Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-19 / 42. szám
1983. február 19. Képújság 7 Az ország legjobb szabásza Nyolcmilliót érő megtakarítás A harminchat csákozó közül tizen jelentkeztek a Bonyhádi Cipőgyárban a szabászversenyre. Rajtuik múlik jórészt, menyingire gazdaságos a termelés, hogyain Hadinak az imiporbálit bőrből minél többet cipőgyártásra felhasználni. Bár ai bonyhádi gyár nem 'közvetlenül im- ipontérdelkeiít, de 'közvetett úton igen, s amikor behoznak valutáért nyersbőrt, a1 bőrgyárban kikészítik, s utálna a cipőgyártókhoz ikerül — még mindig liimiportainyagróil kell beszélnünk. Ezért fontos a szabászok munkáját Amint említettem, harminchat csákozó közül — o szabászokat hívják így a szakmában — csak tizen voltak vállalkozóik a házi versenyre. Csefce Ferenc né és Hyty Jenőné nyerte, holtverseny volt a két munkásnő között. így ketten jogosultak arra, hogy Martfűre elküldjék őket, versenyezzenek az ország kilenc cipőgyárának huszonnyolc legjobb csálkozójávail. Részlet a nevezési levélből: Cselkéné 1982. VI—X. hónapokban 739 árát dolgozott darabbérben, s ezalatt 47 132 négyzete eciiméteir bőrt takarított meg, llytyné ebben az időben 744 órát dolgozott s 22 557 négyzeldeciméter bőr volt a miegtalkarítáisla. iNilkolbv Tamás műszaki igazgatóhelyettes és Antal Géza, az szb Ritkáira írta ailá a levelét A versenyzőket Martfűre az igazgató, Tréber Tibor kísérte el. — Két évvel ezelőtt sikerült élhaznuink egy negyedik és egy kilencedük helyet. Bíztunk mun- Ikotórsainkbam — mondja az igaizgató a verseny utón. Farkas László, o szabászok főművezetője így beszél o munkáról : — Nem is annyira o Fizikai megterhelés, hanem a nagy szellemi koncentrálás fárasztja el a dolgozót a szakmában. Ismernie kell a bőrök tulajdonságait, o szerszámot, a gépet, és jó „sakkozónak" 'kell fenni. Tehát a .préselés élőtt, a gép indításakor már úgy rakja a bőrre a szerszálmot, a cipő alkatrészét kiszabó éles formát, mintha sakktábla állma a munkás előtt — tehát tudja, hogy például' ötödszörre melyik szerszámot hova rakhatja úgy a bőrre, hogy ne sok selejt legyen. Egy nagyobb felsőrész 150 centi vágással készül, természetesen vannak alpróblb íélsőtfészidairö- bok i®, ezek szerszámait kell a. nagy formák közötti bőrmarad- vámyra úgy helyezni, hogy egy táblából minél több hasznos termék legyen. senyzők is számot koptak, A gépek is. És Horváth László, az Ipari Minisztérium munkatársa zsürielinÖksége mellett elkezdődött ai verseny. Helyzeti előnyük a martfűieknek volt, mert „Ikö- zelebbrőr ismerték a gépekét Mégis bonyhádi siker született Martfűn. 'Február derekán jártunk Bony- hádon. Az irodaépületben is hallloini a asákozógépek püfölő hangját. Tehát folyik a verseny — most már az éves tervért. Az limpö'rtianyag takarékos felhasználásáért, minden négyzet- centlirnéter bőrért. A megtakarítás. A Bonyhádi Cipőgyárban, 1982-ben nyolcmillió száznegyvenháromezer forint értékű bőrt takarítottak meg. Ebből Csőké Ferenané 415 ezer foitintltlalli részesedik, Hyty Jen öné pedig 201 ezer forinttal. A gyórbán tavaly 161 miliő forint értékű bőrt használtak fel cipőgyártásra. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: BAKÓ JENŐ GYAKORLATILAG lezárult az üzemék extenzív irányú gazdaságii növekedésének szakasza, eredményesen bontakozott ki a mezőgazdasági kistermelés Sin- tegrádója, és ebben1 a kiörbe-n újszerűbb gazdasági kapcsoltatok alakultak ki. A megnövekedett üzemi méretek, a1 termelőszövetkezeti mozgalmon belül mén indult intenzív Irányú gazdasági növekedés szükségessé tetite ai belső szabályozás rendszerének, o testületi szervek feladatkörének rendezését. A tagok tulajdonosai pozíciójának erősítéséhez fűződő igény felvetette a tagok és ar termelőszövetkezet vagyoni kapcsolatára vonatkozó szabályok, a Munka Törvénykönyvének módosítása pedig a tagok munkavégzésével összefüggő jogok és kötelezettségek felülvizsgálatát. A termelőszövetkezetek vezetőségének a jövőben csak két belső szabályzat — a szervezeti és mőködési, valamint a munkaügyi szabályzat — megalkotásával kell kötelezően foglalkoznia. A többi, alapvetően szakmai előírásokat tairtafmazó szabályzat elkészítése a termelőszövetkezet szakembereinek a feladata lesz. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a munkaviszonyban állá dolgozókkal azonos feltételékkel vállalhatnak munkát, vagy létesíthetnek tagsági viszonyt más vállalattal, szövetkezettel. Korábban például osaik háziipari szövetkezetbe léphették be tsz-ta- gok. Alkalmazottakhoz hasonlóan a 'termelőszövetkezet a nyugdíjba vonuló tagjait is felmentheti egy bizonyos — az alap szobái yb an meg'h aitáro zoltt — időre a munkavégzés alól. A KÖZGYŰLÉSTŐL a küldött- gyűlés hatáskörébe került az éves terv, a mérleg és a zárszámadás elfogadása, de a tagok dönthetnek úgy is, hogy azt váltó zártamul a; közgyűlésen kívtíiniják megtárgyalni. Ezzel párhuzamosan csökkent a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek számai is, a társulásokkal, szakcsoportokkal kapcsolat- ban ez évben már — minit a szövetkezet gazdálkodásába tairtozó egyéb kérdésekben, a rugallmaislalbb kereteik között működő vezetőség dönthet. (Ez utóbbi egyébként évente hat alkarommal köteles csak össze- ülinl, szemben a korábbi szabályozással, amikor üléseit nem a szükségnek megfelelően', ha- n©m kötelezően, hávoinita egy alkalommal' kellett megtartó- nlat) Egyszerűbbek és főként rugalmasabbak lettek o munka- hely'i közösségek 'működésének jogszabályi előírásai. Megszűnt a létszámkorlátozás (eddiig 20— 120 főnek lehetett egy közösséget alkotni), a szervezet kialakításai teljesen a munkaszervezett egységekhez igazodhat. Nem kötelező évente legalább három allkallbmmal1 ülést tartaniuk, és a közösség vezetőségébe, valamint o küldöttgyűlésbe vólásztott 'küldötteknek két év helyett öt évre szállhat a mandátuma, Az ellenőrző bizottság közvetlenül avatkozhat be a termelőszövetkezet ügyeibe, javasolhatja aiz egyes vezetők felelősségre vonását, magai is ösz- szehívhaitjá a közgyűlést, illetve o küldöttgyűlést (ezt Idáiig az állami felügyeletnek kellett javasolnia). A tag és a' szövetkezet vagyoni kapcsolatát erősítheti, hogy a tagok az alapszabályban elhatározhatják részjegy, célrészjegy és termelési-fej leszltési hozzájárulás fizetését. A részjegy jegyzése - maximum kéthavi munkád íj.ndk megfelelő összeg — bevezetése esetén minden A szabászok nagy gyakorlattal rendelkeznek. Ha' valaki szakmunkásvizsgát tesz, nem biztos, hogy azonnali gépre kerül — vár, amíg üresedik egy csákozágép. Előfordul, hogy a betanulási idő hosszabb a szokásosnál — mindenképpen az a cél, hogy aki a bőr szabásával foglalkozik, nagyon1 jó szakember legyen. Ilyen a 'két asz- szany, akik Martfűről' síikerrel tértek haza,. — Izgultam, készültem, s győztem. Nagyon örültem a sikernek, annák, hogy munkatársaim iis gratuláltak, a verseny másnapján igazgatónk ai kollektíva előtt ismertette az eredményt. Pénzjutalmat is kaptunk, természetesen — mondja' az országos szabászbajnok, Csekéné. — Folytatjuk a versenyt, úgy dolgozunk, mlint előtte. A munka sikere, öröme ai fontos, az, hogy jól érezzük magunkat. Fárasztó a szabászmesterség, de jó a kollektívánk, jól érezzük magunkat. És még egy érdekes eset a versennyei kapcsolatban. Cse- kéné négy évig gyesen volt, s amikor visszajött, kiváltó szakmunkás létére mégis várnia' keltett, amíg gép szabódéit fel, s azután egy hónap „betanulás", s csak öt hónöpli gyakorlati, mlindennapi munka volt a verseny előtt... Szép teljesítmény ezék utón az ország legjobb csákozójónak lenni, A versenyről. A huszonnyolc zsákbamacskát — a versenyhez szükséges anyag él'őíkészí- tése Simo'ntornváin történt — csomagba tették, hogy hamv négyzetdeóiiméter a benne lévő bőr, senkii nem tudta'. Úgv válogatták a csomagok tortái'mát, hogv lehetőleg egyforma minőségű felsőrésznek valló amyág kerüljön mindegyikbe. A csomagokat megszámozták. A vertagnök kötelező, kivéve azokat, akiknek a- földjét a- termelőszövetkezet 'használja. A célrészjegy, termelési-fejleszitési hozzájárulás jegyzésére o termelőszövetkezeti tagok még az alapszabályban sem kötelezhetők, azt kizárólag saját elhatározásuk alapján fizethetik. A vagyoni hozzájárulás fizetésének, felhasználásának, az utána járó osztalék mértékének, számító sónak szabályait a belső szabályzatok állapítják meg az alldpszabáily és egy — jelenleg készülő — pénzügyminiszteri jogszabály keretéi között. EMELKEDETT a földjáradék óimén fizethető térítés mértéke. A termelőszövetkezetek dlapszabályal az eddigi 5-10 Ikilog-rtamm 'helyett 8—15 klito- gtamlm búza állami felvásárlási áron szám'itoltt forintösszegének megfelelő térítés fizetését határozhatják el a bevitt föld minden aranykoronája utóin. Megszűnt az alaptevékenység - Ikapcsálódó tevtekenyisiég - ipari tevékenység megküllön'bözte- tés, amely korábban hátrányosan befolyásolta a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének társadalmi megítélését Is. A munka megszervezésével kapcsolatos - és a magánkez- deményezésnék a .nagyüzemi tevékenységhez történő kapósai ásót segíti elő — az a módosítás, amelynek értelmében közös m unka vég zésnek miilnő- sülv ha a termelőszövetkezet Itagj'a a 'közös munkaszervezeten kívül, részes muinlkaválll'a- ilás, szerződéses, illetőleg áta- láinyelszáimo'lásos üzemetetés keretében tesz eleget munkavégzési kötelezettségének, valamint, hogy az új rendelkezések elsősorban a termelőszövetkezet döntés) hatáskörébe utalják annak meglhtatóirozását, hogy mely esetben ismerí el a termelőszövetkezet közös munkavégzésiként a tag háztáji gazdaságában folytatott gazdái kodó tevékenységét. A munkaerővel való jobb gazdálkodást segítheti elő a Ifogláííkoztatóisí kötelezettség megszűnése, illetve szüneteltetése új jogintézménye. Lehetőség nyílik arra, hogy a termelőszövetkezet a taggal történő megállapodásé a'ltapjóin szüneteltesse foglalkoztató sí kötelezettségét. Ez, a korábbi jogszabályokban általános érvényű 'kötelezettség megszűnik a nyugdíjba jogosult termelőszövetkezeti taggal szemben. AZ ÚJ JOGSZABÁLYI rendelkezések 'mega lkotásainál ma irta - déktailOinul érvényesült az az elv, hogy a munlkovégzéssel összefüggő jogok és kötélezett- -ségek tekintetében a 'termelőszövetkezeti tag ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint a miunlklavi^zonyban állá dolgozó. Ennék figyelemlbeVétel'ével módosultaik a termelőszövetkezeti tag fizetett szabadságára vonatkozó rendelkezéseik, a tagokról Való - betegség, szülés, stb. - gondoskodás, a munkaidő, pihenőidő, túlmunlkO, munkakörön kívüli munkavégzés szabályai. így példáéi a betegségi segély alsó hatóira az eddigi 50 százalékról 65 százalékra emelkedett, a gyest férfi ísz- tagolk! is 'igénybe vehetik, a munlkaszüfllefi napákra átlbgré- Szesedést kell fizetni stb. A MÓDOSÍTOTT rendelkezések biztosítják, hogy a tenme- ilőszövétkezelt ingyenes háztáji juttatást osaik azon termelőszövetkezeti tógák résziére adjon, akik ténylegesen háztáji gazdálkodást folytatnak. Ennek megfelelően megszűnt amnlak tehetősége, hogy a háztáji föld, vagy terményiiutfatáis pénZbeni megváltásának tilalma alól a mezőgazdaságii és é léimé zésügyi miniszter felmentést adjon. E célt szolgálja az a rendelkezés, hogv azák a termelőszövetkezetek, amelyek a fővárosiban és annák aqq'lámerációs övezetében közösen művelt földterülettel nem rertdelkez- miek, a fővárosiban és annak agglomerációs övezetében 'lakó és ugvainott foglalkoztatott taq- jaílkln'ak ingyenesen 'háztáji földet, illetve terményjuttatást -nem aábotndk. Kinek Jó üzlet? A rendeletek, jogszabályok nem hoztak megnyugtató megoldást; hiába írták elő, hogy az üzletek nyitva tartásuk egész ideje alatt kötelesek az általuk forgalmazott betétdíjas palackokat visszaváltani - a boltosok gyakran önkényeskednek. Van, ahol arra hivatkoznak, hogy tőlük sem szállítják el a palackokat, nincs hol raktározniuk, van, ahol semmire sem hivatkoznak, csak egyszerűen megtagadják bizonyos napokon vagy bizonyos órákban a visszaváltást. Ha a parancs nem elég, jöjjön az érdekeltség. Jött is. Az érintett minisztériumok kidolgoztak egy bonyolult rendszert, amelynek lényege, hogy kétféle palackárat alkalmaznak. Például egy sörösüveg betétdíjaként 2 forintot fizet a vevő, és ugyanannyit kap, amikor visszaviszi. Am az ipar és a^keres- kedelem között 2,30-ért cserél gazdát az üveg, így az a bolt, amelyik több üveget vesz vissza, mint amennyit eladott, üvegenként 30 fillér többletbevételhez jut. Amelyik kevesebbet, azt azonos mértékű veszteség éri. Az eredmény? A boltosok legalábbis nem törik magukat a harminc fillérekért. Vagyis a helyzet nem sokat változott: a fogyasztó restellkedve jelenik meg az üres üvegekkel, és a boltos vagy gyakorolja a visszaváltás kegyét vagy nem. Ismerek azonban néhány kereskedőt, akik kellemetlenséa, teketóriázás, adminisztrálgatás helyett készséggel, mi több örömmel és azonnal készpénzfizetéssel fogadják az üres üvegekkel érkezőket. Minél több üveget rak ki a kuncsaft a hosz- szú pultra, annál nagyobb megbecsülésnek örvend. Hozzák is ezekhez a kereskedőkhöz szatyorral, rekesszel, autóval a sörös, a kólás, az ásványvizes, a befőttes, a lekváros, az ubor- kás, a pálinkás meg a ki tudja, milyen üvegeket Kecskemétre és Budapestre. Mert ebben a két városban — de lehet, hogy időközben már másutt is — váltottak ki magánszemélyek magánkereskedői engedélyt üvegvisszaváltásra. A fővárosi Vörösvári úton működő maszek üvegvisszaváltó, Békési Ferenc is minden betétdíjas palackot korlátlan mennyi- séaben, reggeltől estig megvásárol. Hogyne, hiszen ebből él. Még maga sem tudja, hogy jól-e, vagy rosszul, mivel csupán fél éve fogott bele a vállalkozásba, de reménykedik. Igaz, hogy bért fizet a helyiségért, több mint 2000 forintot havonta SZTK-járulék címén, egy halom pénze fekszik a tároláshoz szükséges rekeszekben, a boltjában állomásozó üvegekben, és még nem tudja, mennyi adót vetnek ki rá, de úgy ítéli, többet fog keresni, mint boltvezető korában. Hoqy miért üzlet a maszeknek, és miért nem az állami vagy a szövetkezeti boltnak az üvegvisszaváltás, annak egyszerű a nvitia. Mig az alkalmazottak a többi bevétellel együtt a betét- díiakat is befizetik a vállalat vagy a szövetkezet közös kasszájába, addia a maszek természetesen saját jövedelemként könyvelhet el minden harminc fillért. Nem kell belőle apparátust, irodistákat eltartania — csak magát meg a családját. Mivel az üvegvisszaváltás terén uralkodó káosz az ország eaész lakosságát hátrányosan érinti, megkérdeztük a Belkereskedelmi Minisztériumban: maszekosítható-e ez a „szakma". Megtudtuk, hoqv elvileq semmi akadálya a dolognak, csak le- av»n eléa vállalkozó, és találjon valamennyi megfelelő üzlet- helviséqet. Ha tehát a vállalkozó kedv és a helviséaqazdólkodás úgy akaria, akkor az orszáq számos településén létesülhetnek olyan • üveavisszaváltó helyek, ahol minden korlátozás, kellemetlenkedés nélkül, szíves-örömest fogadják és veszik át terhűnket, a betétdíjas palackokat. GÁL ZSUZSA A termelőszövetkezeti jogszabályok legutóbbi átfogó rendezésére 1977-ben került sor. Azóta eltelt öt év alatt továbbra is jelentős ütemben fejlődött a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom, egyre szélesebb körben kerültek alkalmazásra a hatékonyabb termelési, üzem- és munkaszervezési módszerek. Hyty Jenőné kilencedik helyezést ért el Cseke Ferencné első lett 11} jogszabályok a teeszekben
