Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI .BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 5. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. január 7., péntek Mai számunkból A FIGYELEM FÓKUSZÁBAN: A TERMÉKEK MINŐSÉGE (3. old.) A MAGYAR ANTIFASISZTA ELLENÁLLÁSRÓL (4. old.) KRÓNIKA (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT TEJIPARI BERUHÁZÁS (3. old.) A Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség Újabb nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület január 4-5-én Prágában megtartott ülésén fogadtak el >a szerződésben résztvevő országok legmagasabb szintű képviselői. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködésért folyó küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozza, hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos, sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesszék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás - amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — „veszélyben van" — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új, sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszült- séqgócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasáai szankciókat és embargókat alkalmaznak. I(ly imádon a 'helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagállamai uqyonokkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, a haladó és békeszerető erők ellenállása, az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetköri kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok, amelyek békeszeretete társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat” — szögezi le 'a nyilatkozat. „A háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden összeforrottsá- guktól és tevékenységük cél- tudatosságától függ. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást javasolják és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében”. A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programdk célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák: bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” - szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: az megingatja a katonai-hadászati stabilitást, növéli a nemzetközi fe- szü'lséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeli a katonai szembenállás szintjét, s ennek következtében a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. Mindezt számításba véve az ülésen képviselt állomok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cselekedni, amíg van lehetőség g fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésben való haladásra" - írja a dokumentum, amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvá Hálását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, s hasonló lépésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat. „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy elmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetésének egész kérdéskörében adjanak határozott új lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat”. A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon, támogatják és üdvözlik a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat számos kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszerelés programjának kidolgozásában, a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásában, a vegyi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében, a neutronfegyver betiltásában, olyan tilalomban, amely meggátolja bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világűrben. Figyelmeztet ara a veszélyre is, amelyet a 'hagyományos fegyverek és fegyverzetek jelenlegi szintje jelent. Javasolja a haditengerészeti tevékenység koráltozását és több más leszerelési intézkedést is előirányoz, beleértve a katonai költségvetésék csökkentését. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése minden konmány, minden államférfi kötelessége" - írja a politikai nyilatkozat. A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemelten az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai biztonság megszilárdítása rendkívül fontos feladat a háborús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik - állapítja meg a dokumentum, - hogy az európai kontinensen hatalmas mennyiségű - hagyományos és nukleáris — fegyverzet összpontosul és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fejlesztéséhez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdékében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása". Az ülés résztvevői nyilatkozatukban rendkívül komoly veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO-dönté- seket arról, hogy amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyugat-Európába. E döntések vég re ha jtá sa e l!ke rülh eteti e n ü I maga után vonja a bizalom gyengülését és a helyzet rasz- szabbadását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítását, hogy Európában kibontakozzék a nukleáris fegyverkezési verseny újabb fordulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mértékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi „nulla" megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének útját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján" — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivételes jelentőségűnek minősíti ezzel összefünnésben a Géniben folyó szovjet-amerikai tárgyalásokat az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról, s megállapítja: a Szovjetunió legújabb, december 21-én közzétett javaslataival jelentősen hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. „E tárgyalások azonban olyan feltételek között folynak, amikor a NATO-országok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén - ha addig nem jön létre megegyezés a tárgyalásokon -, megkezdik az új amerikai közép-hatótávglságú rakéták telepítését Nyugat-Európá- ban” - figyelmeztet a prágai dokumentum, megállapítva: a mesterséges határidő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások elhúzásával — a megállapodás hiányára hivatkozva - megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepítését. A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tárgyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket tegyenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagy mennyiségű hagyományos fegyverzet összpontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az iilyen veszély nagymértékben növekszik, ha megvalósítják azokat a terveket, amelyek szerint Nyugat-Európá- bon megnövelik a hagyományos fegyverek legújabb fajtáinak mennyiségét Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal is. Az ülés résztvevői szerint minden feltétéi adott ahhoz, hogy Bécsben a lehető leggyorsabban, nem több, mint egy-két év alatt, megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tárgyalásokra is. Az összeurópai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadásával kell végetérnie. Különösen fontos, hogy megállapodás jöjjön létre az európai Bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia összehívásáról. E konferencia arra 'hivatott, hogy nagymértékben járuljon hozzá a katonai szembenállás mérsékléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. A Helsinkiben megkezdett folyamatok folytatását sürgetve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi álláspontjukat: az összeurópai értekezleten részt vevő államok képviselőinek következő találkozóját tartsák Bukarestben. „A madridi találkozó sikere a jelen és a jövő szempontjából egyaránt megfelelne az összeurópái értekezleten résztvevő valamennyi állam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfogadnia, csak olyanok lehetnek, amelyek e realitáson alapulnak és megfelelnek minden résztvevő számára” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár Jánost, a küldöttség vezetőjét Aczél György üdvözli a Keleti pályaudvaron. (Telefotó-KS) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a magyar pártós kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke; Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkaira; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Óvári Miklós a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai: Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője; Pull'ai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter; Gsémi Károly vezérezredes, honvédelmi, Kamara János belügyi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai, továbbá Nagy János külügyi ál Iáim titkár. Jelen volt Andrej Borcá'k, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökénék a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a regionális és településrendezési tervezés eddigi gyakorlatát, és meghatározta további korszerűsítésének irányelveit. Eszerint a tanácsok önállóságának növelésével, a társadalmi és a tudományos szervek részvételének bővítésével növelni kell e munka demokratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a terv- készítés időszakában megvitathassa a különféle változatokat. A jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó állapotban lévő lakóépületállamány védelmére, a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és 1983. június 30-ig adja ki az új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. (MTI) Szovjet űrhajósok sajtóértekezlete Nincs legyőzhetetlen akadálya annak, hogy az ember akár egy évet is folyamatosan a vi- loágűrbeo töltsön — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Ana- tolij Alekszandrov akadémikus. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke azon a sajtóértekezleten szólalt fel, amelyen Anatolij Berezovoj és Va- lentyin Lebegyev, az űrutazás új időta rta m -v i I á g rek ord j á t feIá 11 i- tó két űrhajós és a szovjet űrtudomány több vezető személyisége értékelte a 211 napos út tapasztalatait. Szvetlána Szavickaja, a világ második űrhajósnője útjáról Alekszandrov akadémikus megállapította, az orvosi vizsgálatok tanulsága szerint nincs semmiféle jelentősebb eltérés a világűrben dolgozó férfiak és nők szervezetének reakciói között, így a jövőben is biztonsággal számítani lehet nők részvételére az űrrepüléseken. Mint Anatolij Filipcsenko űrhajós a közelmúltban Moszkvában egy interjúja során kijelentette, lehetséges, hogy a Szovjetunióból már 1983 első félévében ismét nő indul a világűrbe.
