Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

1982. december 1. IsÉPÜJSÀG 5 1 Ifánnnflác Mióta ember az ember, azóta izgatja: kik jön- w l.dnpUlla5« nek utánunk, kik állnak a helyünkbe, hcregy­szer mi már nem leszünk. Természetesen a következő nemzedék tag­jai, akik lényegesen többet tudnak, mint amennyit mi tudtunk egyko­ron, akkor, mikor az éveink száma és a tapasztalásunk még nem ha­ladta meg az övékét. Hogy mi múlik rajtuk, az egyáltalán nem mind­egy, különösen akkor, mikor a földről, az élelmünkről van szó. Az átlag: egy téeszben tíz mérnök Szakmunkásképző és szakközépiskola A Tolna megyei mezőgazda­ságii szövetkezetekben az idén szeptemberben végzett felmérés szerint a tagok száma 36 098, melylből 20 316 a dolgozó ta- goik és 1001 fő az alkalmazot­tak száma. Ez 1974-ihez képest 2557-tel csőikként. Kedvező ten­dencia a 30 éven aluíidlk szá­mának 1244-gyel történő emel­kedése, mely a fiátalodási fo­lyamat fejlődését jelzi. Jelentő­sen emelkedett az egyetemi, fő­iskolai végzettségűek száma és felére csökkent a betanított munkások aránya. A mérnökök, állatorvosok kép­zése elsősorban a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Min'isz- térium ágüztati irányítása alá tartozó és egyéb felsőoktatási intézményekben és szakoktatás­sal foglalkozó iskolákban tör­ténik. A társadalmi, politikai és szövetkezetpolitikai'- jellegű to­vábbképzésiben tevékenyen részt vesz a TESZÖV. Ezt a munkát 1983-tól-a TOT Továbbképzési és üdültetési Központja is elő­segíti, ahol 1983 első felében a megyéből 17 döntőibizottsági és 17 ellenőrző bizottsági elnök képzésére lesz lehetőség. Az elmúlt 7 év során kétsze­resére emelkedett az egyetemi, főiskolai végzettségű szakembe­rek száma. Ehhez hozzájárult a szövetkezetek gazdasági meg­erősödése, társadalmi tevékeny­ségének fejlődése. Megyei szin­ten átlagosan több mint 10 egyetemi és főiskolai szakember ljut egy-egy szövetkezetre. A látszatra kedvező kép mö­gött azonban még jelentős a differenciáltság, amely kiihat mind a termelőmunka haté­A dombóvár-szőlőhegyi Bank Mihály most másodéves a szarvasmarha-tenyésztő szakon, Lengyelben. — Mivel foglalkoznak a szüleid? — Az édesapáim vasutas, édesanyám pedig otthon Van, a ház, az állatok körül dolgo­zik. Négy tehenet tartunk és van egy lovunk, akad munka velük bőven. — Milyen tanuló voltál álta­lánosban? — Három egész körül volt az átlagom. Minthogy középisko­láról szó sem lehetett, szakmát kellett választanom. A szarvas­marha-tenyésztő szakma mel­lett döntöttem, mert nagyon szeretem az állatokat. Otthon sokat segítek édesanyámnak, akitől megtanultam kézzel fej­ni. Az ágazaton belül leginkább a tehenészet érdekel, s ott is konyságára, mind pedig a szak­emberek szociális és egziszten­ciális helyzetére. Adódik ez ab­ból, Hogy a felsőfokú végzett­ségűek a jó és központi helyen lévő szövetkezetekben, intézmé­nyekben, a termelési rendsze­réknél helyezkednek el, ugyan­akkor több, ebből a szempont­ból perifériális szövetkezetbe alig kerül szakember. A differenciáltságot csak to­vábbi összehangolt munkával tehet csökkenteni. A felsőfokú intézményeikből kikerülők veze­tési ismerete, a határozott kiáI- láb, a magas szintű elméleti is­meretek gyakorlati Végrehajtá­sát illetően vannak hiányossá­gok. Ezért velük a szövetkeze­tek részéről elsősorban a terve­zés, kivitelezés és ellenőrzés szervezésének, vezetésének problémáit, a munkavégrehaj- tást keli gyakoroltatni. A prob­lémáik megoldásából az egye­temeknek és főiskoláiknak is fo­kozottabban részt kell vállal­óiak, úgy, hoqy csökkenjen a korszerű elméleti felkészültségű és a gyakorlati ismeretek hiá­nyából adódó ellentmondás. A szövetkezeteik — élve a tanulmá­nyi szerződési rendszer lehető­ségeivel — elsősorban a nehe­zen beiskolázható területekre - állattenyésztés, növényvédelem, számvitel — kötnek szerződést. Jelenleg 73 az ösztöndíjas'Hall­gatóik száma, A faluban máig érvényesülő közgondolkodás, a nagyarányú fejlődés ellenére előbb tekintik értelmiséginek az orvost, a pe­dagógust, mint a paraszti szár- mdzású agrárértelmiségit. Fize­fogok elhelyezkedni, ha végzek. A hízó marhával egyszerűbb a munka, a tehénnel meg bonyo­lultabb. Ismerni kell az állat testrészeit, a szokásait, mert csaik így adnak „több" tejet. Tudnom kell, hogy az egyes be­tegségeknek milyenek a tüne­tei, hisz nekem keli kihívni az állatorvost. Tavaly 4,4 volt az átlagom, s most is négyes kö­rül vagyok. — Tovább tanulsz majd? — Szeretnék jelentkezni Pa­lánkra, az egészségőr szakra. Persze, sokat kell majd tanul­nom, de szívesen vállalom. Ka- pospulán dolgozom majd, s remélem, hogy a téesz támo­gatja az elképzelésemet. Ha minden sikerül, akkor jó lenne letenni a te chnrkusm Lnősítő vizsgát is. — Milyen az élet a kollégi- u mbain ? tésüik általában kedvezően ala­kul és meghaladja például a pedagógusokét. Ennék „ára" azonban a sokszor erőn felüli és az életmódot is befolyásoló túlmunka', mely rendszerint fizi­kai tevékenységhez kötődik. Fontos megnyerni az üzemek számára a felsőfokú intézmé­nyekben tanuló fiatalokat, ezért a TESZÖV-nék a Tolna megyei Tanács V. B.-vel közös együtt­működési megállapodása anya­gilag is segíti a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalbegersze- gi intézete Tolna megyei hall­gatóinak ifjúsági diákkörét. Ha­sonlóan történik a kaposvári 'mezőgazdasági főiskolán, a gödöllői és keszthelyi egyete­meken tanuló Tolna megyei diá­kok agrárklubjának segítése. Az első számú vezetők szá­mára rendszeresen sor kerül 'bemutatók, tapasztalatcserék, tanfolyamok szervezésére a TE­SZÖV és a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szervezé­séiben. Ismeretfelújító tanfolya­mon vesznék részt ötévenként a MiÉIM Mérnök- és Vezetőtovább­képző Intézet szervezésében. A választott tisztségviselők rend- széres képzéséről pedig a me­gyei tsz-szövetség és a TÖT gondoskodik. Az V. ötéves terv időszakában a termelőszövetke­zetekben vezetői munkaköriben dolgozók közül 1557-en vettek részt különböző vezetői és szak­mai továbbképzésen, 28-án sze­reztek munka mellett felsőfokú Oklevelet, 97-en középfokú vég­zettséget, doktori címet me­gyénkben egy tsz-vezető szer­zeté Bank Mihály: Szeretnék továbbtanulni — Megértjük egymást a fiúk­kal. Á szabad időnkben könyv­tárba járunk, hallgatjuk a mag­nót, főleg a hazai együtteseket szeretjük. Mindenünk megvan Itt, ami kell. „Szeretem az állatokat” Iskola a város síélén Hatvan éve annak, hogy Szekszánd mellett, Palánkon, a mezőgazdasági szakközépisko­lában megkezdődött az okta­tás. Már az 192p-as években alapfokú szakoktatás folyt itt, a máig is meglévő épületet 1929-ben építették. Mindössze három pedagógus képezte a szakembereiket : aranykalászos gazdotanfolyamnak adott he­lyet Paláink. Az állattenyésztési középfokú szakoktatás a felszabadulás után kezdődött. A mezőgazda- sági gimnáziumból előbb há­rom-, majd négyéves technikum lett. Felsőfokú technikum 1963- ban indult, amely 1970-ben megszűnt. Azóta mezőgazdasá­gi szakközépiskolaként műkö­dik a polánki intézmény. Az el­múlt időtől húsipari, valamint sütőipari szakmunkásokat is képeznek itt. A palánki szak­középiskolának a szakmunkás- képzés melllett feladata a me­zőgazdasági üzemek részére középszintű vezetők képzése. Ebben a tanévben öt osztály­ban állategészségőri, négyben pedig állattartó telepi gépész­képzés folyik — összesen 302- en járnak a szakközépiskolába. A levelező szakon négy osztály­ban állategészségőri, kettőben pedig állattenyésztői szakképe­sítést szereznek a tanulók. Minthogy a középfokú végzett­ségűek alkotják a középszintű vezetőknek majdnem a félét a mezőgazdasági szövetkezetek­ben és állami gazdaságokban, a szakközépiskolára igen nagy feladat hárul, hisz nemcsak a fiatalokat tanítják meg nappali tagozaton a szakmára, de esti tagozaton az idősebbeket is. Az itt érettségizett fiatalok alkalmasok — természetesen a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzése után — a közép­szintű vezetői munkakörök ön­álló ellátására. Az iskolában meglehetősen alacsony az ösz­töndíjasok száma: mindössze negyvenhaton vannak. Valószí­nűleg sokan azért nem kötnek tanulmányi szerződést, mert nem akarják egy üzemhez köt­ni magukat Palánkon nemcsak Tolna me­gyei fiatalok tanulnak, de ér­keztek ide Fejér, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megyéből is. A diákok szülei jórészt me­zőgazdásági szövetkezetekben és állami gazdaságokban dol­goznak. A szakmunkásképző is­kolába zömében Tolna megyei fiatalok jelentkeznek. Ami a to­vábbtanulást Hiteti, a tanulók leginkább az agráregyetemek- re és főiskolákra jelentkeznek. Ebben a tanévben 14-en nyúj­tották be a felvételi kérelmü­ket, és 10 diákot fel is vettek felsőfokú tanintézetbe. Az iskola befejezése után az állattenyésztő-szakosok brigád­vezetők, fejők lesznek, és sokuk qyakornoki idejét tölti. Az aT- lategészséqőr szakosok termé­szetesen á'll'ategész,sógorok lesz­nek, állattenyésztési brigádve­zetők, inszeminátorok vagy la­boratóriumban vállalnak állást. Azok, akik az állattartó telepi gépész szakképesítést nyerték el, a szarvasmarha- és sertés­telepen működő gépek értő karbantartói lesznek. A hely szellemét gyakran em­legetjük, mint olyan el nem ha­nyagolható tényezőt, amely meghatározza viselkedésünket, 'cselekedeteinket, életünket, s mindenképpen kihat például ar­ra, hogy jól tamukinlk-e vagy sem. A lengyeli szakmunkáskép­ző intézetnek és szakközépisko­lának keresve sem találhattak volna jdbfo helyet, mint az Apo- nyiak egykori szép, ősparkkal körülvett 'kastélya. A szakmunkásképző 194ó-ban létesült, a cél abban az idő­ben a parasztgyerekek képzése voit. A mezőgazdasági gimná­zium megalakulását az akkori földművelésügyi miniszter, Ve­res Péter kezdeményezte. Az el­ső osztályba 52-en jelentkeztek, az itt tanító tanárokat ugyan­csak a minisztérium nevezte ki. A diákotthon igazgatóié az a Pecznik János volt, aki jelen­leg tanszékvezető egyetemi ta­nár a Gödöllői Agrártudományi 'Egyetemen. Lengyelben működött a föld­művesszövetkezet 170 hektáron, s itt alakult meg az iskola tangazdasága. A gimnázium rö­vid ideig, mindössze 1952-ig működött. Később tedhnikum lett, majd a termelés minden­kori' igényeihez igazodva, két­éves mezőgazdasági szakisko­lává alakult. A szakmunkáskép­zés 1963-ban kezdődött, három­éves, s ez a forma jelenleg is. A mezőgazdasági üzemekben igen sok, jól képzett szakmun­kásra van sZükség, s mindhá­rom ágazat — a növénytermesz­tés, állattenyésztés és kertészet — részére képeznek szakmun­kásokat. A szakmunkások szám­szerű növekedése lehetővé tet­te, hogy ismét beinduljon a négyéves szakközépiskolai kép­zés. Az elmúlt tanévben kezdő­dött a növénytermesztő gépé­szek beiskolázása. A szakközép­iskolában jól felkészült, általá­nosan is művelt fiatalokat ké­peznék, akik az érettségi mellé szakmunkás-bizonyítványt is kapnak. Akik jó képességűek, és az akaraterő sem hiányzik belőlük, azok továbbtanulhat­nak a főiskolákon, egyeteme­ken. Éppen nemrég érkezett Gö­döllőről az a körlevél, amely is­merteti a továbbtanulás lehető­ségeit, szakirányait. A lengyeli iskola gyakran fo­gad látogatókat is: az általá­nos iskolák szívesen hozzák az intézetbe diákjaikat. Mindig akad a látogatók között, aki épp akkor határozza el, hogy a mezőgazdasági munkát választ­ja. A képzés a következő sza­kokon folyik: növénytermesztő gépész, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő, szarvas­ma rhatenyésztő, juhtenyésztő, baromfitenyésztő, sertéstenyész­tő. Az intézetben 381 diák ta­nul, a szakközépiskolások szá­ma egyelőre 64. Az 52 tagú tan­testületbe elméleti tanárok, szakoktatók és kollégiumi' neve­lők tartoznak. Az iskola minden diákja kollégiumi elhelyezést kap. A g épész szakmában nemcsak a szakközépiskolában, de a szakmunkásképzőben is 110 szá­zalékos a jelentkezés. Aki nem jut be erre a szakra, annak van lehetősége, hogy más szakot válbsSzon. Kevesen jelentkeznek állattenyésztőnek, különösen ke­vesen sertéstenyésztőnek, pedig aki ebben a szakmában helyez­kedik el, igen jó keresetre szá­míthat. Idén jelentkező hiányé­iban ezt a szakot nem indítot­ták, ugyanis legkevesebb 8—10 jelentkezőnek -kell lennie ahhoz, hogy csoportot alakítsanak. Igen jó lenne, ha a tsz-ek, ál­lalmi gazdaságok már kisdiák- korbán megismertetnék, s meg­szerettetnék az állattenyésztői szakmát azokkal a gyerekekkel, akik az üzemek vonzáskörzeté­ben élnek. Szarva sima rha­tenyésztői szak minden évben indul, itt ha nincsenek annyian, hogy csoportot szervezzenek, más szakókkal összevontan történik az oktatás. Míg a sertés-, szarvasmarha-tenyésztői szakra főként fiúk, addiflg a baromfi­tenyésztői siókra lányok jelent­keznek. A képzés rendje híven tükrö­zi a magyar mezőgazdaság átváltozását: gépes szakot pél­dául 19ó3-ban indítottak. A nöyénytermesztő gépészek gép- üzemeltetésre jogosítványt is kapnak. A gépészek 58 száza­léka a szakmáiban helyezkedik el: több rrvi'lilió forint értékű gé­pet bíznak rájuk. Szerelőként, műhelyben az itt végzettek 12— 14 százaléka dolgozik, a töb­biek megszerzik a második száfcmát, vagy a lengyeli szak­iskolában, vagy otthon az üzem- 'ben. Egy gépész három szak­mát is szerezhet: az alapszak­ma a növénytermesztő gépész, tanfolyámos képzés keretében a gépszerelő, -javító és -kar­bantartó, s végül növényvédő gépész is lebtet. Az ilyen jól képzett szakem­ber nyáron a termelési ciklus­ban gépen ül, télen javítja a gépét, illetve a növényvédelmi feládato'kat is ellátja. A lengyeli szakmunkásképző és szakközépiskola bázisgazda­sága az 1976-ban megszűnt tangazdaság helyett a Hőgyészi Állami Gazdaság. A gazdaság­ban folyik a szakoktatás, a gyakorlati képzés. Az iskolá'ban technológiái tanműhely is van, itt gyakorolják a tanulók a kü­lönböző típusú gépen a fejest, tanulmányozzák az erő- és munkagépek felépítését. Meg­ismerkednek a hőgyészi gazda­ság állattenyésztési és takarmá­nyozási rendszerével1. Ebben a tanévben 106 szak- mun'kás kap bizonyítványt Len­gyelben. A kérdőíves fölmérés alapján már tudják, hogy 60-an maradnak a szakarában, és sokan rokonszakmában helyez­kednek el. örvendetes, hogy nő a továbbtanulók száma. Az itt végzettek 13—15 százaléka to­vábbtanul, zömében szakközép- iskolában érettségit szerez. A 20-30 éves találkozókra gyak­ran érkeznék telyaa szakembe­rek, akik mérnökök, állatorvo­sok Itettek. Nyaranként cseregyakorlaton vesznek részt a diákok, eljut­nak Csehszlovákiaiba és az NIDK-ba is. A kötelező üzemi gyakorlat hat hét. ebből két- bárom hetet külföldön töltenek. A tanulók több mint 80 száza­léka társadalmi ösztöndíjas, ami azt jelenti, hogy sók szál- llall kötődnek a lakóhely ükhöz, bázisú zemükihöz. lengyelen, ahol a megalaku­lás óta mindig a mezőgazdasági üzemeik részére képeztek szak­embereiket, a nappali és leve­lező tagozaton összesen 18 500- an szereztek szakmunkás-bizo­nyítványt, értettségiztek, és 'tet­ték technikusok. DVM Gyakorlati foglalkozáson rendbe teszik a gépet Óra után a parkban a kertészek Hogyan kell az erőgépre rákapcsolni a pótkocsit? Ezt gyako­rolják a másodéves gépészek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom