú, hogy agyain miért éppen a llakóbi- zoittságékről kérdezem, s miért nem beszél róla szívesen. KRESZ-PARK A PÉLDA — Miiről és miiért? — Ezzel a két szóval fogadott Süth Mik­lós Pakson a Hazafias iNépfront városi és járási bizottságának irodájában. Évtizede elmúlt, hogy ő végzi a titkári teendő­ket a város és járás területén. Ez elegendő idő arra, hogy a népfront életében sikeres ak­ciókat, eredményesen ibefejezett feladatokat lehessen sorolni, így van ez Pakson is. A „mi­ről?" kérdésre válaszolva, a vá­ros központjába indaHank S'üth Miklóssal. Míg a Marx téri lakóházak­hoz érünk, alig szálunk a kö­zösnek szánt beszédtémánkról, a lakóbizottsógokról, mert Süth Miklós minden járókelőnek kö­szön. Ismerősiként köszönnék vissza az emberek. A népsze­rűség jele ez. Azé a szimpá­tiáé, amely közös dolgok együt­tes végzése során alakiul ki em- Iber és ember között. A Marx téri lakóépületek ikö- zö'tti szabad területeken min­denütt az emberkéz imunkájó­nak nyomai. Az el ültetett facse­meték élnek, az élvetett fűmag lis várja a tavaszt. Az épületék szomszédságá­ban kialakított iKRESZ-pafk pe­dig az összefogás szép példája. Ezért is kalauzolt ide Süth Mik­lós, a népfronttitkár. A ipaksii lakóbizottsápiolk első számú fel­adatiként jelölték a közterek, pakkok kulturált kialakítását, azok gondozását. A lakóbizoftságo’kat a nép­frontmozgalom legkisebb sejt­jeinek nevezi Süth Miklós. Az információcsere vezetői. A vá­rosban tíz lakóibizottság van, harminchét választott taggal. A télepszerű, többszintes építkezé­seken hoztak létre bizottságo­kat. Ma a legnagyobb bizott­ság az atomerőmű lakótelepi. A folyamatos építkezésék folya­matosan szülik sorra a lalkó- bizottságókat. Az elmúlt évben új ra választó sok voltak, mert nem minden bizottság műkö­dött oz irányelvéknek megfele­lőén. AZ EGYES SZÁMO LAKÓBIZOTTSAG ELNÖKE A lakó- és utoalbizottsóigok |működéséről a 77/1979. számú tanácsi rendelet így szál: ........a lakosság öntevékeny, t á rsadbílmli és é rdek képvi seleti szervei, omélydk a tanács és a lakosság közötti kapcsolatot erősítik és szélesítik. Elősegítik a szocialista együttélés szabá­lyainak érvényesülésiét, a társa­dalmi tulajdon védelmét, a közéleti tevékenység kibonta­koztatását, a társadalmi célki­tűzéseik helyi végrehajtásának szervezését, ellátják a lakókö­zösségeik érdekeinek képvisele­tét”. lEz az alapélv. — Ezeket kellene megvalósí­tani minden íakóbiizottságná I. — mondja Süth Miklós. — Igen — bólint elgondolkod­va Bordás István, az il. számú lakóbizottság elnöke. Az élső bizottságot 1979-lben alakították meg. öt tagja van, akii a kilenvenlhat lakás körül­belül báramszázö'tven emberét képviseli. — Sajátos helyzetű a írni bi­zottság umk — kezdi IBordős Ist­ván. — A imü lakátetépümlk át­meneti .helyen épült. Az óváros és az atomváros között. Olyan emberek kerültek ezrekbe az OTP-s öröklakásokba, akik ko­rábban nem élték társosházak- ban. Az együttélés szabályait ott kezdtük él ímegtanufni. Az elmúlt tizenkét év arról győz meg, hogy többé-kevésbé siker­rel. 'Hét-nyolc éviig úgy éhünk, hogy nem volt lakóbizottsá.g. Talán nem lis tűint fel, nem is Ihli áinyzott senkinek. Próbálta nk 'beilleszkedői, alkalmazkodni a közvetlen környezethez. Másik sajátossága, a lakótelepünknek, hogy egy harminc négyzetmé- ternyli Iliért lis tartozik o Ifaká- sokhoz. Ezekben áprilistól Októ­beriig, amolyan kertészeti ver­seny folyik. Az ügyesebbek módszereit átveszik a (szomszé­dok. Az egészséges Ikanfcutren- idia ösztönzően Ihat. Ezt az ém- berben meglevő (természetes igényt, hogy nem szeretne le­maradni, ezt kellene a lakóbi- zöttságoknaík, ügyes módsze­rekké! kihasználni. — Az emberek szemléletét kellene úgy alakítani — foly­tatja 'Bordás István —, hogy nemcsak az ember—ember kap­csolat alakításában vannak kö- télességeink, de a környezet formálása is fontos feladatunk. Az anyagi ihelyzet szűkössége talán jót 'is tesz ebben a szem- téletváltozásIbOm. Ha 'magunk nem vigyázunk a környezetünk­re, akkor a jövőben nem áll rendelkezésre annyi fedezet, amiivéf megfizethető .majd a munkaerő, ami a parkijaink tisz­taságára, rendjére felügyel. A kényszerből falán így llehet majd erénvt kovácsolni. Ebben persze segítségére vannak a bi­zottságoknak azok, akik élen járnak. Példáiul Így téliidőben a hó eltakarításában. KELLENEK KOVÁSZ-EMBEREK A lakőbizottságoikinaik nem céljuk, hogy beavatkozzanak a csaló dók magánügyeibe. Elkép­zelhető azonban, hogy a lakó­ibizottság közbenjárása megold­hat gondokat. A tartalmas em­beri kapcsolat kialakításában fontos sorrendnek tartja Süth Miklós, hogy a közös munka után következzék a közös szó­rakozás. A közös munkát Pak­son a lakóbizottságók esetében elsődlegesen a parkosításban jelölték meg. Itt alakult ki pitlunatnyifag IkanTlíkltushélyzet. A városi tanács megjelölte egyes parkoknál', h'ogy ott mi­lyen feladatokat 'kell elvégezni. Hirdetés útján úgynevezett szer­ződéses gondozásiba1 ezeket ki is adta. Sajnos nem valósulták ímeg az elvárásók. 'Maradtak azonban olyan park asításra szánt területeik, amelyékre vi­szont társadalmi munkát szer­veztek volna. Most vita folyik, hogy vagy minden .park gondo­zásáért fizessen a tanács, vagy egyikért sem. A két nézet élesen élhatárolódik. A lakók egy része határozot­tan kiállt, 'hogy ne fizessenek senkiinek. Érezze mindenki kö­telességének, hogy ami közvet­len közelében van, legalább 'arra figyeljen. Elhangzott az is, hogy almikor beköltözik valaki öz új lakásba, szerződésbe fog­lalják, hogy vállalnia kell a ház köriül? park gondozását. Az 'élmúllt éviben Pakson a városi tanács 2 millió 300 ezer forintot tervezett 'parkosításra. Idén már csak 1 mlilllió 700 ez­ret. Jövőre .. . ? és azután .. . ? Elérkeztünk arra a pontra, ami a bevezetés miről és mi­ért kérdései közül, az- utóbbira válasz. Azért kell a parkosítás körül kialakult Vitáról szólni, ment ez .nem csupán ü paksiak gondja. [Nem is Tolna megyei gondolko­dásmód. Általánosabb sajnos. Az élet minden területén be­állt szakosodás következménye laz a szemlélet Is, hogy én va­gyok a fogyasztó és a megle­vőt, a kész'et használhatom, az­tán jön 'mögöttem egy másik apparátus, amely helyreállítja a használat során megrongálódott tárgyakat. Eltakarítja a hulladé­kot, pótolja a facsemetét, vi­rágot ültet, kicseréli a 'színházi széksorokat 'és folytathatnánk... Milliókat lérőek azok a per­cek, amelyekben olyan állás­pontok születnek, hogy holnap­tól csak oda figyellek, ahova mézeik. 'Hogy meglátom a lá­baim elé 'kivetett komzervdolbort és minden ellenszolgáltatás .nél­kül hajlandó Vagyok szombaton­ként egy félórát a háziam előtti terület tisztaságálért áldozni. A munkahelyemen hasonló „oda­figyelés" csak sokszorozza a lófhlatatlao persely egyre érté­kesebb forintjait. Tudomásul kellene már venni, hogy a kö­zös annyit jelent, hogy a miénk. Legyen az 'kombájn,, mozivászon vagy éppen parkosításra kijelölt terület. Közös. Az enyém is. Akadt, oki ezt már korábban végiggondolta .és próbál az együttélés tág határain belül ennék megfelelően viselkedni. Pakson tavaly első alkalommal adtak át kiváló társad almi mun­káért elismerést. Bogáncs Já­nos lelkes környezetvédőről., lakóbizottságli elnökről van szó, ő 'kapott. — A több munkát végző em­bereket észre kell venni és nép­szerűsíteni — mondja Süth Mik­lós —, kellenek kovász-embereik, akik cselekvésre élesztenék, éb­resztenék.' DECSI KISS JÁNOS „Szabolcs” ládák Madocsáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom