Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
4- IvÉPÜJSÁG 1983. január 6. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK A kétarcú Hungária Jelenség lett popberkekben a Hungária. Fenyőéket utánozó kiglancolt, tarka-barka szerelésbe bújt, popperfrizurával virító fiatalokkal útón-útfélen találkozni. A .népszerűségben az elmúlt két évben jó néhány hazai rockzenekart is megelőzött. Az Ifjúsági Magazin és a Pesti Műsor által meghirdetett popmeccsen is előkelő helyezésben bízhatnak. Az együttes az elmúlt évtizedben, amikor a műfaj képviselőinek újat kellett keresni, nem talált. Vissza a gyökerekhez jeligével kezdtek munkához, amiről már akkoriban kiderült: zenei megújhodást nem hoz. Kezdetben a gyökerek keresése is balul sült el, hiszen az igényes rockzene csillaga egyre fényesebben ragyogott a könnyűzene egén, és kialakult egy új stílus, a disco. Meg, egyébként is a Beatles-mániában szenvedő Hungária bármennyire is eredetien próbálta visszaadni a korszakalkotó, világhírű „gom- bafejűek" fülbemászóam csengő, dallamos muzsikáját, ez mégiscsak a szerzők előadásában volt az igazi. Nem szakadtak el a gondolattól a későbbiek során sem, kivárták azt az időt, ami nekik kedvez. Erre mintegy két-bárom éve jól ráéreztek. Nevezetesen arra, hogy az egész műfajban elburjánzó válságjelenségek miatt nagy ázsiója lett a nosztalgiának. Ehhez megtalálták a megfelelő ritmust, valamint a daillammotívumokat és a szövegük is - szellemi igénytelensége ellenére — divatosan lezser. A rock and roll, a twist és a többi egy életérzést jelentett a zenében, táncban. Visszatérése a Hungária révén - amikor tulajdonképpen csak nyomokban létezik életérzésből kifejlődő zene, „megbolondította” a hatvanas években volt fiatalokat, akik magukénak vallják most is ezt a zenét, ugyanakkor újszerűsége, eleganciája jóvoltából a mai tiniket is. Betörtek a disco-klubokba is a Hungária- dalok. A Limbó-ihintó össznépi mulatsággá nőtte ki magát. Igazi talpalávalót jelentenek számaik s ez vonatkozik nemrégiben megjelent Aréna című lemezükre is. A sikerék utón a koncerteken is produkálni 'kellett rajongóiknak. Fenyőék már előre tudták, hogy itt nem mérik olyan bőkezűen a sikert. Jó előre megkoreografált műsorral lépték közönség elé. De mint ahogy jó néhány nagynevű világhírű discózenekar, ők is kudarcot vallottak az élőben való találkozáskor. Zenéjük ugyanis nem elég jó, monoton. Az oly csodálatosan megénekelt Hotel Mentol viliózó fényei elszürkülnek a színpadon. A zenére koncentráló közönség, ideig - óráig még belefeledkezik az öncélú látványba, de utána igencsak unatkozásra „Ítéltetik". A Budapest Sportcsarnok arénájában bemutatott „arénát” csak a tévé jóvoltából láttam, de a tavaly januári szekszárdit élőben. Az attrakcióra számító - ez alkalommal jól fésült fiúkat, lányokat, de még az őket elkísérő szüleiket —, hidegzuhanyként érte az előadás. Express-mérleg Előtérben a belföldi turizmus Kedvezmények diákoknak Majdnem huszonegyezer ember programjával foglalkozott tavaly valamilyen formában az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Tolna megyében. Az idén is fő törekvéseik közé tartozik a fiatalok, a diákok, a KISZ-tagok kiszolgálása, ami természetesen nem azt jelenti, hogy idősebbekkel nem foglalkoznak szívesen. Ezért inkább úgy fogalmaznak, hogy fiatalok számára különféle kez- vezményeket biztosítanak. Az Állami Ifjúsági Bizottság által nyújtott kedvezmények is igénybe vehetők a belföldi kirándulásokra. Az elmúlt évben mintegy kétezren utaztak külföldre az iroda közvetítésével, a csoportos utazások létszáma némileg csökkent, viszont emelkedett az egyénileg turistáskodák száma. Csoportos utazásban legnépszerűbb a Német Demokratikus Köztársaság volt, főként a szolgáltatások minősége miatt. Igen népszerű volt és bizonynyal lesz az idén is Bulgária. A csoportosan utazók tapasztalatai szerint Lengyelországban és Romániában is jó volt az ellátás. Minden jel szerint tovább növekszik az érdeklődés a belföldi csoportos utazások iránt, tavaly 125 csoport majdnem nyolcvan, KiSZ-tagokból, illetve középiskolásokból állt. Az általános tapasztalat szerint kevesebb szolgáltatást igényeltek, mint ezt megelőzően és népszerűek körükben is gz olcsó szálláshelyek, de nincs belőlük elég, főképpen a főszezonban és hétvégeken. A megoldást a megyénkénti „ügyeletes kollégium" jelenthetné, ahol a máshonnan érkezett diákokat fogadni tudnák, de a megvalósítás többféle akadályba ütközik. Az Express irodák mindenesetre az idén is megpróbálják legyőzni ezeket az akadályokat. Emelkedik az iroda saját szálláshelyeinek a száma. Ba- latonföldváron elkészült a Hotel Fesztivál. Szezon előtt és utána újabb kedvezményekkel kívánják kihasználni saját szálláshelyeiket is-. A hét végi igen népszerű csoportos sportprogramokra most sem fogják tudni kielégíteni az igényeket, éppen ezért ezekre jelentkezni már most célszerű éppúgy, mint a meghirdetett, szervezett külföldi utakra. Ettől függetlenül az iroda szervez csoportok számára igény szerint is utakat, programokat. A megyénkben már hagyományos rendezvényekre az idén is sor kerül, ezek közé tartozik a balatoni sportnapok és megtartják az Express-bálokat is. Feltehetően javulni fog a programkínálat is, mert Express- szen belül megalakult az IRI, az Ifjúsági Rendező Iroda, kimondottan fiataloknak szánt szórakoztató programokkal. A popkoncerttől kezdve az irodalmi műsorokig nagy a kínálat. Természetesen nem zárkóznak el a művelődési házakkal való együttműködéstől sem. Belőlük is lesz valaki... „Elvarázsolt" hely Mucsi. Az ember sietne, de megfogja a táj, a környezet. A városi ember mindig ilyenről álmodozik. „Itt lehet igazán élni!” — kiált fel, s aztán marad a városban, a betonrengetegben. Panaszkodik, de nem költözik el Mu- csiba. Hőgyésztől egy „madzagát” visz a faluba. Tizenegy kilométer. Vajon elválaszt, vagy összeköt ez az alig pár méter széles út? Egy bizonyos, a falu végén nyoma vész, csak visz- szafordulni lehet. Mucsi sohasem akart visszafordulni. Nem sorvadt el. Ez pedig a termelőszövetkezetnek köszönhető. A megye legkisebb közös gazdaságának. Alig nyolcszáz lelkes a falu, alig több, mint nyolcszáz hektáron gazdálkodnak. A téesz — mindezekből következtetve - családi vállalkozásnak tűnik, annyira picike. A közös gazdasáq elnöke Berta János. A hajában már megjelentek az ősz szálak, pedig alig múlt harminc éves. Nem mondja, de kimondatlanul is igaz: az ő nyakában van a község minden gondja-baja. A megye legkisebb szövetkezetének adatai: területe 800 hektár, ebből 570 a szántó. Van 85 hektárnyi erdőjük, 92 legelő-rét, 10 a művelésből kivont terület és 10 hektár szőlő, ebből csak kettő az igazi és 12 hektár nádas és dirib-darab parcellák a faluban. Mindez dimbes-dombos terület, erdőkkel ölelkezve — az idegen gyönyörködik benne, a traktoros szitkozódik amikor szánt. Az átlagkereset 48 ezer forint, a földek aranykorona-értéke 18,3. Egy fontos adat, amely jelzi Tolna megyében a helyét. A megye 66 közös gazdaságából a 100 forint összes ráfordításra jutó nyereség álapján a 61. helyen áll. Berta János A FIATALOKÉRT IS... De van nyereségük! Pedig, ha nincs sör a kocsmában, akkor Berta János „szalajt” egy kocsit Szekszárdra. Ha bedőlni készül az óvoda fala, természetesen azt ismét a téeszen kérik számon a falu lakói. Ősz- szel-tavasszal a közösnek kell rendbe tenni az utakat, mert csak az a 11 kilométeres „köves” van, amely összeköti őket a külvilággal, a többi természetesen földes út, s azt is karban kell tartani. Járjuk a határt Berta Jánossal. A fiatalokra terelődik a szó. — Sok fiatal van a szövetkezetben - mondja az elnök, s örül is ennek a ténynek, meg nem is. örül, mert van és lesz utánpótlás. Nem örül, mert:- Az az igazság, hogy a mostaniak egy kicsit sem szeretnek tanulni — mondja kissé indulatosan. — Az idén is felvettünk gvalogmunkásnak legalább hat fiút. Az általános iskolából egyenesen ide jöttek. Némelyik be sem fejezte. Mi lesz ezekből a gyerekekből? — kérdezi, de rögtön adja a választ is: Majd a téesz embert farag belőlük ... Elküldjük őket iskolába, mert, hogy szakma nélkül maradjanak, azt nem hagyom. Az állattenyésztési ágazat irodájában folytatjuk a beszélgetést. Két fiatal a társunk. Hohmann János az egyik, ő a legfiatalabb vezető a szövetkezetben, tizenéves, a tehenészet birgádvezetője. Tavaly nyáron végzett a mezőgazdasági szak- középiskolában, tulajdonképpen gyakornoknak kellene lennie. — Nem szeretem a gyakornok szót - mondja az elnök -. Az én időmben fuss ide, fuss oda munkát jelentett. Szerintem a gyakornoknak munkát kell adni, felelős beosztást. Hohmann János nyurga és kevés beszédű fiatalember. Az elszámolásokkal bajlódik. — Nem zavarja a „felnőtteket”, hogy egv tizenéves a főnök? — Eddig még nem vettem észre — mondja Hohmann János. — Ide tartozom a faluhoz, s egy ilyen kis szövetkezetben nagyobb az összetartás, jobban elismerik a fiatalokat. Meg úgy veszik, hogy ők taníttattak. Hát most meg kell mutatni, hogy mit tudok! Az elnök elismerően bólogat. Kiss István gyalogmunkás. Tizenhat éves múlt. Hét osztályról kapott bizonyítványt. — Mennyi a kereset? — Háromezer körül - válaszolja. — Elég? — Nekem elég. — Mi szeretne lenni? — Jó ez így. — De mégis? — Majd lesz valahogy. — Nem akar szakmát? — Nem. Kiss István elégedett, Berta János nem. Szomorúan néz a fiúra. De, egyszeresek feláll, megfogja a vállát. — Nem így van ez! - mondja. A fiú felnéz rá. Szótlan. Nem tudja, hogy mit akarnak tőle. — Belőled is lesz valaki — mondja határozottan az elnök. - Majd elvégeztetjük veled az iskolát. Ez biztos! A fiú észrevétlenül megy ki az irodából. Sürgős elintéznivalója akadt. Berta János mondja, amikor észreveszi, hogy elsomfordált a fiú: — A Kiss Pistákból is lesz valaki! Erről is gondoskodunk, csak ők még nem tudják .. . HAZAFI JÓZSEF A gyalogmunkások nagy része tizenéves Rendhagyó látogatás a nyomdában Müller Zsolt és a megcsodált vágógép Müller Zsolt nyolcadik osztályos tanuló nemcsak kíváncsi, de előrelátó fiatalember is. Azonkívül nem akar zsákbamacskát vásárolni és személyes tapasztalatok nélkül szakmát választani. — Úgy volt otthon a szó, hogy gimnáziumba megyek, aztán szakmát választok magam- nax. Gondolkoztam kicsit, és úgy döntöttem, hogy vagy nyomdász leszek, vagy pedig fogműves. — Ez a neve a szakmának, nem fogtechnikus? — Igen, azt hiszem, fogműves. Apukám egyik barátja elintézte, hogy bejöhessek a nyomdába. — Holnap már suli lesz. .. Velem jött az öcsém, hádd lásson ő is. — Milyen a bizonyítványod? — Négyes. — Hát téged hogy hívnak? — Müller Tibor. — Hányadikos vagy? — Másodikos. — És te mi szeretnél lenni? — Azt még nem tudom. — Mégis? — Búvár. A búvárok meg látogatása még ráér, amíg Tibor is nyolcadikos lesz. Egyelőre Pásztor István KISZ-titkár kíséri a srácokat a kötészetbe és a tanműhelybe, hiszen a többi üzemrészbe érettségizett fiatalokat várnak tanulónak, hátha Zsolt is meggondolja, és megfordítva a sorrendet, előbb szerez szakmát és utána érettségizik. — Hogy tetszett, amit láttál? — Nagyon, különösen a vágógép jó, meg a könyvkötés i?* szép munka lehet. Érdekel. Azért olyan szakmát szeretnék, ahol rajzolni is lehet. — Kifejezetten ilyen szakma nincs — szól közbe Pásztor István KISZ-titkár, de a< kötészet művezetője, Bonyai János naptáraikat tervez, és komoly újításai vannak. — Addig még hosszú út áll Zsolt előtt. — Nem is olyan biztos, a művezető is könyvkötőként kezdte, aztán elvégezte a szak- középiskolát és most tervez. Lehet itt alkotni, ha valaki akar. Zsolt még nem tudja, hogy a fogművesekhez miként jut el, de az biztos, hogy megkeresi az útját-módját. * Széli István a Szekszárdi Nyomda igazgatója azt mondja, hogy vannak gondjaik az utánpótlással, de ezek nem létszámgondok. Az üzemben most már nagyobb fejlesztés nem lesz, a jelenlegi szakmunikásállomány állja a sarat. A gondot inkább a nagy teljesítményű gépek kihasználása jelenti, a második műszakot nagyon nehéz megszervezni és a húsz százalék bérpótlékon felül is meg kell fizetni. Persze, érthető, ha a gyerekes asszonyok neim tudják vállalni a délutáni munkát, de a gépteremből sem szakmunkások hiányoznak, inkább berakónők kellenének. A kötészetben is sok a szakmunkás, már csak azért is, mert a fizethető pénzért betanított munkást nem kapnak — másutt többet lehet keresni betanított munkával —, ezért „kénytelenek" szakmunkást képezni maguknak. A nyomda összes dolgozójának több mint a fele szakmu nká s. A kötészetben speciális gondok vannak. A vezetők, akik maguk is nemrég voltak „inasok”, — az igazgató szerint ők sem voltak jobbak a Deákné vásznánál —, nem akarják vállalni a tanítást. Nehéz a mai gyerekekkel, mondják, nem figyelnek, rosszalkodnak, szemtelenek. Jellemzésül egy eset. Oktatás közben az egyik fiú annyit rendetlenkedett, hogy az oktató kiküldte, mire ő megkérdezte, a széket kiviheiti-e magával, mert nem szívesen ácsorogna. — Az is igaz, hogy nem a legjobb tanulók mennek el szakmunkásképzőbe a nyolcadik után, ki kell várni, amíg meg- komolyodnak, felnőnek a szakmához.- A másik gond, hogy a hagyományos szakmák helyett újak jöttek, s gutenbergi tudományokat az új szakmunkások már nem sajátítják el, márpedig az egész technológia erre épül. Azt még csak tudják az ofszetben vagy a fényszedőben dolgozó fényképészek, retusálok;, másolók, hogy mi az a petit, de arról már fogblfmuk sincsen, hogy az 8 Didót-Berthold-féle nyomdai pont nagyságú, ők már mindent milliméterben tanultak. A gyártás-előkészítők, a kézi- és gépszedők pedig csak pontokban tudnak gondolkodni. Mindent le kell fordítani. Természetesen nem követendő módszer, hogy minden nyolcadikos egyenként kéretőzzön be a tetszése szerinti üzembe, de a példa is azt bizonyítja, hogy a gyerekek kíváncsiak. Ha kellő előkészítés után mennek el egy-egy gyárba, vagy más munkahelyre körülnézni, az üzemek is szívesen látják őket. Van példa arra is, hogy termelőszövetkezet kezdeményezett kapcsolatot az iskolával, vagy éppen technika® szaikkörműködika gazdaságban, mégis az iskola feladata elvinni a kíváncsiakat a munkahelyekre és nem is csak pályaválasztási céllal, hanem „csak” azért, hogy lássanak, tapasztaljanak, többet tudjanak.- bégyé Fotó: GOTTVALD KAROLY IHÁROSI
