Tolna Megyei Népújság, 1982. december (32. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

8 Képújság 1982. december 4. f Románia A Dacia Kiadó Kolozsvár, Május 1. u. 23. te­kintélyes, emeletes polgárház. Valamikor a századíorduló tá­ján épülhetett. Tágas kapualjá­ban fekete márvány emléktáb­lák magyarul és románul azt adják tudtul, hogy ebben a ház­ban élt és alkotott az erdélyi román irodalom egyik kiválósá­ga, Emil Isac (1886—1954), a ko­lozsvári születésű költő, publi­cista, lapszerkesztő, Ady, Ba­bits, Kosztolányi barátja, a ma­gyar—román testvéri együttélés lelkes híve és hirdetője, akinek számos magyar nyeivű verse, cikke jelent meg magyar irodal­mi és történelmi folyóiratokban, így a Nyugatban és a Huszadik Században. A ház földszintjén ma Isac-emlékmúzeum találha­tó, az emeleten pedig a Daciá Kiadó szerkesztőségi szobái he­lyezkednek el. A Dacia Kiadó egyike azok­nak a kiadói műhelyeknek, amelyeket a könyvkiadás de­centralizálása során 1969-ben hoztak létre. (Kolozsvár mellett ekkor Temesvárott, lasiban és Crarován létesültek kiadók.) A Dacia három nyelven - romá­nul, magyarul és németül — ad ki könyveket. A kiadás és a ter­jesztés joga országos, azaz nem csupán a szőkébb tájegység íróitól adhatnak ki könyveket, s kiadványaikat is széles körben terjeszthetik. 'Romániából bárki bárhonnan fordulhat a Daciá­hoz kéziratával. Ez a kiadói cím­listából is érzékelhető, hiszen számos országos hírű Író, köftő és tudós könyve jelent és jelenik meg itt. A Dacia magyar nyelvű kiadói tevékenysége igen jelentős. Fennállása óta' mintegy 1600 magyar művet adott ki ; az évi átlag 100-140 cím között válto­zott. Ezen kívül nagy számban jelentettek meg magyar szerzők­től románra, illetve németre for­dított műveket is, mint ahogyan román és német szerzők ma­gyarra fordított műveit is ki­adták. A magyar nyelvű könyveknek csak egyik részét képezik a szépirodalmi kiadványok, bár kétségtelenül ezeknek a száma a jelentősebb. A kezdő írók, köl­tők a Forrás című sorozatban mutatkozhatnak be; évente 3—5 új szerzőt avatnak itt. További fontos kiadványsorozatuk a Ta­nulók Könyvtára. Ebben a ma­gyar irodalom klasszikus és mo­dern költőit, regény- és novel­la íróit adják ki, esetenként akár százezres példányszámban is, — de sohasem kevesebb mint húszezer példányban. E sorozat­hoz társulnak az úgynevezett kismonoqráfiák, melyek egy-egy írót, költőt ismertetnek meg ala­posabban az érdeklődőkkel. A legújabb ezekben a hetekben jelent meg, Robotos Imre tollá­ból, s Karinthy Frigyest mutat­ja be. A kiadó — magától érte­tődően - igen nagy teret szen­tel a Romániában éló és alko­tó magyar írók munkáinak. A Tanulók Könyvtárában 11 köte­tet adnak ki. A kismonográfiák sorozata egy, Sütő Andirás írói pályaképét megrajzoló könyvvel bővül, s az Arany János-cente- nár.ium alkalmából egy tizenöt ív terjedelmű Arany Breviáriumot adnak ki, 35 ezer példányban. Ezt és Arany János balladáinak kötetét a Dada román fordí­tásban is megjelenteti. Utazás az Aranygyűrűn (I.) Csehszlovákia Egy ugrásnyira - Moszkvától Hírkaleidoszkóp Folyóiratokban, könyvekben sokszor olvastam már a Szovjet, unió Aranygyűrűjéről. Legutóbbi szovjet tonulmányutamnak egyik felejthetetlen útiéiménye volt, hogy magam is végigutaz­hattam vonalán. A moszkvai Lomonoszov Egye­tem — amelynek vendége vol­tam - külön autóbusza vitte a szocialista országokból érkezett, orosz nyelvvel, szovjet-orosz kul­túrával foglalkozó szakértőket, tanárokat. <Bár, minél beljebb haladtunk az útvonalán, egyre jobban láttuk, hogy ez az út sokkol inkább kanyargós, s csak szimbolikusan nevezték el gyű­rűnek a sok kisebb és nagyobb várost magában foglaló útsza­kaszt. Azt azonban, hogy csillo­gó, szép, mint az arany, senki sem tagadhatja. Útvonala Moszkvából indulva és odaérkezve felöleli Zagorszk, Pereszlavl-Zdlesszkij, Rosztov- Velikij, Jaroszlavl, Kosztroma, Szuzdal, s Vlagyimir városokat. Ahogy utaztunk, egyre világo­sabban tárult fel előttünk az orosz nép történelme. Az Aranygyűrű legrangosabb városa : Zagorszk. Hetvenegy ki­lométerre — ,,egy ugrásnyira", ahogy az itteniek mondják — fekszik Moszkvától. Zagorszkij- ról, a moszkvai bolsevik mozga­lom 1919-ben meggyilkolt veze­tőjéről nevezték el. A város ré gebbi neve Szergijev Poszad volt. Zagorszkot egyébként mint az orosz Vatikánt tartják nyilván, s a pravoszláv vallás egyik erős központja ma is. A város híres építőművészed remekét, a Trajice-Szergijev kolostort 1423-ban Szergij szer­zetes alapította. Ma múzeum. Magát Zagorszkot a kolostor körül alapították 1782-ben. Az állami védelem alatt álló mú­zeum-kolostorban együtt láthat, juk a régi orosz egyházi és vi­lági művészet számos kiemelke- dő alkotását. Az egyik legjelen­tősebb középkori orosz festő. Andrej Rubljov több csodás mü­ve, ikonja is szerepel a felbe­csülhetetlen értékű gyűjtemény­ben. Nagyon elgyönyörködtettek o forradalom előtti és utáni orosz élet jellegzetes használati tárgyai, díszes, faragott, fa-, porcelán- és üvegedényei. Kiemelkedő jelentőségű az Uszpenszkij-székesegyház is, amely a kolostor központi terén helyezkedik el. Felépítését Ret­tegett Iván cár rendelte el. Az orosz történelem nagy esemé­nyének, a kazányi kánság feletti fényes győzelemnek emlékét or zi, amely korszakformáló volt A templom arról is nevezetes, hogy itt temették el Borisz Goduno- vot, és családját. Másfajta nevezetesség a já­tékmúzeum. A Szovjet Pedagó­giai Akadémia tartja fenn. Több ország ipari és népi, különbö­ző anyagokból készült játékai láthatók itt. A fő helyet orosz játékok foglaljak él. A mai szov­jet játékművészet a legjobb ha­gyományokat folytatja, s leg­több témája az emberi élettel, a munkával függ össze. A za- gorszki körzet fából faragott mesefigurái, a matrjoskák, a munkaszerető állatok, a vidám, mozgó végtagú dolgozó med­vék messze földön híresek. Az Aranygyűrű útvonalát a nagy távolságok és a sok lát­nivaló miatt egyszerre nehéz len­ne végigjárni. A mi kiinduló­pontunk általában mindig Moszkva volt. Akkor is Moszk­vából indultunk ki, amikor a gyönyörű Vlagyimir és Szuzdal volt az úticélunk. Moszkvából egyenesen kelet­nek tartottunk és alig 190 kilo­méteres utazás után megérkez­tünk az emlékművekben és kép­zőművészetben gazdag Vlagyi­mir városba, a negyedmillió la­kosú területi székhelyre. A Moszkvát alapító Jurij Dolgoru- kij herceg atyja, Vlagyimir Mo- nomah kijevi nagyfejedelem alapította 1108-ban, a Kljazma folyó magas partjain, festői zöld dombokon, és a Vlagyimir —szuzdali fejedelemség új fő­városává emelte. Az Arany-kopu a város 1164- ből a rryzi napig fennmaradt ne. vezetessége. Bástyájának hatal­mas boltíve a fejedelmi főváros vendégszeretetét, dicsőséges múltját, a magas, erős falak pedig azt jelképezték, hogy az erőd bevehetetlen. Lenyűgöző a XII. század közepén épült Usz- pensfkij (Mária halála) székes- egyház, az akkori idők csodála­tos, pompás létesítménye. Bel­sejében napjainkig fennmarad­tak a különböző korok művé­szeinek falfestményei. Az 1189- ben készült falfestményeket 1408-ban a híres Andrej Rubljov és Danyíil Csór ni j restaurálta. A város fekvése Kijevére ha­sonlít. Lehet, hogy ez a hason­lóság fogta meg a városalapí­tót is, aki Kijev mintájára for­málta ezt a várost. A fejedelem meggyilkolása után a város fé­nye elhalványodott. A szovjet hatalom idején azonban ipari központtá lett. Textil-, vegyi, elektrotechnikai, traktor- és ou- tóalkatrészt-üzemeivel a környék ipari centruma ma is. SZALONTAI ÉVA (Jövő szombati számunkban: A csodák csodája) Az idei tanévben 61 ezer 789 diák jelentkezett a csehszlovák felsőoktatási intézményekbe, s mintegy 60 százalékuknak sike­rült a felvételi. így 37 ezer 65 hallgató kezdhette meg felső­fokú tanulmányait az egyeteme­ken és főiskolákon, s várha­tóan 20 ezer 765-en végeznek az idén. A csehszlovák exportlista igen keresett termékei a kiváló tu­lajdonságokkal rendelkező gyorsszövőgépek. A közelmúlt­ban megrendezett Inglemas '82 elnevezésű moszkvai textilgép­kiállításon nagy sikert aratott a szakemberek körében az a leg­újabb típusú gyorsszövőgép, amelynek pneumatikus 'és hid­raulikus változatát is kifejlesz­tették. Az új gépen két színnel is lehet szőni, a teljesítménye - kisebb áramfogyasztás mellett - az eddigieknek a kétszerese. Ki ne ismerné a hires plzeni Prazdroj sört, amelyet 125 éve exportálnak Európa különböző országaiba? Nos, a nevezetes plzeni sörgyár az idén ünne­pelte 140. születésnapját. Az ünnepségekre meghívott hazai és külföldi vendégek elismerés­sel nyugtázták, hogy a gyártás során megőrizték a hagyomá­nyokat, nemcsak a technológiá­ban, hanem abban is, hogy még mindig a gyár kútjainak külön­leges minőségű vizét használ­ják. Vannak persze kevésbé pati­nás, de kiváló sört termelő gyá­rak. A Velky Saris-i sörgyár pél­dául csak 15 éve működik, de azóta 8 millió 390 ezer hekto­liter sör hagyta el az udvarát. Kezdetben 10 ezer liter sört szállítottak külföldre, ma ennek a tízszeresét. A legjobb vásár­lók a Szovjetunió, Magyaror­szág és Lengyelország. Igen sok komlót dolgoz föl a marti­ni Sör- és Szódagyár is. Az év eleje óta több mint egymillió hektoliter sört állítottak itt elő, a terven felül 20 ezer hekto­litert adtak át a hazai és a kül­földi megrendelőknek. Lengyelország Új felsőoktatási törvény Lengyelországban október el­ső napjaiban kezdődött meg az 1982/83-as egyetemi tanév. A különböző tárcákhoz tartozó 89 felsőoktatási intézményében a szeptemberi pótfelvételeket követően 400 ezer egyetemi és főiskolai diák. köztük 59 ezer „gólya" kezdte meg tanulmá­nyait. A nappali tagozaton 281 ezer, a továbbra is népszerű esti és levelező tagozatokon 120 ezer diák folytatja tanul­mányait. Különösen sok a pe­dagógiai pályára készülő hall­gató. Bár a gazdasági nehézségek következtében nem sikerült mindegyik új felsőoktatási léte­sítményt határidőre átadni ren­deltetésének, mégis 21 új egye­temi oktatóközponttal és 4 kor­szerű diákszállóval gazdagodott az egyetemi, főiskolai hálózat. A nappali tagozaton tanuló hallgatóknak csaknem a fele kaphatott diákotthoni elhelye­zést, s valamennyi diák étkez­tetését megoldották. Ma a lengyel egyetemek és főiskolák a szeptember elsejé­vel életbe lépett új felsőoktatá­si törvény szerint működnek. A törvény meghatározza a felső- óktatósi intézményék önkor­mányzatának új kereteit és jel­legét, s a működtetésükhöz szükséges Számos fontos kér­désiben ad útmutatást. A ren­delkezések egy része már meg­jelent, a többi kidolgozás alatt áh. November elsejétől lépett ér­vénybe az új ösztöndíj-rendszer. Ennek érteimében a nehéz anyagi körülmények között élő diákok támogatást kapnak a megélhetési költségek fedezésé­re és a tanszerek, tudományos segédeszközök beszerzésére. A rászoruló hallgatók a fenti cé­lokra visszatérítési kötelezettség nélkül kapják az ösztöndíjat abban az esetben, ha jeles vagy jó tanulmányi eredményt érnek el. Megállapítanak ter­mészetesén olyan ösztöndíjakat is, amelyekét a tanulmányok befejezése után a hallgatók kötelesek részben vagy teljesen visszatéríteni. A tanulásban ki­emelkedő hallgatók tudományos ösztöndíjakat is kaphatnak. Ezenkívül, mint korábban, üze­mi ösztöndíjakat is megpályáz­hatnak a főiskolai diákok. Az új egyetemi tanévben bi­zonyos tantervi változtatásokat is végrehajtanak. A társadalom- politikai tantárgyakat és az Idegen nyelveket egységes tan­terv alapján oktatják. Jelentős újításnak számit, hogy megszün­tetik a tanári és az úgynevezett nem tanári szakokat a külön­böző egyeteméken. Az idei év­től kezdődően az általános és középiskolai tantárgyaknak megfelelő szakokon tanuló vég­zős hallgatók a diploma mel­lett a pedagógiai munkára fel­jogosító képesítést is kapnak. Ma a lengyel felsőoktatási intézmények ben 53 ezer 4500 oktató foglalkozik az egyetemi ifjúság képzésével. Munkaközvetítő Iroda Moszkvában Mi szükség van ilyen irodára, ahol nincs munkanélküliség, sőt, komoly munkaerőhiány tapasz­talható? — vetődhet föl a kér­dés azokban, akik nem tudják, hogy olyan nagy városban, mint Moszkva, évente százezrek cse­rélnek munkahelyet vagy elő­ször álltnak munkába. Márpedig, ha ezt valaki maga intézi, ak­kor egy hónapot is eltölthet olyan munkahely felkutatásával ami az igényeinek, szakképzett­ségének leginkább megfelel. Ez az idő az iroda segítségével hét­nyolc napra csökken. A szovjet főváros 32 kerüle­tében működő fiókjainak kar­totékjain részletes adatokat tá­rolnak. Ezeket rendszeresen megkapják az üzemektől, válla­latoktól. Az információ nemcsak azt tartalmazza, hogy milyen be­töltetlen állások vannak, hanem azt is, hogy az adott üzemben, vagy vállalatnál milyenek az al- kalmaztatási feltételek, továbbá tájékoztatnak azokról a lehető­ségekről is, amelyeket a mun­kaadó biztosítani tud a dolgo­zóinak. Az irodát a legkülönbözőbb foglalkozású és korú emberek keresik fel. Mégis a legtöbb gondot a fiatalokra fordítják, akik először vállalnak munkát. Miután a fiatal elhelyezkedett az együk vagy másik üzemnél, az iroda munkatársai rendsze­resen ellenőrzik, hogy a vállalat­vezetés betartja-e a jogszabá­lyokat, például amely a fiatal­korúak rövidített munkaidejére vonatkozik. A fiatalkorúnknak a csökkentett munkaidő mellett is teljes műszakra, munkaidőre já­ró 'bért kell fizetni. Ugyancsak kedvezmény, hogy a pályakez­dőknek nyáron, az üdülésre leg­kedvezőbb időszakban kell kiad­ni a fizetett szabadságot. A másik nagy csoportot a nyugdíjasok alkotják. Moszkvá­ban jelenleg a nyugdíjkorhatárt elért emberek 32 százaléka to­vább dolgozik. Az iroda révén évenként mintegy ötezer nyug­díjas talál erejéhez mért mun­kaalkalmat. Évente több mint százezren fordulnak meg a munkaközvetí­tőben. Természetesen sok moszk­vai és vidéki az iroda segítsége nélkül is talál magának mun­kát, de arra törekszenek, hogy miinél többen igénybe vegyék ezt a szolgáltatást. A. ZBARSZKIJ APN-KS MM MMMMMMMMMMMMMMMNM MMB A vlagyimiri Arany-kapu Szuzdali kupolák Moszkva egyik kerületének munkaközvetítő irodájában kompu­ter közli, hogy melyik üzemben milyen munkalehetőségek kínál­koznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom