Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
2 ^fepÜJSÀG 1982. december 12. Hétfő: Z iául Hak pakisztáni elnök Washingtonban tárgyal — Az ENSZ tengerjogi konferenciájának ülése a jamaicai Montega Bay-ben — közös algériai-femirátusi közvetítési kísérlet Irak és Irán megbékítésére — Sáron izraeli hadügyminiszter hondurasi útja Kedd: Usztyinov marsall nyilatkozata az amerikai fegyverkezési tervekről - Shultz amerikai külügyminiszter megkezdi nyugat-európai körútját — A dán parlament leszavazta az auro- rakétákhoz való pénzügyi hozzájárulást — Francia—nyugatnémet csúcstalálkozó Szerda: Tyihonov szovjet kormányfő Kosztomuksában találkozik Koivisto finn elnökkel majd Helsinkibe utazik — Az Arab Liga küldöttsége Pekingben - A nyugati világ pénzügyi vezetőinek értekezlete * Csütörtök: Az MX-rakétaprogram elutasítása az amerikai képviselőházban — A NATO miniszteri tanácsának brüsszeli ülése — Puccskísérlet Suriname-ban Péntek: Berezovoj és Lebegyev a kozmoszban eltöltött 211 napos rekordidő után visszatér a Földre — Fanfani az olasz szenátus elé terjeszti kormányprogramját - Az emberi jogok napja, Hollai Imre üzenete Szombat: A Biztonsági Tanács Lesotho Dél - Af ri ka ellen benyújtott panaszával foglalkozik - Előkészületek Lengyelországban a hétfői szejm-ülésre A hét 2 kérdése 1. Mi történt a brüsszeli NATO-nagyhéten? Lezajlott a szokásos december elejei NATO-nagyhét Brüsz- szelben. Először a katonai vezetők, majd á külügyminiszterek tanácskoztak. A kiadott közlemények — szokás szerint — a szövetség egységét hirdetik. Ezúttal már nem vetett árnyékot a gázcső-vita. Gazdasági és pénzügyi kérdésekről különben is a Frankfurt melletti Kronbergben tanácskoztak az öt legfontosabb tőkés állam illetékesei’. A jelenlevők különböző hangsúlyokkal, a Varsói Szerződéssel való tárgyalás jelentőségéről beszéltek, és megerősítették az eurorakéták telepítési programját. Úgy tűnik a Rogers-tervet is: a NATO-főparancsnok — akit csupán „Mister 4 százalék” névvel illetnek —, az inflációt leszámítva évi négy százalékos katonai kiadásnövelést javasolt a tagállamoknak. Lényegében ez történt a felszínen, a kommünikék és a sajtóértekezletek világában. És Spanyolország némileg ellentmondásos szereplése. Az új külügyminiszter jelen volt a tanácskozáson, de nem írta alá a dokumentumokat, inkább megfigyelői státuszt vállalt. Csakhogy ilyesfajta részvétel eddig nem volt a NATO-ban. A tudósítók által bőven kiszivárogtatott értesülések viszont kevésbé harmonikus képet festenek. Az atlanti partnerek egy része, jóllehet került minden nyílt összecsapást, több dolgot nehezményezett. Például a Rogers-terv magas, ^çjtségeit a közismert gazdasáqi gondok közepette, vagy ct nem mellékes tényt, hogy Washington a hagyomá•"0095 Nyugat-európai körutat tett a héten az amerikai külügyminiszter. George Shultz Helmut Kohl nyugatnémet kancellár társaságában. (Fotó: AP-MTI-KS) Kairóban 310 iszlám szélsőséges ellen kezdődött per. Omar Abdel Rahman sejk (jobbra), a Dzsihad (Szent háború) nevű szervezet egyik vezetője társaival, fémketrecben áll a bíróság előtt. nyos fegyverzetet főleg amerikai fegyverekkel korszerűsítené, s ezzel tovább rontaná a nyugat-európai munkaerőhelyzetet. Vannak, akik kételkednek a Weinberger amerikai hadügyminiszter által felvázolt kép realitásában, miszerint 1983 végén megkezdik a rakéta telepítését, de közben azért tárgyalgatnak Genfben . . . Ebben a helyzetben, amikor az AFP tudósítója egyenesen „transatlanti hasadásról” írt, a már említett washingtoni és koppenhágai szavazás kétségkívül a fegyverkezési szélsőségek bírálóit erősítette. Még akkor is, ha a hivatalos Washington szerint mindenki más „kiábrándító hibákat” vét, csak ő maga tökéletes. 2. Hozott-e új eredményt az Arab Liga küldöttségének körútja? Moszkva után a héten Pekingben tárgyalt az Arab Liga hetes küldöttsége, Husszein jordániai uralkodó vezetésével. A Szovjetunió után Kína is támogatásban részesítette a nyolcpontos, fezi arab béketervet. Ami a Biztonsági Tanács többi állandó tagjait illeti, Franciaország tárgyalási alapnak tartja, Nagy-Britannia egyelőre nem tette le a garast, az Egyesült Államok pedig megmaradt a Reagan-tervnél. A fezi elképzelés tehát nem volt képes első nekirugaszkodásra áttörni a frontokat, dehát ezt senki sem várta. A moszkvai és a pekingi bátorítás (s talán az sem lényegtelen, hogy a két ország lényegében hasonló álláspontra helyezkedhetett) úiabb ösztönzést adhat a diplomáciai aktivitásra. Hasznosnak bizonyult a körút a tekintetben is, hogy mindkét fővárosban szót válthattak a Reagan-tervben kulcsországként emlegetett Jordánia királyával, illetve a szaudi diplomácia vezetőjével, akinek országával sem a Szovjetuniónak, sem Kínának nincs diplomáciai kapcsolata. A hogyan tovább? azonban bonyolultnak tűnik. Az Arab Liga hetes bizottságát a jordániai uralkodó vezette, de tagja volt a PFSZ képviselőié is. Washingtonban viszont nem hajlandók a szervezetet tárgyaló partnernek elfogadni, legfeljebb Jordániát hallgatnák meg palesztin ügyekben. Nemrég néhány palesztin szernélyiség ezt a lehetőséget nem zárta ki teljesen átmeneti, első lépcsőként, magának Arafatnak is tulajdonítottak óvatos nyilatkozatokat. A héten azonban több palesztin deklaráció — s ilyen értelemben beszélt Arafat is — világossá tette, hoav nem kívánnak mást szószólóként; a palesztinok nevében a PFSZ-nek kell tárgyalnia. RÉTI ERVIN New York, ENSZ Palesztin államot sürget a közgyűlés Az ENSZ-közgyűlés pénteken ismét határozatban sürgette egy független palesztin állam létrehozását és Izrael kivonulását az 1967-ben megszállt területekről, beleértve Jeruzsálemet is. A határozat 113 szavazattal fogadták el. Ellene szavazott az Egyesült Államok, Izrael, Kanada és Costa Rica, míg a Közös Piac országai - az igennel szavazó Görögország kivételével - tartózkodtak. A közgyűlés ezenkívül még három további határozatot hozott. Ezek fölszólítják az ENSZ tagállamait, hogy tegyenek fokozott előkészületeket a következő nyáron, Párizsban tartandó Palesztin-konferenciára, fölkérték Javier Pérez de Cuellar főtitkárt, hogy bocsásson anyagi eszközöket a palesztin jogokkal foglalkozó ENSZ-szervek működésének biztosítására, végül pedig támogatásukról biztosították azt a tervet, hogy új ENSZ-csoportot hozzanak létre a palesztin jogok védelmére. Az ENSZ-közgyűlés elfogadta a televíziós adásokat közvetlenül továbbító műholdak alkalmazását szabályozó elveket. Az új dokumentum egyik legfontosabb alapelve, hogy a közvetlen televíziós adások sugárzása csak a tagországok közötti konzultációkat követően, megállapodások alapján indulhat meg. Az ENSZ közgyűlése síkra- szállt az információáramlás terén folyó nemzetközi együttműködés fejlesztéséért is és olyan nemzetközi információs^ rendszer megteremtésére hívta fel a tagállamokat, amely elősegíti a béke erősítését. A közgyűlés 37. ülésszakának pénteki plenáris ülése határozatot fogadott el, amely egy új, igazságosabb és hatékonyabb nemzetközi információs rendszer kiépítésében való együttműködésre hívta fel. Az Egyesült Államok a határozat ellen szavazott. PANORÁMA BUDAPEST Szombaton hazaérkezett az a küldöttség, amely Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével Ulán-Bátor- ban részt vett a KGST közlekedési együttműködési állandó bizottságának december 8-10. között tartott 67. ülésszakán. HAVANNA A magyar—kubai árucsereforgalom 15 százalékos bővülését irányozza elő a két ország jövő évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyve, amelyet Ambrus János magyar és Jose De La Fuente kubai külkereskedelmi miniszterhelyettes írt alá Havannában. PÉCS Négy dél-dunántúli meqye tanácsainak együttműködéséről szóló megállapodást kötöttek szombaton Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye tanácselnökei Pécsett. A megállapodás segíti az ötéves terv megvalósítását, a tanácsi szervek tevékenységét, a dél-dunántúli gazdasági-tervezési körzet egybehangolt fejlesztését. HELSINKI Befejezte finnországi látogatását és hazautazott Helsinkiből Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politkai Bizottságának tag- ia, szovjet kormányfő. Tyihonov Mauno Koivisto finn köztársasági elnök meghívására tett hivatalos látogatást. VIENTIANE A Magyar Vöröskereszt csütörtök óta Laoszban hivatalos látogatáson tartózkodó küldöttsége pénteken átadta laoszi testvérszervezetének hazánk gyógyszereket és orvosi berendezéseket tartalmazó küldeményét. A delegáció Hantos János, a magyar szervezet főtitkára vezeti. VARSÓ Az amerikai kormányzatnak mit sem számítanak Lengyelország érdekei, az úgynevezett lengyel ügyet Washingtonban csak és kizárólag az Egyesült Államok globális politikájának eszközeként kezelik. Ezt hangsúlyozza a PAP lengyel hírügynökség washingtoni tudósítója a központi lengyel lapok szombati számában azzal kapcsolatban, hogy Ronald Reaaan amerikai elnök pénteken nyilatkozatot írt alá a lengyel néppel való úgynevezett szolidaritási napról és a „Lengyelországért való imádkozásról". Az amerikai elnök félre nem érthető módon közölte, hoqy szó sem lehet a Lengyelország ellen elrendelt különféle szankciók visszavonásáról, amíg Varsó nem teljesíti a Washingtonban megfogalmazott feltételeket. A Baltikumtól ’a Csendes-óceánig Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Hatvan éve, 1922. december 30-án nyílt meg Moszkvában a Szovjetek I. össz-szövetségi Kongresszusa. Ez a történelmi tanácskozás mondta ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak a megalakulását. Független szovjet köztársaságok — Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázuson túli terület népei, területét tekintve hatalmas országban - egyesültek. 1925-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz az Uzbég, a Türkmén köztársaság, majd őket követte 1929-ben a Tadzsik SZSZK. A Kaukázuson túli Föderációból alakult Grúzia, Örményország és 1936-ban Azerbajdzsán külön szövetségi köztársaságként csatlakozott a Szovjetunióhoz. Ugyanebben az évben alakult meg a Kazah és a Kirgiz Autonóm Köztársaság. 1940-ben Moldován, a Balti-tenger melléki Lett, Litván és Észt SZSZK belépésével a jelenlegi tizenötre emelkedett a Szovjetuniót alkotó szövetségi köztársaságok száma. Ma Földünk 2000 népe és nemzetisége közül száznál több él a Szovjetunióban, ahol összesen 162 nyelven beszélnek. Ez a 22,4 millió négyzetkilométer területű hatalmas ország kontinensekhez hasonlítható: valamivel kisebb Afrikánál, nagyobb Dél- Amerikánál, kétszer akkora, mint Ausztrália. Határainak hossza több, mint hatvanezer kilométer... Ma induló sorozatunk ezt a hatalmas országot mutatja be köztársaságonként. Azért nevezik szövetségi köztársaságnak, mert 16 autonóm köztársaságot, 5 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet foglal magában. 139 és fél millió ember lakja. Átfoghatatlanul nagy területe több mint 17 miliő négyzet- kilométer -, ami a Szovjetunió területének háromnegyede, Földünk lakott területének körülbelül egynyolcad része. Ukrajna és a balti köztársaságok határaitól a tízmillió négyzetkilométernyi Szibérián át a távolkeleti Kamcsatka-félszigetig húzódik. Keleti határait a Csendes-óceán mossa. A szélsőségek országa, amelyhez az örök fagy birodalma éppúgy hozzátartozik, mint a 40 fokos hőség a déli körzetekben. Legészakibb autonóm köztársasága Jakutföld, amelynek hárommillió négyzetkilométernyi területén Európa egyharmada elférne. Ide már különleges hőmérők kellenek: a higanyszál néha mínusz 70 Celsius-fok alá süly- lyed, nyáron pedig plusz 36 Celsius-fok fölé emelkedik. Vannak városai a Sarkkörön túl, amelyekben a téli éjszaka 45 napig tart. A híres orosz admirális, Sztyepán Makarov „Oroszország jeges-tengeri homlokzatának" nevezte Északot, amely Murmanszktól a hóviharosa Csukcs-félszigetig terjed. Ez a terület nemcsak az örök fagy hazája, hanem a természet hatalmas nyeresanyagraktára is. Található itt kőolaj, földgáz, szén, különféle ércek, amelyek kiaknázása nélkül az ország jövője elképzelhetetlen. Itt vannak a Szovjetunió leghatalmasabb folyói, végtelen erdők és halban gazdag tengerek. Napjainkban a Kola-fél- szigettől a Bering-szorosig terjedő vidék hatalmas építési területté változott: autóutak, kőolaj- és földgázvezetékek épülnek, sokasodnak a kikötők és az elektromos energiát termelő atom-, hő- és vízerőművek. „Ebben az országban, arra a kérdésre, hol a kincs?’, bárki toppanthat a lábával: ,Itt!’ És ha elkezdenek ásni azon a helyen, valóban mesébe illő, óriási kincsre bukkannak” — írta egy utazó. Ma Nyugat-Szibé- riában egy év alatt több, mint 300 millió tonna kőolajat és 160 millió köbméter földgázt termelnek ki. Az OSZSZSZK-ban, Novoszi- birszk mellett épült fel az a tudósváros, amely ma a világ egyik legnagyobb tudományos központja. A Káma folyó partján létesült gyár pedig évente 150 ezer teherautót ad az országnak. A KAMAZ-gépkocsik ma pótolhatatlanok a termésbetakarításnál, az ipari és építőipari szállításoknál. Az évszázad vasútvonola, a 3200 kilométer hosszú Bajkál—Amur vasúti fővonal is az OSZSZSZK területén épül. Oroszországban van Földünk legtisztább és legmélyebb vizű tava, az 1620 méter mély Bajkál-tó. A köztársasághoz tartozik a nem fekete- földü övezet, ahol 61 millió ember él, a lakosság 43,7 százaléka. Az övezet 11 ezer 400 ipari üzeme adja a köztársaság ipari termelésének csaknem a felét. 1476 város és ipari központ taládható itt, köztük olyan hatalmasak mint Moszkva, Leningrad, Gorkij, Szverdlovszk és mások. A XI. ötéves tervben az övezet talajjavítási munkálataira 6 milliárd rubelt fordítanak. A tervek szerint 1,4 millió hektár művelhető területet adnak át mezőgazdasági hasznosításra, 360 ezer hektárnyi területen építenek öntözőrendszereket. Századunk elején Oroszországban négy emberből három analfabéta volt, ma viszont a tudományos fejlődését tekintve a világon az egyik első helyet foglalja el. Az az ország, amely évszázadokig csupán szőrmét, lent, kendert adott el, ma tengerjáró hajókat, légibuszokat, elektronikus műszereket exportál. így például a félévszázados Kuznyecki Kohászati Kombinát 200 acélmárkát és 500 különféle profilú és méretű hengerelt árut állít elő, ötezer szovjet vállalatnak szállítja, 37 országba exportálja termékeit. Évente több mint 20 ezer tona sínt szállít a Bajkál—Amur vasútvonal építőinek. Hat évtized alatt az OSZSZSZK az egyik legfejlettebb ipari országgá vált, és a Szovjetunió többi köztársaságával együtt megnyitotta a világűrbe vezető utat. APN-KS t