Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

1983. február 19. ^PÜJSAG 11 Kodály és a Kodály kórus Beszélgetés Gulyás Györggyel 1957. június 23. óta viseli Kodály nevét a kórus, mely a debreceni zeneművészeti szak- Iközépíslkólb és más középisko­lák tainűláíbál alakult. 1958-ban utaztak élőször kül­földre, s a walesi LIbng ollen városban elnyerték a nemzet­közi verseny első díját. Eklkor még csak leánykoriból állt a kórus, e siker után férfi tagok­kal bővült és énekkor, s mind­máig, vegyes kariként szerepel'. Az amatőr együttes 1971-ig több mint hialtszázszor lépett 'közönség elé. A debreceni Ko­dály kórus 1971 óba 'hivatásos kórus. Hangversenyeik szórna már éléri az ezerháromszázat - mostanótan éven te hetven ­nyolcvan koncertet adnak. Há­rom földrész húsz ország ó ban szerepétek eddig. A kórós főiként ca,peia és oratóriikus műveket énekéi. Az áHaluk előadott művek átfog - ják a reneszánsz kortól napja- rrtkig terjedő kórusirodalmát. A kórus 'munkaiját miagyairorszá- gi bemutatók és ősbemutatók sora fénrvjélizii. I — Hogyan vette, vehette fel a kórus Kodály nevét? — kérdezem Gulyás Györgyöt, a kórus alapítóját,'karnagyát: — 1955-ben a minisztérium úgy döntött, hogy a zeneisko­lákat él kei nevezni. Debrecen Kodályra gondolt. Élő személy abban 'az időiben nem nagyon ■lehetett névadó. A minisztéri­um megkerülte a kényes kér­dést, válaszúk ez volt: ha Ko­dály engedi. Ménes János ta­nácselnökkel felkerestük Kodály Zóltónt. Ö vonbkodott nevét adni, végül négy fettételt sza- bolb. A legfontosabb ez volt: „Nincs megalkuvás a művészet- bein és a magyarságban !" — ez Jegyen a jelszó. iM<ég abban az évben Kodály Debrecenben járt, s ilyesmit mondott: az öt­ven évvel ezelőtti Debrecen úgy különbözik a mc'Vó!, .mßnt egy a szártól I... Akkor lett a szakiskolából, melynek akkori­ban igazgatója voltam, Kodály Zöítáin Zeneművészeti Szálklsko- Ib, majd az i sko/fa kára sálból Kcclá'y kórus. 1957. június 23- án vált a névadási ünnepély - három kórus énekelte a Buda­vári Te Deumot. És most, a cenfbnáriumi ünnepségen újra elénekeltük azt a műsort. I — A Kodály-centenárium- ra mivel készült a kórus? — A Kodály-oeuvne elsajátí­tása volt a célunk. A vala­mennyi vegyes- és nőikén mű­vét megtanultuk. De mivel el akartuk ’kenüülnli az egytaldtailú- sógot, ívet kéliltett cslináilmj Ko­dálytól máiig, hogy a centená­rium imindlazt jeléritste, ami Ko­dály és Blartók után elindult! Hisz életművük révén jöhetett 'létre PetroV.ics, Szokolay, iDurkó zenéje!... Kodály és Bartók is­merte fel először, hogy európai módon keil komponálni. Kodály a zenéi anyanyal vet féltette, a zenei oo'aüfalbétizmus felszámo­lásának eszlközét az iskolákban látta. Nemcsak a zeneszerzés vált száimára fontos, de a zenei műveltség megteremtése is. És külföldön sem kell mást ten­nünk, mint itthon: bemutatni a Kodá'ly-iművékét és a kortárs zenét.- Több mint huszonöt év ' telt el a megalakulás óta, jj ez alatt az idő alatt össze­sen hányon lehettek tagjai . a kórusnak, honnan az utánpótlás? — Félezernél többen voltak kórustngdk. Saijnos, nagy a fll'úklt'úádió. A férjhez menés s egyéb o'kók miatt is* Legfőbb probléma az utón pótlás meg­szervezése. A Kodály kórusnak a helybeli zeneművészeti főis­kola, a zenei szakközépiskola sajnos nem ad utánpótlást! Az országból mindenünnen jelent­keznék, de a liegíkvaHitáisosiab- bakat nem tudjuk megszerezni. Most a kórus 63 tagból áll, ám 'monumentális oratóriumok elő­adásakor 80-100 tagúvá növek­szik. A kisegítők között huszon­öt éte éneklő egyetemi pro­fesszor, sebész, MÁV-dolgozó, émektonárok vannak. Ök ama­tőrök. Az éneklés szemeteséért já nnaik. — A külföldi lapok kritikái dicsérik a kórust, nagy elis-. méréssel szálnak a bemuta­tott müvekről. Mi a siker titka? — Az objektív zenéléshez szo­kott hallgatóság örömmel' fe­dezi fel a magyar zenében a dallamosságot, ez a mi nagy kincsünk! Sikerült kialakítani az egyéni hangszínt, ezzel pó­toljuk azt a hiányt, amit néha a létszámbeli hátrány jelenthet. Mindig nosztalgiával gondo­lunk más kóruso'K hanganyagá­ra. Mint a rigaiaké! Vagy em­lítsem a hamburgi kórust? Megtanítottam nekik a Székely keservest magyarul, nem mond­ta volna senki, hogy nem anya­nyelvű kórus énekli! Alapvető célunk a Bartók—Kodály-i zene megismertetése, a mái, kortárs zene elfogadtatása, de ismer­nünk kell azok zenéjét is, akik­hez megyünk. Minszkben orosz népdalt énekeltünk — oroszul; a közönség felőlit, ünnepelt bennünket. Fontos, hogy egy hullámhosszra kerüljünk! A kul­túra kölcsönhatása ilyen: akkor fogadják el a magyart, ha lát­ják, hogy az övéket is isme­rem. Ha Hamburgba megyünk, B rah ms-m űveke t m in de n'kép pe n éneklünk. A Füiöp-szigete<en 1976-bán .körű »fesztivált volt - azóta érdeklődnek az európai zene iránt. I — 1982-ben hol szerepel­tek? — Dániában, Svédországban, az NDK-ban és a Szovjetunió­ban járt a kórus. 1962 óta min­den évben volt külföldi utunk, bár az Interkoncert tizenöt év alatt mindössze három utat szervezett! Es azzal a hátrány- nyál is meg kell küzdenünk, hogy nem tudunk lemezt kül­deni meghívóinknak, összesen két lemez készült - még az amatőr kórussal! —, de ezeket már nem lehet kapni. 1983-ban Svájcban és Görögországbbm lép fel Kodály-ünnepségeken a kórus. — Kodályról és a Kodály kórusról beszélgettünk. A centenáriumi évben Buda­pesten miért nem léptek fel? — Mert nem hívtak bennün­ket. A televízióban sem szere­peltünk, senkinek nem jutott eszébe, hogy a Kodály kórus is énekeljen. Külföldön sok rádió- felvételt készítettek a kórussal, a Magyar Rádióban az utóbbi tizenkét évben egyszer szere­peltünk 18 perces összeállítás­sal. Szerves része a magyarze- nekulitúrának az, ami Debre­cenben elhangzik? Hol tartjuk számon, mi történt ebben az országban Kodály ürügyén? Volt sok ünnepség ... Ha ez a kórus Budapesten volna, szár­nyalnánk? A korlátok biztosan itt lennének? Szavai után csend támad. Mégse fejezzük be ilyen keser­nyésen a beszélgetést! I- Mi az ars poétikája? — kérdezem végül. — Az érzelemdúsabb, hajlé­konyabb előadás híve vagyok. A klasszikusok objektív bemu­tatásakor olykor úgy érezzük, elveszett az érzelem! Nemrég jöttem haza Görögországból, az ötödik kórusfesztiválról'. Fel­adatul kapták a kórusok, mu­tassák be virtuozitásukat. Ezt itthon is szeretném kipróbálni. Most ez izgat, ez foglalkoztat. SIPOS FERENC Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Szovjet képzőművészet a húszas években Új kiindulást jelent, jelenthet, ezért nyilvánul meg iránta1 fo­kozott érdeklődés Párizsban, Bu­dapesten, Moszkvában, London­ban, Berlinben'. A már ismert és a festészet nyelvújításában komoly szerepet vállalt alkotók melleett felfedez­hetünk érdemtelenül háttérben maradt festőket, például Popo- vát, Lebegyevet, A. Punyit, Sev- csenkót. LOSONCI MIKLÓS Egész februárban látható ez a nagyszabású összeállítás, mely gerincét alkotta' az évekkel ez­előtt nagy sikerrel lezajlott Pá­rizs—Moszkvai kiállításnak. A válogatós a. leningrádi állami orosz múzeum modern anyagára épült. A kiállítás kapcsán párhuza­mot vonhatunk a magyar és az orosz képzőművészet fejlődése között. Tahin 1914-es tengerésze hasonló szellemben fogalmazó­dott, mint ahogy a> Nyolcak fes­tettek. A szélié mi ség és a szem­lélet, a technika' is tartalmaz hasonlóságot ékkor és később is. Táti in, Rodscsenkó, Malevics törekvései a futurokubizmustól a kanstruktivizmusíig és az új- realizmusig terjednek, nálunk e stílusirányzat a Nyolcak mozgal­mából lendül az akitivizmusig. A húszas évek szovjet festé­szete o Nagy Október esemé­nyeit vállalta, a forradalom mű­vészete nemcsak a táblaképe­ken valósult meg, hanem a tex­tiltervekben, a közérthető ROSZTA plakátokban, ai szín­padtervekben' 'is. £ mozgalom csúcsa1 Tatlin III. Intermacionálé emlékműterve, mely sajnos, nem valósult meg. A figural'itás igé­nye ebben az időben, o húszas évek elején nemcsak O' szovjet- otosz művészetet jellemezte, ha­nem Picasso tevékenységét is. Az európai konstruktivizmus szelídült líraibbá, s ennek o Szovjetunióban társadalmi ren­delés is szolgált alapul. A Kas­sák vezette magyar öktivizmus is átalakult Egiry, Bernáth Aurél összetett, látomásos realizmusá- bön, Hincz Gyula konstruktiviz­musa is megtört, nemcsak Rods- csenkáé. Átmenetileg a prog­resszió és a marad'iság egyaránt a formák konzervatívabb cso­portját fogadta él, s ennek a Budapesten bemutatott tárlat­nak, legfőbb mondanivalója; hoay a szovjet konstruktivizmus nem fejeződött be, ahogy a ma­gyar sem, csak elkezdődött rendkívül bátran a, húszas évek elején. Különös jelenség, hogy nemcsak elsőként követtük az 1919-es Tanácsköztársaság ré­vén az orosz példát, hanem ta­lán éppen ^ibből adódóan a húszas évek magyar és szovjet konstruktivizmusai áll a legkö­zelebb egymáshoz, o politikai konstelláció eltérése miatt első­sorban a formai elemekben. Mi magyarázza o szovjet- orosz konstruktivizmus mai hatá­sát? Mindenekelőtt oz, hogy hirtelen és alaposan' meggyor­sította a fejlődést, új elemek­kel gyarapította a realizmus formanyeívét, s válás értékei ré­vén. ez a minőség, ez az irány napjainkban is egyik lehetősége a képzőművészeti világnyelvnek. Kozlinszkij: Munkás Malevics: Szuprematizmus kontúrban Malevics: Mióta Bemutatjuk a 180csepertet A 180-as csoport a legfiatalabb mai zenével foglalkozó előadói együttes Magyarországon. 1979-ben jött létre a Kassák Műhely megszűnte után. Tagjai nagyrészt fiatal fő­iskolásokból kerültek ki, s így azt is elmondhatjuk, hogy az Új Zenei Stúdióhoz képest már egy lélig-meddig új ge­nerációt is képviselnek. A csoport kialakulásának előzmé­nyei közé tartozik természetesen az UZS egész munkássá­ga, az általuk kitaposott ösvények némelyikén ma már könnyedébben járhatnak a fiatal muzsikusok, s az értet­lenség ellen sem kell már annyit hadakozniuk. A 180-as csoport több tagja a Kassák Műhelyben is muzsikált, ahol Szabados György zenei és szellemi irányításából sok ta­pasztalatot szűrhettek le, elsősorban az improvizációval kapcsolatosan. Ugyancsak a zenei rögtönzés, a nem-dzsessz improvizáció volt az a módszer, mellyel a néha Szemző­kvartett próbálkozott, s melynek tagjai ma már a 180-as csoportban tevékenykednek tovább. A fentieken kivül a kö­zös főiskolai tanulmányokat vehetjük még számba a cso­port kialakulásának előzményeként. Amikor arról beszélgettünk az együttes tagjaival, hogy mi az, amit szívesen játszanak, a válasz valahogy úgy hangzott: mindenféle zene érdekli őket, amit élővé lehet ten­ni. Elsősorban mai keletű darabokat vesznek fel műsoraik­ba, de fontos az is, hogy az ipmrovizáció mint az eleven­ség feltétele és módszere valahogyan szerephez jusson az előadás folyamatában. Műsorra tűzték már Bach különfé­le „morzsáit", Mozart bizonyos műveit s Kurtág Játékok című zangoraciklusából is hangszereltek már néhány dara­bot saját használatra. A legfőbb zenei terület vagy irány­zat azonban, amit követnek, az úgynevezett repetitiv zenéé, úgyannyira, hogy a 180-as csoportot voltaképpen minimál- zenei vagy repetitiv zenét játszó előadói együttesnek is te­kinthetjük. » Mi is ez a repetitiv zene tulajdonképpan? Mártha István a csoport egyik tagja így fogalmaz: „Az utóbbi évek egyik irányzata, amely látszólag lefokozott kifejezési eszközökkel próbálja elmondani azt, amit az eddigi zenéknek nem si­került. Egyik lehetséges változata: ismétlődő, visszatérő hangsorok hangzanak el, egymáshoz hasonló ritmikus és dallammodellek, egymáshoz képest eltolva, megfordítva, késleltetve, variálva. A stílus meglehetősen új, fellendülő­ben van a világon, tömegeket hódit meg, főként a fiata­lokat, akik a beat-, a pop-, a dzsesszzenén nőttek fel, akik­hez a monoton ritmusképietek és hangzások közel állnak." A repetitiv zenének megvannak a társművészeti analó­giái. Úgy érzem, az irodalom területén a képvers áll hozzá módszerben a legközelebb. A szó ott nemcsak jelentés­sel bíró „mondatrész", hanem a „kép", a struktúra egyik alkatrésze, csavarja, építőköve is. Úgy mint egy motívum a minimálzene szerkezetében. Vagy az op-art a képzőmű­vészetben. Ennek is a képi elemek geometriája, szabályo­zottsága az egyik lényegi építőéivé. Vasa re ly például erre, az optikai elemek játékára, vizuális fojtására építi fel szin­te egész életművét. S bár a képafoígyészetben épp úgy, mint a zenében minden „izmusnak gjjßtusirönyzatnak meg­születtek és megszületnek a Jegjooo alkotásai, az iskola­példái, az említett módszerből kiinduló művészi alkotások legtöbbje mégis megreked a dekoráció szintjén. Afféle ké­pi — s esetünkben — zenei iparművészet szüeletik, mely ép­pen leegyszerűsített volta miatt azután bizonyos értelem­ben népszerűvé válhat. Ez az újfajta népszerűség nagyon kétélű dolog. Mert ha a neoprimitiv szórakoztató zenék idiotizmusa felől nézzük, lehet, hogy a minimálzene kiveze­tő lépcső a zenei sötétségből, de ha a század nagy zene­művészi szintéziseihez mérjük, a repetitiv zene felületesnek, szimplának, már-már primitívnek tűnik. Ez a kettősség utal a zeneművészet alkotói és befogadói oldala közt fennálló nagy szakadékra, s a szakadék áthidalásának nehézségei­re. Lehet, hogy a repetitiv zene ennek a kettősségnek a felismeréséből született? Lehet, hogy meg szeretné szüntet­ni a komoly s a könnyűzene közti ellentéteket? Egy nagy tehetségű fiatal zeneszerzőtől halottam egy­szer a következő gondolatot: lehetséges, hogy a jövő ko­rok számára a Beatles együttes tevékenysége nagyobb je­lentőségűnek bizonyul majd, mint a XX. századi műzene egésze. Ezt a gondolatot azóta sem tudtam megemészteni. VÁCZI TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom