Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

1983. január 22. ^PÜJSÁG 9 Életet az éveknek A hosszú élet titkait kutatják A gerontológusok feladata, hogy öreg korban ne csak az évek száma növekedjék, hanem ezek a többlet évek hasznosan teljenek. Lehetőleg az egyén és a társadalom számára egya­ránt. Különösen fontos ez a ,,hosszú életűek országában", ahogyan a> szovjetuniót nevezik, ahol az 1970-es években egy­millió lakosból nyolcvanon vol­tak száz éven felüliek. A hosszú élettartam tömeges mértékének meghatározásánál általában a 60 éven felüliek kö­zül a 80. évet betöltötték rész­arányát veszik figyelembe. En­nek aránya a világ különböző területein rendkívül változó: Ja­pánban és Finnországban 8—9 százalék, Svédországban és Ausztráiiícíban 11—12 százalék, Azerbajdzsánban a nők 16 szá­zalék, a férfiak 14 százalék, Grúziában 15 százalék, és 14 százalék, Örményországban 15 százalék, és 13 százalék, Lett­országban és Belorussziában 13 százalék, illetve 10 százalék és az Orosz Föderációban 11 szá­zalék, illetve 8 százalék. Mivel magyarázhatók ezek az eltérések? Ezen a téren még számos kérdés vár magyarázat­ra. Természetesen az életben nemcsak az évek száma a fon­tos, hanem az élet „minősége” is, amelyet elsősorban a jó köz­érzet és — különösen idős kor­ban — a jó egészség határoz meg. Ebben még nagyon sok a probléma és a megoldásra váró feladat. Jelenleg a Szovjetunió­ban az Idősebbeket leginkább sújtó szív- és érrendszeri meg­betegedések gyógyítása és megelőzése szerepéi napiren­den. A világ első egységes kar­diológiai ellátási rendszerét itt hozzák létre. Megalakult az öregeiket szintén veszélyeztető rák elleni egységes onkológiai egészségügyi központ. A szív és érrendszeri megbe­tegedések, a rosszindulatú da­ganatok és tüdőmegbetegedé­sek gyógyításával a Szovjetunió­ban tíz évvel növelhető a lakos­ság élettartama. Ez pedig már a XXI. század első éveiben el­érhető. Az orvostudomány és a biológia terén elért sikerek so­kak számára a száz éven felüli életkor elérését jeleníthetik. A legfontosabb azonban az egész­séges élettevékenység biztosítá­sa. E cél érdekében munkálkod­nak a Szovjetunió sok tudomá­nyos intézetében. Az Ukrán Tudományos Aka­démia kijevi gerontológiai inté­zete 20 éves fennállása óta vi­lághírnévre tett szert. Méretéit tekintve egyedülálló — 40 ezer 80 éven felüli lakost megkérde­ző vizsgálatot végezitek. Jelentős hányaduk gyakorlatilag teljesen egészséges volt: 31 százalék a nők, 44 százalék a férfiak kö­zül. Valamennyien a saját életük­kel bizonyították, hogy a mun­ka, a frisseség, az egészség a hosszú élet titka. Az évtizede­ken keresztül kialakult dinami­kus életritmus megbontása ká­ros következményekkel járhat, stresshatá sokat válthat ki. Hány éves koriig javasolható hát a munka? Az utolsó napokig. A Szovjetunióban ma több mint 34 millió a nyugdíjasok száma. Közülük egyre többen — jelenleg 7,4 millióan dolgoznak tovább. Az állam anyagilag és erkölcsileg is támogatja a mun­ka folytatását. Az orvosi vizs­gálatok tanúsága szerint a to- válbbdolgozók között feleannyi sezrvi elváltozás észlelhető, mint a hasonló korú nemdolgozók körében. A részvétel egy kollek­tívában elősegíti a teljeséntékű- ség, a hasznosság érzetét, ami egyértelműen fokozza az élet­kedvet. LEV BOBROV A Bajkál-tó partján élő bair- guzinói cobolyra régóta vadász­nak hagyományos fegyverükkel a burját íjászok. A cobolyt, hogy ne sértsék meg értékes prmjét, az 50 méteres fákról az állat fejére irányzott biztos lövéssel „szedik le”. A legügye­sebb kezű vadászokat merge- nekhek nevezik. Már hosszú ideje lőfegyverrel vadásznak a cobolyokra, a mer- geneknek azonban változatla­nul nagy tekintélyük van bur­ját földön. Vannak olyan csalá­dok, ahol a szülők és a gyere­kek is mesterfokú sportolók. A mérgének hagyományos ve­télkedőjét, a szurhanbant min­den évben megrendezik a köz­társaságban. Itt mérik össze tu­dásukat a vadászok, akik ha­gyományos népviseletben, kék alapon piros díszítésű köpeny­szerű terükben állnak rajthoz. Főleg az öregek ragaszkodnak a réqi öltözékhez és íjhoz, ame­lyet saját kezűleg készítenek a hosszú téli estéken. A nyolc­vanesztendős öregek, az ubugu- nők fáradságos munkával, sza­ruból és nyíirfahánosból formál­ják az íjat, a húrt marhabéiból, a nyilakat vörösfenyőből készí­tik. A tél hangulatos velejárója a híres orosz trojka. Kevesen gon­dolnák, hogy összeállítása va­lóságos tudomány, amely türel­met és nagy gyakorlatot igé­nyel. A hármas fogat minden egyes tagjának nemcsak a ko­rát és szőre színét veszik figye­lembe, hanem temperamentu­mát, természetét is, különben hiányzik az összhang és nem egyforma sebességgel futnak. NEVEZETES REKORDOK A hármas fogat vezető lova, a rudas középen fut. Rendsze­rint orlovi vagy orosz fajta, erős, kitartó ló. Szabályosan, ponto­san, ritmikusan kell ügetnie, magasra tartva a fejét. A rudas nagyobb, mint . a mellette ga­loppozó két telivér hátasló. A különböző futásmódoknak — az ügetésnek és a vágtának az összekapcsolásával a trojka nagy sebességet tud elérni. A trojkák téli rekordja 1800 mé­teren - ez a távolság egy kört jelent a Moszkvai Hippodrom behavazott pályáján — 2 perc 19 másodperc. Rendeznek fu­tamokat 2400 és 3200 méteren is. A múlt században a trojkák igen hosszú távon is versenyez­tek, igaz, csak a nyári évadban, így például 1847. július 2-án az a trojka szerezte meg a győ­zelmet, amely teherrel 33 versz­tet (35,2 kilométert) 1 óra 21 perc és 18 másodperc alatt tett meg. Másfajta rekordokat is felje­gyeztek. Jevgenyij Csenkasszkij herceg egyszer trojkájával más- félóra alatt körülbelül 51 kilo­métert tett meg. E rekord után a herceg aligha tudta a három lovat még egyszer befogni. A neves orosz költő, Nyikolaj Nyekraszov (1821—1878) Topti- gin generális című versében le­ír egy esetet, amely az ősi orosz városban, Kosztromában tör­tént. A postakocsis és a ván­dorszínész a szánon hagyták az idomított medvét, és amikor az türelmetlenkedni kezdett, a lo­vak megrémültek és meglepő utasukkal együtt teljes lendület­Cobolyvadászok vetélkedője Trojka az orosz erdőben tel futottak egyik postaállomás­tól a másikig. Ez lehetett az ■igazi rekord! PONTOS MENETRENDDEL A régi időkben igen fontos közlekedési eszköz volt a troj­ka. A hatalmas országban még nem volt vasút, vagy a vasút­építés alighogy megkezdődött. Télen szánba, nyáron hintóba fogva, csengettyűszóval szágul­doztak a lovak az utakon, uta­sokat és postát szállítottak. A postavivő trojkák olyan ponto­san betartották a menetrendet, hogy a pontos időt hozzájuk lehetett igazítani. A „trojka" szó először 1807-ben, a „Pos­tamesteri instrukciókban” sze­repelt, bár az orosz országuta­kon az ilyen fogatokat - a hi­vatalos előírásnak megfelelően - a XVII. század közepén kezd­ték alkalmazni. Napjainkban élnek még olyan mesterék, akik szabályo­san és gyorsain be tudják fogni a trojkába a három lovat. A hajtónak és segítőtársának nem egy-két hónapra, hanem lénye­gesen több időre van szükségük ahhoz, hogy a három lóból tel­jes értékű fogatot alakítsanak ki. Az állatoknál is létezik pszichológiai összeférhetőség. Egy sportlovat egyedül is be lehet tönni, de egyszerre három lóval aligha sikerül rövid idő alatt megbirkózni, s így a gyors trojka nem jön létre. A hosszú évekig tartó edzés azonban rendszerint meghozza az eredményt, és akkor a be­gyakorlott fogatot benevezhetik a versenyekre. Minden évben megrendezik Moszkvában az orosz trojkák hagyományos baj­nokságát. Bulgária Mágneses gyógymód Bolgár oirvos, dr. Nencso To- dorov nevéhez fűződik a fizi­koterápia egyik újdonsága. To- dorov docens már tíz éve al­kalmazza gyógykezelésre a mágneses mezőket. Megtervez­te és elkészítette a MAGNIT N—80 berendezést, a világ egyetlen, mágneses teret hasz­nosító orvosi segédeszközét. A könnyen és egyszerűen ke­zelhető készülék 1200 munka­művelet elvégzésére alkalmas. A napi orvosi gyakorlatban en­nél természetesen sokkal keve­sebbre van szükség. A betegség fajtájáról, lefolyásától, a beteg állapotától, korától függően egyénenként állapítják meg a mágneses térerősség mértékét. Van, akiinél napi ötperces keze­lés is elegendő, más esetekben viszont kéf-háromszotr kell hosz. szabb időtartamú behatásnak alárendelni a beteget. A MAGNIT N—80-alt alkotója a bronchiális asztma, a magas vérnyomás, a különböző bőrbe­tegségek, továbbá nőgyógyá­szati panaszok és csonttörések esetén, is kiváló eredménnyel al­kalmazza. Az eddigi sikerek alapján rö­videsen megkezdik a készülék sorozatqyártósát. A berendezés iránit a Szovjetunió, Svájc, Kuba és az NSZK gyógyintézetei is érdeklődnek. Románia Minden talpalatnyi föld Romániában az elmúlt idő­ben fokozott figyelmet fordítot­tak a mezőgazdaság fejleszté­sére. Az RlKP decemberi orszá­gos konferenciáján hangsúlyoz­ták, hogy a lakosság jobb ellá­tása és az export növelése ér­dekében megfelelő intézkedése­ket kell hozni. Az 1983-as terv a mezőgazdasági össztermelés 5,1—5,6 százalékos növelését irányozza elő. Ennek érdekében újabb traktorokkal, kombájnok­kal és más mezőgazdasági gé­pekkel látják el a gazdaságo­kat. A népgazdasági beruházá­sok több mint 20 százalékát for­dítják a mezőgazdaság fejlesz­tésére. Románia jelentős részét he­gyek és erdők borítják, így vi­szonylag kevesebb a művelésre alkalmas terület. A sajtó a kö­zelmúltban sokat foglalkozott azzal, hogy az utóbbi! évtizedek során még ebből is milyen so­kat áldoztak fel az iparosítás, a közlekedés és a városi telepü­lések „oltárán”. A szakértők szerint csak 1974-től' 1980-ig be­ruházási létesítmények céljaira több miimt 200 ezer hektár ter­mékeny szántóföldet vettek fel a mezőgazdaságtól. Azért: folyik most a kampány, hogy az elvett szántóterületekből a lehető leg­többet visszaadják a mezőgaz­daságnak. Ennek egyik módja, hogy a „gyárkapukon belül" zöldséget is termesszenek, vagy gyümölcsfákat telepítsenek. Most programot fogadtak el, hogy legalább a Duna deltájában 80 ezer hektár új szántóterülethez jussanak — ám ehhez igen ne­héz talajjavító munkát kell el­végezni. Arra számítanak, hogy az év­tized közepe táján mintegy tíz­A Duna árterületén újabb föld darabot tesznek alkalmassá a mezőgazdasági termelés számára. millió hektár lesz a mezőgazda- sági földterület. Ez azt jelenti, hogy a valamivel több mint 22 millió lakosra fejenként 0,45 hektár jut. Szakértők szerint azonban ennek kevesebb mint a fele is elégendő lenne egy lakos évii táplálásához, ha a föl­det megfelelő módszerekkel mű­velnék meg. Mindez arra ösz­tönöz, hogy széles körben meg­magyarázzák, mit jelent minden talpalatnyi föld ésszerű kihasz­nálása, illetve a legyengült ter­mőerejű területek javítása. A Romania Liberó című lap meg­állapítja, hogy ,,a föld túlságo­san drága ahhoz, hogy köny- nyelműen hagyjuk tönkremen­ni”. A szántóterületek felesleges rongálásáért jélenfős pénzbün­tetéseket szabnak ki. A Piacaira című hetilap megállapítása1 sze­rint egy hektár tönkrement, le­romlott terület rendbehozásá­nak költsége mintegy 7500 lej. Ezért megtiltották, hogy a jobb földeken beruházási és egyúb létesítményeket építsenek: csak az alacsonyabb kategóriájúak használhatók fel Ilyen célra. A mezőgazdasági akadémikusok az Éra- Socialista című elméleti folyóiratban arra figyelmeztet­tek, hogy a szántóterületek több mint felét megtámadta az eró­zió. Az 1983-as terv újabb nagy­arányú lecsapolási és egyéb ta­lajjavítási munkákat ír elő, s külön kiemeli a rétek és legelők felljavitásának szükségességét. GÁTI ISTVÁN A szurhanban döntőjében A szurhanban résztvevői két távon: 30 és 40 méteren indul­nak. A cél a kecskeszőrből készült bábuk egyenes .sora. Aki a tíz lövésből a legtöbb talála­tot éri el, nemcsak a verseny abszolút győztese lesz, hanem egy bárányt Ss kap. A szurhanban nemcsak az íjá­szok vetélkedője, a legbátrab­bak birkózásában és lovaglás­ban is összemérik erejüket. A versenyeket mindig szabad ég alatt rendezik. A községi és já­rási selejtezők győztesei közül a legjobb kétszáz versenyző kerül a köztársaság fővárosához, UJan-Udében megrendezett döntőbe. Versenyben a burját íjásznők ■■■■ O rosz trojka egykor és ma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom