Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-17 / 40. szám

1983. február 17. NÉPÚJSÁG 3 Kicsiben is érdemes Exportbővítés a szövetkezeti iparban A szövetkezeti iparban az idén a konvertibilis export 8-10 százalékos növelését tervezik. A több mint 80 ipari szövetke­zet közül minden második kap­csolatban van már a külpiac­cal. Ahhoz azonban, hogy az export az elképzeléseknek meg­felelően növekedhessék, még több szövetkezetnek kell bekap­csolódnia az exportra gyártók körébe, s még több olyan ter­mék előállítására kell vállal- kozniok, amelyek keresettek a nemzetközi piacon. A módsze­rek, a lehetőségek minden eset­ben mások, általános érvényű receptet találni a szinte meg­számlálhatatlanul sokféle cik­ket gyártó, termelési méreteik­ben egymástól is igen eltérő szövetkezeti ipar számára alig­ha lehet. Az biztos, hogy a szö­vetkezeti iparban különösen nagyok a tartalékok a kistételű termékek exportjának bővítésé­ben, a speciális, gazdaságosan csak kisüzemi méretekben elő­állítható cikkek kivitelének fo­kozásában. E lehetőségek ki­használása elsősorban a szö­vetkezetek érdeke és dolga, de minden bizonnyal nagy segít­séget jelentenek majd a Külke­reskedelmi Minisztérium me­gyei képviseletei is. A hálózat kialakítása — mely régi hiányt pótol - megkezdődött, Vas és Békés megyében a szomszédos megyékre is kiterjedően - már van, legközelebb Bács-Kiskun- ban létesítenek megyei képvise­letet. Várhatóan a külkereske­delmi vállalatok is bővítik te­rületi hálózatukat. Az MTI mun­katársai a következőkben olyan szövetkezeti módszereket, kez­deményezéseket mutatnak be, amelyek azt bizonyítják: érde­mes a kisebb értékű exportért is erőfeszítéseket tenni. A szövetkezeti ipar exportjá­ban a könnyűipari termékek képviselik a legnagyobb rész­arányt. A bútorkivitel a múlt évben a számításoknál kedve­zőtlenebbül alakult, a szövetke­zetek több piacról — mivel el­sősorban árban nem bizonyul­ta! versenyképesnek — kiszo­rullak. A Bajai Lakberendező-, Építő és Vasipari Szövetkezet azonban gyors termékváltásá­nak köszönhetően versenyben maradt, és nemcsak megtarta­ni, hanem bővíteni is képes volt piaci kapcsolatait. Korábban ugyanis csak fenyőfából készí­tettek bútorokat, ma már a tölgyfa feldolgozására is vállal- ko7nak. Elsősorban fekvőalkalmatos- sógokat és hálószoba-berende­zéseket készítenek, többségüket svéd és NSZK-beli megrende­lésre. összesen 8 orszóaba szállítanak az idén. A Pécsi Fa- ioari Szövetkezet is jó export- kilátásokkal kezdte meg az idei évet. Azt tervezik, hoav terme­lésüknek csaknem felét, mint­egy 70 millió forint értékű bú­tort készítenek külföldre. Ök a siker titkát abban látják, hogy az Artex Külkreskedelmi Válla­lattal közösen, 30 különféle bútorból álló mintakollekcióju­kat jó néhány konkurrens céget megelőzve küldték el külföldi partnereiknek, így már a múlt év második felében megkez­dődhettek a tárgyalások. A gyorsaság meghozta eredmé­nyét: németalföldi parasztbúto­raik, különböző rusztikus és stíl­bútoraik megnyerték a vevők tetszését. A textilruházati ipari szövet­kezeteknek az idén is elsősor­ban a kooperációs kapcsolatok, illetve a bérmunkák vállalásai jelentenek exportbővítő lehető­ségeket. A követelmények azon­ban itt is magasabbak, mint korábban, a szövetkezeteknek mindenekelőtt a kisebb tétel- nagyságok gazdaságos gyártá­sára kell felkészülniük. A Tri- .. umph kooperációban részt vevő Kőszegi Ruházati Szövetkezet, a Ciklámen Ruházati Szövetke­zet kapuvári részlege, valamint a Sztár Üj Divat Szövetkezet például a korábban megszokott több ezres szériák helyett egy- epv modellre legfeljebb néhány száz darabra szóló megrende­lést kapott. Ahhoz, hogy az ed- diaieknél lénvegesen sűrűbb át­állások ne okozzanak vesztesé­get, szigorúbb és egyben rugal­masabb termelési programot kellett kialakítaniok. A kooperáció az ipari szövet­kezetek exportbővítésében már hagyományosnak mondható módszer. Kevés szövetkezetnek sikerült azonban elérni, amit a simontornyai Simovillnak, ma már önállóan is képes a ko­rábbi kooperációs cikkek gyár­tására. Négy évvel ezelőtt egy osztrák céggel kötöttek megál­lapodást csigalépcsők és ösz- szecsukható padlásfeljárók elő­állítására. Kezdetben közösen gyártották az alkatrészeket, ké­sőbb a szövetkezet megterem­tette az összes termékegység készítésének feltételeit. A múlt évben 4600 padlásfeljáró-lép- cső készült el Simontornyón, amiből 1200-at vásárolt meg az osztrák partner. Az idén 5500 padlásfeljáró gyártását terve­zik, 12 millió forint értékben, amiből 2500-at szállítanak a szomszédos országba. Sikerrel járt az a próbálkozásuk is, hogy fővállalkozásokhoz beszállító­ként jelentkeztek. A Közel-Kele­ten és Észak-Afrikában magvar fővállalkozásban készülő épüle­tekhez az idén több mint 6 mil­lió forint értékben szállítanak villamos főelosztókat, fénycsö­ves lámpatesteket és megkezd­ték a tárgyalásokat ezek hely­színi felszereléséről. A Rakamazi Fa-, Fémipari Szövetkezet számára az Indust­rial Külkereskedelmi Vállalattal kialakított szoros, közvetlen kapcsolat hozott exportsikert. Közösen munkálták ki azt az ötletet, hogyan lehetne korsze­rűsíteni a létesítmények export­ját. A rakamaziak alig három hónap alatt elkészítettek egy műhelykonténer prototípust, amelynek lényege, hogy a köny- nyen szállítható és a helyszí­nen gyorsan összeszerelhető építmények valamennyi része ugyanabban a konténerben utazik. A konténer egyúttal vá­za is a felépítendő 144 négy­zetméternyi alapterületű épület­nek, a „doboz" rejti a belső szerkezetet, a már előre kiala­kított egyéb közműrendszereket, valamint a leendő épület bel­ső berendezéseit, bútorokat, mur.xapadokat, gépeket is. Az első három műhelykonténer úti­célja Nigeria, ahol egyet szál­lodai kiegészítőként, egyet la­boratóriumként, egyet pedig le­mezdaraboló üzémként hasz­nálnak majd. A piaci érdeklő­dés hatására Rakamazon már az újabb műhelykonténer vál­tozatán dolgoznak, ez 24 mé­ter fesztávolságú lesz. Az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezetét a bátor vállalkozói szellem juttatta ko­moly exportlehetőséghez. Két esztendővel ezelőtt egy osztrák cég hazánkban olyan vállala­tot keresett, amely egy nagy­jából körvonalazott tájékozta­tás alapján gyártani képes víz­szállító berendezésekbe építhe­tő, 'könnyűszerkezetes, távvezé­relhető, nagy átmérőjű, úgyne­vezett elzáró és szabályozósze­lepeket. Az orosháziak vállal­koztak a feladat megoldására, kidolgozták a berendezés gyár­tási terveit és műszaki feltéte­leit. Már az első évben és ta­valy másfél millió Schilling ér­tékben szállítottak Ausztriába 400 milliméteres és ennél na­gyobb átmérőjű' pillangószele­peket. A berendezés dokumen­tációját benyújtották szolgálati szabadalmaztatásra is, ugyan­akkor az osztrák szerelvény- gyártó céggel kooperációs ke­retszerződést kötöttek, amely szerint a berendezést Oroshá­zán gyártják és Ausztriában szerelik össze. A gyors sikerhez hozzájárult az is, hogy az oros­háziak által kidolgozott techno­lógia alapján vaslemezből he­gesztéssel készítik e berende­zéseket, amelyek 40 százalék­kal könnyebbek és fele annyi­ba kerülnek, mint a hagyomá­nyos öntöttvas elzáró szelepek. Az új gyártmány a hazai szak­emberek figyelmét is felkeltet­te, mivel az ilyen típusú szele- oeket eddig külföldről kellett beszerezni. Az orosházi szövet­kezet ezért az idén bővítette termelési kapacitását, és már mintegy 30 millió forint értékű szelepet gvárt a hazai vállala­toknak is. (MTI) Napirenden: a kereskedelmi és a fogyasztási szolgáltatások fejlődése A megyében működő mező­gazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeted és megyéi szö­vetségeik között az élmúllt évék- Iben sokoldalú együttműködés alakult 'lei. A hagyományos szö­vetkezetpolitikai, 'közművelődé­si és spartkapasolaitók mélllett ez utóbbi időben egyre inkább előtérbe került a szövetkeze­teik sokoldalú gazdaságii együttműködése is. Az együtt­működést a szövetségek veze­tőiből aHakufflt koordinációs bi­zottság szervezi, irányítja «mélynek soros élnökii tisztét felváltva a megyei szövetségek elnökei látják el: A gondók, feladatok egyez­tetését jól szolgálta a megyei szövetségek küldöttközgyűlései iméllleltft működő megyei nőbi- zattságók együttes ülése, ame­lyet tegnap, a Mezőgázdtasági 'Szövetkezetek Toílina megyei Szövetségének székházéiban tartottak a MlBSZÖV, a TESZÖV és a KISZÖV nőbizottságaii. Az ülés résztvevőit és a meghívott vendégeket, köztük Tamás Ist- vánmét, a megyei tanács elnök­helyettesét és Kamarás György­nél, a megyei pártbizottság osztáilyvezető-lhélyettesét a TE­SZÖV nőbizotlságániak elnöke köszöntötte, rrraljd a kereske­delmi és a fogyasztási szolgál­tatások fejlődése és fejleszté­se Tolna megyében címmél Ta­más Istvánná tartott Vitaindító előadást. Bevezetőjében hang­súlyozta, hogy a 'kereskedélmü és ipairi szolgáltatás helyzete, színvonallá egy adott ország életszínvonalának része, mér­céje, fokmérője. Tükrözi az or­szág lakosságának fogyasztási színvonalát, fogyasztási szoká­sait, étkezési kulturáltságának tendenciáját. Jélen gazdasági viszonyaink között a lakosság az ellátásra érzékenyen reagált ezért helyes, hogy a három megyei szövetség nőbizottsága a sok tízezres nőtagiság képvi­seletében iillyeo napirendet tár­gyal. Az előadó részletesen ele­mezte a megye kereskedelmi ellátottságát, az ellátás színvo­nalát. Fő árucsoportonként szólt az elmúlt évii kiskereskedelmi, vendéglátóipart forqafmak aía- kullásáről, strukturális és szék» torális megbontásáról. Annak ellenére, hogy az ellátásban Tóina megyében atoipvető gon­dók nem jelentkeztek, az ellá­tás mégisem mondható problé­mamentesnek. A lakosság meg­érti, hogy az igényéket nem tudjuk kielégíteni déligyüimölcs- ÖSI, előfordult, hogy akadozott az ellátás egyes fűszerekből, mosószerekből, niem lehelt azon­ban felmentést adni olyan ese­tekben, amikor a kenyér-, a tej-, a burgonya-, zöldség-, gyümölcselilátás akadozik, vagy a vásárlók a iniapi cikkeknek szá­mító tisztítószereket, tűt, cérnát, gombot nem tudják la­kóhelyükön megvásárolni. Rész­letesen szólt a fejlesztés 'hely­zetéről és lehetőségiéiről. Ez éviben, de a jövőben is az új egységek építése mél lett a megtevők hatókonyafobá tétele képezi a keresik ed elírni szervek feladatát. Az új üzemelésű for­máik bevezetéséről kedvezőek a vásárlók, a szövetkezetek és a válllalaíók kezdeti tapaszta­latai. Tamás Istvánná tájékoztatást adott az ipari szolgáltatások helyzetéről és a köz elmúltban teltt néhány szervezeti intézke­désről. E területen is a meg­lévő szektorók munkájának ha­tékonyabbá tétele mellett az új üzemelési formák hozhatják még a kívánt eredményt. SZOBOSZLAI JENŐ Szedresi emberek 3. Egy nap a gyógyszertárban A harmadik leglátogatottabb hely egy kis községiben a gyógy­szertár. Ide többen jönnek, mint az orvoshoz, mert bizonyos dől- gókait recept nélkül is léhet ikapnli. Például sébbenziint - fólftisztításihoz. Egy idős néni csak benzint veitt. iM'egSzőlítattam, kérdezős­ködtem, mondta, hogy nagyon siet. Aztán elmesélte, eipana- . szólta majdnem a fél életét. Állva, meleg öltözékben. Ilye­nek a falusi emberek — vagy talán nem osak azok -, egy (barátságos szóért, egy jóízű be­szélgetésért kitáruHlkoznalk, fél- . retesznek mindent. A néni szo­rongatta a kíis benzines üveget és beszélt. özvegy Regős Györgyné a neve. Az asszisztensnő átadja a szemcsöppeket Tóth Jánosnak — Kai gyepeiket szültem, Há­rom él. Amikor a gyerekeket nagyjából kineveltem, okikor mehettem napszáinVba. Éjjel sü­töttem kenyeret, hajnalban főz­tem ebédet. Utánla mentem iniopszámiba. ‘Egyszer összeestem a határban, úgy tatáitok meg. Engem háromszor operáltak. Azt mondta az egytilk örvös, az a szerencse, hogy jó a vérem... Most már régóta egyedül Vá­gyók. A férjem höitvainiban halt meg. Emelgetnem keltett sze­gényt, nagyon ibeteg vdlit. Hu­szonnyolc évig volt cseléd. A Ikaram nekem is túl van eről­tetve, tolláin az eméllgistéstól. De egyedül csinálok mindent. Még ellátom magam. A szedres! gyógyszertár ha­tolmais családi ház, régi típu­sú, villaszerű épület. Benne van természetesen a szolgálati lakás is. A gyógyszedésznő, iNé- ímeth 'Zolltáinné jalrvuár 16-án szült, két fiú után egy kis­lányt. Négy éve költöztek Szed­resbe Győdből. Németh Zoltán­ná átjön a lálkáíslból érkezésünk Hírére, és bizonyos dolgokról, tapasztalatokról ő tájékoztat. Havonta kapnak gyógyszert. Jó az él osztás. Ha hiánycikk étkezik a székszórd! központba, ők is kapnák, soron kívül. Ja­nuáriban legtöbb az adminiszt­ráció. „Zárszámadás’' van itt is. Szedresben laránytag sok görcsoldó és fájdalomcsillapí­tó fogy. A görcsoldó főleg epé­re. A forgalom havi 50—60 ezer forint. Ennék féle, sőt kéthar- m adta állatig yóg yszer-vásádá s. Tsz-ekmtek és háztáji gazdálko­dóknak. Két szövetkezet viszi az állltatgyógysizert, mert Medina is ide tartozik. Az álilbtorvos dr. Kovács Sándor. Miivél két köz­ségiről van szó, két humán or­vos gyógyít, írja a receptéket. M egk érdeztem 'Németh Zoltán - inétól1 és az őt helyettesítő (Nagy Veronikától, hogy köny- ínyen alva síhatók-e a receptek. A szedres! orvos dr. Gombai Csongor „nagyon szépen ír”, de a medinai dr. Trebilts Rudolf Írását is könnyen olvassák a igyágyszerészék. Tehát minden rendiben. Az aSszüisztensnő, Sióvölgyi Ferenoné szedmelsi Italkos. Nagy Veronika helyettesítő gyógysze­rész Székszá'rdiról jár ide, de­cember 20-a óta. Most nincs ügyeleti lehetőség □ szedres! gyógyszertáriban, viszont az or­vosnak van készenléti táskája, vagyis minden fontosta'bb gyógy­szerrel rendéllkezilk. Tud segíte­ni, gyógyítani, ha esti, éjszbkai sürgős beavatkozás szükséges. Nagy Veronika reggel 7-lkor lindu'l Székszáirdról autóbusszal, fél nyolckor ér ide. Tennivaló mindig akad, nyOUc előtt Is. Az odminisztrádiótól a gyógyszer­tárak sem mentesek. Beszélgetünk hátul az előké­szítőben, de gydkran kimegyek a kiszolgálásihoz, mert jönnek az emberek szép számmal. Többnyire idős asszonyok. Egy idős férfi is 'betér, Tóth János. A feleségénék visz szemcsöp- páket. Bemutatkozáskor mond­ja a címüket is: Ady Endre ut­ca ‘20. 'Egy öregasszony Valeriánát Iker. Fáj a feje, mondlja elgyö­tört arccal. Hogy aztán meny­nyit Használ ez a gyönge nyug­tató, k'i tudja, talán ő maga sem, annyira télé már a feje az egész élettel... llgmócz Györgyné a fiatalabb korosztályihoz tartozik. Három­éves kislányával jött. Mamdulla- gyulladása volt a gyeréknék, vagy még van is, több mint egy Ihétlig otthon kell vélte lenni. Másodszor látta az orvos a kis­lány torlkát, most föl írt még va­lamilyen gyógyszert. Ignáczné- na'k ez a 'harmadik gyermeke. Van egy hatodik osztályos meg egy negyedikes fia is. Mivel azok iskolái napköziben ebé­delnek, az asszony cstak kette- jüknék főz ebédet, a beteg kis­lánynak és magáintak. Amikor dólgozlik, egész na;p kint van a Hatóidban a többi asszonnyal, a kertészeti ‘brigádban. Télen tu­lajdoniképpen nem kertészeti muinlkát végeznék, hanem ami éppen adódik. Legutóbb fa- imunlkázltak, vágtáik a fölösle­ges hajtásókat a termelőszövet­kezet erdejében. Férje, Ignácz György mezőgazdasági gépész Kajmádon, ötkor ébrednék. Az özvegy Regős Györgyné Ignácz Györgyné autóbusz csőik negyed hétkor van itt, amivel a férfi munká­ba indul, de korán kéll kibúj­ni az ágyból, a három gyerek­kel van elég gond, tennivaló mór reggel. Na és persze, a jószágot el 'kell látni. így kez­dődnék a noipók télen is, meg a könnyebb évszakokban is, faluhelyen. Gyógyszertárról lévén szó, meglkérdeztem, sok vagy kevés fogy a fogamzásgátló taibtet- tálkból. „Sókon visznék fogam­zásgátló taibhettát. A legtöbben Ovidont, aztán Bísecurtrvt vagy Rigevidont”. Szedires nagyjából olyan, annyira mozgalmas és modern falu, miint a többi hasonló lé­lekszámú Tolna megyében. De bizonyos, hogy 1945 óta hasz- szabb utat tett a fejlődésben az átlag ásnál és ez nagyo n tiszteletre méltó. A régi világra már csak árkikor gondolnak, ha Igazolás kell a hajdani oséléd- évékről, a nyugdíjmególapítás- hoz. Vagy hia „véletlenül" meg­állítja őket egy újságíró és be­lemerülnek a beszélgetésbe. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Nagy Veronika Szekszárdról jár ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom