Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
AlüÉPÜJSÁG Moziban Az elnök elrablása Fél .szamurá jfi!m re vtailó vad kegyetlenség és natúrnál ista módon fényképezett vénfröcs- Ikölés tölti ki a George Men- délúk rendezte 'színes 'kanadai film első percéit Magas szintű fiilm'ipa ni (tudásról tanúskodik már ébben a szakaszba n is a megoldásra' váró rejtélyek 'halmozása. A sók kii-kfosod'a és mit 'miért tesz ólig ima.rad el a középiskolások átlagos hétvégi matek-fiZi'ko feladványaiban található kérdőjelek számától. Legfeljebb megoldásuk kíván kevesebb szellemi erőfeszítést. Oszladozik a 'homály, almikor vallóban a címlben .ígért eseménysorozat kezdődik. .Egyszeriben benne találjuk magunkat a nyugati félteke napisajtóból átlagosan informállt polgárának világképébe. Eszerint a,z USA képzeletbelli éíső embere egyesíti magában a legutóbbi öt elnök valamennyi személyes és tékilálm-Ijótullaljdonságát egysze- irű, higgadt, mérsékelt, itisztalke- zű, bátor, vlarn Ihuimora, a 'magán- életéiben szókimondó, mint egy farmer, szorult helyzetében sem adja ét magát a kétséglbeeijés- nek, képtelen a tétlenségre. Kanadai vendéglátója a gomlblyu- kában Virágot, oz oldalán a First Ladynét sokkal virágzóbb feleséget Visel, és almiint az egy szövetségestől élvártiató: kritikus pidllana'tbon van rnersze az egész kanadai rendőrséget az USA biztonsági szolgáltató nők alárendelni. Az amerikai alöl- nökre ugyan bizonyos pénzösz- szegek a gyanú árnyékát vetik, ám a'mliikor reá nehezed ik a döntés súlya, vezetőhöz méltóan viselkedik: átruházza1 a felelősséget a legmegfelelőbbre. Mert természetese n félbúkka n a magános hős is, aki, ha kell, hideg logikával számítja ki az ellenfél kővetkező lépését, ha Jkeifl, beveti a pszichológia fegyverét, képes szuggesztív parancsok kiadására, ám, ha személyes bátorságra és emberfeletti ügyességre van szükség, nem küld mást maga helyett. Sőt, még a ÖA vezetői fölé is kerekedik, aimi ez intézmény rassz 'bel- és külföldi hír-- neve miatt újabb nézőmi'lilS'áktat, sőt, a kelét-európai és fejlődő országokból számos filmvá'sár- 'lást .jélerrt. Befiettairtozi'k még ebbe a Világképbe a dél-amerikai geni'lilaimazgtalima'k megítélése is, miszerint a szenvedélyes, de egyelőre kilátástalan harcban a tiisztességes, ám Kommersz filmből kommersz jelenet naiv vezetőkhöz amerjkáiak is csatlakoznak. Ezek a forradalmi romantikától és demagógiától megtévesztett 'középosztálybeli fiatal ókból és gátlástalan gengszterekből kerülnek ki. A film közepétől aztán ta tét az elnök 'kiszabadítása., aik.it az em- berna'blá egy dlinamitotal alaposan megpakolt, a behatolás élten 'küílönliegies szerlkezetékkel biztosított furgonba zárt. És kiadja-e a szabad ítáis titkát, ,ha meg is kapja az él'képesztő váltságdíjat? (Egyes jelenetek Olyan izgalmasra, feszültre sikerülitek, ihogy feledtetik a valószerűtlenségeket is. Külön erénye a .rendezőnek a jól adagolt, Időnként csaknem Intel- ték.tuá'li's humor. Csak egy geg ízelítőül: 'az emberrablö az elnököt a tiszteletére leterített óriási vörös szőnyeg Ikanytarait pontosain követve szállítja a ki- íj rített tér .túlsó felére. Ez a film jól nézhető kommersz. Aki nem túl sok Olyant látott, amelyben egy ketyegő szerkezettel kell versenyeznie .a szabad'ító- inak, akár végig is 'izgulhatja. Szekszárdan a nézőszámot talán inkább az ötletes Fiílinrmú- zeumi esték sorozat elszívó hatása befolyásolta. CSONTOS KAROLY 1983. február 15 Tévénapló Vendégségben az obsitosnál „ Hármon valónak együtt": Csányi László író, dr. Vargha Károly tanszékvezető tanár és dr. lósfay György szerkesztő- rendező. „Ott ültek, jddogáltak vecsernye óta már,..." Ezzel a bevezetővel indult a tévé pécsi körzeti stúdiójának Háry János és vendégei című szórakoztató dokumentum- műsora. Mit dokumentált ez a közel egyórás műsor? Hogy a inagyotmondás bizonyos esetekben költészetté lényegülhet. Hogy a látszat és valóság ütközésének kérdése a hazugságokban tükröződik, hogy kicsinyes életek rejtőznek a túlzó mesék 'mögött, így takarva a tragikus valóságot, így vészelve át a nehéz időket. És ugyan hol másutt esnék szó hazudozó, nagyotmondó, hetvenkedő katonákról, ha nem ott, ahol a valamennyiünk által jól ismert Háry János és az ő vitézi tetteit költői leleménnyel megörökítő Garay lános is megfordulhatott, a szekszárdi volt megyeházán? Szerencsés ötlet volt a helyszín kiválasztása, csakúgy, mint a szereposztás. Szórakoztatóvá az lette ugyanis a filmet, hogy miközben a három tudós ember a világirodalom nagyotmondó figuráinak életéről „regét regére" kezdett, megjelent Háry János és vendégségbe hívta Plautus Hetvenkedő katonáját, Shakespeare Falstallját, de Matamor kapitányt és Műn- chausen bárót is megelevenítve meséiket. E kettős feladatnak - szórakoztatás és dokumentálás - a Mm készítői — adott lehetőségek mellett — sikerrel eleget tettek. Úgy válogatták ki az irodalmi részleteket, hogy aki először találkozik a hősökkel, kedvet erezzen a történetük teljesebb megismerésére. D. K. J. A pofonokról Rádió Könyv Messze van a közel? Andrea Polladio: Hegy könyv az építészetre! A panasz nem új. Az se, hogy két okunk is van zokszavakat ejteni. Az egyik: adásaival nem elég d él-dunán túli a rádió .pécsi stúdiója. A másik? 'N éhezen és U'RH-n is csak gyönge minőségiben fogható a .műsor. E csaknem .szakállas „.fölfedezésre" az élimúlt hét 'során tettem újólag szert, almikor is az érdéfcé'it volna, hogy a mi stúdiónk miit mond nekünk, .rólunk egy héten át. 'Ha e bevezető ila'memtálás után a jeqyretíró inem képes ráh'angólódn'i az élégedettség- .re, azt hiszem, megbocsátható. Tulajdonképpen malid mindenre vtain föléldozás, ha magya- irázlbdtó a „vétek". Ez esetben az, ihogy inem kapott megfellelő információt a tájegység, politikai, gazdaságii,, társadalmi, kulturális életére kíváncsi hallgató. Miért nem? Mert amiképpen a .Magyar Rádió megvádolható visszaesőként, esetenként főváiroscenttikiusságglal, a pécsi körzeti .stúdió — mély a nemzetiségi adásók |.e.t3teményése 'is — 'Pécs-, illetve Blairainya- centníkussággiail. Ha a véteti vi- szonvo'k ímepközelíténiék az 'ideálisát - aimiíröl legfeljebb álmodunk —, fö'.tehéfően többen rékloimállnánk amiatt, hogy csak nevében dél-dunántúli a 'pécsi adó, legalábbis abból, amit balMomi volt szerencsém fébruór 7. és 13-a között, ismét ez derült ki, és az, almit címként kodkázfattaim ímeg: a közéi hozzádk messze van...- a — Andrea Paladió irmmlkáSsága a .reneszánsz épíifészeténék ösz- >szefogía'lásá,t és lezárását, egyszersmind a Ibairökk félé nyitást jelenti. Épületei — villák, kastélyok, templomok, középületek — és az építészetről írott alapvétő munkája nemcsak .az itáliai építőműVészetze gyakoroltak híatást, de a francia építészetre is, s alapvetően befolyásolták az angliai barokkot és kloslszicizmust is. Elvei a XIX. század végién újra éledtek, s a histarizáló ekléktika számos megoldásban követte Pallíadio gyakorlatát. E nagy hatású munka most élőször jelenik meg magyar nyélben, így a kúlitúr- törtérvet iránt érdeklőd.ők most nyelvi nehézség nélkül vehetik kézibe ezt o forrásértékű építészettörténeti művét. A padavai születésű mester 1509-ban látta meg a .niaípvilá- gc't és 1580-bain hallt meg. Alkotásokban gazdag életútja révén az európai építésztörtlénet legfontosabb alakijai közé tartozik. Ez a műve négy részből (könyviből) áll. Az első rész az építészet tervezési-technikai kérdéseivé! foglalkozik: az tamyagak, az alapozás és a falazás, a baltozás és a tető, lép- csőháza.k és alblakinyílósók, oszlop rendék alkalmazása, kapualjak kialakítása. A második részben főleg saját műveinek példáján a villákkal foglalkozik, a kényélem, a díszítés, a Hars Éva: a pécsi Az „Én múzeumom” sorozat tizedik füzete a szókásinak megfelelő szerkesztésben jelent meg. A szerző áttekinti a pécsi múzeumok fejlődését, ismertetve azt a> sajátosságot, hogy miután a velünk szomszédos megye székhelye Ikiimiairadt a múlt század múzeumiépítő törekvéseiből, a gyűjtemények elhelyezésére egy-egy lakóházat vesz igényibe. Egyetlen épület már nem is felélne ímeg ilyen cql.rta, ezért lassan a Káptalan utca hangulatos 'középkori és barokk házai révén egy .sajátos múzeumutoa jön létre. A bevezető után 'a sorozatot nem ismerő Olvasó megdöbbenéssel tapasztalja, hogy az ő füzetéből „'hiányoznak" a iképék, csupán az ismertetésükét nyomtatták a felül üres oídaltakna. Nos, nem kéül viiissZaszalaidnii a könyvesboltba, .mert minden helyválasztás kérdéseivel. A harmladlk irész főleg út- és víz- építészeti témákat boncálgtat, de 'szó esik a terek, közterek, híidak proiblematülkáiiról is. A negyedik részben az antik templomokihoz (kapcsolódó rajzait és tonelmánytaüt ad'jta. A magytar kiadás külön értéke, 'hogy az eredeti kiadás Pdl'ladio által rajzolt illusztrációit teljes terjedelemben közli. kép .meg lesz a hátsó borító béls'ő oldalára 'ragasztott 'borítékban. A füzet befejezése — vagyis a képék helyre ragasztása - az ólWa'só dolga; akinek ez nem okozhat gondot a füzet gondos elólVasósa után. Itt -most az önálló gyűjteményeik szerepéinek: Ämerigo Tot szobrai, a Osonitvá.ry Múzeum, a Mairtyn-gyűjtémény,- az 'U'itz és a Vasairely Múzeum. A vonzó .illusztrációs anyag Igen íi- gyélem.re méltó és tla'lán a művök .megtekintésére i.s kedvet csinál. 'A füzet második részét még .erre az évre ígéri a Képzőmű- vésziéti Kiadó. Abban a ja.nusz Pannonius Múzeum képtárával fog'ltallkozik a téma .régi 'kutatója és jó ismerője,, akiiről már óz első füzet átolvasása után is kiderül a hozzáértés és a téma iránti szeretete. A Jelenkor februári száma A Pécsett szerkesztett Irodalmi és művészeti folyóirat új szórnának lírai rovatában többek között Beney Zsuzsa, Csajka Gábor, Gálta'mbasi iLászllá, Kalász Márton, IKó'lnoky LásZló, Maktay Ida és Somlyó György verseit olvashatjuk. Az 'irodaillmli tanulmányok között figyelmet érdemel 'Vitányi Iván „Munkásaik a műiben — művek a' munkások között” című íirásta, amely a fiatal írók József Attila körénék az elmúlt 'évben Pécsett 'rendezett tanácskozásán élíhaingzott bevezetőt .és vffitazárót tartalmazza. A művészeti .rovatban Tatján Tamás új magyar f,Hímekről közöl beszámolót. A számat Pfliat- thy György rajzaii illusztrálják. Színházi esték Charlie nénje Egy szerepre, egy színészre, sőt, egyetlen ötletre épül etz a kereken száz éves komédia, ami azóta változatlanul világsiker, mind az öt földrészen. Úgy látszik, az is lehet a siker titka, ha a néző már tíz perc múltán kitalálja az egyedül lehetséges folytatást, s a szerző váratlan ötletein nem kell törnie fejét. Nálunk Bodrogi Gyula jóvoltából újították fel, s éveken át volt kasszadarab, a tévé is közvetítette annak idején, de az országos siker nem riasztotta vissza a kecskeméti színházat, hogy ismét műsorra tűzze. Ha abból a szempontból nézzük a nem túl eredeti műsar- választást, hogy a közönség most is örül a bohózat jól ismert fordulatainak, tehát a siker biztos, akkor igazat kell adnunk a kecskemétieknek. De nem ennyire egyértelmű a válasz, ha azt kérdezzük, szükséges-e, hogy kitűnő vidéki színházaink beérjék a kipróbált pesti sikerekkel. A kérdés épp a kecskeméti színházzal kapcsolatban távolról sem elméleti: országos sikereik forrását hosszú időn át eredetiségük jelentette. Viszont az is igaz, hogy van egy kitűnő művészük, M. Horváth József, aki Bodrogi Gyula után is tartogat meglepetéseket, még pedig olyan mennyiségben, hogy a többiek csak aszisztálhatnak mellette, még az olyan kipróbált, nagy színházi múlttal és szép eredményekkel rendelkező színészek is, mint Kölgyesi György vagy Lakky József. Itt ugyanis minden M. Horváth József körül történik, az egyébként jelentéktelen szerző, Brandon Thomas jóvoltából, s M. Horváth József annyi jókedvvel, természetes humorral komédiázik, hogy miatta érdemes volt felújítani ezt az egyébként kevés irodalmi értéket fölmutató bohózatot. Mólnay Levente, a rendező, időnként megfeledkezik arról, hogy tömény bohózatról van szó, s tömörítés helyett érzelgős, operettbetétekkel állítja meg a viharos cselekményt, a végén pedig még egy zenei összefoglalást is beiktat, mintha dalban is meg akarná magyarázni, hogy legyünk nyugodtak, mindenki megtalálta párját, természetesen Charlie mindkét nénje is. Cs. L Modern művészet múzeumokban I. Pofont lehet adni, de lehet kapni, s lehet visszaadni. Sora von epnek is. Csakhogy valójában ügyi tűnik, hogy csak lehet. Miért Imondom ezt? Mert imagam is a tévéképernyő előtt ültem 9-én este, s ■néztem az ízlések és pofonok című tévésorozat tizejdlk adását. Ebben gyermekeink ízlés- formálásáról, ihletve leginkább rántásáról volt szó — lényegében. Konkrétan orról, hagy a forgalomban levő játékok, bútorok lejlesztlk-e az ízlést, megtalálható-e bennük elvárásaink sora: oz esztétikum, a praktikum, a színes kompozíciókkal elérhető hatás, o,z ötlet, a valódiság, olcsóság, hogy csak néhányat említsünk. A műsorból az de- * rült ki, hogy sajnos, nem. Tehát örülhetek, hogy gyermekeim már nem oly kicsinyek, hogy valódi gyermekbútorok között kelljen élniük, amilyent manapság nem kapni, legfeljebb csak házilag barkácsolni lehet. Igenám, de myalc- tiz évvel ezelőtt is foglalkoztak a formatervezők gyermek- bútorokkal, gondoljunk csak Blozsek Gyöngyvér ügyes, egyben játékul is használható papirbútoraifa, amelyekről kiderült, hogy forgalmazási (árusítása bútor- avagy papírboltban történjék-e?) gubancok miatt nem láthattunk és vásárolhattunk belőlük. Tehát most örülök, hogy nem kapok pofont, annak idején viszont igen, hiszen be kellett érnem (érnünk) a gyerekszoba felnőttbútorok másaival való feltöltésével. És ez van ma is, azaz a kínálat nem más, mint asztal, szék, /slzekrény, ágy. Jórészt így volt és van a játékokkal is, melyeiknek - a hazánkban forgalomban levőkre gondolok - mindössze tíz százalékát tervezik iparművészek. (Ismét pofonok.) Láthattunk a műsorban jó néhány roppant ügyes bútort, amivel itthon mégcsak nem is foglalkoztak. Ezzel szemben a külföldi zsűri elismerte. (Nagyobb polon(ak) többeknek.) A helyzet pedig csaknem változatlan, és csakugyan elkeserítő. Tűnődöm. S tűnődik Györlty Miklós, a műsorvezető alkotógárdájával együtt. Mármint azon, hogy mi a megoldás. És mivel lehet azt megtalálni, élérni, kieszközölni, kikövetelni?... Jól irányzott „pofonokkal"? Jobb később, mint soha! — hm — Elmebajnokság Az eddigi gyakorlat szerint — amely bizonyítja: játékos tévénéző nemzet vagyunk —, szinte a biztos siker reményében indíthatta el Egri János vezetésével új vetélkedőműsorát a televízió Elmebajnokság cimmel. S a vasárnapi adást látva bízvást elmondhatjuk: a műsor némi finomítása, csiszolása után minden valószínűség szerint egy újabb, rendszeresem jelentkező, sikeres sorozat nézői lehetünk. A „finomítás" és a „csiszolás" kifejezések említésekor gondoljunk csak például a Kapcsoltam legelső adására, hiszed .az azt követőkben már bizonyos módosításokat tapasztalhattunk, így például az úgynevezett képi eszközök nagyobb mérvű alkalmazását, s hasonló mádon tökéletesedett újabb adásaiban a Kerésztkérdés is. A képernyő- adta lehetőségekkel az Elmebajnokság szerkesztői, készítői vajmi keveset éltek, hiszen a négy versenyzőn és a műsorvezetőn kívül mást nem láthattunk. Az illusztráció nélküli kérdések viszont meglehetősen megnehezítették nemcsak a versenyzők dolgát, hanem a nézők műsorral együttélését is, igaz, az álmebajnakság eleve az eddigieknél nehezebb vetélkedőnek készült. így fordulhatott elő az, hogy a mindössze két perc alatt feltett tizenkilenc (!) kérdésből csupán ötre tudott válaszolni az egyik versenyző... Ugyanis a verseny lényege az, hogy a rendelkezésre álló két-két perces időtartam alatt ki tud több kérdésre helyes választ adni. A kérdések először egy-egy választott témakörre vonatkoznak — vasárnap Magyarország műemlékeiről, zenéről, csillagászatról és az újkori olimpiai játékokról volt szó -, majd újabb két-két percben általánosabb témakörű kérdéseik következnek. Egri János és a műsor készítői kellő tehetséggel, rátermettséggel és jutinnal rendelkeznek ahhoz, hogy a továbbiakban ,?telayiziósabbá", többet láttatóbbá tegyék az El- mebajnokságat, hiszen nem rádiós műsorról van szó. S ha így lesz, és talán még a nézőiket is bevonják a vetélkedésbe, örvendetes módon gyarapodik majd a tévé isrteretein- ket szórakoztatva bővítő „össznépi" műsorainak száma. V. Z.
