Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

8 Képújság 1983. január 8. csillagok útján l * , :*i k A Szojuz T—7 űrhajó legénysége, Leonyid Popo», Szvetlána Szavickaja és Alekszandr Szerebrov az űrhajó fellövése előtt újságíróknak nyilatkozik KNDK Az iskolák országa A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban néhány évti- zeddél ezelőtt az iskolás korú gyermekeknek csak a fele vett részt az' alapfokú oktatásban, s mindössze 43 közép-, illetve felsőfokú iskola működött. Ma az országban 10 ezer oktatási intézmény, köztük 4 ezer kö­zépiskola, 516 szakiiskola és 170 főiskola várja a diákokat. Manapság az ország mindea 1 000 lakosából 372 tanul1. A 11 éves általános iskolai oktatás kötelező. Ázsiában először itt vezették be a kötelező közép- * fokú oktatást. Az iskoláztatás költségeit teljes egészében az álJam viseli. Az iskolás korúak tanítása mellett bőven van lehetőség a felnőttlakosság ismereteinek gyarapítására is. Minden szin­ten működik a „Tanulj munka mellett” esti iskolás mozgalom. Az üzemekben szervezett főis­kolai tagozaton — továbbkép­zés keretében — 85 szakmát oktatnak ma a KNDK-ban. (gy főként a műszaki képzettségű fiatalok száma növekszik: a technikusok száma ma már el­éri az 1 millió főt. Nők a Több mint 19 évet kellett vár­ni erre az eseményre. A világ első űrhajósnőjének, Valentyina Tyereskovának 1963. június 16- án kezdődött csaknem három­napos útja után talán még a szakemberek közül is kevesen gondolták, hogy legközelebb csak 1982. augusztus 19-én hangzik él a bejelentés: „Nő a világűrben. Szvetlána Szavicka- ja, a világ második űrhajósnő­je két társával együtt a Szo­juz—7 űrhajó fedélzetén a Szaljut—7 űrállomásra tart.” A tudomány fintoraként pa­radox módon éppen az űrtech­nika fejlődése fosztotta meg, ha csak átmenetileg is, a nőket az űrrepülésekben való részvé­tel lehetőségétől. A néhány na­pos, űrhajókon végrehajtott űr­repüléseket a Szaljut űrállomá­sok megjelenésével felváltotta a hosszabb ideig tartó kutató­munka a világűrben, s a szűk­re szabott lehetőségekhez mé­retezett berendezések még a legszükségesebb feltéteteket sem biztosították a nők tartós űrutazásához. Ám 1982 tava­szán megkezdte működését az elődeinél sokkal tágasabb la­kóteret biztosító, több, egymás­tól elkülöníthető részre osztott Szaljut—7 űrállomás. A megnövekedett lehetősé, gekkel új igények is párosultak. Az űrkutatás napjainkban olyan fejlődési szakaszba ju­tott, amélyben szükségessé vált az elsősorban az űrállomás irá­nyításához, berendezéseinek kezeléséhez értő „hivatásos" űrhajósokon kívül egy-egy tu­dományágat alaposan iismerő szaktudósok, biológusok, csillár- gászok, fizikusok, orvosok tar­tós jelenléte is a világűrben. Ráadásul minél inkább veszít szenzáoiójellegéből az űrrepü­lés, annál több olyan, a laikus számára talán kevésbé látvá- jryós, de nagy tudományos ér­tékű feladat elvégzése hárul ezekre a kutatókra, ameíyet a szakértők véleménye szerint a nők pontosságuknak, alapos­ságuknak köszönhetően jobban el tudnak látni, mint a férfi kollégáik. Ezért indult hát útnak tavaly augusztusban Bajkonurból Szvetlána Szavickaja, hogy hét napot töltsön a Szaljut—7 fe­délzetén. A 34 éves fiatalasz- szony nevét országszerte — sőt a repülősport szerelmesei világ­szerte — már korábbról jól is­merték. A szovjet légierők mar- salljának, a II. világháború egyik leghíresebb vadászpilótá­jának lánya még csak 17 éves volt, amikor már három ejtőer­nyős világcsúcsot mondhatott magáénak. Az 1970-es londoni műrepülő világbajnokság meg­nyerése után 1974-ben már szuperszonikus vadászgépen re­pült, majd nem sokkal később berepülőpilóta lett. Az álltaid felállított 15 gyorsasági és emelkedési világrekord közül 10 még ma is érvényben van. Szavickaja még útnak sem ín. dúlt, máris új eredménnyel gazdagította az űrkutatást. Alekszandr Szerebrovval és Leonyid Popovval a múlt év vé­gén megkezdett közös felkészü­lésük során ugyanis bebizonyo­sodott, hogy a vegyes összeté­telű legénység tagjai között a viszony jobb, az összetartás na­gyobb, mlint a férfiakból álló párosokban vagy triókban. Mint Leonov vezérőrnagy, . a szovjet űrkutatás egyik vezetője mondta: „Az űrhajósok, ha egyik társuk nő, igazi lovagok­ká válnak, s még egymás (iránt is megértőbbek, figyelmeseb­bek tesznek.” S hogy ezeknek a tapaszta­latoknak a hasznosítására, újabbak szerzésére nem kell ismét éveket várni, azt Anatalíj Filipcsenko vezérőrnagy, a szovjet űrhajósok kiképzésének egyik irányítója erősítette meg a közelmúltban, közölve, hogy talán Szavickaja, talán valame­lyik társnője valószínűleg már 1983 elején ismét a világűrbe induí, s ezzel az űrhajósnőkről szóló beszámoló az új év szto­rija is lehet. FAZEKAS LÁSZLÓ Magyarország 2. számú partnere A magyar turisták számára szinte „hazai hangulatot" te­remtenek az NDK-ban a városi közlekedést, s részben az or­szágutakat uraló Ikarusok, meg a magyar borok és konzervek a csemegeüzletekben. Al ez for­dítva is: a Wartburgok, a Tra­bantok, a háztartási kisgépek a Magyarországra látogató NDK-beli turistából váltanak ki hazai asszociációt. Ám a tu­risztikai pillanatképek csak a felszínt mutatják. Külkereskede­lem-érzékeny országunkban nagy szó, hogy az NDK — a Szovjetunió mögött — máso­dik legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Jugoszlávia Együttműködés Magyar külkereskedelmi vál­lalatokkal kötött 10 évre szóló együttműködési szerződést az ENERGOINVEST gazdasági egyesülés. A szerződésben kü­lönféle gázzal fűthető’és vízme­legítő berendezések gyártási kooperációjáról kötöttek meg­állapodást. A zökkenőmentes együttműködésért a Bozanszki Brod-i MEBOS gyár a felelős. A közös gyártmányú végtermé­kek és alkatrészek kétirányú forgalmának értéke a most kö­vetkező évtizedben eléri a 38 millió dollárt. Életmentő erdők Földünk erdőségeinek na­gyon fonos szerepük van éle­tünkben, gazdálkodásunkban és környezetünkben. A tudósok kimutatták, hogy egy felnőtt tölgyfa, amelyen körülbelül fél­millió levél van, s ezek össz- felüíete meghaladja az 1000 négyzetmétert, egyetlen napsü­téses óra alatt 2 kg széndioxi­dot köt Je. Az emberiség jelen­leg több mint egymiilliárd ton­na oxigént használ fel légzése során, s 2000-ben már évi két­milliárd tonnát. A szárazföldi növényzet évi növekményét 42 milliárd tonnára becsülik, s ennyi idő alatt ez a növényzet 54-55 milliárd tonna oxigént termel, vagyis minden tonna fa- tömeg-mövekedésre több mint egy tonna oxigéntermelés jut. Kiszámították, hogy a száraz­földi és a vizi növényzet ter­melte évi oxigénmennyiség együttesen megközelíti a 460 milliárd tonnát. Egy hektárnyi tűlevelű erdő évente 50 tonna oxigént termel, ugyanannyi lom­bos erdő pedig 24 tonnát. Egy hektár fenyőerdő évi 36 tonna, ugyanennyi töilgyfaerdő pedig 56 tonna port és más szennye­ződést fog fel a levegőből. Ko­pár területekről a (lehullott csa­padék 60—80 százaTéka elfo­lyik, az erdőkkél 20 százalé­kukban beborított területekről már csak 25 százaléka, míg a 60—80 százalékukban erdős te­rületekről mindössze 7 százalé­ka. Tartós megfigyelések bizo­nyítják, hogy az erdőkkel borí­tott területeken a szél sebessé­ge 35—40 százalékkal kisebb mint a pusztákon, a talajned­vesség párolgása mintegy 40— 45 százalékkal gyengébb, a légkör nedvességtartalma el­lenben 3—5 százalékkal! na­gyobb. Egy jól fejtett nyírfa ugyanis 70, egy bükk 90, és egy 30 éves almafa 180 hekto­liter vizet juttat a 'levegőbe évente. A világ egyik legnagyobb er­dőhatalma, a Szovjetunió nagy figyelmet fordít erdőállományá­nak alakulására, s rendszeres kutaómunkáva) segíti a gyara­podást. Vietnam A fiatal kutatók a növények gázcseréjének tanulmányozásá­ra szolgáló kísérletet végeznek az egyik tudományos intézet számára A nemzeti könyvtár A Hanoiban működő Indokí­nai Központi Könyvtár épületé­ben nyílt meg 25 évvel ezelőtt a Vietnami Nemzeti Könyvtár, amelynek kezdetben mindössze néhány könytárosa és 180 ezer kötete volt. Ma a könyvtárban egymillió kötetet őriznek. A szolgáltatás­hoz mikrofílimgyűjtemény, na­pilap. és folyóirattár is tartozik. Külön osztályon tárolják a hazai tudósok munkáit, különböző ta­nulmányokat, doktori értekezé­seket. A könyvtár igen népsze­rű az országban, naponta mint­egy ezer látogatója van. A köl­csönzésen és az olvasószolgá­laton kívül gyakran rendeznek k'iá II fásokat, előadásokat és szemináriumokat. Az élűiéit ne­gyedszázad alatt a könyvtáro­sok több mint 500 — tudomá­nyos érdeklődésre számot tartó — bibliográfiát állítottak össze. A Vietnami Nemzeti Könyv­tárban őrzik az Indokinára vo­natkozó összes ENSZ-dokumen- tumot. A könyvtár széles körű kapcsolatokkal rendelkezik, s évek óta tagja a Könyvtárosok Nemzetköti Egyesületének, az IFLÁ-nak. Tehervonaton, Magyarországra szállításra készek az IFA lud- wigsfeldei autógyárának W 50 típusú keveréktakarmány és liszt szállítására alkalmas nyerges szerelvényei. Otven kü­lönböző változatban készült aW 50 az üzemben, amelynek egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere a MOGURT ma­gyar külkereskedelmi vállalat SZAKOSÍTÁS, KOOPERÁCIÓ A három évtizedes együtt­működés eredményeként orszá­gaink rendkívül sokoldalú kap­csolatot hoztak létre. Néhány példa: az NDK. mezőgépei, az E 512-es és az E 516-os gabo­nakombájnok meghatározó je­lentőségűek a magyar mező- gazdaság, a külszíni fejtőbe­rendezések, daruk, emelők pe­dig a magyar nehézipar életé­ben. Az NDK a szocialista közös­ség gazdaságilag különösen erős állama. Jól érzékelteti ezt, hogy — az eltérő nagyságrend ellenére — a szocialista német állam a Szovjetunió egyes szá­mú külkereskedelmi partnere. Az NDK forgalmának 30—40 százalékát szakosítás és koope­rációs egyezmények keretében bonyolítja a szocialista orszá­gokkal'. Figyelmet érdemel az NDK kapcsolata keleti szomszédjá­val, Lengyelországgal. A varsói gazdaságvezetés súlyos gond­jai közepette stratégiai jelen­tőségűnek nevezhető az a jegy­zőkönyv, amelyet nemrég írtak alá a népgazdasági terv egyez­tetéséről. Eszerint 1981—85 kö­zött a kölcsönös szállítás érté­ke eléri a kitencmiilHiárd ru­belt. A belső gondok az erősö­dő nyugati nyomás időszaká­ban Lengyelország számára az ilyen típusú megállapodás je­lentősége meghatványozódik. NYUGATI HANGOK Felmerült a kérdés, vajon mi indokolja, hogy ezeket az is­mert tényeket fölsorakoztassuk? A polgári sajtó újabban ten­denciózusan nagy teret szen­tel „az NDK gyengülő gazda­sági teljesítményének”, a „kapi­talista tábor országaival kiala­kított kapcsolatainak”, amely — írja a müncheni Süddeut­sche Zeitung — „a szocialista tömbbel folytatott együttműkö­dés rovására megy." Mindebből annyi féléi meg a valóságnak, hogy a 'nehezülő külgazdasági feltéteilek, a rossz világgazdasági klíma, mint a KGST többi országában, az NDK-ban is érezteti hatását. Ahogy Bogomolov szovjet aka­démikus fogalmazta nemrég a Novoje Vremja című moszkvai hetilapban: miként a Nyugat, a KGST-országok sem zártak jó évet tavaly, s a következmé­nyek érezhetőek. Nem titok, hogy a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének egyik legfontosabb mozzanata a szállítási fegyelem erősítése. Bosszantó, ha a munka dan­dárján leállnak az import me­zőgépek alkatrészhiány miatt, vagy ha a betervezett nyersa­nyagok, fogyasztási cikkek kés­nek. De partnereinek gazdasá­gát, tervezőit éppen így zavar­ja, ha mi vagyunk pontatlanok. KÖZÖS ÉRDEK Együttműködésünk fejlesztése közös érdek, égető szükséges­ség. A magas szintű tárgyalá­sokon teljes az egyetértés ab­ban, hogy a jövőben a kapcso­latfejlesztés mennyiségi köve­telményei helyett a minőségi kívánalmakat kell előtérbe ál­lítani. Kölcsönös törekvés a szállítás minőségének, ütemes­ségének javítása, mert meg­bízható partnerek akarunk len­ni a jövőben is. GYŐRI SÁNDOR Automatizált műanyaggyár A Várna közelében (evő ezer tonna. Az it gyártott nyólfc- a vegyi és elektronikai iparban, Devnya vegyiüzem klórt, pofi- féle jó minőségű műanyagot a hangszergyártásban és egy vinillt és PVC-t eőálfító üzem- az építkezéseken, a me- sor más területen használják részének évi kapacitása 170 zőgazdaságban, a szállításban, fel. A devnyai gyár P VC-gyártó üzemrészének központi irányítóterme

Next

/
Oldalképek
Tartalom