Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

1983. január 5. KÉPÚJSÁG 3 1983: 91 ezer éj személygépkocsi Beszélgetés Csűri Istvánnal, a MERKUR vezérigazgatójával A téli hónapok beálltával az autók egy része garázsba -ke­rült, megpihennek az autósok. Nem így a kocsik értékesítésé­vel foglalkozó kereskedők. S mert az autó változatlanul az egyik legkelendőbb fogyasztási cikk, megkérdeztük Csűri Ist­vánt, a MERKUR Személygépko­csi Értékesítő Vállalat •vezér- igazgatóját, hogy tájékoztassa olvasóinkat 1983. évi értékesíté­si terveikről. — Létezik-e személygépkocsi- ellátottsági mutató, s ha igen, hazánk e tekintetben rfíilyen helyet foglal el a nyugati or­szágok, illetve a szocialista or­szágok sorában? — A személygépkocsi-ellátott­ság alakulását általában két mutatóval mérik. Az egyik az egy (személygépkocsira jutó la­kosok száma, a másik pedig az ezer lakosra jutó gépkocsik száma. E mutatók mögött szá­mos minőségi tényező húzódik meg. Hazánkban jelenleg 1 millió 130 ezer gépkocsit tarta­nak nyilván, így jelenleg ezer lakosra 110 kocsi jut. A fejlő­dés mértékére jellemző, hogy tiz évvel ezelőtt még csak mind­össze 23 jutott. A gazdaságilag fejlett nyugati országokban e mutatók általában kedvezőb­bek, a mi ellátottságunk pon­tosan azonos Portugáliáéval. A szocialista országok között az NDK áll az élen 151 gépkocsi­val, Csehszlovákiát követően mi a harmadik helyet foglaljuk el. — Tavaly mennyi személygép­kocsit értékesített a MERKUR, s melyek a legkeresettebb típu­sok? — 1982-ben mintegy 96 ezer a utót értékesítettünk. Jelentősen nőtt a kereslet a Skodák és a Daciák iránt, elsősorban a vi­szonylag rövidebb szállítási idő és a kedvező üzemanyag-fel­használás miatt. A Skodáknál a kereslet növekedésében a ja­vuló minőség is szerepet ját­szik. Változatlanul rendkívül népszerű <a Lada-család. — A választék bővítését tavaly milyen új kocsikkal biztosítot­ták? — Úgy hiszem az 1982-es esz­tendő több újonnan forgalma­zott és néhány továbbfejlesztett típusú gépkocsi behozatalának éve volt. Új típusként jelent meg a Lada 1300 S., a Lada •Niva, a Z-astava, továbbfejlesztett tí­pusként a Dacia 1310, a Lada 1200 S. és a Lada 1500 S. A gyártóművek kisebb műszaki fejlesztéseket hajtottak végre a Trabanton, a Wartburgon, a Skoda 105 S-en és a Skoda 120 L-en. — Jelenleg mennyien várnak gépkocsira, a sok évi átlagokat , tekintve ez a szám mérséklő­dött az intézkedések követkéz tében?- Három esztendeje, 1979. január 1-én 530 ezren várakoz­tak gépkocsira. Tavaly novem­ber végén már „csak" mintegy 200 ezren. A különböző árintéz­kedések, befizetési kötelezett­ségek, eladási megkötöttségek hatására tehát a lakossági ki­elégítetlen rendelésállomány jelentős mértékben csökkent; az átlagosan napi 350 darabos értékesítésünkkel szemben 1982 nagy részében a napi megren­delési átlag 200 volt. Érdekes, hogy az utóbbi két hónapban viszont nőtt az igénylők száma, elérte a napi 300-at, tehát to­vábbra is kelendő áru a kocsi. Annak ellenére, hogy a várako­zási idő a Ladák 4-5 éve mel­lett még a korábban rövid idő alatt átvehető típusoknál - Skoda, Dacia, Polski Fiat, Moszkvics - is újra egy, más­fél év. — A növekvő energiaárak miatt egyre nagyobb az igény a kisebb teljesítményű gépko­csik iránt. Ezt miként kívánja kielégíteni a MERKUR, illetve mennyi és milyen új típusú sze­mélygépkocsit értékesít 1983- ban?- Árualapunk forrása kizáró­lagosan a KGST autóipara. A szocialista országok piacának teljes választékát forgalmazzuk. Természetesen az igényekhez igazodóan szorgalmazzuk a kis hengerűrtartalmú gépkocsik részarányának növelését. Új tí­pus 1983-ban nem várható. A nagy érdeklődéssel kísért Olt- cit sorozatgyártása, illetve ex­portja továbbra is húzódik. In­formációink alapján az idén nem számíthatunk e kocsitípus beérkezésére. A szocialista or­szágok autógyárainak fejleszté­si terveiben egyébként közép­pontban áll az energiatakaré­kos motor. Feltételezhető, hogy a közeli években ezekkel sze­relik majd fel a gépkocsikat. A motornál bevezetett kisebb konstrukciós változások is ezt a célt szolgálják, ilyen például a Lada 1300 S típus motorja, a Trabantnál, Wartburgnál, Da­ciánál alkalmazott porlasztó­módosítás. Az idén egyébként 91 ezer személygépkocsi értéke­sítése szerepel terveinkben, mintegy 34 ezer az NDK-ból érkezik - Wartburg és Trabant - 25 ezer Lada a Szovjetunió­ból, míg a többi Skoda, Polski Fiat, Moszkvics, Zastava, s hadd ne soroljam tovább az ismert típusokat.- A választék növelését jól szolgálja a használt személy­gépkocsi-forgalmazás. Ponto­sabban a mennyiségi igények' kielégítését. A MERKUR tavaly mennyi használt személygéoko- csit hozott forgalomba?- Az előző .évhez hasonlóan mintegy 19 pzer használt autót. Kétségtelen, hogy a szabad­piac néha kedvezőbb kínálata miatt az autósok nem hozzánk térnek be először használt autó­jukkal. E területen mindenképp szeretnénk előbbre lépni, töb­bek között úgy is, hogy meg­szervezzük a „kocsiból kocsiba” akciót. Vagyis, hogy a használt autó értékét azonnal beszámít­juk egy másik használt autó vé­telekor. Természetesen akkor, ha az adás-vétel a mi telep­helyünkön történik.- Milyen további szolgáltatá­sokkal kiván a vállalat az autó- tulajdonosok rendelkezésére állni?- Az alkatrészellátási gondok enyhítése érdekében autóbontó­kat hozunk létre és alkatrész­böngészdéket alakítunk ki. Egy­úttal gondolunk a használtgép- kocsik feljavítására és vizsgáz­tatására is. Szeretnénk beve­zetni a lakókocsik és utánfutók értékesítését.- Az AFIT-szerviz leibomlásá­val a garanciális szolgáltatá­sokban milyen változások, vál­toztatások felelőse a MERKUR?- Az AFIT-tröszt ez ideig megbízásunkból végezte a ga­ranciális szolgáltatás szervezé­sét. 1983-tól ezt közvetlenül a MERKÚR végzi, s e téren első­rendű feladatunknak tartjuk, hogy a szervezeti változás az átmeneti időszak alatt se za­varja a gépkocsik műszaki ki­szolgálását. 1983-at átmeneti évnek kell tekintenünk, mivel a javítóipar új szervezete az idén alakul ki. Mindenesetre már most tervezzük a garancid- szolgáltató szervizek számának emelését. Hajlandók vagyunk a garanciális hálózatba min­den olyan szervizt bekapcsolni, ami az előírt feltételeinknek - műszaki feltételek, szakmai el­látottság - megfelelnek. Ugyan­akkor hatékonyabb ellenőrző apparátust kívánunk létrehoz­ni, s ezen keresztül is biztosíta­ni szeretnénk, hogy a szervizek a gépkocsitulajdonosok meg­elégedésére végezzék munká­jukat. A hanyag, rossz munkát végző szervizektől meg fogjuk vonni a garanciaszolgáltatási jogot. ANDRASSY ANTAL Uj termékek A kerepestarcsai Szilasmenti T ermelőszövetkezet gyógynövény főágazat üzemében a hagyományos termékeken - pálinka, li­kőr, aromák és különböző gyóg ynövénycseppek - kívül az év utolsó negyedében kezdték meg a különböző desodorok: leven­dula, kamilla, menta és a menta illatú légtisztitók gyártását és szállítását. A főágazat kiszerelő üzemének „boszorkánykony­hája". Teljesítette exporttervét a Paksi Konzervgyár A szocialista országokba in­duló exportszállítmány utolsó vatjonjait is megrakták a két ünflep között Pakson, ezzel tel­jesítette a konzervgyár az ex­po rtterv-feladatait. összesen 3300 vagon árut ké­szített a gyár szocialista piacra, ennék nagyobb része a Szovjet­unióba került, a többi az iNDK- ba. Exportáltak zakuszkát, be­főtteket, zöldbabot, zöldborsót és uborkát. örvös Ferenc igazgatótól megtudtuk továbbá, hogy a tő­kés árbevételi tervfeladatot túl­teljesítette a konzervgyár. Nyu­gati piacra zömmel uborkákat, befőtteket és borsót adtak, va.- lamint magozott meggyet szállí­tottak. Újdonság volt a Japán­nak készített édes uborka. Az évzáró műszaki konferen­ciát és a termelési tanácskozá­sokat megtartották, az utóbbia­kat üzemrészenként, hogy mi­nél több lehetőség legyen a vé­leménynyilvánításra. Értékelték az elmúlt év munkáját, megha­tározták az 1983-as esztendő feladatait, részben már a bri­gádokra bontva is. Már másodikban komolyan kell venni Pályára irányítás a paksi gimnáziumban Sokéves tapasztalat, hogy gimnáziumba az értelmiségi pó- lyá^feíé vonzódok jelentkeznek inkább, vagy azok a kialakult érdeklődési kör nélküliek, akik szemében nagy az érettségi tár­sadalmi presztízse. Vajon a gim­náziumban, mint alma mater- ban eltöltött évek mennyire alapozzák meg a helyes pálya- választást, mennyire tudatosul a felnőttkor küszöbén álló if- jakban a választás felelőssége? Napjainkra vesztett fényéből az az értelmiségi pályák nimbusza, különböző egzisztenciális okok miatt. Ennek ellenére az úgy­nevezett „gyengén fizető” ér­telmiségi pályák iránt egyálta­lán nem csökkent az érdeklődés az utóbbi években. S nem kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy az idén is ötszörös, hatszoros, vagy en­nél is több lesz a túljelentke­zés a tudományegyetemek kü­lönböző karain. Fura ellentmon­dás ez. * Megyénk egyik úgynevezett kis gimnáziumában, a paksi Vak Bottyánban is a továbbta­nulás lázában telnek a napok. Glósz Lajos igazgató — aki irá­nyítja a pályaválasztással kap­csolatos tevékenységet - lyukas­órájában éppen statisztikákat készít, az idei jelentkezéseket tanulmányozza. Mindez kapó­ra jön, témánál vagyunk . . . Az igazgató elmondja, hogy még nem töltötték ki a diákok a jelentkezési lapot, de már megállapítható: tanulóik érdek­lődése a felsőoktatási intézmé­nyek iránt széles skálájú. Jogi, műszaki, közgazdasági, egész­ségügyi pályára egyaránt szép szómmal jelentkeznek. Számára örömteli, hogy az idén hatan szeretnének mezőgazdasági fel­sőfokú intézményben továbbta­nulni. Tavaly mindössze egy di­ák indult mezőgazdasági pályá­ra. Jó, hogy a műszaki pályák iránt élénk az érdeklődés. A paksi gimnáziumban az erősebb nem képviselői vannak keveseb­ben. Kézenfekvő a kérdés, hogy az ország legnagyobb beruhá­zásával, az atomerőművel mi­lyen a kapcsolat, motiválja-e a gyerekek pályaválasztását? Az atomerőmű, a jelekből ítélve, szakemberszükségletét jelenleg más módon biztosítja. Igaz, szakembereik előadásokat tar­tanak, fizikai szakkört vezetnek, lépésről lépésre ismertetik meg a tanulókkal az építkezést. De ennél nem több a kapcsolat. * Az évente 70-80 százalék kö­rül mozgó továbbtanulási arány jelzi: komolyan veszik Pakson a tehetséggondozást, a pálya­irányítási tevékenységet. Tanév elején összevont szülői értekezletet tartottak a másodi­kosok szüleinek a pályaorien­táció tantárgy beindításával kapcsolatban. Szükség is van erre, mert az otthoniak együtt­működése nélkül eleve nem le­het hatékony az iskola pálya- irányítási munkája. Ugyanebben a témában ezekben a hetekben ismét összevont szülői értekez­letre kerül sor - a negyedike­sek szüleinek. Ezeknek az értekezleteknek a fontosságát nem kell különö­sebben hangsúlyozni. A szülők — ahogy az már többször is be­bizonyosodott — nem ismerik eléggé a gyerekeket. Valóság és vágyak ütköznek a szülői el­képzelésekben. Ez a küzdelem váltakozó kimenetelű. Van ar­ra példa, hogy a szülő a köny- nyen felismerhető tények'elle­nére is „struccpolitikát” folytat, nem hajlandó engedni az el­képzeléseiből. Milyen tantárgy az előbbiek­ben említett pályaorientáció? Ismereteket közöl a különböző pályákról, miközben igyekszik feltérképezni a tanulók szemé­lyiségjegyeit. — Arra vállalkozhat ez a tárgy, hogy meghatározza a pá­lyairányokat. És ennek megfe­lelően választ fakultációs tár­gyat a diák. Akkor éri el a céf- ját, ha a pályairány és a vá­lasztott fakultációs tárgy egybe­esik. Hadd mondjak egy pél­dát ^ha valaki a pedagógus pá­Kovács Ferenc Minorics Erzsébet lya iránt érez vonzalmat, akkor - nyilván — a nevelési ismere­tek című tárgyat kell választa­nia - magyarázza Glósz Lajos. És a FEB? A tehetséggondo­zás nagy lehetősége — mond­ják szakberkekben. A főiskolák és egyetemek felvételi előké­szítő bizottságának tagjai jár­ják az országot, bekopogtat­nak a középiskolák kapuin, és elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeit igyekeznek segíteni a továbbtanulásban. Rendszerint kedvező a fogad­tatásuk, de .. . Amikor a har­madik osztály kezdetén leve­lezni kell, azaz visszaküldeni a megoldott feladatsorokat, vagy éppen mást, akkor jó néhány diák programjába már „nem fér bele ez”.- A FEB pedig nagy segítsé­get jelent. A levelek, valamint az időszaki táborozások során komoly felkészítésben részesül­nek a diákok. Persze ehhez az kell, hogy partnerek legyenek mindvégig. Ha már a feladatok felét önállóan, -vagy némi szak­tanári segédlettel oldják meg, nagyon sokat jelent. A tények is azt bizonyítják, hogy a FEB- esek országos viszonylatban is általában sikeresen veszik az akadályt. A paksiaknak egyébként Kim- le Mária szentélyében külön FEB-felelősük van, aki felügyeli a tanulók felvételire készülődé­sét. Megcsörren az óra végét jel­ző csengő. A továbbtanulni szándékozók közül Kovács Fe­renc, Haaz István és Minorics Erzsébet - mind FEB-esek — szívesen vállalkoznak egy kis pályaválasztási diskurzusra.- Még a második év végén, nyáron elmentem egy táborba- mondja Haaz István, aki azon kevesek -közé tartozik, akik me­zőgazdasági pályát választa­nak. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemet „célozza meg". — Feszes 'napirendünk volt, de nagy élményt jelentett számom­ra, hogy nap mint -nap szemi­náriumokra jártunk.- És utána a levelezés?- Csinálom. Igaz, néha a fel­adatok nagyon nehezek, de kö­zösen azért megoldjuk. Kovács Ferenc - aki „má­sodállásban” a PSE cselgán- csozója - a műszaki egyetemre pályázik, Minorics Erzsébet pe­dig a pedagógus pálya iránt vonzódik, a pécsi tudomány- egyetem magyar—történelem szakára szeretne bejutni. Az új felvételi rend hogyan érinti őket? A fiúkat különös­képpen -nem érinti, mert a hu­mán tárgyak -nem rontanak je­lentősen az összképen. Minorics Erzsébet viszont bevallja, hogy jó lenne, ha az a fránya matek­jegy nem számítana. A szülői elképzelések meny­nyire egyeznek beszélgető tár­saim elképzeléseivel? Minorics Erzsébet: — Én ha­tározott -elképzelésekkel érkez­tem a gimnáziumba. A szüleim is ugyanúgy -látták -jónak jövő- met. A pályaorientáció tantárgy csak megerősített szándékom­ban. Kovács Ferenc: — Nem voltam sem -humán, sem pedig reál be­állítottságú. A gimnáziumi évek a műszaki pálya felé irányítot­tak, így még tavaly kiválasz­tottam magamnak a műszaki egyetemet. A csengő újra megszólal, kez­dődik a -következő óra. Éppen Glósz Lajos igazgató tart majd történelemórát a negyedikesek­nek, többek között a megszólal­tatott diákoknak is. Lehet, hogy mához egy évre már az első kollokviumukon is túl lesznek?-bégyé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom