Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 11. szám
1933. január 14. C TOLNA N, _ tfÉPÜJSÁG 3 T a jetcoztato az 1983. január 1-én hatályba tépett társadalombiztosítási rendelkezésekről (4.) Iparági elterjedésre számítanak Újításokból él a gyár 10. A járulékok mértékének, összegének emelése A társadalombiztosítás állami támogatási aránya szinten tartásának a biztosítása céljából 3 száza lék ponttal emelkedett — a költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek kivételével — a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke. Mivel az ellátási alap 1983. január 1-től havi 3000 forint lesz, ezzel arányosan a társadalombiztosítási járulék a háztartási alkalmazottak után havi 360 forintról havi 600 forintra, illetőleg a gazdasági dolgozóknál heti 85 forintról heti 140 forintra emelkedett. A munkáltatói járulékkal azonos arányban emelkedtek az egyéb tevékenységet folytatók álltai az ellátásuk fedezetére fizetendő járulékok összegei is. A kisiparosok, magánkereskedők, gazdasági munkaközösségeik és ipari szakcsoportok tagjainál az adóköteles jövedelmük összege szerint I—XV. osztályban megállapított havi járulékösszegek az ellátási alapként figyelembe vehető havi jövedelemnek átlagosan három százalékával emelkedtek. A kiegészítő tevékenységet folytatóknál a korábbi egyéni mentesítés helyett a jogszabály határozza meg azokat az eseKét új típusú motor készült el a győri Rába gyárban: a 240 lóerős szívómotor és a 290 lóerős turbófeítölitésű motor, mindkettőt a grazi List intézetben vizsgáztatják, majd az Ikarus gyár új típusú autóbuszaiba építik be. ,Az első kísérleti motorok már túl vannak a próbán, száz árán át működtették őket, s egyiknél sem észleltek rendellenességet. A Rába az osztrák intézettel közösen fejleszt ki egy új motorcsaládot, amelynek öt alaptípusa és nyolc tagja lesz; az a'íopmőtar 240, a legerősebb pedig 350 lóerős. A sorozat- gyártás még az idén megkezdődik. teket amikor a baleseti járulékot nem kötelesek fizetni. A kisiparosnak, a magánkereskedőnek, illetőleg a gazdasági munkaközösség tagjának a családtagja után fizetendő járulék havi összege a házastársnál a korábbi 510 forintról 600 forintra, az egyéb segítő családtagoknál 870 forintról 960 forintra emelkedett. A mezőgazdasági szakcsoportok járulékfizetésre kötelezett tagjainak a társadalombiztosítási járuléka — a korábbi 600 forintról — 700 forintra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett tagok — a közös munkában részvételtől függetlenül — családi pótlékra jogosulttá válnak. Az általános jövedelemadó, illetőleg a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójának a fizetésére kötelezettek, továbbá a Képzőművészeti Alap tagjai és egyes külföldről hazatelepült személyek betegségi járuléka havi 130 forintról 200 forintra emelkedett. Emelkedett a biztosítottak 7000 forint feletti keresete után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke is. A 7001 forinttól 8000 forintig terjedő keresetek után a nyugdíjjárúlék mértéke 11 százalék lesz, azt követően 2000 forintonként egy-egy százalékkal emelkedik, a 14 000 forint Az autóbuszokba, tehergépkocsikba, mezőgazdasági erőgépekbe egyaránt beépíthető új motorok jobban megfelelnek az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is, mint a jelenleg gyártottak, égésterükben az üzemanyag tökéletesebben ég el, ezzel nemcsak a kedvező fogyasztást, a nagyobb teljesítményt érk el, hanem art is, hogy kevesebb szennyező anyag kerüljön a levegőbe. Nagy előnyük, hogy lényegesen erősebbek a mostaniaknál, hiszen a távolsági, a turista-autóbuszokat gyártó cégek és a teher- gépkocsii-gyárak egyre erősebb motorókat iaényelnek. feletti keresetek után pedig 15 százalék. A külföldön munkát vállaló, belföldön munkaviszonyban nem álló személyeknél — ideértve az illetékes szerv közvetítése alapján külföldön művészi tevékenységet folytató, munkaviszonyban nem álló előadó- művészeket is — eddig az ellátások alapja egységesen havi 2800 forint volt, ez az ösz- szeg havi 4000 forintra emelkedett. Egyidejűleg a havi 420 forintról havi 800 forintra változott az e személyeket terhelő, devizában fizetendő társadalombiztosítási járulék összege is. A belföldön munkaviszonyban nem álló külföldi ösztöndíjasok járuléka, valamint az ellátások alapja nem változott. A hétszázalékos nyugdíjjám- lék fizetésének engedélyezését 1983. január 1-e előtt csak az a biztosított kérhette, aki tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy nemzetközi szervhez tagként, munkatársként kiküldött hózastársával tartózkodott külföldön, és e címen fizetés nélküli szabadságon volt. Az új rendelkezések alapján az egténileg külföldön munkát vállaló házastárssal kiutazott biztosított Is kérheti az említett nyugdíjjárulék-fizetés engedélyezését. SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Csehszlovák és bolgár tejtermékek Sajtok és más tejtermékek választékának bővítésére a tejipar a Konsumex közvetítésével árucsere-megállapodást kötött csehszlovák és bolgár partnerével. Eszertnt az idén Csehszlovákiából egymillió rubel értékben, Bulgáriából pedig 200 ezer rubelért importálnak tejterméket, s ennek ellentételeként hasonló értékben szállítanak különféle 'sajtokat. A tejipar mintegy 60—70-féle sajtot állít elő, ami számszerűen nem is lenne kevés, csakhogy a tényleges választék ennél szűkösebb, mert sok terméknek az íze meglehetősen hasonlít egymáshoz. A technológia jelenlegi színvonala ugyanis gátat isza'b a markánsabb ízű sajtok nagyobb arányú gyártásának. Az ipar így is évente megjelenik egy-két újdonsággal. A választók bővítésének másik lehetősége a KGST-országok közötti tejtermékcsere. Csehszlovákiából öt-hatféle termék érkezik, közülük a kvarg- li sajt és a brindza juhtúró a legkeresettebb. Cserébe trappista, ömlesztett és ementáli sajtot ad a hazai ipar. Bulgáriából az ízletes Cheddar sajt alapanyaga érkezik, amelyet a hazai üzemek különféle ömlesztett sajtokká dolgoznak fel. A bolgár partnerrel tárgyalnak az igen ízletes, júhtejből készülő Kaskavar és a Feta sajt behozataláról. Emellett szó van a magas zsírtartalmú, sajátosan savanyfcás, pikáns ízű híres bolgár joghurt gyártási know- howjának megvásárlásáról is. Cementfogadó Rekordidő alatt, s jelentős megtakarítással építettek fel eqy nagy teljesítményű fogadó- állomást a- Ló botlani Cementgyárban. Az éyi százötvenezer tonna cement fogadására alkalmas új üzemrész felépítését az tette szükségessé, hogy gazdasági meggondolásból mérsékelték a Iá botlani gyár termelését, viszont a jóval olcsóbban termelő hejőcsabal gyárból is szállítanak ide cementet, amit az új állomáson szípDantanak ki a vasúton érkező tartálykocsikból, s óriás tárolókban helyeznek el. Sommás fogalmazás, ami a címben szerepel, vagyis hogy újítások éltetik a gyárat, mármint a Paksi Konzervgyárat, de a tény, a lényeg igaz. Az évről évre fogyó munkáslétszámmal egyszerűen nem tudná megvalósítani a tervezett termelést, ha nem lennének újítások. Mégpedig kitűnő újítások, ott, házon belül, a saját műszaki és szakmunkásgárda okossága révén. Régebben egyszer megírtam már, hogy minden esztendőben tartanak a konzervgyárban újítási hónapot, tehát megadják a lehetőséget a nemes versengéshez, másrészt pedig „célfeladatokat” is kitűznek. Az újítási hónap termése rendszerint gazdag. Van mit értékelni, jutalmazni és - természetesen - megvalósítani. Az mellékes, hogy az ötletek nem mind abban a hónapban születnek. Lehetetlen is, hogy bármelyik újítani képes ember csak azokban a hetekben töprengjen, csak akkor jöjjön rá valami nagyszerű módositanivalóra. Az ötlet a legkülönbözőbb időkben születik. Ha várhat a nyilvánosságra > hozással, vár vele az újító és akkor adja be hivatalos elbírálásra, amikor eljön az ideje. Igen sikeres volt az újítási hónap 1982-ben is. Nem sokkal később, vagyis év végén már hozzáláttak a legjobb újítások megvalósításához. Közülük is kiemelkedik egy, amelyről úgy beszél a gyár főmérnöke, Kró- di József, hogy számítanak az iparági elterjedésére. Vagyis: más konzervgyárak is alkalmazni fogják. Mielőtt részletesebben írnánk erről, említsük meg az újítás 1982-es eredményeit. Megérdemel ennyit ez a nagyszerű mozgalom. A benyújtott újítások száma 89, az elfogadottaké 68. Ugyanennyit, vagyis 68-at akarnak hasznosítani. Kísérletre 7 újítást fogadtak el. A kifizetett újítási díj 89 ezer 756 forint. A feladattervet négy újítással oldották meg, ezekért külön jutalom járt. Tehát az említett számok, eredmények az egész esztendőre vonatkoznak. Természetes, hogy év közben is adnak be újításokat, nem várhatnak mindegyikkel októberig. Most pedig nézzük magát az újítási hónapot, ötven újítás került az asztalra, ebből elfogadtak és hasznosítottak 41-et. Az újítási hónap egyben a szocialista brigádok versengése is a Paksi Konzervgyárban. Mármint azoké a brigádoké, amelyeknek dolgozói foglalkoznak újítással. Az első helyet a Május 1. brigád érte el, a másodikat a Tedhnika brigád, a harmadik helyezést pedig a Sopiana brigád. A legjelentősebb újítások: 1. Módosítás a nagy teljesítményű lúghámozógépen, 2. ugyancsak módosítás a nagy teljesítményű lebegtető mosógépen, 3. a zakuszkatöltő gép pneumatikus vezérlése és ikresítése, és a 4. legjelentősebb újítás: a zöldbabvágó gépbe beépített alkatrész, ami szétbontja a fürtöket, így nem tépődik a nyersanyag, hanem szépen tud vágni a gép. A maga nemében mindegyik újítás sokat ér. Azok :is fontosak, amelyeket lehetetlen felsorolni újságcikkben. Elfogadták őket, megvalósítják, szerephez jutnak a gyárban, segítik az erőfeszítéseket sikerre vinni. De a megkülönböztetés, hogy „legjelentősebbek" és még azok közül is „a legkiemelkedőbb" - ez elengedhetetlen. Miieden versenynek vannak legjobbjai. Kródi József főmérnök nagy örömmel beszélt arról, hogy milyen sokat lendít a termelés ütemén az üvegzáró gép, amellyel az ötliteres üvegek zárása az eddiginél sokkal gyorsabban történik majd, ráadásul ez a gép légtelenít is, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a selejtes áru. A régi zárógéppel szakaszosan történt ez a mozzanat és jó néhány dolgozó keze munkájára is szükség volt hozzá. Tehát az új gép a munkaerő-szükségletet a minimálisra csökkenti. Valóban nagy jelentőségű újítás a „kiötlése”. Az újítók: Sterczel József főgépész és Wolf Ferenc lakatos csoportvezető. A gépet javában készítik, egyik képünk erről számol be. Az új szezonban az ötliteres üvegek is „hajráznak" majd a szalagon, nem sétálgatnak. Arra nincs idő. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Együtt Az ezekben a napákban és a következő hetekben lezajló tanácstagi beszámolók iránti érdeklődésből, a megjelenők számából, feltett kérdéseikből, véleménynyilvánításaikból szinte teljes bizonyossággal hű képet lehet kapni egy-egy településen a tanács és a okosság jó vagy kevésbé jó együttműködéséről, együttgondolkodásáról, sőt együttcselekvéséről. Pontosabban, precízebben, szakszerűbben fogalmazva: a nyílt város- és községpoMüka eredményességének jelentős tényezői és fokmérői ezek a rendezvények is: sikeresek-e, s mennyire? Nos, a tanácsok lakossági kapcsolatairól sok szó es'ik manapság, hiszen a tanácsök csakis az állaim polgárok gondjainak, észrevételeinek, javaslatainak, kéréseinek Ismeretében tudnak megalapozott döntéseket hozói, természetesen figyelembe véve az adótt lehetőségeket. Számos helyen, az esetek túlnyomó többségében így is történik. A tanácsúkba megválasztott képviselőink jó kapcsolatot tartanak a lakosággal, tájékozódnak és tájékoztatnak — is folyamatosan, nemcsak az év eleji beszámolójukon. Ugyanis sók-sok formája. van a spontán létrejövő és a szervezett találkozó sóknak, eszmecseréknek, amelyek Szekszárdon a közelmúltban egy újabbal bővültek, a várospolitikai fórum sorozatával. Ennek keretében december második félében egy igen aktuális témakörről, a lakásügyi jogszabály-módosításokról adott tájékoztatást a városi tanács vb-titkára, s legközelebb, január 19-én pedig Székszárd településfejlesztése és a környezetvédelem lesz a fórum 'témája. Nyilvánvaló, hogy nem ez a hely a legalkalmasabb egy elkövetkező esemény — úgymond — beharangozására, ám úgy hisszük, ezúttal kivételt tehetünk. S ennek oka abban keresendő, hogy a nyílt várospolitika megvalósításához egyaránt szükséges a kellő tájékoztatás és a kellő érdeklődés, márpedig a decembert fórumon az utóbbi - sajnos — elmaradt: alig 25—30-an élitek a felkínált lehetőséggel... Természetesen sók példát tudnárik felsorakoztatni a már- már érdektelenség, közömbösség e bizonyára ritka megnyilvánulása ellentétének bemutatására, s remélhetőleg joggal bízhatunk benne, hogy a legközelebbi fórumon a városi tanács elnökhelyettese és műszaki osztályvezetője lényegesen több olyan szekszárdival találkozik, akit jobban érdekel a megyeszékhely jövője, netán szívügyének tekinti azt, s tenni is akar érte. Mert a cikkünk elején, említett együttműködésről, együttgondolkodásról, sőt együttcselekvésről beszélve - legyen szó akár tanácstagi beszámólóról, akár utcai találkozásról, akár megszervezett fórumról — végül is kettőn áll a vásár. V. Z. A zakuszkatöltö gépek újítás eredményei Új Rába-motorok Sokkal kevesebb az üvegtörés egy ötlet nyomán Falusi József és Hegedűs István lakatosok szerelik az új zárógépet
