Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

líiíss

;

m

:

'

u

J

i

Világ proletárjai, egyesüljetek!

[7 _

Mai számunkból

m

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIII. évfolyam, 18. szám.

ARA: 1,80 Ft

1983. január 22., szombat.

A zöldmezős építkezések helyett

Az ország gazdaságtörténetében viszonylag hosszú időszakon át szinte egymás után nőttek ki a földből az új, nagy ipairi központok, illetve rövid idő alatt megerősödtek, meg- terébéíyesedtek a régiek. Elég Dunaújvárosra, Komlóra, Le- ninvárosra, vagy a borsodi vegyipari fellegvárra gondolnunk. A beruházáspolitika a késöbbiékben is előnyben részesítette az úgynevezett zöldmezős fejlesztéseket, s ennek a preferenciának gazdasági és műszaki okai is voltak. Sok esetben olcsóbb és technológiai szempontból egyszerűbben kivitelezhetőnek bizonyult, ha a zsúfolt ipari település 'helyett a „prérit” választják a fejlesztés terephelyéül.

Az ország iparának kiépítése és gazdaságunk pénzügyi helyzete változtatásokat, új értékrendet tett szükségessé a beruházásokkal kapcsolatos döntésekben is. A költségvetés 1983-ban beruházásokra összesen 170-172 milliárd forintot irányzott elő, ami 5—7 százalékkal kevesebb az 1982-ben elköltött beruházási forintoknál. Ha viszont számításba vesz- szü'k az árszínvonal növekedését is, akkor már 10 százalékos a mérséklődés.

Ez a csökkenés az állami és a vállalati döntési körbe tartozó beruházásokat egyaránt érinti. Ami az előbbieket illeti, ott a tavalyihoz képest 8-9 százalékkal kisebb összeg áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy csupán a folyamatban lévő 17 nagyberuházás folytatására nyílik lehetőség. Az is előfordulhat — ha kis számbán is —, hogy a beruházások 'egyike-másfka (ezúttal nem kivi telezői kapacitás, hanem elegendő pénz híján) a tervezettnél lassabban valósul majd meg.

Az úgynevezett célcsoportos beruházásokra szánt összeg is kevesebb a tavalyinál, s ez elsősorban az autópályaépítésben, a villamosenergia- és vasúti közlekedési hálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésében, valamint az állami lakásépítésben érezteti hatását. Ebben a döntési körben is differenciált az összegek elosztása, ugyanis néhány területen — például a szénhidrogénipari beruházások, az országos távbeszélő-hálózat, továbbá a kórházak és Mimikák fejlesztése és rekonstrukciója — a felhasználás kismértékű növelését irányzták elő.

Az 1983-ban vállalati beruházásokra fordítható 98-100 milliárd forint körüli összeg mintegy 6-7 százalékkal kisebb a tavalyinál. Ezért a korábbiaknál is fokozottabban kell törekedni a különböző fejlesztésék mielőbbi befejezésére és üzembe helyezésére és ezáltal arra, hogy a ráfordítás mielőbb megtérüljön. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy elsősorban a .rekonstrukciós, építést nem igénylő, technológiát korszerűsítő, a termelés szűk keresztmetszeteit feloldó, a meglévő kapacitások jobb kihasználását szolgáló, kis- volumenű, gyorsan megvalósítható fejlesztések részesülnek előnyben. Az idén kell befejezni például a szovjet—magyar földgázvezeték-rendszer III. szakaszát, a Dunai Vasmű kon- verteres acélművét, a Székesfehérvári Könnyűfémmű fél- gyártmányfejlesztési beruházásait, valamint a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművét.

A csökkenő beruházási forrásokból is viszonylag jelentős összegét áldozunk az energiahordozókkal kapcsolatos fejlesztésekre. A nagyszabású programok mellett, mint amilyen a tovább épülő paksi atomerőmű beruházása, vagy a Tatabánya környéki új bányanyitások, rekonstrukciós illetve minőségjavító célokra is jut fejlesztési forint. Ennek érdekében folytatódik például a pécsi szénmosó I. ütemének kivitelezése és a mányi szénmosó előkészítése.

Az ésszerű és takarékos energiagazdálkodást szolgálják az algyői, a sarkadkeresztúri és az üllési beruházások, amelyek révén növekszik a felhasználható földgáz mennyisége. A villamosenergia-iparban elsősorban az üzemvitel biztonságát elősegítő és a távhőszolgáltatást fokozó fejlesztéseket segítik élő.

Rekonstrukciós beruházás a Szolnoki Papírgyár korszerűsítése: a munkálatok üteme várhatóan lehetővé teszi, hogy az új papírgép még az idén megkezdje a próbaüzemet. A kohászatban — a már említett beruházások mellett - többek közt Dunaújvárosban és Ózdon a salákhányók hasznosítását szolgáló fejlesztéseket segítik elő. A gépiparban az alkatrészfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokat kezelik kiemelt feladatként. A vegyipari beruházások elsősorban a különböző központi fejlesztési programokhoz kapcsolódnak. Ezek nagyrészt ugyancsak már meglévő üzemek, alapanyag- gyártó kapacitások kiegészítői. Ilyenek például a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi fejlesztései, a Chinonin Fundazol- beruházása, az Észak^magyarország'i Vegyiművek Alirox- üzeme, továbbá a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Nitrokémia műanyagfeldolgozó ipari fejlesztései.

Egy beruházás jelentőségét - és az ezzel kapcsolatos felelősséget — aligha csökkentheti, hogy a zöld mező helyett a meglévő vállalatok kerítésein belül valósul meg. Már csak azért sem, mert a felsorolt fejlesztések az ország deviza- egyensúlya szempontjából is fontosak, megvalósításuk nép- gazdasági érdek.

M. P.

Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről

1983. január 18—20. között Moszkvában megtartotta 105. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága.

Az ülésen a tagországok állandó KGST-lképviisélői, illetve azók helyettesei vettek részt: bolgár részről Andrej Lukanov, csehszlovák résztől Rudolf Rohlioék miniszteréfnök-helyettesek, Kuba részéről Ennesto AI- varez, a Kubai Köztársaság állandó KG'ST-képViselő'jének helyettese, lengyel részről Zbig- niew Madej, magyar részről Marjai Józseif, mongol részről Mjatavin Pe'ldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről loan Tatu, szovjet részről Nyikoloj Talidin, vietnami részről pedig Tran Quynlh miniszterei nök-lheilyettesék.

A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmiében a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszkli, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja, Jugoszlávia államidó képviselője a KGST mellett.

Az ülésen részt vett Ny: j

Faggyejev, a KGST titkára.

A végrehajtó bizottság ülésén Gerhard Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság állandó képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság áttekintette, hogyan hajtják végre az anyagi termelésben folytatott együttműködésre vonatkozó határozatokat, amelyeket a vb hozott, illetve a KGST ülésszakain fogadtak él. A vb megvizsgálta az e téren 'kötött megállapodások teljesítését is. Az ülésen áttekintették a nagy teljesítményű gépek és berendezések, elektrotechnikai eszközök kooperációban történő gyártásával, valamint a korszerű technológiai éljárások és új anyagok közös kifejlesztésével kapcsolatos szervezési kérdéseket. A KGST tagországai megállapodtak abban, hogy az új, korszerű műszaki eszközök kölcsönös szállításának biztosítása érdiekében meggyorsítják az e téren hozott döntések végrehajtását.

A végrehajtó bizottság áttekintette a hosszú távú energetikai, fűtő- és nyersanyag együttműködési célprogram . :'y lehajlását. Döntést hozott (folytatás a 2. oldalon.)

HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.)

LGVÉSZÁROKBAN SZÜLETETT (8. old.)

SZOLGALAT,

MELY BARÁTOKAT TEREM (4. old.) DIXIELAND (4. old.)

LESZNEK

ISKOLAGALÉRIÁK?

(5. old.)

HÉTVÉGI BESZÉLGETÉS BERKA JÁNOS FOGATHAJTÓ BAJNOKKAL (6. old.)

COBOLYVADÁSZOK VETÉLKEDŐJE (9. old.)

OROSZ TROJKA EGYKOR ÉS MA (9. old.) NARANCS ÉS TOLÓSZÉK (10. old.) SZÍNHÁZAINK TÖRTÉNETÉBŐL (10. old.)

MÉG NE MONDJUK, HOGY OLCSÓ VOLT A TÉL (7. old.)

VÖRÖS KAKAS A GYÁR FÖLÖTT (7. old.)

FIATALOK STÚDIÓJA (11. old.)

A ZOMÁNCKÉP MŰVÉSZE (11. old.)

A SZÉNBÁNYÁSZÁT EREDMÉNYEI (8. old.)

A ROBOTOK KÖZÖS FEJLESZTÉSE (8. old.)

EMELVE BILLENTŐ VILLÁS TARGONCA (12. old.)

EGY HAJSZÁL (13. old.) BÁTORFI CSILLA ÉS KOVÁCS ATTILA AZ 1982-ES ÉV LEGJOBBJA (14. old.)

Fűrészüzemben

Az Európa-szerte híres gemenci vadrezervátum nemcsak vaddal látja el a szinte egész Európából ide érkező vendégeket. Van ott fa is bőven, melyet csak fel kell dolgozni és máris használható a népgazdaság legkülönbözőbb területein. Erről a munkáról készítettünk képriportot, melyet lapunk ötödik oldalán talál az olvasó.