Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-17 / 40. szám
1983. február 17. NÉPÚJSÁG 3 Kicsiben is érdemes Exportbővítés a szövetkezeti iparban A szövetkezeti iparban az idén a konvertibilis export 8-10 százalékos növelését tervezik. A több mint 80 ipari szövetkezet közül minden második kapcsolatban van már a külpiaccal. Ahhoz azonban, hogy az export az elképzeléseknek megfelelően növekedhessék, még több szövetkezetnek kell bekapcsolódnia az exportra gyártók körébe, s még több olyan termék előállítására kell vállal- kozniok, amelyek keresettek a nemzetközi piacon. A módszerek, a lehetőségek minden esetben mások, általános érvényű receptet találni a szinte megszámlálhatatlanul sokféle cikket gyártó, termelési méreteikben egymástól is igen eltérő szövetkezeti ipar számára aligha lehet. Az biztos, hogy a szövetkezeti iparban különösen nagyok a tartalékok a kistételű termékek exportjának bővítésében, a speciális, gazdaságosan csak kisüzemi méretekben előállítható cikkek kivitelének fokozásában. E lehetőségek kihasználása elsősorban a szövetkezetek érdeke és dolga, de minden bizonnyal nagy segítséget jelentenek majd a Külkereskedelmi Minisztérium megyei képviseletei is. A hálózat kialakítása — mely régi hiányt pótol - megkezdődött, Vas és Békés megyében a szomszédos megyékre is kiterjedően - már van, legközelebb Bács-Kiskun- ban létesítenek megyei képviseletet. Várhatóan a külkereskedelmi vállalatok is bővítik területi hálózatukat. Az MTI munkatársai a következőkben olyan szövetkezeti módszereket, kezdeményezéseket mutatnak be, amelyek azt bizonyítják: érdemes a kisebb értékű exportért is erőfeszítéseket tenni. A szövetkezeti ipar exportjában a könnyűipari termékek képviselik a legnagyobb részarányt. A bútorkivitel a múlt évben a számításoknál kedvezőtlenebbül alakult, a szövetkezetek több piacról — mivel elsősorban árban nem bizonyulta! versenyképesnek — kiszorullak. A Bajai Lakberendező-, Építő és Vasipari Szövetkezet azonban gyors termékváltásának köszönhetően versenyben maradt, és nemcsak megtartani, hanem bővíteni is képes volt piaci kapcsolatait. Korábban ugyanis csak fenyőfából készítettek bútorokat, ma már a tölgyfa feldolgozására is vállal- ko7nak. Elsősorban fekvőalkalmatos- sógokat és hálószoba-berendezéseket készítenek, többségüket svéd és NSZK-beli megrendelésre. összesen 8 orszóaba szállítanak az idén. A Pécsi Fa- ioari Szövetkezet is jó export- kilátásokkal kezdte meg az idei évet. Azt tervezik, hoav termelésüknek csaknem felét, mintegy 70 millió forint értékű bútort készítenek külföldre. Ök a siker titkát abban látják, hogy az Artex Külkreskedelmi Vállalattal közösen, 30 különféle bútorból álló mintakollekciójukat jó néhány konkurrens céget megelőzve küldték el külföldi partnereiknek, így már a múlt év második felében megkezdődhettek a tárgyalások. A gyorsaság meghozta eredményét: németalföldi parasztbútoraik, különböző rusztikus és stílbútoraik megnyerték a vevők tetszését. A textilruházati ipari szövetkezeteknek az idén is elsősorban a kooperációs kapcsolatok, illetve a bérmunkák vállalásai jelentenek exportbővítő lehetőségeket. A követelmények azonban itt is magasabbak, mint korábban, a szövetkezeteknek mindenekelőtt a kisebb tétel- nagyságok gazdaságos gyártására kell felkészülniük. A Tri- .. umph kooperációban részt vevő Kőszegi Ruházati Szövetkezet, a Ciklámen Ruházati Szövetkezet kapuvári részlege, valamint a Sztár Üj Divat Szövetkezet például a korábban megszokott több ezres szériák helyett egy- epv modellre legfeljebb néhány száz darabra szóló megrendelést kapott. Ahhoz, hogy az ed- diaieknél lénvegesen sűrűbb átállások ne okozzanak veszteséget, szigorúbb és egyben rugalmasabb termelési programot kellett kialakítaniok. A kooperáció az ipari szövetkezetek exportbővítésében már hagyományosnak mondható módszer. Kevés szövetkezetnek sikerült azonban elérni, amit a simontornyai Simovillnak, ma már önállóan is képes a korábbi kooperációs cikkek gyártására. Négy évvel ezelőtt egy osztrák céggel kötöttek megállapodást csigalépcsők és ösz- szecsukható padlásfeljárók előállítására. Kezdetben közösen gyártották az alkatrészeket, később a szövetkezet megteremtette az összes termékegység készítésének feltételeit. A múlt évben 4600 padlásfeljáró-lép- cső készült el Simontornyón, amiből 1200-at vásárolt meg az osztrák partner. Az idén 5500 padlásfeljáró gyártását tervezik, 12 millió forint értékben, amiből 2500-at szállítanak a szomszédos országba. Sikerrel járt az a próbálkozásuk is, hogy fővállalkozásokhoz beszállítóként jelentkeztek. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában magvar fővállalkozásban készülő épületekhez az idén több mint 6 millió forint értékben szállítanak villamos főelosztókat, fénycsöves lámpatesteket és megkezdték a tárgyalásokat ezek helyszíni felszereléséről. A Rakamazi Fa-, Fémipari Szövetkezet számára az Industrial Külkereskedelmi Vállalattal kialakított szoros, közvetlen kapcsolat hozott exportsikert. Közösen munkálták ki azt az ötletet, hogyan lehetne korszerűsíteni a létesítmények exportját. A rakamaziak alig három hónap alatt elkészítettek egy műhelykonténer prototípust, amelynek lényege, hogy a köny- nyen szállítható és a helyszínen gyorsan összeszerelhető építmények valamennyi része ugyanabban a konténerben utazik. A konténer egyúttal váza is a felépítendő 144 négyzetméternyi alapterületű épületnek, a „doboz" rejti a belső szerkezetet, a már előre kialakított egyéb közműrendszereket, valamint a leendő épület belső berendezéseit, bútorokat, mur.xapadokat, gépeket is. Az első három műhelykonténer úticélja Nigeria, ahol egyet szállodai kiegészítőként, egyet laboratóriumként, egyet pedig lemezdaraboló üzémként használnak majd. A piaci érdeklődés hatására Rakamazon már az újabb műhelykonténer változatán dolgoznak, ez 24 méter fesztávolságú lesz. Az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezetét a bátor vállalkozói szellem juttatta komoly exportlehetőséghez. Két esztendővel ezelőtt egy osztrák cég hazánkban olyan vállalatot keresett, amely egy nagyjából körvonalazott tájékoztatás alapján gyártani képes vízszállító berendezésekbe építhető, 'könnyűszerkezetes, távvezérelhető, nagy átmérőjű, úgynevezett elzáró és szabályozószelepeket. Az orosháziak vállalkoztak a feladat megoldására, kidolgozták a berendezés gyártási terveit és műszaki feltételeit. Már az első évben és tavaly másfél millió Schilling értékben szállítottak Ausztriába 400 milliméteres és ennél nagyobb átmérőjű' pillangószelepeket. A berendezés dokumentációját benyújtották szolgálati szabadalmaztatásra is, ugyanakkor az osztrák szerelvény- gyártó céggel kooperációs keretszerződést kötöttek, amely szerint a berendezést Orosházán gyártják és Ausztriában szerelik össze. A gyors sikerhez hozzájárult az is, hogy az orosháziak által kidolgozott technológia alapján vaslemezből hegesztéssel készítik e berendezéseket, amelyek 40 százalékkal könnyebbek és fele annyiba kerülnek, mint a hagyományos öntöttvas elzáró szelepek. Az új gyártmány a hazai szakemberek figyelmét is felkeltette, mivel az ilyen típusú szele- oeket eddig külföldről kellett beszerezni. Az orosházi szövetkezet ezért az idén bővítette termelési kapacitását, és már mintegy 30 millió forint értékű szelepet gvárt a hazai vállalatoknak is. (MTI) Napirenden: a kereskedelmi és a fogyasztási szolgáltatások fejlődése A megyében működő mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeted és megyéi szövetségeik között az élmúllt évék- Iben sokoldalú együttműködés alakult 'lei. A hagyományos szövetkezetpolitikai, 'közművelődési és spartkapasolaitók mélllett ez utóbbi időben egyre inkább előtérbe került a szövetkezeteik sokoldalú gazdaságii együttműködése is. Az együttműködést a szövetségek vezetőiből aHakufflt koordinációs bizottság szervezi, irányítja «mélynek soros élnökii tisztét felváltva a megyei szövetségek elnökei látják el: A gondók, feladatok egyeztetését jól szolgálta a megyei szövetségek küldöttközgyűlései iméllleltft működő megyei nőbi- zattságók együttes ülése, amelyet tegnap, a Mezőgázdtasági 'Szövetkezetek Toílina megyei Szövetségének székházéiban tartottak a MlBSZÖV, a TESZÖV és a KISZÖV nőbizottságaii. Az ülés résztvevőit és a meghívott vendégeket, köztük Tamás Ist- vánmét, a megyei tanács elnökhelyettesét és Kamarás Györgynél, a megyei pártbizottság osztáilyvezető-lhélyettesét a TESZÖV nőbizotlságániak elnöke köszöntötte, rrraljd a kereskedelmi és a fogyasztási szolgáltatások fejlődése és fejlesztése Tolna megyében címmél Tamás Istvánná tartott Vitaindító előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a 'kereskedélmü és ipairi szolgáltatás helyzete, színvonallá egy adott ország életszínvonalának része, mércéje, fokmérője. Tükrözi az ország lakosságának fogyasztási színvonalát, fogyasztási szokásait, étkezési kulturáltságának tendenciáját. Jélen gazdasági viszonyaink között a lakosság az ellátásra érzékenyen reagált ezért helyes, hogy a három megyei szövetség nőbizottsága a sok tízezres nőtagiság képviseletében iillyeo napirendet tárgyal. Az előadó részletesen elemezte a megye kereskedelmi ellátottságát, az ellátás színvonalát. Fő árucsoportonként szólt az elmúlt évii kiskereskedelmi, vendéglátóipart forqafmak aía- kullásáről, strukturális és szék» torális megbontásáról. Annak ellenére, hogy az ellátásban Tóina megyében atoipvető gondók nem jelentkeztek, az ellátás mégisem mondható problémamentesnek. A lakosság megérti, hogy az igényéket nem tudjuk kielégíteni déligyüimölcs- ÖSI, előfordult, hogy akadozott az ellátás egyes fűszerekből, mosószerekből, niem lehelt azonban felmentést adni olyan esetekben, amikor a kenyér-, a tej-, a burgonya-, zöldség-, gyümölcselilátás akadozik, vagy a vásárlók a iniapi cikkeknek számító tisztítószereket, tűt, cérnát, gombot nem tudják lakóhelyükön megvásárolni. Részletesen szólt a fejlesztés 'helyzetéről és lehetőségiéiről. Ez éviben, de a jövőben is az új egységek építése mél lett a megtevők hatókonyafobá tétele képezi a keresik ed elírni szervek feladatát. Az új üzemelésű formáik bevezetéséről kedvezőek a vásárlók, a szövetkezetek és a válllalaíók kezdeti tapasztalatai. Tamás Istvánná tájékoztatást adott az ipari szolgáltatások helyzetéről és a köz elmúltban teltt néhány szervezeti intézkedésről. E területen is a meglévő szektorók munkájának hatékonyabbá tétele mellett az új üzemelési formák hozhatják még a kívánt eredményt. SZOBOSZLAI JENŐ Szedresi emberek 3. Egy nap a gyógyszertárban A harmadik leglátogatottabb hely egy kis községiben a gyógyszertár. Ide többen jönnek, mint az orvoshoz, mert bizonyos dől- gókait recept nélkül is léhet ikapnli. Például sébbenziint - fólftisztításihoz. Egy idős néni csak benzint veitt. iM'egSzőlítattam, kérdezősködtem, mondta, hogy nagyon siet. Aztán elmesélte, eipana- . szólta majdnem a fél életét. Állva, meleg öltözékben. Ilyenek a falusi emberek — vagy talán nem osak azok -, egy (barátságos szóért, egy jóízű beszélgetésért kitáruHlkoznalk, fél- . retesznek mindent. A néni szorongatta a kíis benzines üveget és beszélt. özvegy Regős Györgyné a neve. Az asszisztensnő átadja a szemcsöppeket Tóth Jánosnak — Kai gyepeiket szültem, Három él. Amikor a gyerekeket nagyjából kineveltem, okikor mehettem napszáinVba. Éjjel sütöttem kenyeret, hajnalban főztem ebédet. Utánla mentem iniopszámiba. ‘Egyszer összeestem a határban, úgy tatáitok meg. Engem háromszor operáltak. Azt mondta az egytilk örvös, az a szerencse, hogy jó a vérem... Most már régóta egyedül Vágyók. A férjem höitvainiban halt meg. Emelgetnem keltett szegényt, nagyon ibeteg vdlit. Huszonnyolc évig volt cseléd. A Ikaram nekem is túl van erőltetve, tolláin az eméllgistéstól. De egyedül csinálok mindent. Még ellátom magam. A szedres! gyógyszertár hatolmais családi ház, régi típusú, villaszerű épület. Benne van természetesen a szolgálati lakás is. A gyógyszedésznő, iNé- ímeth 'Zolltáinné jalrvuár 16-án szült, két fiú után egy kislányt. Négy éve költöztek Szedresbe Győdből. Németh Zoltánná átjön a lálkáíslból érkezésünk Hírére, és bizonyos dolgokról, tapasztalatokról ő tájékoztat. Havonta kapnak gyógyszert. Jó az él osztás. Ha hiánycikk étkezik a székszórd! központba, ők is kapnák, soron kívül. Januáriban legtöbb az adminisztráció. „Zárszámadás’' van itt is. Szedresben laránytag sok görcsoldó és fájdalomcsillapító fogy. A görcsoldó főleg epére. A forgalom havi 50—60 ezer forint. Ennék féle, sőt kéthar- m adta állatig yóg yszer-vásádá s. Tsz-ekmtek és háztáji gazdálkodóknak. Két szövetkezet viszi az állltatgyógysizert, mert Medina is ide tartozik. Az álilbtorvos dr. Kovács Sándor. Miivél két községiről van szó, két humán orvos gyógyít, írja a receptéket. M egk érdeztem 'Németh Zoltán - inétól1 és az őt helyettesítő (Nagy Veronikától, hogy köny- ínyen alva síhatók-e a receptek. A szedres! orvos dr. Gombai Csongor „nagyon szépen ír”, de a medinai dr. Trebilts Rudolf Írását is könnyen olvassák a igyágyszerészék. Tehát minden rendiben. Az aSszüisztensnő, Sióvölgyi Ferenoné szedmelsi Italkos. Nagy Veronika helyettesítő gyógyszerész Székszá'rdiról jár ide, december 20-a óta. Most nincs ügyeleti lehetőség □ szedres! gyógyszertáriban, viszont az orvosnak van készenléti táskája, vagyis minden fontosta'bb gyógyszerrel rendéllkezilk. Tud segíteni, gyógyítani, ha esti, éjszbkai sürgős beavatkozás szükséges. Nagy Veronika reggel 7-lkor lindu'l Székszáirdról autóbusszal, fél nyolckor ér ide. Tennivaló mindig akad, nyOUc előtt Is. Az odminisztrádiótól a gyógyszertárak sem mentesek. Beszélgetünk hátul az előkészítőben, de gydkran kimegyek a kiszolgálásihoz, mert jönnek az emberek szép számmal. Többnyire idős asszonyok. Egy idős férfi is 'betér, Tóth János. A feleségénék visz szemcsöp- páket. Bemutatkozáskor mondja a címüket is: Ady Endre utca ‘20. 'Egy öregasszony Valeriánát Iker. Fáj a feje, mondlja elgyötört arccal. Hogy aztán menynyit Használ ez a gyönge nyugtató, k'i tudja, talán ő maga sem, annyira télé már a feje az egész élettel... llgmócz Györgyné a fiatalabb korosztályihoz tartozik. Hároméves kislányával jött. Mamdulla- gyulladása volt a gyeréknék, vagy még van is, több mint egy Ihétlig otthon kell vélte lenni. Másodszor látta az orvos a kislány torlkát, most föl írt még valamilyen gyógyszert. Ignáczné- na'k ez a 'harmadik gyermeke. Van egy hatodik osztályos meg egy negyedikes fia is. Mivel azok iskolái napköziben ebédelnek, az asszony cstak kette- jüknék főz ebédet, a beteg kislánynak és magáintak. Amikor dólgozlik, egész na;p kint van a Hatóidban a többi asszonnyal, a kertészeti ‘brigádban. Télen tulajdoniképpen nem kertészeti muinlkát végeznék, hanem ami éppen adódik. Legutóbb fa- imunlkázltak, vágtáik a fölösleges hajtásókat a termelőszövetkezet erdejében. Férje, Ignácz György mezőgazdasági gépész Kajmádon, ötkor ébrednék. Az özvegy Regős Györgyné Ignácz Györgyné autóbusz csőik negyed hétkor van itt, amivel a férfi munkába indul, de korán kéll kibújni az ágyból, a három gyerekkel van elég gond, tennivaló mór reggel. Na és persze, a jószágot el 'kell látni. így kezdődnék a noipók télen is, meg a könnyebb évszakokban is, faluhelyen. Gyógyszertárról lévén szó, meglkérdeztem, sok vagy kevés fogy a fogamzásgátló taibtet- tálkból. „Sókon visznék fogamzásgátló taibhettát. A legtöbben Ovidont, aztán Bísecurtrvt vagy Rigevidont”. Szedires nagyjából olyan, annyira mozgalmas és modern falu, miint a többi hasonló lélekszámú Tolna megyében. De bizonyos, hogy 1945 óta hasz- szabb utat tett a fejlődésben az átlag ásnál és ez nagyo n tiszteletre méltó. A régi világra már csak árkikor gondolnak, ha Igazolás kell a hajdani oséléd- évékről, a nyugdíjmególapítás- hoz. Vagy hia „véletlenül" megállítja őket egy újságíró és belemerülnek a beszélgetésbe. GEMENCI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Nagy Veronika Szekszárdról jár ki
