Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 26. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. február 1., kedd. Mai számunkból JÓ REGGELT, MAGYARORSZÁG (4. old.) VADNYUGATI METÓDUS (4. old.) KÉT PONT NYÍREGYHÁZÁRÓL (5. old.) KÖBE ZÁRT ENERGIA (3. old.) Vállalkozó nagyvállalatok A kisvállalatok nevétől hangos az ország. Felsorolni is nehéz volna, hány helyen írják, tárgyalják, mennyi van be- j löl'ük, mit csinálnak, milyen szépen virágoznak. Amennyire örvendetes ez — hisz mii akartuk, és még mindig csak a ki- j bonlta'kozás kezdetén tartunk —, annyira visszatetsző az érté­kelések egyoldalúsága. A legtöbbször úgy beszélnek a kis­vállaltatokról, mintha semmi közük sem volna a nagyokhoz, < sőt — kimondva, vagy kimondatlanul' — gyakran ott bujkál í a véleményekben: bezzeg a mammutszervezeték! Azok lom­hák és nehézkesek, s alig tudják nyomon követni a világ­piac változását. Az ipari Minisztérium szakértői szerint nagyvállalatról szól­hatunk akkor, ha az évi termelési érték meghaladja azegy- milliárd forintot, s a dolgozók létszáma több mint ötezret. Kisvállalatról abban az esetben, [hta 300 embernél keve­sebb dolgozik a céginél; a kettő között helyezkednek él a középvállalatok. Hozzáteszik, hogy ez kissé leegyszerűsített kategorizálás, mert az ágazattól is függ a megítélés. A nyomdaiparban például már ezer fő felett is -nagyvállalat­ról van szó. Visszatérve az évi egymilliárdos termelési értékre: nyilván nem szükséges hagy képzelőerő annak a megértéséhez, mi­lyen nagy értékű gépparkra és mennyi forgóeszközre van szüksége egy nagyvállalatnak ahhoz, hogy évi egyim-illiárd forint fölött produkáljon. ' (Magyarország egész 1981 évi t nemzeti jövedelme nem érte el a 700 milliárd forintot!) Ezt a gépparkot nem lehet derűre-borúra kicserélgetni, még akkor sem, ha a világpiacon hirtelen „hátra arc”-ot vezé­nyelnek valamilyen termék gyártásából. Ilyen értelemben tehát valóban nehezebb helyzetben van a nagyvállalat, fcü- . Ionosén akkor, ha- a kisvállalattal állítjuk szembe, -már azért is, mert az utóbbiakra az alacsony eszközérték a jellemző. Vagy nincs is gépparkjuk (szellemi kisvállalkozások), vagy ha van is, kevés, s annak a mozgatásával igyekeznek mi­nél többet elérni. Mégis hamis nyomon jár az, aki az imént említett objek­tív körülmények miatt nehézkesnek minősíti a nagyvállala­tot. A szakmai hozzáértés, a világpiaci érzékenység és előre­látás, a vezetés művészete éppen abban rejlik, hogy ilyen helyzetben i-s meg kell keresni annak az útját, -miképp le­het — -nem (kicsi tételekben - boldogulni. A hosszú távú stratégiai elképzeléseket meg -a napi rugalmasság követel­ményeit kell egyeztetni, vagy ütköztetni, s hogy ez az egyez­tetés nem eredménytelen, azt a termékszerkezet-korszerűsí­tési folyamat -kibontakozása igazolja, különösen a feldol­gozóiparban. Konkrét válialatákna térve: vajon nem a vál­lalkozó szellemiről tanúskodik-e az, hogy az Ikarus Gyár immár több kontinens autóbusz-piacára betört, az Egyesült Államok több városában Is megjelent, vállalva a gyilkos konkurren diával járó kockázatot. Vagy az Egyesült Izzó, amelynek leányvállalata ugyancsak Amerikában működik. A Borsodi Vegyi Kombinát, amely Líbiában épít gyárat, a j debreceni Alföldi Nyomda, amely a többi között a svédek­nek készít könyveket, természetesen svéd szöveggel. Szó sem róla, -előbbre tarthatnánk a termékszerkezet kor­szerűsítésében-, vannak annak helyenként szubjektív akadá­lyai is. (Felkészültebb lehetne a vezetés.) Mégis botor do­log lebecsülni a mammutsze-rvezetek vállalkozó kedvét, s még inkább szembeállítani őket a kicsikkel, hiszen vala­mennyi kisvállalkozó!» forma közül a vállalati gazdasági munkaközösség a legnépszerűbb. Éspedig azért, mert - ma­holnap már klasszikus példa lesz Dunaújváros — gyakran - a nagyvállalat is úgy találja, hogy akkor tudja meghonosí­tani a vállalkozó szellemet a gyárkapun belül, az a leg­kifizetődőbb, ha az ilyen-olyan feladatok megoldására kis­vállalkozásokat hoz létre. Ezért van ima több mint száz vg-mk (vállalati gazdasági munkaközösség) a Dunai Vasműnél. A termelő jellegű (kisvállalatok is - az eredeti célnak megfelelően — -mind inkább a nagyvállalatok háttéripará­nak a részévé kezdenek válni. „Bedolgoznak" nekik, bo­nyolult kooperációs kapcsolatok alakulnak ki. A honi ipar nemzetközi versenyképessége nem kis mértékben azon mú­lik, hogy e folyamat, a nagyvállalati-kisvállalati rendszer miképp fejlődik. Az egész nagyvállalat-kisvállalat vita a tsz-szervezést -kö­vető időszakra emlékeztet, amikor szembeállították a me­zőgazdasági nagyüzemet meg a háztájit. Közgondolkodá­sunk -ma imár eljutott odta, hogy ez balgaság, hiszen -a ház­táji óljában a tsz-iből (kikerült maltac hízik, tsz-táppal ete­tik, a tsz veszi Vissza és adja él, ha vágásra érik... Való- j színű, csak idő kérdése, míg a közvélemény megszokja, hogy i a nagyiparnak is lehet „háztájija”, mégha kisvállalkozásnak - hívják is. A legfőbb szempontról nem is beszélve: a nemzeti jöve­delmünk nagysága-, a jövőnk mégiscsak attól függ első so r- | bán, miképp boldogulnak azok a milliárdosok. Mármint a nagyvállaltatok. MAGYAR LÁSZLÓ ENSZ-bizottság előtt az Indiai-óceán ügye Újabb fórumokon folytatódnak a leszerelési tárgyalások Mintáin a-z elmúlt héten foly­tatta munkáját a közép-eu-rópai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről folyó becsli, Hitetve a középható­távolságú nukleáris fegyver­rendszerék korlátozását célzó genfi tárgyalássorozat, ezen a héten két további leszerelési ta­nácskozás is folytatódik a Gen­fi-tó partján. A Nemzeték Palotájában ma megnyílik a leszerelési bizott­ság úja'bb ülésszaka, melynek munkájában 40 ország — köztük Magyarország — küldöttsége el­sősorban a vegyi- és radiológiai fegyverek betiltásán, valamint a nukleáris kísérletek teljes eltiltá­sán fáira dozlilk. Szerdán a J. Kapov szovjet és E. Rowtny amerikai nagykö­vet Vezette küldöttségek folytat­ják a hadászlati fegyverek kor­látozásáról és csökkentéséről ta­valy júniusban Genlfben meg­kezdett párbeszédét. A két küllönlböző vágányon fu­tó szoVje't—amerikai tárgyalások közös vonása, hogy arákon az Egyesült Államok az egyenlő biztonság alopelVét megszegve egyoldalú katonai előnyökre próbál szert tenni. Az amerikai tárgyalási pozídió tarthatatlan voltára legutóbb Gromiko szov­jet k-ül'ügymWiSZter mutatott rá bonni sajtóértekezletén, amikor visszautasította a Reagan-féle „nulla-megoldást”, miivel az fel­borítaná a jelenlegi megköze­lítő mértékű egyensúlyt, és to­vább növelné az Egyesült Álla­mok előnyét mind a hordóeszkö­zök, mind pedig a robbanátöl- téték számát illetően. Hasonló a helyzet a hadá­szati fegyverdk tékiintetében is, ahol az amerikai fél megpróbál­ja figyelmen kiVül hágymi a két .nagyhatalom Hadászati fegy­verkészlete szerkezetében meg­lévő eltéréseket és csupán a szárazföldi telepítésű rakéták számtaniak csökkentését erőlteti. A Szovjetunió álláspontja ép­pen ezért az, hogy a genfi ta­nácskozáson valamennyi hadá­szati fegyverfajta korlátozásá­ról, illetve csökkentéséről tár­gyalni kell.1 Az európai nukleáris fegyver­zet csökkentését indítványozó szovjet javasltatok lehetőséget nyújtanék arra, hogy elhárítsák az Európát és a világot fenye­gető veszélyt - állapítja meg a Pravda vasárnapi száma. A genfi szovjet-romerikoi tár­gyalások felújítását kommen­tálva a Pravda rámutat, hogy a szovjet javasltatokat az egyen­lőség és a kölcsönös biztonság elvének figyelembevételével ter­jesztették élő. Vallártaváltásuk nagy terhet venne le az euró­pai országok válláról. A Szov­jetunió világos és igazságos megái tapadásra törekszik, s ezért arra szállít fel, hogy amíg nem késő, ne szallaiSszák el a történelmi lehetőséget. Az európai béke megőrzése érdékében a fegyverzet csök­kentésére van szükség. A Genf- ben folytatódó szovjet-cimerikai tárgyalások menete fogja meg­mutatni, ki tudják-e használni a fennálló lehetőségeket. A feladat megoldásához nem­csak a tárgyalások közvetlen résztvevőinek, hanem minden érdekelt télinek hozzá kell já­rulnia — álllapítja meg a Prav­da. Nyilvánváló, hogy a Német Szövetség! Köztá.rsa[ság kormá­nya is kiveheti részét abban, hogy a NATO-ba tömörült nyu­gat-európai országok ne válja­nak az újabb amerikai nukleáris fegyverzetek övezetévé. A Szovjetunió arra törekszik, hogy igazságos megá'ítapodás szülessen, és Európáiba kölcsö­nösen elfogadható mértekben csökkenjen a nukleáris szem­benállás szintje. Erről nemcsak a Genfiben előterjesztett szovjet javasltatok tanúskodnak, hanem a'svéd kormánynak az európai hadszínltéri atommentes övezet létrehozását javasoló kezdemé­nyezésére adott szovjet vállalsz is - állapítja meg végezetül a Pravda. INew Yorkiban megkezdte munkáját az Imdílali-óceán hely­zetével foglalkozó különleges ENSZ-ibizártság idői első ülés­szaka. A korábbi ülésszakon a szo­cialista és el nem kötelezett or­szágok számos előremutató kez­deményezést tettek. Ezreik azon­ban nem érték él céljukat, el­sősorban azért, mert az Egyesült Á llamok az I nd iái-óceán mili­tari zárására törekszik és a tér­ség „hadászati újragyormatasí- tásóira” már eddig 30 milliárd dollárt költött. Az összeg legna­gyobb részét az egyiptomi, Szo­máliái, kenyai és amáinii terüle­teken létesített támaszpontok korszerűsítésére, vagy újabbak kiépítésére fordították. Az Indiai-óceán ezenkívül az intervenciós céláktat követő úgy­nevezett gyorsreagálású erőik fő mozgástere. Ezek rendeltetése, hogy zsarolják a térség állama­it, akadályozzák az önálló kül­politikát, a társadalmi és gaz­dasági reformok megvalósítá­sát.' Erre vezethető vissza, hogy Washington igyekszik szabotál­ni a nemzetközi konferencia összehívását és annak idején egyoldalúan megszakította a Szovjetunióval az Indiai-óceá­non valló katonai jelenlét csök­kentéséről főlytotott tárgyaláso­kat. Munkásőregység-gyűlések Kiváló eredmények a termelésben, a szolgálatban A tamási művelődési központ­ban. tartotta meg szombaton délután ünnepi egységgyűlését a Gőgös Ignác munkásőrszázad. A művelődési központ ötszáz személyes nézőterét zsúfolásig meqtöltötték a munlkásőrök és az ünnepségen részt vevő hoz­zátartozók.: Az elnökségben helyet foglal­ták a járás párt-, állami és gaz­dasági vezetői, a társ-fegyveres testületék képviselői és a bázis- üzemék, szövetkezetek vezetői. A megjelenteket Kalmár Ist­ván, a tamási TALUX szövetke­zet elnöke köszöntötte, köztük dr. Király Ernőt, a megyéi párt­bizottság titkárát. Szőlős! Lászlóné doktort, a Munkásőr­ség Országos Parancsnokságá­nak képviselőjét, valamint Csa­pó Jánosné és Szászi Gábor országgyűlési! képviselőiket. A Gőgös Ignác munkósőrszá- zad elmúlt évi tevékenységének értékelését RiigácAi Zoltán egy­ségparancsnok tartotta meg. Mint mondotta, politikai életünk jelentős eseményei az évente megrendezésre kerülő imunkás- őr-egység gyű lések, ahol az el­végzett munka értékelésén túl körvonalazzák az egység követ­kező évi munkáját is. Az elmúlt évben ünnepeltük testületünk megalakulásának negyedszáza­dos jubileumát — mondatta. Az évforduló jegyében végzett muniko járásunkban is a tár­sadalmi érdeklődés középpont­jába állította a munkásőrséget, a fegyveres pártmegbízatást tel­jesítő munkásőröket. Munkánk folyamatában nap mint nap érezzük, hogy munkásőreink helytállását, áldozatkész munká­ját a munkahelyi pártszerveze­tek, a munkáskalléktívókat irá­nyító pártszervezetók és az egész járás lakossága elismeri, nagyra, értékeli. Az egységparancsnok ezután elmondta, hogy a munkásőrszá- zad végrehajtatta a járási párt- bizottság végrehajtó bizottsága határozatában és a megyei pa­rancsnok parancsában megje­lölt feladatokat. A járás mun­kásőrei sikeresen helytálltók a „Zengő 82” országos parancs­noki szemlegyakorlaton, politi­kai nevelőmonkójulk hatékony­ságát jói bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt évben nyolic pártonkívüli munkásőrt nevelték kommunistává. A több éves kö­vetkezetes munka eredménye­ként az állomány fegyelmi hely­zete szilárd. A járás munkásőrei kommunista emberként élnek és dolgoznak, készek és képeseik a velük szemben támasztott kö­vetelmények teljesítésére. Az egységparancsnok beszá­molóját követően Cserép Imre, a járási pártbizottság első tit­kára szólt a munlká sörökhöz. Tolmácsolta a járási pártbizott­ság üdvözletét és köszönetét a munkásőrök elmúlt évi tevékeny­ségéért. Mint elmondotta', a testület nagy figyelmet szentel a munlkásőrök tevékenységére, és azt jónak, elismerésre méltó­nak értékelték. Tóth Gyula; a háromszorosan kiváló ozorai nehézfegyver-sza­kasz parancsnoka hozzászólásá­ban orról beszélt, hogy ered­ményeikét a jó kollektív szel­lemnek, az együttes munkának köszönhetik. Az ozorai munkás- őrök a munkahelyen és a ki­képzési feladatok végrehajtása során baráti, elvtársi közösség­gé alakultaik. Közéleti aktivitá­sukat bizonyítja, hogy tavaly 416 óra' társadalmi munkát végez­ték a községben. Varga János a bárisszervek, üzemek nevében köszöntötte a munkásőröket, majd Dombos Gyula alapító munkásőr szólt az egységgyűlés résztvevőihez. iDr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára a Tolna megyei pártbizottság meleg szavú üdvözletét tolmácsolta a tamási járási munkásőröknek. (Folytatás a 3. oldalon.) Rigó I _________ R igóczki Zoltán egységparancsnok beszámolóját tartja A fegyverátadás ünnepélyes pillanata

Next

/
Oldalképek
Tartalom