Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 7. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 9., vasárnap Mai számunkból INTENZÍV BÚZATERMESZTÉS (3. old.) ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) HAZASSAGKOTÉS ELŐTT (5. old.) HOL VANNAK A DÍSZPOLGÁROK (3. old.) Versenyképességünk A magyar gazdaság fejlődésének kulcskérdése, hogy azonos, vagy alig növekvő mennyiségű anyag és energia felhasználásával képesek leszünk-e magasabb értékű, vagyis nagyobb jövedelemtartalmú, korszerűbb, a piac igényeihez a korábbinál jobban idomuló termékeket gyártani. Magyarán és egyszóval a sokat emlegetett versenyképesség az, aminek javítása nélkül aligha teljesülhetnének az 1983-as esztendő főbb gazdasági céljai. Ami egyebek közt a 800 millió dolláros áruforgalmi és a 600 millió dolláros fizetési mérlegtöbbletben fogalmazódik meg. Vannak-e ezekhez a nagyszabású feladatokhoz tartalékaink? Nos, az ipari miniszter utasítása alapján a vállalatoknál végzett nemzetközi összehasonlító vizsgálatok egyértelműen arra utalnak: szinte minden területen akad javítanivaló. Az Ózdi Kohászati üzemeknél és a Lenin Kohászati Mű- veknéL például kiderítették, hogy bár acélgyártmányaik minősége általában nemzetközi szinten is megfelelő, az elavult hengersorok miatt a mikroötvözésű acélok minősége és a profiltermékek mérettűrése nem kielégítő. A szóban forgó vállalatoknál - más gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan - magasabb a fűtőanyag-felhasználás, mint a fejlett ipari államokban. A honi cégek olykor 60—70 százalékkal több energiát fogyasztanak, mint hasonló méretű nyugati társaik. Versenyképességünk gyakori fékje a termelékenység elmaradása. A Jászberényi Hűtőgépgyár 200 literes, kétcsillagos hűtőszekrénve előállításához szükséges idő 4,03 óra, a hasonló típusú Bosch-készüléknél 3,67 óra. A mintegy 30 százalékos termelékenység-különbséget a jászberényiek szervezési intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni. Az egri finomszerelvénygyárban már több esztendeje figyelemmel kísérik a velük hasonló tevékenységet folytató külföldi cégek műszaki-gazdasági eredményeit. A különböző összevetések alapián határozzák meg fejlesztési programjaikat, s bővítik ovártmónvcsaládiukat. Ennek köszönhető, hogy 'ü hűtőkompresszoruk - ígéri 'esebb hűtőszekrényekbe beéoít- ve — hozzájárul hűtőszekrényeink versenyképességének javításához. Nem lehet elégedett a termelékenységgel az Észak-ma- gvarországi Vegyiművek gárdája sem. Az élőmunka termelékenysége negyede a feilett tőkés cégek produktumának. Hasonlóképpen elmaradást — ha nem is olyan mértékűt, mint a vegyiműveknél —, mutattak ki a Borsodi Szénbányáknál. Az adatok szerint az élőmunka termelékenysége 30 százalékkal marad alatta az angol állami bányászat eredményeinek. A borsodiak az elmaradásokat a szénelőkészítési technológia elavultságában látják. összehasonlító vizsgálatokat végeztek a Salgótarjáni Ruhagyárban is. Ennek kaocsán egyebek közt megállapították, hogy a tőkés cégek részére végzett bérmunka során sok hasznosítható taoasztalatot szereztek. Előállítási időik még így is 10-60 százalékkal elmaradnak a külföldi normáktól. Versenvképesséaünk ayakori gátja, hogy termékeink olykor túlsúlyosak. Például az egyliteres szódaszifonokat nálunk 60 milliméter átmérőjű sajtglt rudakból gyártják. Egy angol cég ugyanezt a terméket ötvözött alumíniumtárcsából állítia elő. Az eltérő technológia miatt a magyar szifon nehezebb is és nagyobb anyagveszteséggel készül, mint az angol. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok során a oapír- ipari szakemberek kimutatták: a termékek használati értékének csorbítása nélkül átlagosan öt százalékkal lehetne csökkenteni a napírtermé'kek súlyát. Ez évi 360 ezer tonna Dapír felhasználása mellett mintegy 200 millió forintos megtakarítást jelenthetne. Jóllehet, nem vagyunk híján az alumíniumnak, ez még aligha ad okot a pazarlásra. Nélunk ugyanis egy négyzet- méter ablakfelületre vetítve 15—20 kilogramm alumíniumot használunk fel az ajtó- és ablakkeretek előállításához, miközben a nemzetközi adat 10-15 kilogramm között mozog. Nem jobb a helyzet kovácsüzemeinkben sem. Amíg egy tonna kovácsolt termék előállításához a nemzetközi színvonalon álló üzemekben 1200-1250 kilogramm anyagot használnak fel, addig nálunk 1300—1350 kilogrammot. Vagyis a hazai 74-77 százalékos anyagkihozatallal szemben a nemzetközi színvonal 80-83 százalék. Természetesen akadnak pozitív példák is. A Tisza Cipőgyár egy évtizede gyártja az európai sportlábbeli-minőség- ben mértékadónak számító Adidas cipőket, a külföldi cég technológiája és műszaki dokumentációja alapján. A gyárban a külföldi anyagnormákhoz viszonyítva 3—4 százalékos megtakarítást értek el. Normaidejük azonban jelenleg is magasabb a külföldi értéknél. A különböző nemzetközi összevetéseket követően mind több gazdálkodó szervezetnél keresik és próbálják kiküszöbölni az elmaradás okát. A Szegedi Ruhagyárban, egy hozzájuk hasonló tevékenységet folytató nyugat-európai vállalat termelékenységi adatainak elemzése utón olyan szervezési eljárásokat vezettek be, amelynek révén a műveleti idő mintegy 20 százalékos mérséklésével megközelítik a fejlett ipari államok (20-25 százalékkal kedvezőbb) mutatóit. Hasonló pozitív példák sokaságát lehetne még sorolni. Ám a feladat továbbra is a megmérettetés, az összehasonlítás. Hiszen csakis az összevetés, a hibák és a hiányosságok felkutatása révén juthatunk közelebb a nemzetközi szintű termelékenységhez, korszerűséghez. Elvégre iparunk és mezőgazdaságunk produktumait a világpiac vizsgáztatja, nap-nap után. Márpedig versenyben maradni csak úgy tudunk, ha ismerjük a vizsgafeltételeket, és igyekszünk ezekhez igazodni. MOLNÁR PATRÍCIA A munkásőrség számvetése az elmúlt évről Példamutatás a munkában, a szolgálatban Tatár Lajos, megyei parancsnok beszámolt az elmúlt évi munkáról A munkásőrség Tolna megyei parancsnokságának törzse és közvetlen alegységei tegnap délután tartották évzáró-évnyitó egységgyülésüket Székszá rdon, az oktatási igazgatóság nagytermében. Az elöljárónak tett jelentés, a Himnusz elhangzása után az elnöklő Kircz László, megyei parancsnokihelyettes köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit, vendégeit, köztük dr. Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság titkárát, és Ribliog Ferencet, a megyei tanács elnökhelyettesét, a társ fegyveres testületek parancsnokait, a bázisüzemek vezetőit Tatár Lajos mumkásőr alezredes, megyei parancsnok beszámolójának bevezetőjében arról szólt, hogy a hagyományosan ismétlődő egységgyűlések olyan munkaértekezletek, amelyeken a testület áttekinti az előző évi munkát, levonja a szükséges tanulságokat, másrészt körvonalazza az 1983. évi legfontosabb feladatokat. Kitért a külpolitikai helyzetre, idézve a szocialista országok, a Szovjetunió békekezdeményezéseit, a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepségen, majd a héten a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai üléséről közzétett nyilatkozat alapján.- Belpolitikai életünket az elmúlt évben is az alkotó munka, a párt kongresszusi határozatainak végrehajtása jellemezte. 1982-ben ünnepeltük pártunk újjászervezésének, testületünk megalakulásának 25. évfordulóját. Ez kedvezően hatott a politikai munkára, a párt és a tömegek kapcsolatának erősítésére, a munkásőri feladatok következetes teljesítésére - mondotta, majd részletesen foglalkozott a megyei ipari, mezőgazdasági üzemeinek termelési eredményeivel. Az ipari üzemek termelése az országos átlagnál nagyobb mértékben nőtt, az év végén üzembe lépett a paksi atomerőmű első egysége. Sikeres esztendőt zárt a megye mezőgazdasága is, a kukoricatermesztésben elérte a nemzetközileg is élen járó országok szintjét. A mezőgazdasági üzemeksikeresenellensúlvozták a növekvő elvonások és költség- növekedések hatását. A megyei parancsnok a továbbiakban a munkáson feladatok teljesítéséről beszélt. — A megye munkásőrállamá- nyának erkölcsi, politikai állapota szilárd. Ezt az elmúlt 25 év sorain évről évre jelentettük az irányító pártszerveknek, elöljáró parancsnokainknak. Ez fémjelzi, hogy a személyi állomány elkötelezettsége, politikai érettsége az elvárásoknak folyamatosan megfelel, ami egyben biztosíték arra, hogy bármilyen körülmények között teljesíti önként vállalt kötelességét. A személyi állomány döntő többsége példamutatóan helytáll a termelőmunkában, a közéletben, fegyelmezetten teljesíti munkásőri pártmegbízatását, a szocialista erkölcsi normák alapján él és dolgozik. Ezt alátámasztják a számok is: a megye munkásőreinek egyharma- da kiváló dolgozó, egynegyede kiváló munkásőr, több mint 10 százaléka kiváló parancsnok, közel 60 százaléka szocialista ibrigádtag, mintegy 40 százaléka választott közéleti tisztség- viselő, közel ötven munkásőr tagja a megyei, a városi-járási, a községi pártbizottságoknak. — A megyei törzs, a megyei parancsnokság szakcsoportjai és közvetlen szakalegységei az 1982. évi hadműveleti, kiképzési, politikai, gazdálkodási feladataikat a terveknek megfelelően végrehajtatták. A megyei törzs, a szakágazatok egymáis közötti és őz egységparancsnokságokkal való együttműködése jó. Az egységparancsnokságok, a közvetlen szakalegységek munkájának segítése, irányítása folyamatos és hatékony. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1982. évi munka értékelése alapján az egységek közti össz- eredmény-különbség mindössze 0,3 pont. A megyei parancsnokság legjobb önálló egysége címet, vándorserleget, oklevelet ezúttal a bonyhádi egység nyerte, de hasonló elismerést érdemei a többi egység is. A megyei parancsnok végezetül az 1983. évi feladatokat ismertette, majd megköszönte az állomány helytállását, a munka sörcsaládok segítségét, a megyéi pártbizottság, az országos parancsnokság irányító, se. gítő, támogató tevékenységét. A parancsnoki beszámolót hozzászólások követték. Dr. Péter Szigfrid a megyei pártbizottság nevében köszönetét mondott a munkásőröknek a pártbizottság és az országos parancsnokság által meghatározott feladatok teljesítéséért, mojd belpolitikai, gazdaságpolitikai kérdésekről beszélt. Szabó József híradó-szakoszpa- rancsnok-helyettes a szakasz tevékenységét jellemezte, Szelt- ner János, a vegyvédelmi szakasz parancsnoka pedig arról számolt be, hogyan vesz részt a szakasz az úttörő munkásőr, Ifjú Gárda munkásőr szakalegységek nevelésében. Pa Ikovics István nyugdíjas megyei parancsnok a testűiét negyedszázad óta végzett munkáját méltatta. Ezután a kitüntetések átadása következett. Lénárt Ferenc megyei parancsnokhelyettes ismertette a parancsokat a szocialista versenyről és a kitüntetésekről. A szocialista versenyben a megyei törzs közvetlen alegységei közt a híradószakasz lett az első, a vegyvédelmi és az ellátószakasz előtt. Az elismerés vándorzászló, oklevél. Négyen kaptak kiváló parancsnok, kilencen kiváló munkásőr címet. A 25 év a Haza Fegyveres Szolgálatáért Érdemérmet Czi- ráki Ferenc és Fodor Imre kapta. A kitüntetés 15 éves fokozatát ketten, tízéves fokozatát tizenöten vették át, nyolcán pedig munkásőr emlékjelvényt. Kilenc tartalékba menő, illetve leszerelő kapta a Haza, a Nép Fegyveres Szolgálatáért Emlékérmet. A kitüntetéseket Tatár Lajos és dr. Péter Szigfrid adta át. Szünet után a munkásőrjelöl- tek eskütétele következett. Hat fiatal munkásőr esküjét fogadta dr. Péter Szigfrid, majd az alapító, 26 évi szolgálat után tartalékba vonuló Lőwi Vilmos adta át fegyverét az esküt tett Matuzsa Máriának. Az egységgyűlést az Interna- cionálé zárta, a bonyhádi általános iskolások fúvószenekarának előadásában. Békemozgalmunk helyzete, tervei Sebestyén Nándorné nyilatkozata A számvetés és az előretekintés jegyében ül össze február elején a magyar békemozgalom vezető testületé. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke az előkészületek utolsó fázisában nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának.' — A szocialista országok békemozgalmait az utóbbi időben gyakran éri az a vád, hogy „állami békemozgalmak’’, s csak az egyik oldalról, a Nyugattól követelik a leszerelést. Ez rosszindulatú rágalom, s a tények nem kellő ismeretéből fakad. Semmi kivetnivalót nem találunk abban, ha törekvéseink - a legtöbb esetben - találkoznak a párt és a kormány törekvéseivel, hiszen ezek külpolitikájuk alapjának tekintik a a háborús katasztrófa elhárítását. E békepolitika támogatását megtisztelő feladatunknak tartjuk.- Ennek szellemében dolgoztunk, s valósítottuk meg múlt évi programunkat is. Mozgalmunk a mai nyugtalan világban komoly erőfeszítéseket tett, hogy szerény lehetőségeivel segítse a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért folyó nemzetközi küzdelmet, előmozdítsa a nyílt, őszinte párbeszéd kialakítását, a jobb megértést, a bizalom helyreállítását, hozzájáruljon az enyhülés vívmányainak megőrzéséhez. Rendezvényeink, kiadványaink útján igyekeztünk mindenkihez, valamennyi korosztályhoz, társadalmi réteghez szólni, s választ adni kérdéseikre. A megújult — gazdag hagyományait azonban tiszteletben tartó, s azokra építő — magyar békemozgalom megnövekedett aktivitása kifejezésre jutott munkásgyűlések, vitafórumok, tudományos tanácskozások szervezésében. E helyeken száz- és százezrek tettek hitet a béke, a nemzetközi szolidaritás ügye mellett. — Programunk kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémiával közösen szervezett értelmiségi találkozó. E rendezvényen értelmiségünk képviselői őszinte hangú, élénk eszmecserét folytattak a béke megőrzésének lehetőségeiről, ezzel kapcsolatos gondjaikról, s feladataikról. A nemzetközi helyzet bonyolultsága békemozgalomban is előtérbe állította a tudományos érvelés fontosságát. Ezért üdvözöljük azt a tényt, hogy hazánkban is megalakult a Magyar Tudományos Akadémia intézetközi Tudományos Békekutató Központja, amely júniusban nemzetközi kerekasztal-konfe- renciát és fórumot szervezett tizenhat európai ország békekutatóinak és békemozgalmi vezetőinek a részvételével. Megalakult az — ugyancsak az MTA mellett működő — Orvosok a nukleáris háború elhárításáért elnevezésű mozgalom is. Új mozzanatot jelentett munkánk- » bán, hoqv hazánkban köszönthettük különböző békemenetek tagjait. (Folytatás a 2. oldalon.)
